Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
t5 MENTEK, MINT AZ ÁRNYÉK. { CECÍY HAZA BAN AZON >^<4 GYEREKEKET KiTGRO ÖRÖM- [KEL FOGADTÁK- ÜNNEPÉLYESEN CSENDÜLT CECEY HANGJA... A KÉT GYEREK A lovakhoz osont. tAZ EJJEL NEM ALUDT . SENKI. SÖTÉTEDÉSIG KERESTEK A GYEREKEKET \A MECSEK SŰRŰJÉBEN. A MIKOR TíEGYíRRA DT... w a SZÜRKE.. KA SZÜRKÉT 15 A HAZA KELL l^yirVA/Ü/VK! ^ EMBEREK! MEGJÖTTEK! GERGŐ m/tóleogiza AZ E/V F/AMf Barátságunk erősítője is a nyelv Szlovák tanítóképzés Esztergomban A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Pungor Ernő akadémikust A nemzetiségiek anyanyelvének, anyanyelvi kultúrájújának megőrzésében és fejlesztésében jelentős a nemzetiségi és nemzetiségi nyelvet oktató iskolák szerepe. A*z eredményes munkához az anyanyelvet jól ismerő, megfelelő képzettségű, hivatásukat szerető pedagógusokra van szükség- Ezért felsőoktatásunkban növekvő figyelem irányul a nemzetiségi pedagógusképzésre. Hazánkban nem csekély számú szlovák nemzetiségi él. Alkotmányunk biztosítja számukra anyanyelvűk használatát, óvodai-iskolai oktatási formában való megőrzését. A nemzeti és nemzetiségi hovatartozás öt-hat éves kortól kezd kialakulni, melyben igen fontos szerepe van az iskolának. A nemzetiségi öntudat kialakításának a legfontosabb feltétele az anyanyelv, az anyanyelvi műveltség megszerzése, a nemzetiség kultúrájának és hagyományainak megismerése és szeretete. Rendkívül fontos a családi indíttatás, de az is közismert, hogy a legtöbb családban csak a tájnyelvet, néha nagyanyáink nyelvét, esetenként csak a konyhanyelvet van mód megtanulniuk a gyerekeknek. Nemzetiségét azonban csak az tudja öntudattal vállalni, akinek anyanyelvi műveltsége nem alacsonyabb, mint magyar nyelvi műveltsége. Nyilvánvaló, ez csak megfelelő iskolai neveléssel érhető el. Ehhez pedig szakemberekre, a szlovák nyelvet jól ismerő, annak tanítását vállaló tanítókra, tanárokra van szükség- Több szlovák nemzetiség lakta területen, községben szükség van megfelelő képzettségű szlovák tanítókra. A magyarországi szlovák tanítási nyelvű és szlovák nyelvet oktató általános iskolák leendő tanítóinak képzése az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán történik. Magyar és szlovák középiskolában érettségizettek egyaránt kérhetik felvételüket az ország egész területéről. A tanulmányok kezdetén a szlovák nyelvi .ismeretek fejlesztése a fő cél. Az első félévben intenzív nyelvi tanfolyamon is részt vesznek a hallgatók. A tanítójelöltek szakkoliégiumi formában a szlovák nyelv és Irodalom mellett még egy tárgyat választhatnak a pedagógia, könyvtár és népművelés közül. Így a közművelődési tevékenységhez is jó indítást kapnak tanulmányaik befejeztével. Oklevelük jogosít magyar tanítási nyelvű általános iskolában való elhelyezkedésre is. Anyanyelvűk, anyanyelvi műveltségük megőrzéséért maguk a nemzetiségiek tehetnek a legtöbbet- Ezért ajánljuk a középiskolát most végző fiatalok figyelmébe az elhivatottságot igénylő szlovák tanítói pályát. Végzett hallgatóink közül többen szlovák anyanyelvet oktató iskolában működnek, őrzik a település hagyományait, s oktató-nevelő munkájukkal segítséget nyújtanak a hazánkban élő nemzetiség és Szlovákia közötti híd — a szocializmust közösen építő barátság —, további erősítésében. Fazekas Sándorné, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola adjunktusa Aforizmák Ha úgy véled, hogy már karriert csináltál, akkor nem vagy igazi karrierista. (Őgörög karrieristák első parancsolata) * Egy fél jó dolog, kettő azonban még jobb. (Darabbérben dolgozó középkori hóhérok tréfája) Ha az idő pénz, akkor van értelme annak,, hogy az ember örökké éljen. (Paul Getty, néhai milliárdosnak tulajdonított mondás) Ostobaság mindenkinek eszébe juthat, az okos ember azonban nem mondja kf őket. (Ralph Emerson, amerikai író) Kovács Kati táncdalénekesnő a közeljövőben egyhónapos kubai előadó körútra indul. A Budapesti Műszaki Egyetem szélcsatornájában vizsgálják a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola Repülő Műszaki Intézetben vitorlázó repülőgépekhez kifejlesztett új kormányszerkezetet. Száznál több szabadalom atyja GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVÁLTOZATA Feldolgozta: MÁRKUSZ LÁSZLÓ Rajzolta: ZÖRÁD ERNŐ Pungor Ernő a Magyar Tu- r'imányos Akadémia rendes gja, az analitikai kémia nemzetközi szaktekintélye. 1970 óta a Budapesti Műszaki Egyetem analitikai tanszékének vezetője, nyolc éve a vegyész- mérnöki kar dékánja. Á sze- gé'nypaxasztszülők tehetséges gyermeke jó iskolák padjait koptatva jutott el az Akadémia bársonyszékéig. Fél évszázados emlékek között kutatva kezdjük a beszélgetést. — Szüleim nagyon szorgalmas emberek voltak, persze abban az időben nem is élhetett meg másként egy napszámos családja. Édesapám szerette a költészetet, és teremtő kedvét sokszor népmű- 1 vészeli alkotásokban élte ki. Édesanyám a realitások talaján állva osztotta be a pénzt, az élelmet Akkoriban nem élhettünk nyolcszáznál többen Vasszéesén y ben. Szerencsémre a község a század- forduló előtt kapott egy lelkes helyi ta'nítót, aki célul tűzte maga elé, hogy megteremti a falu kulturális életét. A kertaljai találkák helyett az egész falu színdarabokat tanult, amelyeket aztán pajtákban adtak elő. A szereptanu- lás eredményeként a parasztok megkedvelték az olvasást. A Gyöngyös-patakra épített vízi erőmű már nyolcvan évvel ezelőtt is árammal látta el Vasszéesényt, és 1932- ben a falu önerőből épített kultúrházat a fiatalok számára. 1937-ben vettek egy akkor legjobbnak számító rádiót, és mozit is nyitottak. Az elemi iskola, amelyben az első öt osztályt jártam, nem volt osztályokra bontva. Mivel én már négyéves koromban megtanultam olvasni, jól tudtam követni az idősebbeknek tanított anyagot, és- így mindig előbbre jártam a korosztályomnál. Sokat tanultam a magát állandóan művelő tanítói kartól. Olvasmányaimat az igazgató könyvtárából kaptam. A szombathelyi állami Faludy Ferenc Gimnázium is sokat nyújtott számomra. A kiváló tanárok a kort meghazudtoló szellemben oktattak, neveltek bennünket. — Professzor úr, vasszécsé. nyi emlékeit hallgatva, el sem tudom képzelni, mi fordította érdeklődését a kémia felé? — Valóban egészen a harmadik gimnáziumig szorgalmasan írtam a verseimet (persze ezt édesapámtól is láttam), amikor is egy kitűnő kémiatanárral találkoztam Komióssi Ágoston személyében. A tankönyveket félretéve szabadön magyarázott a kémia megannyi rejtelméről, érthetően és érdekesen, s ezzel sorsom megpecsételődött. A verseket összetéptem, és tudatosan elkezdtem a kémiával foglalkozni. Megkaptam tőle Gróh Gyula szerves és szervetlen kémia könyveit, amelyeket ha nem is egészen értettem, mégis sokat forgattam. Talán ötödik gimnáziumba jártam, amikor betegen feküdtem otthon, és az ágyban nézegettem a Gróh-fóle szerves kémiát. A benzodgyűrű szerkezetével kapcsolatban támadt gondolataimat megírtam Gróh Gyulának, aki válaszra méltatott. Hiába érettségizett kitűnőre az oly’ magas színvonalú szombathelyi gimnáziumban Pungor Ernő, a József nádor Műegyetem (ma Budapesti Műszaki Egyetem) méltóságos és kegyelmes urai nem méltányolták a kapcsolatokkal nem rendelkező tehetséges parasztfiút. Miután a pótfelvételi kérelmét is elutasították, felkereste Gróh Gyulát, az akkori Pázmány Péter (ma Eötvös Lóránd) Tudományegyetemen. A benzolgyűrűvel kapcsolatos fejtegetések gyümölcsöztek, mert az egyetemre rögtön felvették. így utólag tekintve sorsomat, a szándékom elleni választásból sok előnyöm származott, ugyanis a tudomány- egyetemen, a vegyészet mellett az elméleti fizikát is elvégezhettem. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy végül a műszeres analitika let-t munkásságom témája. Egyetemi éveim során Buzágh Aladár és Schulek Elemér adták a leghasznosabb útravalót. Ök a többi professzortól eltérően — akik a világ törvényszerűségeit lezártnak oktatták — az anyag mozgását, a világ komplexitását tanították. Az egyetem elvégzése után Schulek Elemérnél kaptam állást, aki új mérési módszerek bevezetésével bízott meg. A szervetlen ' és analitikai kémia tanszéken eltöltött tizennégy év alatt így kidolgozhattam egy-két új módszert. 1958-ban kezdtem az ionszelektív elektródokkal foglalkozni. Ügy hiszem, minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ma a témának nemzetközileg ismert szakértője vagyok. — Professzor úr, 1962-ben Veszprémbe ment, és az ottani vegyipari egyetem analitikai tanszékének lett a vezető, je. Mi vonzotta az új egyetemre? — Mindig nagyon fontosnak tartottam az ipar és a kutatás szoros kapcsolatát. B4r Veszprémnek nincs ipara, úgy tűnt, a tanszék a pesti tudományegyetemnél sokkal nyitottabb a kutatási eredmények alkalmazására. Ez volt a fő ok, amiért Veszprémbe mentem, pedig nem volt könv- nyű a munkatársi gárdát kialakítani. 1970. óta a Budapesti Műszaki Egyetem analitika tanszékét vezetem. Itt még jobb lehetőség kínálkozik az analitika alkalmazására az iparban és az egészségügyben egyaránt. Kutatási eredményeink gyakorlati alkalmazását jelzi a több mint száz hazai és nemzetközi szabadalom. A tanszék kollektívája kiváló. A korszerű elektroanalitikai mérési módszerek kidolgozásáért állami díjat is kaptam. — A kutatás, az oktatás és a nemzetközi tevékenység mellett fennmaradó szabad idejét mivel tölti a legszívesebben? — Nagyon érdekelnek az ókori kultúrák és a magyar történelem. Olvasmányaim is főként ezekről a területekről kerülnek ki. A mezopotámiai kultúrával módom volt jobban megismerkedni, mivel Babilonban és Ninivében többször is jártam. Három gyermeken) közül már csak a kislányom tanul. Ő az orvosi egyetemre jár. Idősebb fiam nyomdokaimon haladva vegyész- mérnök lett. jelenleg az Egyesült Államokban ösztöndíjas. Kisebbik fiam villamosmérnök. Feleségem csak most kezdett dolgozni, hogy a gyerekekkel már nincs sok gond. — Végezetül, mi az, amit a közeljövőben szeretne megvalósítani? — Mindenekelőtt az egyetemi oktatás korszerűsítésében szeretném, ha előre léphetnénk. A német típusú oktatás minél nagyobb mennyiségű ismeretanyag ^ elsajátítását kívánja meg a hallgatótól, pedig az egyetemi oktatás valódi célja a gondolkodásra nevelés. Igazán itt az ideje, hogy ezen a téren változás történjék.. Szeretném, ha a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán minél több gyakorlatban hasznosítható gondolat születne, hiszen ez sem elhanyagolható a jelenlegi < gazdasági helyzetben. Fontos tennivalóim közé tartozik a magyar analitikai kémia nemzetközi rang. jának emelése, amelyért mindent elkövetek, mint az európai kémiai lapok főszerkesztői egyesülésének elnöke. — Sok sikert kívánunk terveihez. Köszönjük a beszélgetést. Várkonyi Anna
