Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
Indira Gandhi interjúja Ceousescu Készülődés a FIN-re Az amerikai politika nem túl sikeres Figyelembe veszik állásfoglalásunkat A Paris Match című francia hetilap legújabb száma interjút közöl Indira Gandhi indiai miniszterelnökkel. Arra a kérdésre, politikai megfontolással, vagy személyes ro- konszenvvel magyarázható- e, hogy sok nemzetközi kérdésben álláspontja közeli a Szovjetunióéhoz, Indira Gandhi, a következőket válaszolta : — Én India pártján vagyok. A Szovjetunió többször segített nekünk, érdekeink sok szempontból egybeesnek, amikor aZ Egyesült Államok olyan stratégiát folytat, amely nem számol a mi érdekeinkkel. Felfegvverzi Pakisztánt, és erősíti kapcsolatait Kínával. Az Egyesült Államok elnökei nyíltan kimondták, hogy előítéleteik vannak Indiával szemben. Ez az ami nyugtalanít bennünket. A továbbiakban Gandhi rámutatott, hogy a Szovjetunió az ENSZ-ben mindig támogatta az afroázsiai csoportot. Bár sokan erre azt mondják, hogy követjük őket, valójában az oroszok veszik figyelembe a mi álláspontunkat, a gyarmatosítás elleni harcban szerzett tapasztalatainkat. Egy másik kérdés arra vonatkozott, nyugtalanítja-e Indiát, hogy a most Tibetben tartózkodó kínaiak ismét fenyegetik India határát. — Ha a kínaiak fegyvert kapnak, kísértést érezhetnek majd azok használatára — mondotta az indiai kormányfő. — A kérdés az, ki ellen. Kína már bejelentette országunknak területi igényeit, s nemcsak a múltban már általuk elfoglaltakra, hanem újabb körzetekre, nem szólva Délkelet-Ázsia országairól. A lan tudósítója megkérdezte Gandhi asszonyt, nem maradt-e benne keserűség az amerikai politikával szemben. — Senkivel szemben sem érzek keserűséget — felelte Indira Gandhi. — Az amerikai politika nem túl sikeres. Kudarccal végződött Vietnamban. Az Egyesült Államok akkor sem ért el sikert, amikor Pakisztánt támogatta a bangladesi háborúban. Ennek őket kell nyugtalanítania. Barátságot akarunk velük. A barátságnak azonban az egymás iránti megértésen és megbecsülésen kell alapulnia. Arra a kérdésre, hogy India miért nem csatlakozik néhány nyugati kormány hangulatkeltéséhez az afganisztáni eseményekkel és a szovjet katonai kontingens odairányí- tásával kapcsolatban Gandhi kijelentette: Afganisztán, a Szovjetunió szomszédja. Ha egy szomszéd segítségei, kér, az egy más kérdés. (MTI) Francia támogatás Tunéziának Hédi Nuira tunéziai kormányfő pénteken, a Monte ,Carlo'i rádiónak adott nyilat- íkozatában megerősítette azokat a francia sajtójelentéseket, amelyek szerint Párizs, a tuniszi kormány kérésére, haladéktalanul hadihajókat és katonai repülőgépeket irányított a térségbe, s hogy a kormány az Egyesült Államoktól megrendelt fegyverszállítmányok meggyorsítását kéri. Hédi Nuira ismét azt hangoztatta, hogy a 41 halálos áldozatot követelő gafsai támadást „líbiai sugallmazásra” hajtották végre. Az incidens kapcsán a tunéziai kormányfő „összeesküvésről” beszélt, amely szerinte „akkor kezdődött, amikor meghiúsult a Tunézia és Líbia egyesítéséretett kísérlet”. Az akció színhelyéül azért választották az algériai határhoz közeli Gafsát, mert viszályt akartak szítani Algéria és Tunézia között — állapította meg Nuira. Egyúttal bejelentette, hogy az ország egész területén helyreállt a nyugalom. A líbiai külügyminisztérium pénteki hivatalos közleménye szerint: „Líbiának sem közvetlenül, sem közvetve nem volt köze a gafsai eseményekhez”. (MTI) Rekordnagyságú katonai költségvetés Harold Brown, amerikai hadügyminiszter csütörtökön a minden idők rekordnagyságú katonai költségvetését indokolva a szenátus külügyi bizottságában — nyilván a nagyobb nyomaték kedvéért — kijelentette: „Nem biztos, hogy az Egyesült Államok győztesen kerülne ki egy háborúból a Perzsa-öböl térségében”. David Jones, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arról beszélt, hogy az Egyesült Államok képes lenne katonai műveleteket végrehajtani a térségben, de ezek „kockázatokat és bizonytalansági tényezőket hordoznának magukban, s egyik fél sem lehetne biztos a győzelemben”. Brown hangoztatta: több öböl menti állam biztosította az Egyesült Államokat, hogy „válság esetén” az amerikai erők rendelkezésére bocsáta- nák támaszpontjaikat, és olyan nyugat-európai szövetséges országok támogatására is számítani lehet, amelyeknek már vannak, vagy rövidesen lesznek katonai erőik az Indiaióceán térségében. (MTI) iMiiili ■/ iP# ....-V V. '■' ■ •“V Sí;; * Miijét 1!1; 'S.-......-............ Amerikai elnökválasztás. Harcra készen fogadta Gromikót Pénteken a romáin fővárosban Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere másodszor folytatott megbeszélést Nicolae Ceausescuval, a Román KP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A felek folytatták az időszerű nemzetközi problémák megvitatását és a problémákkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtését. Tekintettel a Varsói Szerződés aláírásának közelgő huszonötödik évfordulójára, érintették az európai szocialista országok védelmi szervezete tevékenységének kérdéseit. Ceausescu ezután villásreg. gelit adott Andrej Gromiko tiszteletére. A villásreggelin baráti pohárköszöntők hangzottak el. (MTI) Strauss az USA-ban Franz-Josef Strauss bajor miniszterelnök március 9—16 között hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban és várhatóan fogadja őt Carter elnök is, értesült mértékadó kormányforrásból az MTI tudósítója. A CDU—CSU kan- ceilárjelöltje mindössze néhány nappal követi majd Helmut Schmidt bonni kancellár március 5-i látogatását a Fehér Házban. Irán kereskedik Kanadával A hat amerikai diplomata Iránból való kijuttatása késleltetni fogja a Teheránban fogva tartott túszok kiszabadulását — közölte csütörtöki sajtóértekezletén Mohammad Adeli, Irán ottawai ügyvivője.' Kijelentette, hogy Irán és az Egyesült Államok közvetítők útján már megegyezett a volt sah bűneit kivizsgáló nemzetközi bíróság felállításában. A per a túszok szabadon bocsátásához vezethet majd, mondotta, de hozzátette, hogy a kanadai lépés a végkifejlődést késlelteti. Az ügyvivő kijelentette ugyanakkor, hogy Irán egyelőre nem szándékosuk bezárni ottawai nagykövetségét, s továbbra is kész kereskedni Kanadával, beleértve az olaj- szállításokat, „feltéve, hogy a szállítmányok nem az amerikai multinacionális vállalatokhoz jutnak el”. (MTI) Avitt doktrína — új tálalásban Történelmi párhuzamokat keresnek világszerte a politikai megfigyelők az Egyesült Államok elnökének a kongresszus előtt elmondott beszédét vizsgálva. Az unió helyzetéről szóló elnöki jelentés — mutatnak rá — tartalmával és hangvételével egyaránt a hidegháborús évekre emlékeztet. . Az újraválasztásért küzdő Carter felelevenítette a harminc évvel ezelőtti stílust, S'a demokrata párti szavazók szemében „új Truman- ként” kíván tündökölni. A helyzet azonban az elmúlt három évtized alatt alapvetően megváltozott. Az ötvenes évek elején Amerika vezetői még abszolút hadászati fölény tudatában, a szilárd szövetségi rendszer vezető hatalmaként politizálhattak- Truman idejében még nem szabadultak fel az imperialista hatalmak gyarmatai, s az Egyesült Államok tőkéspartnerei is a teljes gazdasági függés és alárendeltség állapotában voltak. Azóta mindez megváltozott. Igaz, hogy az Egyesült Államok ma is a tőkésvilág vezető gazdasági és katonai hatalma, ám a másik oldal a döntő területeken kiegyenlítette az erőfölényt. Megváltoztak a tőkésországok közötti kapcsolatok: Japán ésNyu- gat-Európa alárendelt partnerből versenytárs lett, s ma már a Fehér Házban sem számíthatnak arra, hogy a kisebb szövetségesek fegyelmezett másodhegedűsként követik a nyugati zenekarban az amerikai vezérszólamot. Mindez csupán azért van, mert például az európai tőkésországok és Japán az elmúlt évtizedekben igen gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül- Meghatározó az új viszonylatokban a szocialista országokkal való kapcsolatrendszer: azok a politikai és gazdasági előnyök, amelyeket az enyhülés évtizedében a két fél kölcsönösen elért. Az sem mellőzhető, hogy napjainkban merőben új szerepet játszanak az egykori gyarmatok és félgyarmatok is. Politikai és gazdasági súlyuk jövőjét jelzi az a hely, amelyet ma a kőolaj és más fontos termékek exportálói betöltenek. Nem lehet kétséges tehát: igen nehéz lesz Jimmy Carternek „új Trumanként” másodszor bevonulni a Fehér Házba. A jelenlegi hidegháborús hangulatkeltés, az „orosz medvével” való fenyegetőzés persze, nem teljesen hatástalan- Elsősorban az amerikai polgárt akarják befolyásolni, az ő nacionalista érzelmeit kívánja Washington manipulációs apparátusa mozgósítani, talán nem is sikertelenül. Hiszen Carter lényegében azt ígéri, hogy visszaállítják az amerikai birodalmat, azokat az időket, amikor az Egyesült Államok hatalma látszólag teljes volt, s a CIA kormányokat váltott le, s uralkodókat helyezett a trónra. A kétes értékű doktrína egyértelműen ennek a „birodalomnak” a felélesztésére törekszik. Több fokozatú tervről van szó. Az elmúlt évben keresztülvitték az új középhatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezésének tervét- Ez egy olyan hadászati tényező, amely jelentős veszélyt jelent a szocialista országok (ék a NA- TO-tagállamok) biztonságára. Jelenleg — Afganisztán ürügyén — az amerikai haderő közép-keleti visszatérését, készítik elő, létrehozzák az indiai-óceáni hadiflottát és a légiszállítású gyorshadtestet, azaz Washington globális csendőralakulatát. A katonai költségvetés ötszázalékos növelése újabb dollármilliárdo- kat biztosít ezekre a célokra, s közben folyik a hadászati csapásmérő erők korszerűsítése — MX- rakéták, Trident tengeralattjárók, B—1 típusú távolsági bombázók építése, illetve gyártás-előkészítése is. A tervek része továbbá Kína korszerű fegyverekkel való ellátása, amiben Brown hadügyminiszter pekingi látogatásakor meg is egyeztek. Az amerikai fegyveres erők gyors fejlesztésével együtt, (mint a hajdani trumani időkben) ismét erőfeszítéseket tesznek valamiféle katonai szövetségek létrehozására a közép-keleten és a Csendes-óceán térségében- A kongresszusi beszédben Carter „amerikai övezetnek” nyilvánította a föld több térségét azzal, hogy ott saját tetszése szerint alkalmazza az Egyesült Államok fegyveres erőit. A harcias megnyilatkozásokat olvasva sokakban felvetődik a kérdés: elfelejtették volna-e Amerikában a véres vietnami leckét, azt, hogy a hatalmas hadigépezet milyen csúfos és keserves vereséget szenvedett Indokínában? Ügy tűnik, igen, s Washingtonban ismét hajlandóság van újabb 2 NÓGRÁD — 1980. február 2., szombat Bemutatók, túrák, nemzedéki találkozók, életmódviták Az ifjúsági mozgalom akcióévének egyik legesemény- dúsabb időszaka kora tavasz, amikor is sor kerül a forradalmi ifjúsági napok programjaira, ezáltal méltón emlékezve 1848. március 15rre, 1919. március 21-re és 1945. április 4-re, történelmi sorsfordulóink e nevezetes napjaira. Az előkészületek már javában zajlanak, a különböző szintű KISZ-szervezetek készítik intézkedési terveiket, s a mozgalmi berkekben FIN- naptár néven ismert. program-összeállítást. . Ezúttal két jeles esemény is lényegesen befolyásolja a FIN-napokat, nevezetesen: az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásainak 35. évfordulója. Mindemellett külö'n öröm megyénk ifjúkoinmu- nistái számára, hogy március 21-én Salgótarjánban rendezik meg az országos központi ünnepséget, mely a pártkongresszus előtti utolsó jelentősebb mozgalmi demonstráció. Lapozzunk most bele a FIN-naptárba: milyen események lesznek a három tavasz ünnepének évfordulóin? Március 15-én Balassagyarmaton kerül sor a megnyitóra, majd az ezt követő ifjúsági nap eseménysorozatára. Egyebek között sport- és kulturális bemutatókat, versenyeket szerveznek, s ekkor tartják a Művészet és ifjúság elnevezésű műsor városi vetélkedőjét. Salgótarjánban, a megyeszékhely fiataljai Petőfi-emléktúrán vesznek részt, amely már-már hagyomány- nyá alakult. Hasonló programjuk lesz a salgótarjáni járás KISZ-eseinek is, akik a somoskői várhoz látogatnak el, s ott rendeznek ifjúság- napi műsort. Az említetteken kívül a megye KlSZ-alap- szervezetei ünnepi . taggyűléseken emlékeznek a történelmi eseményekre, valamint vetélkedőket, sport- és ügyességi játékokat, túrákat, kirándulásokat szerveznek. Március 21-én tudományos emléküléssel kezdődik a program, melynek témája: A munkás- és ifjúságmozgalmi hagyományok ápolása a KISZ eszmei-politikai nevelő munkájának keretében. Míg a tanácskozás folyik, addig a különböző helyszíneken fiatalok látják vendégül az idős kommunistákat, a partizán- szövetség képviselőit, a volt ifjúsági vezetőket, s a nemzedéki találkozók alkalmával beszélgetnek majd az ifjúsági mozgalom elmúlt hat évtizedének eseményeiről. Ugyanezen a napon, a többi között megrendezik a Művészet és ifjúság kulturális seregszemle megyei dö’n- tőjét, filmbemutatókat tartanak, a József Attila megyei Művelődési Központ üveg- csarnokában a Hadtörténeti Múzeum rendez kiállítást, míg a főtéren megyéi amatőr együttesek, zenekarok lépnek föl. A politikai nagygyűlésre a kora esti órákban kerül sor, s a tervek szerint mintegy tízezer fiatal lesz jelen. Ezután Salgótarján különböző üzemeiben és művelődési házaiban kulturális és zenei programok között válogathatnak a f fiatalok, bemutatkozik a KISZ Közoonti Művészegyüttese, a Győri Balett gárdája, a Mikroszkóp színpad, a Neoton família és még sokan mások. Az előzetes elképzelések szerint a na. pi programot tűzijáték zárja. Nem szűkölködik eseményben az április 4-i évforduló sem. A megemlékezéseken túl r.émelyütt ekkor kerül sor a KlSZ-fogadalomtételre is, valamint a meghirdetett fotópályázat értékelésére, s a legjobb felvitelek kiállítására. A három tavasz ünnepei alatt szokásos életmódvitá- kom ezúttal a munkához való viszonyról lesz szó. Csak a nagykövet menekült meg Tűz ütött ki csütörtökön sebb égési sérülésekkel meg- Spanyolország Guatemala vá- menekülnie: kiugrott az ab- rosi nagykövetségén. A Ián- lakon, s egy inentőkocsi kórgokban mintegy negyvenen házba vitte. leltek halálukat, köztük Adolfo Molina volt guatemalai külügyminiszter és Eduarco Ca- ceres volt alelnök. Csupán a nagykövetnek sikerült kikatonai kalandokra vélt „befolyási övezete” megvédésére. Az elmúlt hetek eseményeit vizsgálva, világszerte rámutatnak: veszélyes vízválasztóhoz érkezett Washington. Pedig a katonai kaland kockáztatását a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg magának a mégoly nagy katonai erővei rendelkező amerikai hatalom sem. Truman elnöksége idején az erőviszonyok még lehetővé tették, hogy az USA a „szakadék szélén táncolás” politikáját folytassa, s ebben szolidárisak voltak vele atlanti szövetségesei is, akik például a koreai háborúban segédcsapatokat küldtek az amerikai expedíciós hadtest melléMa más a helyzet. Igaz, a nyugati tőkés középhatalmak készek arra, hogy bizonyos jelképes ügyekben szolidaritást vállaljanak az Egyesült Államokkal, de ha a két világrendszer közötti viszony fontos politikai, gazdasági oldaláról van szó, akkor nem követik Washingtont. A józan nyugati politikusok számára egyre világosabb: a kockázatos lépések, a fegyvercsörge- tés, az erővel való fenyegetés politikája hosszú távon nem hozhat hasznot — az újsütetű (de oly régi divatú) Car- ter-doktrina tételei nem al- ’-■’’mazhatóak a nyolcvanas években. Miklós Gábor Előzőleg harminckét, az ország északi, Quiche tartományából érkező paraszt megszállta a követség épületét, tú- szul_ ejtette a személyzetet és az éppen ott tartózkodó ma. ®as rangú guatemalai személyiségeket. Amiatt tiltakoztak, hogy a guatemalai hadsereg „felforgató elemek” után kutatva elnyomó intézkedéseket léptetett életbe a tartományban és zaklatta a lakosságot. A parasztok követelték, hogy bizottság alakuljon az ügy kivizsgálására. A tűz azt követően tört ki, hogy a rendőrség — a- nagykövet tiltakozása ellenére __ m egrohamozta az épületet. A nagykövet a kórházból telefoninterjút adott a bogotai rádiónak, s ebben közölte: a parasztoknál csupán kés, néhány pisztoly és benzines palack volt, s a rendőrök támadásakor egy palack robbanása okozta a tüzet. A nagykövet —, aki egyébként indokoltnak minősítette a parasztok követeléseit — hang. súlyozta, hogy a tragédia nem történt volna meg a rendőrség közbelépése nélkül, mivel a tárgyalások már kezdtek eredményre vezetni. Madridban Adolfo Suarez spanyol kormányfő csütörtökön este rendkívüli ülést hú vott össze az ügy megvitatására. A kormány élesen tiltakozott a guatemalai rendőrség közbelépése miatt, hangsúlyozva, hogy azt séma spanyol kormány, sem nedig az ország guatemalai nagykövete nem engedélyezte. (MTI)
