Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
\ Befejezte munkáját a LE HP kongresszusa Az első titkár ismét Edward Barabás János és Kelemen István, az MTI tudósítója jelentik: Utolsó napjához érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusa. Pénteken délelőtt zárt ülésen fogadták el a kongresszus határozatát „A párt feladatai a szocialista Lengyelország továbbfejlődésében, a lengyel nép jólétének formálásában” címmel. Emellett külön határozatot is hozott a legmagasabb pártfó- rum „A béke megőrzéséért a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az enyhülési politika folytatásáért” címmel, továbbá döntött a Visztula gazdasági hasznosításának átfogó programjáról és az ország víztartalékainak kihasználásáról, és felhívást fogadott el a VIII. pártkongresszus határozatának össznépi támogatására. E dokumentum szolgál majd a nemzeti egységfront választási platformjául a közelgő parlamenti és tanácsi választásokon. Ezután Josef Gruszka opo- lei párttitkár terjesztette elő a csütörtöki zárt ülésen megválasztott Központi Bizottság és Központi Revíziós Bizottság tagjainak névsorát. Pénteken délelőtt megtartotta első ülését a Lengyel Egyesült Munkáspárt új Központi Bizottságának plénuma. Az ülést Gerard Gabrys bányász nyitotta meg, javasolva, hogy Edward Giereket válaszszák meg a Központi Bizottság első titkárává. A javaslatot a plénum egyhangúlag, nagy lelkesedés közepette szavazta meg. Ezután Edward Gierek vette át a tanácskozás elnöki tisztét, és köszönetét mondott a bizalomért. A továbbiakban megválasztották a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság titkárságának tagjait, valamint a Központi Ellenőrző Bizottságot. A kongresszus záróülése pénteken déli 12 órakpr kezdődött Gerard Gabrys elnökletével. A küldöttek lelkes, szűnni nem akaró tapsa közepette jelentette be, hogy a Központi Bizottság ismét Edward Giereket választotta meg első titkárává. Ismertette a Politikai Bizottság összetételét, amely a következő: Edward Gierek, Edward Babiuch, Zdzislaw Grudzien, Henryk Jablonski, Mieczyslaw Jaruzelski, Wojciech Jaruzelski, Stanislaw Kania, Alojzy Karkoszka, Stanislaw Ko- walczyk, Wladyslaw Kruczek, Jerzy LukasZewicz, Jan Szydlak, Andrzej- Werblan és Tadeusz Wrzaszczyk. A Politikai Bizottság létszáma nem változott. A vezető testületnek. Alojzy Karkoszka, Jerzy Lukaszewicz, Andrzej Werblan és Tadeusz Wrzaszczyk személyében négy új tagja van. A bizottságnak négy régi tagja maradt ki: Gierek Piotr Jaroszewicz, Jozef Kepa, Stefan Olszowski és Jozef Tejchma. A Politikai Bizottság póttagja: Kazimierz Barcikowski, Jozef Pinko wski, Tadeusz Pyka, Emil Wojtaszek és Zdzislaw Zandarowski. A Központi Bizottság titkárai: Stanislaw Kania, Jerzy Lukaszewicz, Jozef Pinkowski, Jerzy ' Waszczuk, Andrzej Werblan, Andrzej1 Zabinski és Zdzislaw Zandarowski. A KB új titkárai: Jerzy WasZczuk és Andrzej Zabinski. Az előző KB-titkárok közül kimaradt — Edward Babiuch, Ryszard Frelek, Alojzy Karkoszka és Stefan OlsZowski. így az új Központi Bizottság titkárainak száma az előzőhöz képest kettővel csökkent. A Központi Bizottság titkárságának tagjaivá ismét Zdzislaw Kurowskit és Zbigniew Zielinskit választották. A 83 tagú Központi Ellenőrző Bizottság elnöki tisztébe Wladyslaw Kruczeket javasolták. A Központi Revíziós Bizottság első ülésén Jerzy Mu- szynskit választották a bizottság elnökévé. A választás eredményeinek ismertetése után Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának újjáválasztott első titkára mondott beszédet. Iráni helyzetkép „Irán biztosítékot kíván kapni arra, hogy az ENSZ' által rövidesen felállítandó 6—10 tagú nemzetközi bizottság valóban gyorsan és hathatósan fogja kivizsgálni a volt uralkodó bűneit” — mondotta csütörtökön az iráni külügyminisztérium szóvivője. — Ha a kormányok képviselőiből és magánszemélyekből álló bizottság komolyan veszi munkáját, akkor a forradalmi tanács és az iszlám diákok egyaránt „baráti magatartást tanúsítanak majd” — folytatta a szóvivő. Ez hírügynökségek szerint azt jelzi, hogy ellentétben az eddigi közlésekkel —., csak akkor lehet szó az amerikai túszok szabadon bocsátásáról, ha a bizottság vizsgálatainak eredménye a sah, illetve ezzel együtt támogatója, az Egyesült Államok bűnösségét megállapítja. Abol Hasszán Baniszadr államfő csütörtökön este kijelentette: a forradalmi tanács támogatásáról biztosította a túszválság megoldására vonatkozó tervét. Baniszadr három feltételt támaszt: az Egyesült Államok vizsgálja felül a volt uralkodó támogatására kifejtett korábbi tevékenységét, szavatolja Iránnak a teljes függetlenséget és végezetül Washington egyezzék bele abba, hogy Irán továbbra is minden szükségesnek látszó lépést megtehessen Reza Pahlavi, illetve vagyona kiadatásának ügyében. A feltételek teljesítésével kapcsolatosan Irán nem szabott határidőt. ☆ Panamavárosban a La Re■ ■ Összecsapások Libanonban Második napja folytatódtak csütörtökön az összecsapások Észak-Libanonban a falangis- ták és az arabközi békefenntartó erők szír egységei között — jelentették a körzetben működő tudósítók* A Bejrúttól északra lezajlott több órás harcnak több halottja és sebesültje van. Előzőleg, szerdán, egy ember vesztette életét és tízen sebesültek meg a falangista milíciák és Frangié volt elnök hívei között kirobbant összetűzések során, az ország északi részében. A terület már több mint egy hete véres események színhelye. publica című lap közölte, hogy Irán Materno Vazquez 'jogászt, a panamai legfelsőbb bíróság volt elnökét bízta meg érdékei képviseletével a volt uralkodó kiadatásának ügyében. ☆ Sorozatos bombarobbanások kísérik a rhodesiai választások előkészületeit. Képünkön: a rendőrség az egyik robbanás következményeit vizsgálja. Baniszadr iráni államfő a római televízióban adott nyilatkozatában csütörtökön este ismét a nyugati világ politikusainak érvrendszerét használta az afganisztáni fejleményekkel kapcsolatban' és kilátásba helyezte, hogy Irán támogatást nyújt á demokratikus kormányzat ellen támadó banditáknak, akiket „az irániak testvéreinek” nevezett. Az elnök megint szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy „Irán nem lát különbséget az Egyesült Államok és a Szovjetunió között.” Washingtoni levél 4 A hatalom manipulációja, vagy a manipuláció hatalma Amikor arra a kérdésre keresünk választ, hogy egy oly racionális gondolkodású nép, mint az amerikai, miként manipulálható ennyire a háborús hangulatkeltéssel, akkor nem elégedhetünk meg a sztereotip , európai válasszal az amerikaiak hiszékenységéről, hagyományos tájékozatlanságáról. Nem gondolom, hogy mi, európaiak, a javarészt 800—1000 éves nemzeti történelmünk magaslatáról jogosan tekinthetnénk „fel nem nőtt” nemzetnek a 200 éves Egyesült Államokat. Igaz, talán mi többet olvastunk, nagyobb értékű színházi, zenei életet élünk, mint az amerikai tömegek, Európa mégis már kétszer bizonyult a történelemben — nem is olyan régen — védtelennek a háborús manipulációval szemben. S talán éppen ezért ma Európa mindkét fele — más és más nézőpontból ugyan, de hasonló — nyugtalansággal és bizonyos értetlenséggel tekint arra, ami Amerikában történik. Az idei elnöki üzenet „az unió helyzetéről” olyan benyomást kelt, mintha az Egyesült Államok kész lenne kockáztatni egy „korlátozott háborút”, hogy biztosan ráte- hesse a kezét a Közel- és Közép-Kelet olajkincseire. S ehhez — legalábbis egyelőre — támogatást kap az állampolgárok többségétől, akik egyáltalán nem látszanak felfogni, milyen veszélyeket rejt magában, mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok folyamatos rombolása. Bármennyire képtelenségnek hangzik, de így van: az amerikaiak nagy hányada elhiszi politikusainak, hogy a Szovjetunió közvetlenül fenyegeti a nyugati világ olaj ellátását, gazdaságát, fennmaradását, vagyis azokat a bizonyos „életbevágó érdekeket”. Kétségtelen, hogy az amerikai közgondolkodásba jobban sikerült a polgári rendszernek beépítenie és a „ha- zafisággal” azonosítania a kommunistaellenességet, a szovjetellenességet, mint bármely más tőkésországban. De ez még nem magyarázat arra, hogy ez a közvélemény, amely a nyáron többségében támogatta a SALT—II-t, decemberben miért vette szó nélkül tudomásul: az elnök átmenetileg befagyasztja ennek a rendkívüli jelentőségű nemzetközi egyezménynek a ratifikálási folyamatát. A legkézenfekvőbb természetesen „a” sajtótól, „a” televíziótól, „a” rádiótól számon kérni a közvélemény tudatos, rafinált megdolgozását. Kézenfekvő, de ez csak fél válasz a kérdésünkre. A minap az ország egyik legjobb publicistája, David Broader azon kesergett egy tv-műsorban, hogy nemcsak a sajtó és nem mindig a sajtó felelős a’ közvélemény manipulálásáért: a sajtót is manipulálják. Sajnos, Broader panasza általában igaz. Hiszen a lap, vagy a hirdetésből élő televízió itt Amerikában tőkésvállalkozás. Van újságíró, akit az ebből következő torz tájékoztatás elszomorít, van, aki fel sem fogja, csak csinálja, „hiszen ezért kap fizetést”, s van, aki tudatosan ferdít, túllicitál, liheg, aki „be akar vágódni”. Hogy kinél? A tulajdonosoknál —, akiké a lap, a tv-hálózat, az ország. Vagyis elsődlegesen azoknál, akik * „megcsinálták” az eseményeket: az Amerikát vezető politikusoknál. Ügy tűnhet, mintha ennek a mechanizmusnak a felpörgetésével az amerikai politikában végbement valamilyen fordulatot „adtak volna él” nagy sietve a közvéleménynek. Pedig, ha az előzményekre visszatekintünk, tulajdonképpen nem találunk igazi fordulatot. A mai helyzetet —, ahogy Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB egyik vezető külpolitikai személyisége a Newsweekben írja — „az utolsó néhány év alatt hozták létre”. S valóban: azok, akik az események mélyebb logikáját követték, azt mondják: az lett volna a csoda, ha a SALT ratifikálása nem ütközik súlyos akadályokba. Hiszen attól kezdve, hogy Carter az egyezményt aláírta, az egyik fegyverkezési programot a másik után terjesztette a törvényhozás elé. S, hogy ezeket jóváhagyják, egyik válság követte a másikat: szeptemberben Kubáról, majd Észak- Jemenről harsogtak. Azután a vietnami és kambodzsai menekültügyet kötötték össze Amerika esetleges thaiföldi katonai elkötelezettségével. Ezt követte a sah befogadása és nyomában a túszválság, vele pedig a fenyegetés: „Amerikaiak, nem lesz olajatok”! S végül az afgán kérdés, amelynek ürügyén be akarnak vonulni a Közel- és Közép-Keletre. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha nincs afgán ügy, lett volna más ürügy. A katonai fejlesztési programokat ^orra elfogadták, a SALT-ot pedig már akkor félretették, amikor Afganisztánról még szó sem volt. Carter már az iráni ügyben belebújt az „erős”, sőt katonás elnök, a „főparancsnok” egyenruhájába, körülötte úgy alakítptták a dolgokat, hogy közben a két számjegyű és állandó inflációról, a közelgő recesszióról, 2 NÓGRÁD - 1980. február 16., szombat Saivadori dominó Az új esztendőben még alig múlt el nap, hogy ne érkeztek volna hírek Salvadorból. Ezek a beszámolók mindannyiszor tüntetésekről, véres összecsapásokról, a szélső- jobboldal terrorcselekményeiről, a baloldal elkeseredett akcióiról tudósítottak. Nem csoda hát, hogy az alig egynegyed magyarországnyi, több mint ötmillió lakosú közép-amerikai állammal kapcsolatban mind gyakrabban teszik fel megfigyelők a kérdést: lesz, vagy már meg is kezdődött a népi felkelés Salvadorban? Tavaly októberben, amikor fiatal tisztek egy csoportja eltávolította a hatalomból Carlos Humberto Romero diktátor-elnököt, sokan bíztak abban, hogy gyökeresen új fejezet kezdődik a saivadori nép életében. Az ifjú katonák a Nemzeti Demokratikus Unió nevű ellenzéki tömörülés — a kereszténydemokraták, a szocialisták és a kommunisták — tevékeny közreműködésével hozzá is láttak a beteg ország talpraállításához. Hamarosan kiderült azonban, hogy a jószándékú polgári-katonai junta reformintézkedései az oligarchia és az Amerika-barát főtisztek ellenállása miatt megyalósíthatatlanok. A gondokat fokozta, hogy az új vezetés tehetetlensége láttán a csalódott tömegek még inkább forrongtak, támogatásuk megszerzésében már nem lehetett bízni. Ezt a patthelyzetet felismerve a junta és a kormány polgári tagjai tavaiv év végén lemondtak... Az Egyesült Államok kormánya, amely a nicaraguai események után Romero eltávolításával egy újabb középamerikai „dominó” ledőlését kívánta megakadályozni, ezután még lázasabb tevékenységbe kezdett. Első lépésként sikerült egy Washingtonnak is inkább megfelelő juntát és kormányt iétrehozni, majd amikor a tömegmegmozdulások és a gerillaakciók a rendfenntartó osztagok erőszakos fellépése ellenére mégis folytatódtak, az amerikai nemzetbiztonsági tanácsban és hadügyminisztériumban katonai tanácsadók, fegyverek küldéséről határoztak. A saivadori baloldali erők leverését célzó amerikai terv részleteit épp a minap ismertette a Washington Post. A lap beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok katonai kiképzőket, hétmillió dollár értékben fegyvereket, továbbá 50 millió dolláros gazdasági segélvt szán az új rezsim megmentésére. A látszat kedvéért Washington azon fáradozik, hogy Venezuela, az NSZK és Spanyolország is részt vegyen a „segélyakcióban”. A Pentagon végső célja, hogy tengerészgxalogságot küldjön Salvadorba a népi felkelés elfolytására — idézett egy amerikai kormánytisztviselőt a lap. Csak kérdés, hogy sikerül-e a terv. Az egymástól elszigetelt saivadori ellenzéki szervezetek a közelmúltban koordinációs irodát hoztak létre a széles társadalmi rétegeket átfogó egységes ellenállás megszervezésére. A reformista harmadik utat az alapítók — a kommunisták, a Népi Liga, a Népi Forradalmi Tömb és az Egyesült Népi Akciófront taeiai — egyöntetűen és végleg elutasították, s fegyveres felkelésre szólították fel Salvador népét. Kocsi Margit Szélesedik a sztrájk Törökországban Süleyman Demirel török kormányfő közölte, hogy „az állam minden erejét mozgósították” Izmir kikötővárosban és az ország más helyiségeiben a kitört sztrájkok és felkelések letörésére, és a bevetett fegyveres erők „ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet”. Demirel csütörtök esti televíziós nyilatkozatában azt hangoztatta: „A török állam elég erős ahhoz, hogy legyőzze az országot romboló betegségeket”. A miniszterelnök ezután nyilatkozott, hogy Izmirben katonai alakulatok megostromolták és elfoglalták a Taris mezőgazdasági üzemet. A gyárat a tizenegyedik napja tara hét-nyolc milliós munka- nélküliségről többé ne essék szó. S, hogy miért mindez? Nos, az a Carter, aki még két hónappal ezelőtt 1:2 arányban a liberálisabb vetélytárs mögé szorult, vajon a „nemzetközi helyzetre” való átnyer- gelés nélkül hogyan előzhette volna meg Kennedyt 2:1 arányban, hogyan fordíthatta volna meg másképp a választási harc tendenciáját? íme, ilyen erősek azok a ráhatások, amelyek az átlag amerikait ebben a játékban érik. Először elvették az üzemanyagát, majd megfenyegették, hogy „jönnek a szovjetek”, már itt vannak Kubában. Az iráni fordulat idején telesírták a választók fülét Amerika gyengeségéről, kiszolgáltatottságáról a Közel- és Közép-Keleten, s ebbe a teheráni túszdráma is jól belesegített. Végül pedig megígérték, hogy mindent rendbe hoznak, az elnök felveszi a vaskesztyűt, megfékezi a bajok mögött álló kommunistákat, a Pentagon röpködő szuperhadosztályokat hoz létre, Amerika telerakja nukleáris bombákkal Európát, gondoskodik a közel-keleti olaj védelméről (mintha a tulajdona lenne) és megleckézteti Iránt, ha kell a Szovjetuniót is, mert Amerika megint rettenthetetlen és egységben sorakozik fel. Itt tartanak ma és nem lehet tudni, mit tartogatnak még őszig, a tényleges választásokig a világ számára. Washington, 1980. február Szabó L. István tották megszállva a dolgozóié, tiltakozásul több száz, baloldali nézeteiről ismert társuk elbocsátása ellen. A katonák és rendőrök több órás harcban kiűzték az üzemből a gyárfoglalókat, akik napokon át vörös zászlót kitűzve folytatták tiltakozó akciójukat. Csütörtökön nagyszabású szolidaritási tüntetéseket tartottak az izmiriek mellett több török nagyvárosban. Több helyütt összecsapások történtek a karhatalmi erőik és tüntetők között, Istanbul- ban csütörtökön az üzletek és a hivatalok bezártak. A kormány 10 ezer katonát rendelt Istanbul utcáira, s a karhatalom kötelezte a boltosokat és a hivatalnokokat a nyitva- tartásra. Péntekre is több szákszervezet szólított fél 48 órás figyel, merte tő sztrájkra Istanbulban és Izmirben, összesen legalább 35 ezer dolgozót. Demirel televíziós nyilatkozata erre a sztrájkfelhívásra adott fenyegető választ. (MTI) Puia Frigyes körutat tesz Ázsiában Púja Frigyes külügyminiszter vasárnap ázsiai körútra indul. Hivatalos látogatást tesz Japánban, a Fülöp-szige- teken és Indiában. Viszonozza a japán és Fülöp-szigeteki partnerének magyarországi látogatását, valamint eleget tesz indiai kollégája meghívásának. (MTI) Tüntetés A Pakisztánba irányuló amerikai fegyverszállításokat elítélő tömegtüntetés zajlott le az Egyesült Államok újdelhi nagykövetsége előtt. A tiltakozó akcióban részt vettek az indiai parlament és haladó indiai szervezetek tagjai, valamint politikai pártok vezetői. A tüntetésen elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Pakisztánnak szállított legkorszerűbb amerikai fegyverek fenyegetik India és a térség többi állama biztonságát, területi egységét. (MTI)
