Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

[ Sza’agavató Pásztori Kedves ünnepség színhelye Volt január 26-án délután a pásztói Lovász József Műve­lődési Központ. A Mikszáth Kálmán Gimnázium IV. osz­tályának tanulói tartották itt a szalagavató ünnepséget. Az ünnep a Himnusszal kezdő­dött, majd az iskola igazga­tója köszöntötte a résztvevő* két. Ünnepi beszédében utalt arra, hogy céljuk a diákokat a haza és a munka szeretőié­re nevelni, hogy szocialista társadalmunk hasznos tagjai­vá legyenek. Ügy érzi, e cél* kitűzéseket sikerült valóra váltani, s példákkal illusztrál­ta milyen szép sikereket ért e! a IV. osztály a tanulásban és a munkában. Az igazgató' ünnepi beszéde titán Deákné osztályfőnök ta­nárnő a diákokr feltűzte a „kék szalagot". t követően az osztály KISZ-titkára me­leg szavakkal köszönte meg a tantestület nevelőmunkáját. Szeretetük jeléül osztályfőnö­küknek átnyújtott egy szép piros szegfücsokrot, melynek közepén egy szál fehér szeg­fű volt — mint mondotta ez a fehér a legszebb, ez az osz­tályfőnökünk. A megható percek után a IV. osztályosok vidám, sikeres szórakoztató műsora követke­zett. Az ünnepség a Cserhát­ban tartott zárt körű vacsorá­val ért véget, ahol a résztve­vők — szülők és tanárok — hasznos beszélgetést folytat­tak. Bakonyi Józscfné Mátraverebély, Sztahanov u. 1. Panaszok és intézkedések Útsózás ^,rM bosszúsággal Levelezőink jelentik r Értékelték a végzett munkát Beszélgetés Petróczy Andrásnéval, a népművészet mesterével Zenei anyanyelvűnk: a ma­gyar nápdal lelkes tolmácso* lója Petróczy Andrásné, aki Karancskesziben él, meleg, ba­rátságos otthonában. Férje bányász volt és nagyon ..mély­ről”, becsülettel /kereste ke­nyerét. A népdalt kedvelő és sok-sok szép palóc dalt éneklő Petróczyné a Népművészet mestere kitüntetést is kiérde­melte. Első kérdésünk, hogyan lett népdalénekes ? — Palócföldön születtem, .ahol anyám bölcsőmet ringat­va szebbnél szebb dalokat énekelt. Belémoltotta a dal* szeretetek Iskolás koromban is elsőénekes voltám. Majd amikor eladósorba kerültem, vasárnap délutánonként ösz- szekarolódtunk a lányokkal és a felvégből az alvégbe sétálva fújtuk a nótát. A legények odajöttek mögénk és úgy kí* sérgettek; Még jobban ment a dalölás! Mikor asszonysorba Ikerültem, megalakult a páva­kor. Itt felfigyeltek a han­gomra. Külön is megénekel­tettek Pesten. Többen is vol­tunk Nógrád megyéből. (Kin­cses Helén, Sólyom Jóska). Én elnyertem az említett ki­tüntetést. Mikor énekelt először a rá­cióban? 1954—55-ben. Egy 20 perces műsort is készítettek velem. Nagyon boldog vol­tam. Azt mondták, népi ham- vasságga] énekelek. Még szer­ződést is kínált a Filharmó­nia. Emlékszem a nevükre: Járdányi Pál és Lengyelffy Miklós volt. — Melyek voltak a legna­gyobb élményei ? — Hát az sok van. Legelső, mikor a rádióban szerepel­hettem. Azután mikor részt vehettem a bécsi magyar he­teken 1972-ben. Majd a kö­vetkező évben Ausztria 6 vá­rosában szerepelhettem. Pél­dául Becs, Graz, Linz, stb. Egy érdekes kis esetem, hadd mondjam el. Egyik városban, éneklés után felkiáltott ma­gyarul egy férfi: „Köszönjük, Anna néni!” (A plakáton ez a nevem szerepelt). Nagyon meglepődtem, hogy magyarul szólt, továbbá, hogy elkeresz­telt? Annyit kiáltottam visz- sza — a köszönömet el is fe­lejtettem —, hogy én Rozi vagyok! Legutóbbi élményem a múlt évi csillebérci szereplés volt. Ez alkalommal igen örültem, hogy továbbadhattam a szép népdalokat az úttörőknek. — Mit szeretne még elmon­dani — kérdeztük Petróczy- nét? — Hogy a fiatalok is éne­keljék minél többen a szép palócdalainkat, népdalainkat, mert ezek szebbé teszik az életünket és megkönnyítik a munkát, az élet terheit, nem­különben tovább ápolják ér­tékes népzenei hagyományain­kat. Korsós Nándor tanár A községi Vöröskereszt- alapszervezet megtartotta az 1979- évi értékelő taggyűlé­sét. A taggyűlést Juhász Vin- céné, vk-titkár nyitotta meg és dr. Dér Márta, vk-elnök számolt be a vezetőség nevé­ben a taggyűlésnek az elmúlt évi munkáról. Bevezetőjében ismertette a Nemzetközi Vöröskereszt szervezet felépítését, megala­kulásának körülményeit és feladatkörét, valamint mél­tatta annak nemzetközi je­lentősségét. Elmondta, hogy 1979. május 9-én alakult új­já a helyi vezetőség. A be­tervezett vezetőségi üléseket és taggyűléseket megtartot­ták. A kitűzött feladatokat viszont csak részben tudták végrehajtani, mert az aktí­vák száma kevés volt, s az Megkérdeztük új vezetőségi tagoknak még nem volt kellő gyakorlatuk, jártasságuk, és egyéb okok játszottak közre a gyengébb szereplésben. Mindezek elle­nére az 1979- évi véradás szervezéséből aktívan kivet­ték részüket. Eredményekép­pen közel hatvan liter vért adott a lakosság. Lehetett volna több is, a lakosság lét­számához viszonyítva. Egészségügyi állomásokat hoztak létre, a szálánál ki­képzés még megoldásra vár. Ünnepi taggyűlésen emlékez­tek meg a Nemzetközi Vö­röskereszt megalapítójáról. Többszörös véradókat tüntet­tek ki ünnepélyes keretek között. Egészségügyi előadást tartottak különböző témák­ból. Megállapodást kötöttek a községi tanáccsal az együtt­Jogos volt a szerelő eljárása Tisztelt szerkesztőség Szeretnék itt megírni egy olyan dolgot, esetet, ami a gye­rekek között megvan, és a felnőttek is követhetnék pél­dájukat, Lányom és vöm két gyermekkel a Beszterce-lakó* telepen laknak. Két műszak­ba járnak dolgozni, így a má­sodik osztályos unokám min­den második héten nálunk van, mivel az iskolájukban van ugyan napközi, de reggel csak nyolc órára lehet men­ni. Ebbe az iskolába jár a mi Arany János úti lakóépüle­tünkből is iskolába egy na­gyobb kislány, azt hiszem VII, osztályos tanuló, aki önként vállalta, hogy azon a héten, amikor unokám tőlünk jár az iskolába, minden, reggel el­viszi. Érdemes megemlíteni, hogy a kislány őrsvezető és Pál Csillának hívják. Az is­kola a vásárcsarnokkal szem­ben van, ami azt jelenti, hogy több veszélyes helyen keil.ál­menni. Ez a kedves kislány megbecsülést érdemel, mert minket, nagyszülőket kímél meg attól, hogy reggelente 1—2 kilométert gyalogoljunk. Tisztelettel: Mező Sándor S.-tarján, Arany J. út 25. Gáztűzhelyemhez már rég­óta nem kapok tüzelőkupa­kot és égőfedeiet. A gázosok­tól akik időnként járnak a faluba szervizeim, megpró­báltam már többször is kér­ni, de soha nem volt náluk. Január 9-én azonban munka­helyemen — Vakok Állami Intézete —, jártak a szere­lők, amikor én is éppen dol­goztam. Űjból érdeklődtem, sőt meg is kaptam a fent említett tárgyakat szeren­csémre?- .. Majd következett a számla ' kiállítása: tüzelő­kúp 3 db 5,70 forint, égőfe­dél 1 db 4,70 forint, össze­sen anyagérték 10,40 forint +• munkadíj, tűzhely-üzem­zavar 64 forint, fizetendő összeg 74,40 forint. Kérde­zem én, van-e joguk felszá­molni munkadíjként azt, amit el sem végeztek, hiszen a tűzhelyemet nem is látták, mivel nem a lakásunkon, ha­nem munkahelyemen zajlott le az egész? — kérdezi Bér­céiről, Nándori Lászlóné ol­vasónk. Olvasónk kérdését a TI- GÁZ Nógrád megyei kiren­deltségén Pál Géza, üzemve­zetőhöz továbbítottuk, akinek válasza a következő: — A területileg illetékes szerelőink által kiállított számla helyes. Ugyanis kiren­deltségünknek gázberendezé­sek alkatrészeinek eladására lehetőség nincs, így tehát jo­gos a viszonylag alacsony ér­tékű alkatrészár után felszá­mított üzemzavar-elhárítási díjtétel. E díjtétel bruttójel- legű, melyben meghatározott idő és munkabér egy tételre vonatkozik. Többek között magába foglalja az utazási időt, előkészület- és befejezési időt, személyi szükségleti időt, a számlakiállítási időt, anyagkivételezési és előző na­pi anyagelszámolási időt stb. A normatételben ezek átla­gos értékkel bele vannak építve. Megbízottunk a nevezett napon Bercelen a Vakok Ál­lami Intézetében végzett munkát, így véletlenül talál­kozott Tisztelt Fogyasztónk­kal, aki miután munkahelyé­ről nem tudott a szerelőink­kel hazamenni, kérte, hogy ott adja át- az alkatrészt. Mi­után olyan alkatrészről van szó, amelynek cseréje Igen egyszerű, szakképzettséget nem igényel, így a kérésnek megbízottunk eleget tett. A panaszos megnyugtatására utasítottuk szerelőnket, hogy a díjtételbe tartozó lángkép- beállítást pótlólag díjmente­sen végezze el, továbbá, hogy a hasonló „szívességeket” a jövőben kerülje. Az utólagos munkavégzés január 22-én megtörtént. , Hl A korábban szűk cipőboltot gyors átalakítással tágasabb, korszerű önkiválasztó üzletté alakították ót Balassagyarmat főutcáján. A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat 322. számú boltjában el­tértek a hagyományos raktá­rozási formától, így korszerű módszerekkel kisebb. helyen több áru fér el. A felszaba­dult helyiségekkel az eladótér lett nagyobb, mintegy 80 négyzetméteres területre ke­rültek a polcok, állványok, melyeken a választék is gaz­dagabbá vált. A tetszetős ci­pőboltba szívesebben jönnek a vevők is, már az első he­tekben nagyobb a forgalmuk a tervezettnél. Petényi Zoltán üzletvezető és munkatársai to­vábbra is széles választékot kívánnak biztosítani, a nagy­kereskedelmi vállalatokon túl közvetlenül a termelőüzemek­ből is szereznek be divatos, tartós lábbeliket. kulcsár működésre. Egy vöröskeresz­tes tagot házi szociális gon­dozói tanfolyamra küldtek el- A kiemelkedő munkát végzett aktívákat dicséretben része­sítették, így Kobela András- nét, Pásztor Lajosnét és Benkó Jánosnét. Ezt követő­en az 1980. évre vonatkozó feladatokról yolt szó. Minden lehetősége megvan az alapszervezetnek a kitű­zött program végrehajtására. Kérte a Vöröskereszt elnöke a jelenlevőket és a község lakosságát, hogy támogassák ebben a munkában, s kérte, hogy a február 10_én sorra kerülő akción minél többen vegyenek részt és adjanak vért. Kiss Bcla Rimóc Cikkünk nyomán Intézkedések, felelősségre vonás a Volán pásztói üzemegységénél A „Megbukott Pásztón a Volán” c. január 15-i, NOG" RÁD-ban megjelent cikk­ben szereplő megállapításo­kat kivizsgáltam. Sajnálat­tal kellett meggyőződnöm arról, hogy a leírtak döntő többségükben megfelelnek a valóságnak. Az eltérő útvonalon való közlekedés, a járatösszevo­nás, járatkésés és járatki­maradás részben objektív okok, részben a forgalom- irányítás és egyes gépko­csivezetők mulasztásának, hanyagságának a következ­ménye. A helyzet felismerése után Intézkedéseket tét-. tünk, amelyek visszaállítják a zavartalan utasszállítást és utazóközönségünk meg­rendült bizalmát. Üzemegységen belüli át­szervezéssel megerősítettük — többnyire új típusú au­tóbuszokkal — a pásztói ki­rendeltség gépkocsiparkját. A forgalmi dolgozókkal és gépkocsivezetőkkel elbe­szélgettünk, s közösen dol­goztuk ki a megoldást a helyzet felszámolására. A kirendeltségen dolgozó gép­kocsik javítását soron kívül végezzük el. A kisebb javí­tásokra egy tapasztalt kar­bantartó dolgozót helyeztünk Pásztora. A mulasztásokért felelős forgalmi és műszaki irányí­tó dolgozókat felelősségre vontam, valamint jövőbeni feladatukról kioktattam. Üzemegységünk valamenny- nyi becsületes dolgozója mélységesen sajnálja a tör­ténteket, s azon munkálko­dik, hogy a jövőben hason­ló cikk megjelenésére ne ke­rüljön sor. Reméljük, hogy a NÓG- RÁD a jövőben is figyelem­mel kíséri tevékenységün­ket és legjobb megítélése szerint tájékoztatja olva­sóit a Volán . 2. sz. Válla­lattal kapcsolatos esemé­nyekről. Volán 2. sz. Vállalat Nagybátony I. Üzemigazgatóság Tóth József, üzemigazgató Január 7-én, hétfőn dél­előtt 10 óra 20—30 perc kö­rül Salgótarján felé halad­tunk korallpiros 1200-as La­da gépkocsinkon. Jánosak- nán a Páva ruhagyárnál jött velünk szemben az.útsózó gép. jobban mondva nem jött, in­kább száguldott. Mikor meg­láttuk, kétségbeestünk, és még jobban, amikor kocsinkon csak úgy kopogott a salak, ami­vel hintette az utat. Sajnos, letérni nem tudtunk előle, az árokba nem mehettünk. A rendszámát sem tudtuk meg­jegyezni, mire felocsúdtunk, már rég elszáguldott, de úgy érzem, ezt azért sem lehet szó nélkül hagyni, mert más is' közlekedik, és gondolom, senki sem örül, mint mi sem, ha hasonlóval találkozik. Sze­retném megkérdezni, van-e arra valami szabály, ha autó­val találkoznak, le kell-e kapcsolni, vagyis abbahagy­ni a sózást, vagy az autósok­nak kell a veszélyt vállalni, mikor elindulnak otthonról? — írja Csörge Gyuláné mát- ranováki olvasónk. A panasz kivizsgálását a KPM Közúti Igazgatóságától kértük. Megállapításaink a következők: — Az esetet kivizsgáltuk. A gépkocsivezető emlékezete szerint kellő óvatossággal járt el, és ilyen típusú személy- gépkocsival ezen az útszaka­szon nem találkozott. Ennek ellenére figyelmeztetésben részesítettük. Az elhárításban részt vevő gépkocsivezetőink részére is­mételt oktatást rendeltünk el annak érdekében, hogy ilyen eset többé ne forduljon elő és mindig kellő gondossággal és udvariassággal járjanak el, különösen a szembejövő for­galom zavarmentes biztosítá­sára. A megtörtént esetért szíves elnézésüket kérjük. — fejeződik be Pál Ferenc tmo-vezető lapunknak adott válasza, tájékoztatója. Észrevétel egy köszönetre A Vegyianyag-kereskedclmi Vállalat közli A NÓGRÁD 1980. I. 24-1 számának „Olvasók fóruma” rovatában: Tisztelt Szerkesz­tőség címmel megjelent cikk­re szeretnék válaszolni. — írja a Vegyianyag-kereske- delmi Vállalat telepigazgatója, Gordos István. „Az áruval és anyaggal dol­gozó emberek jelentős szere­pet vállalnak a' társadalmi tu­lajdon védelme területén. Er­re is érvényes az a mondás, hogy aki dolgozik, az téved­het. Természetes és törvény- szerű kell, hogy legyen a té­vedések, hiányosságok kijaví­tása különösen akkor, amikor azt észrevesszük. Köszönjük az észrevételt és az elismerést. Reméljük, a jó példa követésre talál és nem lesz ritka eset az áruszállítók részéről, hogy a hiányos szállí­tásokat, tévedéseket pótolják. A levél írójával előfordult eset azonban fordítva is meg­eshet, amikor az áruszállítók több árut adnak le mint ami a számlán szerepel. Ilyenkor a boltvezető, bolti dolgozók je­lentkeznek a többletszállítás miatt. Nálunk ez nem ritka eset. Ez így van rendjén. Egy­más megbecsülése a felelős­ségérzet kell, hagy törvény- szerű legyen munkánkban. A társadalmi tulajdon vé­delme mindannyiunknak ál­lampolgári kötelessége és ezt kell szem előtt tartani. Üd­vözlünk minden dolgozót, akik ezt tartják szem előtt.” T NÓGRÁD — 1980. február 7., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents