Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
A jövő a feldolgozott síküvegé Beszélgetés Gyöngyösi Gyulával, a síküveggyár műszaki igazgatóhelyettesével, a feido1 gozóüzem teljesítményének bővítéséről Megfeszített munkát követelő két esztendő van még hátra ahhoz, hogy a salgótarjáni síküveggyárban elmond- hassák: befejezték a 827 millió forintba kerülő, s a továbbfeldolgozó üzem létesítésére irányuló beruházást. A hatalmas összegből az elmúlt év végéig 572 millió forintot felhasználtak, ezzel zömmel megteremtve a termékszerkezet korszerűsítésének feltételeit. Persze, a beruházás költségét nem a Télapó hozta. Az összegből kemény 742 millió forint vár visszafizetésre. A banki hitelt megpályázó dokumentumban szakaszos üzembe helyezést vállalt a gyár. A banki szerződésnek megfelelően múlt év negyedik negyedében indult a ragasztott- és hajlítottsíküveg-gyár- tó sor, a vízszintes edzősor és a zománcüveggyártó berendezés. Rajtuk most részleges termelés folyik, a termelés teljes felfutása még két évbe kerül. A feldolgozott üveg meny- nyiségének fokozatos közelítése a kapacitáshoz a piaci igények és a hiteltörlesztés szempontjából is sarkalatos kérdés. Erről folyik most a szó a síküveggyár műszaki igazgatóhelyettese, Gyöngyösi Gyula szobájában. — Nézzük először a szigorú számokat: mit kell hoznia az 1980-as évnek a feldolgozóüzem produktumának felhozásában? — A beruházás nyomán Idén 336 millió forintos többlettermeléssel számolunk a feldolgozóban. Jövőre ugyanez 402, a teljes felfutás évére pedig 472 millió forint lesz. A program szerint ebben az esztendőben mattírozott, ragasztott, edzett, zomácozott és reflexiós üvegből összesen 610 ezer négyzetmétert ad az üzem, s ebből 450 ezer négyzetméternyi a beruházásból adódó többlet. A programtól csak a termékcsoportok közti arányok térnek ei: edzett és zománcozott üvegbői a tervezettnél nagyobb igényt elégítünk ki, ragasztott üvegből viszont valamelyest kevesebbet kér a piac— Hogyan ítéli meg » termelés fokozatos bővítésének lehetőségeit, feltételeit? — A banki szerződésben vállaltak teljesítéséhez adottak a feltételek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne számolnánk nehézségekkel. A termelés egyelőre részleges, az új gyártósorok nincsenek még valamennyi termékfajtára beállítva. Síkedzett üvegből például jelenleg a kis- és középméreteket gyártjuk, februárban felkészülnek a kemencék a teljes méretskála előállítására. Hasonló a helyzet a ragasztott gyártósornál is- Ezt elsőként a Lada típusú személygépkocsi szélvédő üvegének gyártására szerszámoztuk fel, erre van a legnagyobb igény. De még csak most jutottunk el oda, hogy a szabványnak megfelelő, értékesíthető üveg jön le a sorról, amit eddig adott, az tanulópénz volt. Hetekig tartó próbálkozással kell minden egyes típusra beállítani a kemence paramétereit, s ahány beállítás, annyi buktató. Az Ikarusnak gyártott szélvédő üveghez szükséges szerszámok is a rendelkezésünkre állnak, a gyártási kísérletek február első hetében megkezdődnek. Ezeken kívül tíz személygépkocsi-típus szélvédő üvegének gyártását szerszámozzuk fel az idén— Nyilvánvaló, hogy a feldolgozóüzem korszerű technológiáját csak felkészült munkásgárda képes fogadni. Milyennek látja a szubjektív feltételeket? — Efelől nyugodt vagyok. Tanulva a korábbi évek tapasztalataiból már az elmúlt év első felében szakmai tanfolyamokon készítettük fel az új üzembe szánt munkásgárdát. A kulcsfontosságú helyekre kerülő „tizenkettek” pedig Lengyelországban tréningeztek a síküvegfeldolgozásban. Vannak köztük edző- és rogyasztókemence-kezelők, autoklávkezeiők. Az új üzemben zömmel betanított munkások dolgoznak, tudásuk azonban eléri egy átlagos szakmunkásét. Az sem véletlen, hogy zömmel a fiatal korosztályból válogattuk ösz- sze & feldolgozóüzemieket: számítunk nagyobb fogékonyságukra, hajlamukra az új ismeretek elsajátításában. — H%son!é»n felhőtlenek a UlíSíisik a várható anyagellátásra is? — Korántsem. A vásárolt alapüveg mennyisége év végéig szerződésekkel biztosított, ellátási zavarokra ennek ellenére számítani kell. Elsősorban a szélvédőkhöz szükséges csehszlovák floatüveg ütemes szállítására nem látok garanciát, márpedig a várt tétel elmaradása felrúghatja a termelési programot, időleges hajrákat okozhat- Saját találékonyságunkra hagyatkozhatunk csak ilyen esetben, ha úgy vesszük, ez is egyike a rejtett tartalékoknak. Nagy rendelőinket nem ültethetjük le az ütemtelen alapanyag-szállításra hivatkozva — emiatt eddig nem is ért szemrehányás bennünket —, hiszen az Ikarusnál például hatalmas értékek piacra küldése a tét. A ragasztott üveghez tőkésimportból szerezzük be a fóliát, a nyugatnémet szállítót eddig megbízhatónak ismertük. Fóliaügyben a szocialista piacot is megkutattuk —, mindeddig eredménytelenül. A ragasztott üveggel szemben igen komoly nemzetközi követelményeket támasztanak, s a minőség döntően a fóliától és az alkalmazott technológiától függ, ebből tehát nem engedhetünk- Az Ikarus elvárja, hogy ragasztott üvegünk megfeleljen az európai értékesítést lehetővé tevő „D” jelzésnek, év végére várhatóan el is jutunk ide. Jövőre pedig szeretnénk, ha üvegünk minősége rászolgálna a „DÓT” jelzésre is, ezzel a minősítéssel ugyanis már amerikai piacokon is felléphetünk. Végül még egy gond az anyag- ellátás oldaláról: beszerzési nehézségek mutatkoznak a zománcfestékeknél, s oka nem is a nyugatnémet fél szállítási készségében keresendő, hanem importot bonyolító szerveink késedelmes ügyintézésében. — Befejezésül, kérem, érzékeltesse: mennyiben játszik szerepet a síküveggyártól elvárt idei eredmény teljesülésében a feldolgozóüzem produktuma? — A gyár idei termelési értéke idei árszáiiien számítva 810 millió forint; Ennek felét már a feldolgozott üveg hozza! A teljes felfutás évére az arány egyértelműen a feldolgozott termékei javára billen. Tudatos íer^tiékszerke- zet-váltás eredménye ez, a piaci környezsr; tudomásulvétele és adottságaink ahhoz való igazítása. A hagyományos húzott síküvegből ma már neat lehet megélni, a jövő a feldolgozott terméké. Ezért nem tűnik talán nagy szólamnak, ha meg merem kockáztatni: gyárunk jövője múlik a feldolgozóüzem teljesítményének fokozatos bővítésétőlSzendi Márta Alkotó vita egységes cselekvés A XII. KONGRESSZUS irányelvei élénk érdeklődést váltottak ki a tanácsok hivatali pártszervezeteiben, de az apparátus egészében is. A kommunisták döntő többsége igényesen és felelősséggel készült a vitára és foglalt állást a pártcsoport-értekezlete- ■ ken, a -taggyűléseken. Erre ösztönözte őket a Központi Bizottság irányelveinek reális helyzetelemzése, a kitűzött feladatok gondos számbavétele. Nemcsak a politikailag is- kolázottabbaknak, hanem dolgozók széles rétegeinek lehetősége nyílott arra, hogy megismerjék, megértsék az irányelvek lényegét, a tennivalókat. A vita tapasztalatai alapján elmondható, hogy az irányelvekben foglaltakat a kongresszus a következő öt évre a párt és a nép programjává nyilváníthatja. A vele való azonosulást segíti, hogy őszinte és önkritikus, mértéktartó, és kerüli a túlzásokat. Hangvétele nyugodt és kiegyensúlyozott, nem enged teret a kétkedésnek. Optimizmusának alapja a dolgozó nép alkotó erejébe vetett bizalom. A vitában központi helyet kapott a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének magasabb színvonalra emelése. Többekben felmerült, hogy vajon miért hangsúlyozza ezt ilyen nyomatékkai most a Központi Bizottság? Talán gondjaink lennének az egységgel? Ez a jó szándékú aggodalom késztet arra, hogy éppen a vita tanulságaival ' válaszoljunk: nincs különösebb oka, hogy ez az irányelvekben ilyen hagsúlyt kapott. Pártunk történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy abszolút és örökérvényű egység nincs — mert amikor aZt hittük, hogy ilyen van, akkor valójában nem volt egység —, azt minden alapvető politikai kérdésben újra és újra meg kell teremteni, mégpedig mindig magasabb színvonalon. A vita most valójában abban a szellemben foiyt, ahogyan erre a Központi Bizottság utal: „A párt egységét az időszerű feladatokhoz igazodóan folyamatosan meg kell teremteni minden kérdésben. Érmek útja a pártost belüli nyílt eszmecsere, a különböző vélemények szembesítése, a hibás nézetek bírálata, a párt álláspontjának kifejtése és érvényesítése”. Nem attól keil tehát félteni az egységet, ha vita van a döntések előtt, hanem éppen attól, ha nincs! A párt a döntéseit sokoldalúan mérlegeli, s ebben az alkotó, a konstruktív vita nélkülözhetetlen. Alig képzelhető el, hogy valamennyi kérdést, amely megoldásra vár, mindenki pontosan ugyanúgy lásson, ugyanúgy értsen! Ezért kell minden párttagnak megadni a lehetőséget — a tévedés lehetőségét is —, hogy őszintén kifejtse véleményét, legyen módja eltérő álláspontja szembesítésére. Ahol ugyanis nem a döntés előtt vitatkoznak, ott a különböző vélemények a végrehajtásban merülnek fel, ami viszont valóban kétségessé teheti az egységes cselekvést. Csak az elvekben és a feladatokban való egyetértést, követheti az egységes cselekvés, azt viszont követnie kell. Ebben van a párt ereje, s ha nem ezt tennénk, ettől fosztanánk meg. A VITA és a cselekvés egysége összefügg a párton belüli demokrácia következetes érvényesítésével is. „A párt- demokrácia fejlesztése nélkülözhetetlen feltétele a megalapozott, jó határozatoknak, ez növeli a párttagság felelősségét, segíti a döntések végrehajtását”, olvashatjuk az irányelvekben. A jelenünkért és a jövőnkért aggódok között fel-felbukkan olyan álláspont, hogy most nem viták, hanem tettek kellenek. Kimondva-kimondatla- nul a demokratizmus korlátozására gondolnak. A történelmi tapasztalat viszont eddig azt igazolta, hogy minden helyzetben szükséges a kérdések demokratikus vitában való eldöntése, de még inkább igaz ez nehéz, bonyolult viszonyok között. Alkotó viták nélkül nem kerülhetjük el a tévedéseket. Sokunkban illúziók élnek, azt hisszük, hogy a szocializmus, mint a ma létező társáé dalmak között a legszervezettebb, ellentmondásmentes sen, pontosan úgy fejlődhet, ahogy azt elgondoljuk. S, ha ettől eltérést tapasztalunk, olyan képzeteink támadnak, mintha ez azért lenne, mert „többet vitatkozunk a kelleténél” és kevesebb gondot fordítunk a végrehajtás-) ra. Arról is megfeledkezünk,' hogy döntéseinknek korlátái vannak, mert a társadalom fejlődése objektív törvények szerint történik, s mi csak azt tehetjük, hogy ezek ismereté-, ben a lehető legjobb megoldásokat válasszuk. Ez utóbbiak felismerése pedig ugyan-’ csak nem nélkülözheti a termékeny vitát, mert enélküí még nagyobb lehet az eltérés a szándék és a valóság • között. Az alkotó vitát, a pártszerfj bírálatot és önbírálatot a párton belül azért sem nélkülöz-) hétj ük, mert aZ Önálló gon-, dolkodásra késztet, s nemcsak a pártot, hanem az egyént is óvja az önelégültségtől, a hibáktól „és erősíti a párttagok munkájának, magatartásának szocialista vonásait.” Az önálló gondolkodás növeli a kommunisták felelősségérzetét a párt politikájáért, saját cselekedeteikért. A párton belüli demokrácia példamutató erejével hat a szocialista demokrácia fejlesztésére, társadalmi rendszerünk lényegére. A szocialista demokrácia fórumain a párt tagjainak kell képviselnünk a párt politikáját, annak szellemében kell bírálni a hibákat, fogyatékosságokat, mozgósítani a feladatok végrehajtására. Nyilvánvaló, hogy erre azok a kommunisták a képesebbek, akik a döntés előtt meggyőződtek annak helyességéről, azzai azonosulni tudtak. BÁRHONNAN is közelítünk: tehát a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének történelmi gyakorlatához, árra következtethetünk, hogy egységes cselekvés csak alkotó viták útján valósítható meg. Dr. Fekete Mihály Matematikai iskola 1919 tavaszán kezdte meg működését Krakkóban a lengyel matematikai társaság. Ma központja Varsóban van, tagozatai pedig az ország húsz nagyvárosában működnekA „lengyel matematikai iskolát” ennek a társaságnak az égisze alatt olyan tudósok tették világszerte elismertté, mint Waclav Sierpinski, Stanislaw Mazurkiewicz, Stefan Banach, Jan Mikusinski, Stanislaw Orlicz. Az évről évre megrendezett matematikai versenyek mellett a tapasztalatcserék, tudományos tanácskozások számára is ez a társaság teremt otthont, megfelelő környezetet. Az elmúlt évben 236 tudományos tanácskozásra és 36 konferenciára került itt sor. Gazdag tematikájú előadássorozatok is bizonyították a tudományág fejlődését a társaság központjában és tagozataiban sorra kerülő 216 előadáson és 56 tudományos beszámolón. A négy tudományos szakfolyóirat mellett a lengyel matematikai társaság több népszerű-tudományos kiadványt is megjelentet, így például a fizikai társasággal közösen a DELTÁ-tJelentősek a társaság külföldi kapcsolatai. 1978-ban például 99 külföldi tudóst hívtak meg Lengyelországba. A szocialista demokrácia fórumán A közösség véleménye------. ■ mi, a hív k ezetek tagsága az év elején tartja a zárszámadó közgyűlé* seket. Az a cél, hogy ezek a gyűlések az okos, meggondolt vélemények fórumává váljanak, ahol nem csak a vezetők mondják eí az elmúlt év tapasztalatait, az idei esztendő tennivalóit, hanem a dolgozók döntenek saját ügyeikben. Á gyűlések résztvevői — a tulajdonosok felelősségével- szólnak, javasolnak olyan ügyekben, mint a iövedelemfel- osztás arányai, a kulturális és szociális alapok felhasználása. Ezek a kollektív eszmecserék a szocialista demokrácia gyakorlatává váltak, mert a munkások közvetlenül alakítják saját idei tervüket, formálnak közös véleményt a vállalat tevékenységéről, a munkaszervezésről, javaslatokat tesznek a költségek csökkentésére. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közel 450 vállalatánál több mint 400 ezer dolgozó képviseletében most munkásgyűléseken hangzanak el figyelmet érdemlő, gyakran kritikai hangvételű vélemények. Ismeretes, hogy január 1-től új szabályozó rendszerben dolgoznak a vállalatok. E munkásfórumokon a gazdálkodás feltételeiről, az új szabályozóknak a vállalatra gyakorolt hatásáról bőven esik szó. Miben kéri a vállalat a munkások segítségét, milyen be'ső tartalékokat lehet csatasorba állítani — az e kérdésekre adott határozott válaszok nélkül nem lehet a szigorított gazdasági feltételekkel megbirkózni. Az erdőgazdasági és fafeldolgozó ipar 24 vállalatánál eddig megtartott munkásgyűléseken egyértelműen a jobb alkatrészellátást, a feldolgozógépek gondosabb javítását, karbantartását kérték a dolgozók. A fafeldolgozó ipar egyes területein átmenetileg mutatkozó szabad kapacitás kihasználása népgazdasági érdek. Szó van a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségéről, az alap- és mozgóbérek arányáról, a szociális ellátás, a munkásétkeztetés gondjairól. Az idei munkásgyűlések egy részén ott lesznek az országos hatáskörű szervek vezetői, a minisztérium felelős irányítói, a legjobb javaslatok így országosan is könn’-eY’en valósulhatnak meg. B. I. Légibányászat Meghatározó .jelentőséget tulajdonítanak a beérkező alap- és segédanyagok tisztaságának a salgótarjáni ötvözetgyárban. A frissen vett mintákból elsőként a laboratórium győződik meg a minőségről. A képen Herpergerné, Kovács Erzsébet laboráns, korszerű PH mérővel a Mosonmagyaróvárról szállított vanádium-pentoxid elemzései végzi A Német Demokratikus Köztársaság hatalmas külszíni barnaszénfejtései felett megszokott látvány az alacsonyan köröző, pontosan meghatározott útvonalon szálló repülőgép. A légi fényképezés bevonult a bányászat mindennapos eszköztárába. A légifényképek alapján rajzológépek készítik el a szénmezők elhelyezkedésének pontos térképét, és így a ,,légből kapott” információk felhasználásával sok pénzt, időt és energiát takarítanak meg. A szénmezők elhelyezkedésének pontos meghatározása segít a fejtőgépek optimális mozgásának kijelölésében, a szénszállító futószalagok helyének meghatározásában, a termelés hatékonyságának növelésében. NÓGRÁD — 1980. február 2., szombat
