Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
I ÚJ KÖNYVEK Némelykor 1—2 évig is hiányzik a könyvesboltokból Villon-kötet. Most viszont egyszerre kettő is megjelent egy héten belül, a költő kedvelőinek örömére. Az Európa Kiadó összes verseit adta közre Bartha László illusztrációival. A francia posztimpresz- szionistának, a Balaton festőjének, a „varázsos kolorit” festőjének tisztelt mester nemcsak csodálatos tájképeket, csendéleteket, arcképeket tud festeni, hanem megjelenő könyvillusztrációi is élményszámba mennek. Bartha László otthonosan mozog a középkor és Villon világában is. A versekhez készített szellemes kompozíciók éppúgy beleillenek abba a vá- gáns, csavargó, de ugyanakkor a világot teljes valóságában, szellemiségében megfogó világba, amelyet a gyakorlott Villon-olvasó elképzel , magának, mint a kor képzőművészeti világába. Az illusztrációk hol a táblaképek statikusságával, hol a vaskos megfogalmazással, tragikus, vagy komikus helyzeteivel fejezik ki a középkor hangulatát, azt a villoni életérzést, mellyel azonosulni a ma emberének sem nehéz. Bartha a kötet illusztrálásakor nem olcsó hatásokat, jól bevált reflexeket keresett, nem az erotikumot, sem a kocsmák hangulatát, hanem láttatja az elesett embert, a börtönből levelet írót, a sors kegyetlensége fölött tSpren- gőt. A Magvető Könyvkiadó „A teljes Villon” címmel tett közzé egy kötetet, Francois Villon fennmaradt összes munkáit. Villont fordított a magyar műfordítók szinte teljes „élgárdája” Illyés Gyulától József Attilán át Szabó Lőrincig és Weöres Sándorig. Ez a kötet egy műfordító munkája, Mészöly Dezsőé, a neves irodalomtörténészé, aki a kísérőtanulmányt és a jegyzeteket is írta. „Villonnak különleges szerep jutott életem és pályám alakulásában” — írja. „Tőle tanultam franciául; rajta kísérletezve lettem műfordító; érte hagytam ott a Képzőművészeti Főiskolát; miatta csaptam fel fi- lozopternek”. A teljes Villon, lepődik meg az ember a kötet címlapján; miért, eddig nem volt? Többször is megjelentek összes versei, a Kis- és Nagytestamentum. Van még eddig magyarul ismeretlen Villon-írásmű. Az apró, de az életmű teljesebb megértése szempontjából filológusi felfedezések mellett a kötetben jelennek meg Villon tolvajnyelven írt versei. A ‘„Jargon et Jobelin”, melyet Mészöly Hadova és Hamuka címen fordít. Villon a zsargont a lírai önkifejezés eszközévé teszi, az alvilági tájakat is megjárt költő felfedezi a tolvajnyelvet az irodalom számára. Nincs ebben a rétegnyelvben emberfogdosás, csak „begyűjtés”, nem vernek véresre sénkit, csak „angolosra csinálják”, nem akasztják a rabot, csak „szárítóra teszik”, hogy a modern argó kevésbé használatos kifejezéseit idézzük. A nem kis fejtörést okozó versek fordításához egy hadovaszótárt is szerkesztett Mészöly, hisz a középkori francia nyelvű eredetiből adódóan nem minden kifejezésnek van mai megfelelője. A „körülmetélt fülű vagány gyerek”-ről nem tudhatja a jámbor olvasó, hogy az tolvajt jelent, abból a „szerencséből” adódóan, hogy Párizsban az elfogott tolvajok fülét körülmetélték. Mészöly a lehető legteljesebb Villon- panorámát adja, kiegészítve a kötetet nemcsak 3 érdekes és újszerű Villon-tanulmánnyal, hanem a Villonnak tulajdonított versekkel is. A függelékben szokatlanra vállalkozott a műfordító, szemelvényeket ad Villon kortársainak verseiből, elsősorban a francia nyelvű irodalomlóól, sőt „sejthető” olvasmányaiból. Ritka teljesítmény Mészölyé, Villonon keresztül szinte a kor teljes körképét adja. A Modem Könyvtár két új kötettel gyarapodott. Ferdinande Camon az utóbbi évek olasz irodalmának egyik legkimagaslóbb egyénisége. Két regénye Az örök élet és az Oltár anyámnak már olvasható volt ez idáig is magyarul. Kamaszkori élményeinek világát adja Az ötödik rend című regényében a Pó-völgyi parasztok hosszú évszázadok óta változatlan, helyenként iszonyúan nyomorult, néhol mulatságos életének, hömpölygő erejű prózában. Itt béketűrő engedelmesség van, gyermeki kegyetlenség kegyetlen tréfa, de a gyötrelmeket feloldja a naiv furfang, s az író meleg humora. Jean-Bemard Véron személyében —, aki fiatal francia közgazdász, a fejlődő országok problémáival foglalkozó szakember — új írót avat az Európa Kiadó. Joao- Thassos a regény címe, s a főhős neve is egyben, aki mint politikai elítélt senyved és porlad testileg-lelkileg egy szigeten. A francia büntetőtelepek körülményeiről lehet fogalma a. magyar olvasónak, ha máshonnan nem, Kuncz Fekete kolostora alapján. E kötet azonban nem hasonlítható sem Kuncz művészi regényéhez, sem más meglehetősen népszerű hasontémájű kalandregényekhez sem; egy sivár világ gondolatokban gazdag, hiteles, művészi ábrázolása. Külföldi irodalmi művekről szólván idekívánkozó- an említjük meg, hogy Szerb Antal népszerű Világirodalom története immáron hatodik kiadásban jelent meg, segítségül azoknak, akik olvasmányosan kívánnak megismerkedni a nem hazai irodalommal Szophoklésztől Mau- riacig. Táborépítés Bánkon Tovább gazdagodik Bánk, negyénk egyik legkedveltebb dirándulóhelye — a közelmúltban ifjúsági és úttörő- /áltótábor építését kezdték neg, A tábor a rétsági járás ís a megye fiataljainak üdül- ;etését szolgálja, itt kapnak najd otthont a hagyományossá váló kulturális táborok is. \ táborozók négyszemélyes laházakban laknak majd, egyidejűleg 100 fő elhelyezését tudják biztosítani. A létesítmény építészetileg legérdekesebb és talán legfontosabb pontja a sport- és felvonulási téren elhelyezett, nyitott V alakú közösségi épület lesz. A tereprendezési munkákat a rétsági tanács közüzeme megkezdte. Remélhetőleg nyáron már működni fog a tábor. I Vasárnapi beszélgetés ÉPÍTSÜNK EGY HÁZAT! — Mostanában egyre élénkül a kedv a csaiádi- ház-építés iránt. Ki anyagi szempontból, ki régi álmát óhajtva megvalósítani vág bele. Mi a véleménye Botka Miklósnak, a megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztálya vezetőjének, ha most hozzálátnánk egy családi otthon építéséhez? — Előszöris1 telek kell! Ezt keresik a megye két városában, a kiemelt településeken. Általában a falvakban köny- nyebb hozzájutni. Az építési szándék viszont főként a városokban nyilvánul meg. Két lehetőség áll előttünk. Vagy a városszéli, érintetlen területeken alakítanak ki telkeket a tanácsok, vagy a városiasabb részeken, foghíjakon. Az utóbbi szanálási költsége gyakran a csillagokig rúg. Az előbbi megoldás sem olcsóbb, a közművek kiépítése során az egy lakásra jutó fajlagos költség nem ritkán kétszázezer forint fölé emelkedik, s a kivethető közműfejlesztési hozzájárulás ennek csak töredékét fedezi. — Az építeni akaró nem kíván aszfaltozott utat, szennyvízcsatornát, csak telket... — Amíg a ház el nem készül. Utána máris a teljes közművesítés az igénye, ami a XX. század nyolcvanas éveiben teljesen jogos. Csupán az anyagi fedezet nem áll rendelkezésre. Mert arról sem szabad megfeledkeznünk: a korábban épült utcákra is van mire költeniük a tanácsoknak. — Végül is, hozzájuthatunk telekhez? — Igen, de ném biztos, hogy ott, ahol építeni szeretnénk. Akad telek a megyében, de a csa'.ádi ház építése iránti igény nem ott jelentkezik. A városokban pedig nagyon ne- feág a kérések teljesítése. — Most lássunk a tervezéshez! Kihez fordulhatunk? — A megyében évente 800—1000 családi ház kerül tető alá magánerőből. A tervek zömét száznegyven magántervező készíti. Közülük negyvenen szinte csak a névjegyzékben szerepelnek, tervezésre egyéb elfoglaltságuk miatt nincs idejük. Ezek főként a legkiválóbb tervezők. Így a tervdokumentációk színvonalára gyakran érkezik panasz. — Tehát kezdődik az építtetők tortúrája? — Semmivel sem hosszabb időszak ez, mint az európai átlag. Az építés nem két évre szól, komoly költséggel jár, értéket hoz létre, gyakran visszavonhatatlanul alakítja az épület a környezetet. Érthető, ha számos előírás igyekszik szabályozni, miként illeszkedjék a környezetbe, s funkciói sem lehetnek közömbösek, hiszen az a cél, minél •nagyobb használati érték jöjjön létre. — Korszerűek-e a nógrádi családi házak? — Egyre inkább, ez a tapasztalatunk. Bár zömmel ezek az épületek a foghíjas telkekre kerülnek, amely máris körülhatárolja a lehetőségeket. A próbálkozások dicséretesek. Rétságon például szemre is tetszetős épületegyütteseket alakítottak ki. A nagyobb települések fejlesztése rendezési terv alapján történik. A faluközpontokban igyekszünk elsősorban befolyást gyakorolni. Az Urbanisztikai Társaság és a Magyar Építőművészek Szövetségének mesteriskolája nagy segítséget nyújt hozzá, mert egy-egy település központjának részletes terveit is elkészítik. — Az építeni akaró szándéka gyakran kerül összeütközésbe az előírásokkal. Felpaprikázódik néha, mondván: az én pénzemért miért nem építhetek olyat, amilyent elképzeltem? Van-e joga ahhoz a hatóságnak, hogy esztétikailag, műszakilag megfelelő épület falai között még a válaszfalak alakításába is beleszóljon? — Ügy érzem, ezek a „beleszólások” elenyészőek, s minden esetben az állampolgár érdekeit szolgálják. Hogy településeinken korszerű családi házak emelkedjenek, ebben a helyi tanácsoknak is nagy szerepük van. Megértetni az építtetővel, az alaprajzi funkcióknál már talán a következő generáció igényeire is ügyelni kell. Sajnos helyenként a szabályozás ellentmondásai is közrejátszanak. Mert a lakás hasznos alapterülete ugyan előírt, mennyi lehet a maximum, de a melléklétesítmények — műhely, zöldségtároló, kamra, raktf - — nem. így ezen a megnevezésen futnak helyiségek, amelyek később szintén 'állandó emberi tartózkodás célját szolgálják, de például ,az OTP erre hitelt nem finanszíroz. Személyes véleményem: nem baj, ha a családi ház építője már gyermekeire is gondol, de természetesen az elbírálásnál nem a személyes vélemény a mérvadó. Az engedélytől eltérő építkezések megakadályozása, a megelőzés a törekvésünk, de ehhez több helyszíni Egy rekonstrukció röntgenképei Beszélgetés dr. Hatvani László igazgató főorvossal Szóltak erről a kérdésről szenvedélyesen, elkötelezetten, sőt, elgondolkodtatóan; szóltak a gyógyító munka feltételeinek sürgető szükségességének drámai hangsúlyaival; szóltak a közös ügyet, az ember ügyét kiemelve —, de nem igaztalanul. Szóltak tanácsülésen, s higgadtan, reálisan, megalapozott derűlátással pártértekezleten — Balassagyarmaton. Talán időszerű éppen most szót váltani a városi tanács kórházának felújításáról dr. Hatvani László igazgató főorvossal ezekben a napokban, amikor döntés születik arra is: miDr. Hatvani László gyógyítása nálunk összpontosuljon. A rekonstrukció teljes lendülete a most folyó ötéves tervidőszakban valósult meg, de ez a hatalmas arányú, folyamatos munka, amely egyúttal kórházszervezési feladatokkal is együtt jár, már a negyedik ötéves tervben megkezdődött. A szülészeti-nőgyógyászati pavilon mintegy két éve működik, elkészült az új mosoda épülete. Sajnos, bizonyos tervezési hibák kijavítása miatt ennek a létfontosságú objektumnak a használatbavétele a mai napig nem történt meg. Korszerű tüzelési technológiára tértünk rá Az új mosodaépület áll ugyan, de még késik átadása. ként folytatódhat a megkezdett munka, milyen képet mutat ma, az évekkel ezelőtt elindult rekonstrukció? Tárgyilagos „röntgenkép” a tárgyi és személyi feltételek úgynevezett apró részleteire is figyelve: a kórház épület- állományának jelentős része alaposan elöregedett. Ezt, az egykor Mária Valéria közkórháznak nevezett intézményt még a századforduló előtt (!) kezdték építeni, egészen pontosan: 1896-ban. Ekkor megyei feladattal, később járási hatókörrel bízták meg. Falai között gyógyított dr. Kenessey Albert sebész és dr. Bartha Elemér szemész, mindketten nagy szaktekintélyei az orvostársadalomnak. Az ötvenes években egy ideig ebben a kórházban fejtett ki áldásos tevékenységet a nagyhírű professzor, dr. Sánellenőrzésre lenne szükség, felvilágosító, meggyőző munkára. — Bizonyára legnagyobb gondunk az építőanyagok beszerzése lesz, ha építeni akarunk. — Sajnos, mert egy-egy épület kivitelezéséhez számtalan anyagra van szükség, nincs rá garancia, hogy azt kapunk a TÜZÉP-telepen, amiért elindultunk. Építőanyaghiányról mégsem beszélhetünk, mert ennek ellentmond a sok felépített lakás. Az építtető áruhiányérzete jogos, s ezért idejekorán elkezdi a gyűjtögetést igénybevesz minden lehetőséget. Már eleve számol azzal, hogy emiatt elhúzódik az építkezés ideje. — S kit bízhatunk meg a lakás kivitelezésével? — A minap bejött egy pa- nászos hozzám. Elmesélte, hogy együtt volt a pénze, úgy gondolta, megbíz egy ipari szövetkezetei az építéssel. Körbejárta a megyét, s egyetlen egy sem vállalta. — Pedig ezek a szövetkezetek, legalábbis közülük néhány jelentős támogatásban részesül a szolgáltatás fejlesztéséért. — Meg kell értenünk, hogy népgazdaságilag fontosabb feladatok végrehajtásán munkálkodnak. De baj nincs, hiszen a megyében található az ország építőipari kisiparosainak huszonöt százaléka. Vállalkozó tehát akad. — S a legfontosabb: mennyi pénz kell, hogy belevágjunk a családi ház építésébe? — Nem tudom! Általában kevesebből kihozható, mint a forgalmi értéke. Ehhez- hozzájárul a kaláka, a saját munkaerő, a vállalati támogatás... — Akkor kezdhetjük a családiház-ápítést! M. Szabó Gyula tha Kálmán. A kórház jó hírét —, mert van ilyen — talán ők alapozták, de megtartani, tovább erősíteni a később jövőknek, a tegnapi és mai gyógyítóknak, orvosoknak, asszisztenseknek, nővéreknek, műszakiaknak, adminisztratív dolgozóknak kellett. Ma valóságos nemzedékváltás megy végbe a gyarmati kórház fiatalodó falai között. Erről mondja a kórház igazgató főorvosa: — Három, vagy négy nyugdíj előtt álló munkatársunk dolgozik körünkben, a kórház orvosállománya, pontosabban annak derékhada életkor tekintetében a harmincas— negyvenes korosztályhoz tartozik, de ezen túl mentalitásban, szándékban, gondolkodásban a munkáról vallott nézeteiben is nagyon hasonlít egymásra. Másoktól kapott (tanács, munkatársak, betegek) vélemények arról szólnak, éppen- hogy nem véletlen ez az egyezés. Nagyon sok utánjárással, szervezéssel, levelezéssel, tervezgetéssel járt együtt áz, hogy a hagyományokhoz híven, a balassagyarmati kórház élete, ahogy mondani szokás — intézményi hangulata kitűnő. Van ok az optimizmusra? — Feltehetően az idén ugyanúgy megkapja kórházunk azt a kiemelt figyelmet, támogatást, mint az eltelt években. A jelenlegi tervidőszak. éveiben mintegy százmilliós költséggel folyamatosan valósult meg a rekonstrukció. De már a hatvanas években is megkezdődött a korszerűsítés-bővítés. Akkor bizonyos területek beépítése volt a feladat. Egy példa erre, hogy a jelenlegi sebészeti pavilon bizonyos részeinek beépítésével újabb helyiségeket nyertünk. A rekonstrukció eredményeit hosszan sorolja dr. Hatvani László, aki nyolc esztendeje látja el igazgatói feladatát, de egy év híján negyed- százada dolgozik ebben a kórházban. — A kórház ágylétszáma 1029. Százezer lakos ellátását biztosítja, hiszen jelentős számú lakosság tartozik hozzánk az egészségügyi integráció következtében. Ezt azért érdemes kiemelni, mert ugyanakkor a város lakóinak száma nem éri el a húszezret. Elmegyógyászati szempontból nem csupán az egész megye, hanem az összevont gödöllői—aszód', járás is ide tartozik, míg a fertőző betegségek gyógyításában — a fertőző májgyulladást kivéve — ugyancsak a mi kórházunk a kijelölt intézmény. A hepatitis gyógyítása, mint közismert, a megyei kórház feladata, bár ésszerűnek látszik, hogy a jövőben minden fertőző betegségben szenvedő az évek során, eltűntek a salak- és szénhegyek: korszerűsödött a világítás, sikerült a csapadék és a szennyvíz elvezetését is kellően megoldani. Napjainkban történik a belgyógyászati és a sebészeti pavilon folyamatosan végzett korszerűsítése — ezek a munkák azonban nem kis áldozatvállalással járnak együtt. A sebészeti pavilon rekonstrukciója például két ütemben történik Balassagyarmaton. Az első részt tavaly újították fel, a második ütem megvalósulása úgyszólván órák kérdése. Ezzel a sebészeti pavilon átesett a felújítási munkákon, de hátravan még például a belgyógyászati pavilon korszerűsítése, ami bizony, nem kis gonddal jár együtt. Az igazgató főorvos elmondja: — Nagyon vontatottan halad az a munka. Két éve tart már, s az egészségügyiek teljes odaadása mellett a helyzet tarthatatlan lenne betegeink megértő türelme nélkül! Miután nem új épület átadásáról, hanem egy régi teljes felújításáról van szó — elképzelhető, milyen gondot okoz ez a hosszasan elhúzódó munka orvosnak, nővérnek, betegnek egyaránt. Az idén azonban e tekintetben is jelentősen előre kell lépnünk. Most az a helyzet, hogy amíg a pavilon egyik részét felújítják, a másik részében folyik a gyógyítás, bizony, mostoha körülmények között. A felújításra fogott részből a betegeket átköltöztettük a szülészeti-nőgyógyászati pavilon alsó traktusába, természetesen átmeneti megoldásként. Mindez olyan többlet- munkát követel dolgozóinktól, amelyet a kívülálló aligha tud elképzelni . . , Jelenleg három helyen dolgozik a kórházi röntgen, a laboratórium (a gyors diagnosztika egyik fontos helyszíne) nemkülönben. A központi diagnosztikai épület megépítéséhez is az idén szeretnének hozzálátni, hogy három év múlva már a gyógyítást szolgálja. Abban kap majd helyet a röntgen, a gyógyszertár, a labor, de tervezik, hogy a folyamatos rekonstrukció kiterjed a kétezer adagos konyha megépítésére és a központi műtőblokkot, a kis létszámú osztályokat (szemészet, orr-fül-gége, traumatológiai állomás, felvételi osztály) magában foglaló épület kialakítására is. Egyetlen szóval kifejezve: folytonosság. Ez lehet a nagy múltú intézmény rekonstrukciójának kulcsszava. Hogy a régi eltűnjék, és, hogy a már megépített, alkalmazott új a tovább folytatott, töretlenül előrehaladó korszerűsítéssel teljes értéket nyerjen. (T. Pataki) i Y
