Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

Tájékozottság a külpiaci árakról Nem szokatlan, rendkívüli kell. Ebben az új árrendszer- zik”. A világpiaci ártenden- •seménye a magyar gazdasá- ben az energia- és az anyag ciák ismerete, előrelátása fon­gi életnek az árreform, az ár­rendezés. Tulajdonképpen minden évtizedre jutott belő­le legalább egy. Mert a stabi­lizációhoz is új árrendszer toltunk végre 1968-ban, s az idei esztendőben ugyancsak új árrendszer lépett életbe. költsége, belföldi ára a be* tos. Csakhogy a külpiaci árak­szerzési árhoz, általában a hoz való folyamatos igazodás- tőkéspiaci importárhoz, a fel- nak nem az az elsődleges dolgozóipar termékeinek bel- célja, hogy az ártendenciák földi ára pedig a szabadde- „begyűrűztesse”, hanem az, kapcsolódott, ezt követően vizás export ár- és nyereség- hogy a vállalatokat azok fi- 1952-ben. majd ' 1958-ban is szintjéhez igazodik. Lényeges gyelembevételére, pozitív jel­jelentősen módosultak a tér- körülmény az is, hogy a kül- legű alkalmazkodásra - kény- melői árak, árreformot haj- piaci beszerzési árakhoz iga­zodó — az úgynevezett im­portárkövető — termékek többsége szabadáras lett, a hatósági árforma csak ritka kivétel. Ám ez a mostani általános termelői árrendezés csak idő- A külpiaci; a küikereske- rend, sorrendben kapcsolódik delmi árakhoz igazodó árkép_ a korábbiakhoz, azoktól alap- j^^ől szükségszerűen követ­vet oen különbözik. Legfőkép­pen abban, hogy az említett szentse. Az alkalmazkodás megnyilvánulhat á felhaszná­lás fajlagos mutatóinak javí­tásában, s ahol mód van rá, más termékekkel való he­lyettesítésben. ar­kezik, hogy minden vállalat­nak tájékozottnak kell lennie .......................... , az általa felhasznált, vagy a lapjan Újjáformáltuk az rtra gyártott termékek ottiaIua'/ aril tar* uadv , . . , . , , , , ., világpiaci aralakuiasarol időpontokban valamilyen elv árakat, amelyek azután vagy változatlanul, vagy kisebb ki­igazításokkal érvényesültek a soron következő újabb rende­zés. árreform végrehajtásáig. Kétségtelen, hogy ezúttal is — 1980 január elsejei dátum­mal — sor került új , árak megállapítására, de ezzel, az úgynevezett induló árak ki A külpiaci értékesítési és beszer­zési árak ismerete, figyelem­mel kísérése mindeddig a kül­kereskedelmi szakvállalatok dolga, feladata volt; az ér­vénybe léptetett új' árrend­szer következtében most már minden magyar vállalatnak természetes igénye, joga és Az éremnek — a külkeres­kedelmi, a világpiaci árakról való tájékozottságnak — má­sik oldala: a vállalatok nye­reség- és termelői árszintjét alapvetően tokéspiaci ex­portjuk árszintje, nyereség- hányada határozza meg. Nyil­vánvaló, hogy a termelés és az összes — export plusz bel­ső piaci — értékesítés nyere­sége csak az export' gazdasá­gosságának, ái-szintjének eme­lésével gyarapítható. A szán­dék és az óhaj ehhez édeske­vés. Az exportáló vállalatok­alakításával a termelői árak . i i t !y ’ . f , nak nemcsak saját termékeik korszerűsítése még nem feje- szu*<seSlete, hogy folyamata piaconként is eltérő értékesí­ssrss", ™ikidö.t' äs® «*»«. *■>« * «■*»>■­es értékéineto anntormacio tórsak exportarait is ismemi­kat kapjon a kulkereskedel­Az év első napján ugyanis nemcsak új árak, hanem új árképzési elvek is életbe lép­tek. Mostantól kezdve a ter­melés igen szeles szférájában a termelői áraknak a min­denkori külkereskedelmi árak­hoz kell igazodniok. azok bár­milyen irányú mozgását záros kék ára emelkedik határidőn belül követniük hatása rövidesen mi vállalatoktól. S mi van akkor — kérdez­hetjük —, ha a termelő- és felhasználó vállalatok megis­merik a világpiaci árakat, pél­dának okáért tudják, hogybi- nyos anyagok, félkész termé- s annak begyűrű­Csehszlovákia Bányászati mérőműszer­különlegességek Ostrava vidékén találhatók Csehszlovákia legnagyobb kő­szénlelőhelyei. Az itteni bá­nyákban a biztonsági méré­összefüggő probléma megoldá­sán dolgozik. Már elkészítet­ték a£,„§P 2 típusú kőzet­mozgást kimutató műszert, sekre használt műszerek több- amely erősen robbanásveszé- sége az ostravai szénbányá- lyes környezetben és nehezen szati tudományos kutatóinté- vagy egyáltalán nem megkö- zelben készült. Elsősorban a zelíthető területen is munká- geofizikusok részére fejlesztik ba állítható. A SAZZ—8 típu­sú szeizmoakusztikus műszer a földrengésveszélyes bányák­ban keletkező szeizmoakuszti­ki a különleges mérőberende­zéseket, amelyek előre jelzik a föld alatti hegymozgásokat, ki­tapogatják a meddőkőzetet, és kai impulziók nagyságának és a különböző ásványereket a széntámákban, sőt irányíthat­ják a kitermelési munkálato­kat is. Az intézet munkatársa, Lu- dek Dlouhy mérnök és mé­réstechnikai csoportja hét év­vel ezelőtt hívta fel magára a figyelmet. Akkor próbálta ki először, nagy sikerrel azt a különleges műszerét, amely kimutatta, nincs-e a tárnában gyakoriságának mérésére szol­gáló, számtárcsás irányítású berendezés, és már kísérlet­képpen üzeméi két karvinai bányában. Több más műszer mellett befejezték egy hegyomlás elő­rejelzését mutató szeizmo- akusztikai információs rend­szer tervezési munkáit is. Ez a rendszer huszonnégy csator­nás méréseket tesz lehetővé, folg°™ 11- amivel minden alapvető sze^ lamuyen nem vart es nemkí­vánatos kőzet. Ma már az Ostrava—Karvina szénvidék legtöbb bányájában használ­ják a különleges műszert. Dlouhy mérnök és kollektívá­ja ezért a találmányáért Kle- ment Gottwald állami díjat kapott. A csoport jelenleg több. az ziában állami kutatási feladatokkal ják. izmoakusztikai paraméter ki mutatható. Az első berende­zés kipróbálását már meg is kezdték az Ostrava—Karvina szénvidék Doubrava bányájá­ban. A kutatóintézet mérőműsze­reit Lengyelországban és Grú- is sikerre] hasznosít­ük kell, időről' időre elemez­niük kell az eltérések okait — fuvarköltség, nem kielégí­tő műszaki színvonal, gyenge szervizszolgáltatás, hosszú szállítási határidő stb. —, hogy azután cselekvéssel érje­nek el kedvezőbb árat. Lehetséges, hogy gondolat­menetünk nem érzékeltette kellően azt, amit befejezésül újólag hangsúlyozunk: a vi­lágpiaci árak hatása — álta­lában egy-két esztendős ké­séssel — a korábbi árrendszer termelői áraiban is kifejező­dött. A „begyűrűzésről” az esetek többségében a közpon­ti gazdaságirányítás döntött, viselve annak pénzügyi kon­zekvenciáit is. Az új terme­lői árrendszer — az import- és exportárak követése révén — az ármegállapítás és az ár­képzés jogkörét a termelés széles szférájában a vállala­tokra ruházta át. De nemcsak a jogkört, a pénzügyi követ­kezményeket is. Mindkettőhöz kapcsolódnia kel! a külpiaci, a világpiaci árakról való — jelképesen — naprakész és fo­lyamatos tájékozottságnak, amely orientálhatja a külpi­aci beszerzést, a rugalmas al­kalmazkodást és a külpiaci értékesítést. Garamvölgyi István Szigorú a főnők Befellegzett az energiapocsékolésnak ? A dolgozók telefonon szólnak Ha a munkavállalásból adó- igazodnak a világpiaci árak­dó kötelezettségek következe- hoz. Míg 1979-ben az egész tes, rendszjeres, minősítő szá" évi termeléshez és annak kr monkérését egyesek szigorú­ságnak fogják fel, akkor nagy tévedésben vannak. Ez természetes vezetői követel­mény. Csak azok számára je­lent szigorúságot, érzik an­nak, akik csupán jelenlétük­kel kívánják megtisztelni dolgozótársaikat és főnökü­ket. / — Hibám — néz rám kér­dően —, hogy termeléscentri­kus vagyok. Nem tehetek ró­la, csak a kifogástalan mun­kát tudom becsülni, értékelni és elismerni. Aki másként cselekszik, azzal bizony ösz- szekülönbözök. De az is csak addig tart. Pedig a munka miatt jó néhányszor már in­dokolatlanul megsértettek. De bárkit megkérdezhet, mind­egyikük azt fogja mondani, hogy nem görbült meg a ha­juk szála sem. mert a főnök­kel nem egyeztek. Pedig ne­hezen viseltem el . . . — vall önmagáról, életfelfogásáról, vezetői stílusáról a csupa­szív, jóindulatú, de követke­zetes osztályvezető, Kádár János, a salgótarjáni öblös- üveggyárban. Nem panaszként mondta el az előbbieket. Így érzett, dol­gozott, méltatlankodott ak­kor is, amikor még sokan úgy bántak az energiával, mintha nagyhatalom lennénk. A fele­lőtlen pocsékolás láttán min­dig' sajgott a szíve. NEMCSAK MI PAPOLJUK — Most már az a jó, hogy nemcsak mi, energetikusok papoljuk az energiával való takarékoskodást. Nemrég még úgy éreztem, hogy amit mon­dunk, olyan, mintha pusztába kiáltanánk. A tavalyi évben szolgálásához 56 millió 255 ezer forintot jelentett az energiaköltség, addig 1980- ban az áremelkedés után az előbbivel azonos mennyiségű energia felhasználása esetén már 73 millió forintot képvi­feldolgozó üzemrész fűtésére használják fel, ezáltal távfű­tést pótolnak. KEDVEZŐ A KÖZSZELLEM Az idei elképzelések a, na­gyobb eredmények elérése jegyében alakultak ki. Meg­sel az önköltségben. Mivel az valósításában segítene)? az üzemrészek dolgozói ' is. Ma már gyakran telefonon jelzik: hol ég feleslegesen a villany. A közfelfogás és közszellem egészséges fejlődését jelzi, hogy míg az 1978—79-es fűté­si szezonban, ha nem volt 25—26 fok az üzemekben, ak­kor panaszkodtak a fűtésre. Mára viszont bebizonyoso­dott, hogy 20 fok mellett is lehet jól dolgozni, csak en­nek megfelelően kell öltözni. Régebben reggelizés közben nem állították le a gépeket, most már ezt is megteszik. — Ezt az egészséges folya­matot segítjük azzal, hogy az volt Mindezt Wei intézkedési tervünknek intézkedésekkel megfelelően megtakantast várunk a kemencék helyes szigetelésétől, az égőrendsze­rek helyes beállításától, a hűtőszalagok korszerűsítésé­től, a kondenzátorok beépíté­sétől és használatától, a ve­zetők és különböző üzemré­szek számára kidolgozott anyagi ösztönzéstől. Egy biz­tos: még mindig vannak ■hasznosítható tartalékaink — állítja az osztályvezető. ez évre tervezett konkrét megtakarítások összege most folyik, ezért a múlt évet jel­lemző kedvező visszatekintés után jutunk el az idei elkép­zelésekhez. — 1978-ban egy kiló ol­vasztott üveget 6100 kalória földgázzal állítottunk elő. 1979-ben már csak 5674-el. A megtakarítás az összes ter­melt üvegre számolva 1 millió 150 ezer köbméter földgáz- megtakarítást jelent, ami új áron számítva kétmillió 346 000 forintot ér. A villamosenergia- megtakarítás az előbbi időszakban 305 000 kilo­wattóra különböző értük el. Megszüntettük a villamos fűtésű kályhák hasz­nálatát. Ügyeltünk arra, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a húsz fokot. Betartását pillahathőmérővel ellenőriz­tük. Ahol indokolt volt, ott a nyári időszakban a hősugár­zók helyett távfűtéssel bizto­sítottuk a szükséges hőmér­sékletet. A térüzemi, és a normairodában, a keverőházi melegedőben a villamos ener­giát az olcsóbb távfűtésre cseréltük fel — mondja az osztályvezető. Jelentős az a megtakarítás, amit a földgáz- fogyasztás mérséklésére a hű­tőszalagoknál és az üvegipa­ri feldolgozó segédkemencék­nél a munkaszüneti napokon elértek. Erre az időszakra kioltják a tüzet. Ez az intéz­hoM, LäÄUBS KláSSÍi .hT azonban megváltoztattak a szemléletet, és ennek megfe­MI BOSSZANTJA? Nem fogja fel a kíváncsis- kodást „provokációnak”, csu­pán arra kér, hogy finomab­ban fogalmazzak, minti ahogy ő mondja. — Eddig évenként elég volt egyszer je­lentést adni. Az új előírás szerint most negyedévenként részletes, v félévenként pedig szöveges értékelést kell adni. 10, a segédkemencéknél pedig Hát ez engem bosszant. A lelően kedvezőbb gyakorlatot alakítottak ki. A dolgozók — többi között az önök segítsé­gével — megértették —, hogy vége az energiapocséko- lási időszaknak — érzékelte­ti a bekövetkezett előnyös változásokat Kádár János, az energiaosztály vezetője. Szükség volt az előnyös változásra, mert az energia­árak ma már többé-kevésbé 30 köbméter földgáz megtalA papírmunkára például ráment karikását jelentette óránként. az. egész januári hónapom. Tízszázalékos megtakarítást Alig^ jutott időm a műszaki értek el a kézigyártású ke­mencéknél azáltal, hogy a hőtartási fokot 1450-ről 1300 —1350-re csökkentették. A hűtőszalagokra felszerelt sa­ját tervezésű füstgázhő-hasz- nosító berendezés segítségé­vel pedig 473 ezer forintot takarítottak meg. Intézkedé­seik közé tartozik, hogy a hűtőszalagok hulladékhőjét a Radioaktív hulladék elhelyezése tjj módszert dolgozott ki a történt és így képlékeny álla- mélységben egy elhagyott bá- radioaktív hulladék elhelyező- pótban ágyazták be a radio- nyában temették el. A kuta- sére egy ausztráliai kutató- aktív hulladékok sóit. A „szik- tók, szerint ez á „temetési” csoport. A kísérleteket az lapótló” Synrac 1100 fokon módszer 200 millió évig biz- egyetemük geológiai laborató- szilárdult és kikristályosodott, tonságot nyújt az emberiség A radioaktív hulladékot tar- szempontjából a hosszú fele- talmazó Synrac-tömböt ezután vasból és , nikkelből készült ládába helyezték, majd a lá­dát légmentesen lezárták. Ez­után a ládát 3000 méter riumában végezték. Bárium és cirkónium ásványokból ki­indulva, szintetikus úton állí­tották elő a Synrac nevű anyagot, és ebbe ágyazták a radioaktív hulladékot. Az ás­ványok egyesítése 1300 fokon zési idő következtében. Az ausztrál professzor szerint az új módszer biztonságosabb, mintha üvegbe ágyaznák a hulladékot és sóbányák mé­lyére helyeznék. feladatok ellátására. Pedig elhiheti nekem, hogy ebben a hivatásban ez a legszebb. Bosszant, hogy az egyik dol­gozó felmondott, mert többet ígértek neki másutt, és én nem tudom megtartani. Nem’ vet fel a boldogság akkor sem, amikor látom az anyag- pocsékolást, de mérges va­gyok akkor is, ha olyan mun­kát, amit egy fél, vagy egy nap alatt el lehet végezni,' lassúsággal, körülményeske­déssel még megtoldják né­hány órával, vagy nappal. Az előbbiek indokolják,’ hogy nem ártana tisztázni egyes fogalmak tartalmát. Mi­ért szigorú az, aki megköve­teli azt, ami a munkaválla­lással jár. Amiért fizetnek. Pedig nem tesz mást, csupán a közösség érdekében cselek­szik. Szerencsére egyre növek­szik azoknak a tábora, akik az előbbi vezetői magatar­tást természetesnek, tisztelet­re méltónak és követendőnek tartják. (venesz) »*************★★★***★★*★***★★★***★★★* ********* **■*»■*★*»* **trA**+**********rk*******-Ak*tcA***********1l*i'A****+**tcAkA**A******irk**it++**+*-* Szakosított telep Szügyben Még egy 216 férőhelyes is* tálló átalakítása, valamint ki­segítő „épületek” kivitelezése van hátra, s utána teljesen elkészül a Magyamándori Ál­lami Gazdaság szügyi kerüle­tében az új szakosított tehe­nészeti telep. Az 54 millió fo­rintos költséggel épült telep kivitelezője a Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet. A te­henészeti telep fejő- és tej- háza, modern svéd gyártmá­nyú ALFALAVAL típusú fe­jőberendezéssel van fölsze­relve. Juhász tejkeaelö A oagy értékű gépek gondos karbantartást fényeinek. A szarvasmarhák elhelyezése már nem okoz gondot. (Bábel László

Next

/
Thumbnails
Contents