Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

Karneválról februárban Jánossy Ferenc: Elhagyatottak (olaj) nyúlik vissza. A kis-baseliek januárban farsangoltak, egy­leteik figuráival századokon át áttáncoltak a híd közepéig. Válaszul maszkjaikra a nagy- baseliek velük szemben elhe­lyezték groteszk királyfejüket, s a „Lallekönig” saemforgatva öltögette nyelvét a túlpartiak- ra. Mi történik a mai maszkok­kal? Először is tudni kell — s ezt Jánossy Ferenc többször elmondta —, hopv ezeket fő­iskolai tanárok, maszkkészítő mesterek csinálják. Egész iparága van ennek. Aztán, ha egy karneválozó belefárad pél­dául a dob cipelésébe. lete­szi maga mellé a maszkkal együtt. Anélkül mulat tovább. Vannak, akik elviszik emlé­kül haza és otthon szobadísz­ként használják. De a követ­kező évben más maszkban jönnek ki. Minden évben új karneváli plakett jelenik meg. A negy­venes években ennek témája Hitler-ellenes volt, a német militarizmust gúnyolta. Amint a háború elmúlt, a bronzpla­kettek is polgári karneváli ábrázatokat tartalmaztak. A művész otthonában 1800-ból származó karneváli grafikákat is láttam lovasfelvonulásokkal. Nyitott könyv. — Örkény István: Négykezes regény. (Február 6., szerda, 21.25 h.). A televízióból jelentjük A rettegés birodalma — Tekintve, hogy magyar voltam, nem öltöztem maszk­ba, hanem vadonatúj kék ru­hába, fehér ingbe — mesélte egyszer Jánossy Ferenc festő­művész Balassagyarmaton, a hatvanas évek elején átélt ba- seli karneválokra emlékezve. — A szobában táncoltam, ott voltak társaim az iparművé­szeti főiskoláról. Egy ósdi szekrény tetején görög szobor állt. Ez a szobor a nyakam­ba ugrott, mivelhogy olajfes- tékkel bekent diák volt. Utá­na a ruhámat ki lehetett dob­ni. Ez még csak a szelídebb tré­fák közé tartozik karnevál idején, amikor az emberek maszkot öltenek, vagy éppen levetik az egész éven át vi­selt maszkot. Van, aki vi­dámabb lesz ettől, van, aki nem. S van, aki meglátja a hangos forgatag mögött a szo­rongást, az elhagyatottságot. A karnevál felszíne azonban harsogóan viruló, a hagyo­mány egész Európában régi és változatos. Jánossy Ferenc a baselit ismeri, arra emlékszik, azt festi. Legalábbis, ennek kapcsán mondja el a vélemé­nyét a világról és önmagáról. A karneváli témában — mű­vészetének egyik jellegzetes vonása ez — mindig is azt kutatja, milyen is valójában a maszkok mögé rejtőzött világ igazi arca, mit kínál az élők­nek. Igen, a karneváli hagyomány is régi. Csakhogy, mint Basel- ben a Rajnán a Mittlere Brücke, a farsang egyik szín­helye. Az itteni farsangolás a tizenötödik század kezdetéig A phenjani egyetemi klinika A KNDK fővárosának egye­temi gyógyító-kutató központ­ja korszerűen felszerelt, min­den igényt kielégítő intéz­mény. A járóbeteg-rendelők, modern kórtermek, műtők mellett laboratóriumok, külön­féle speciális intézetek segítik a gyógyító munkát., A klinikakomplexum helyén a felszabadulás előtt a Chari­té kórház működött. Az egy­szerű kórház helyett itt ma a modem technika minden vív­mányával felszerelt klinikák állnak, ahol Orvosok ezreit ké­pezik ki a gyakorlatban is, jövendő hivatásuk jó ellátásá­ra. A klinikákon bonyolult mű­tétek egész sorát végzik el sikerrel, többek között szív­es veseoperációkat. A korszerű diagnosztikai eszközökkel dolgozó orvosok a maguk szaktudását, találé­konyságát is az ember gyógyí­tásának szolgálatába állít­ják. Az elmúlt évben 180 új eljárást javasoltak, amelyek azóta már kiállták a gyakor­lat próbáját. S az ő karneváljai? A mű­vész eddig legalább egy tucat ilyen képet festett. Az elsőt 1962-ben még Svájcban. A Gyermekkarnevált 1963-ban szintén Baselban. Nagy kar­neválképét azonban már 1964- ben Balassagyarmaton, a kép a Nemzeti Galéria tulajdona. Mint mondotta, évek kellettek hozzá, amíg legfőbb élményé­vé forrott ki ez a témakör. A képeket sok metszet, rajz és variáció előzte meg. A kar­neválokban föltűnnek mind­azok az élethelyzetek, ame­lyeket a művész jellemzőnek tart. Jelentőségük életművé­ben éppen ebben van. A masz­kot viselő ember élete foglal­koztatja, igen nagy mérték­űén a szegények és az eleset­tek világa. A felszín alatti lét mindenkor időszerű kérdései. Hosszú évék óta először új- 'ra igazi tél van, ha el is szoktunk már tőle. A népi időjóslás napjai is rendre múl­nak el. Elmúlt január 25., s mondják, Pálnak fordulása fél tél elmúlása. Újra itt a farsang is, februárban szapo­rodnak a vigalmas alkalmak, a bálok. Baselban is nemsoká­ra kezdődik a karnevál. Nem tudom, hogy Jánossy Ferenc éppen most fest-e karnevált Balassagyarmaton. Egyszer azt mondotta, hogy karneválokat örökké fest, mert azokban mindent el tud mondani, amit lényegesnek tart. Most pedig ismét február van. Jön a nyár? Tóth Elemér GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVALTOZATA Feldolgozta: MÁRKUSZ LÄSZLÖ ' - Rajzolta: ZÖRÄD ERNŐ ,B. Brecht nagyhatású drá­májából készítenek tv-játékot. A rendező Iglódi István: — Bár tv-jétékunk azonos Brecht ínség és rettegés a III. birodalomban című drámájá­val, mégsem ugyanaz. Az eredetinél ugyanis jóval rövi- debb. Szántó Erika dramaturg­gal eleve az volt a szándékunk, hogy ne a teljes művet vigyük képernyőre, de korántsem azért, mert a dráma esetleg hosszú. Bizonyos érteleimben mi a darab átértékelésére töu rekedtünk. Nem a III. biroda­lomról készült látleleteket szándékoztuk kiállítani. Ami elsődleges célként vezérelt ben­nünket az, hogy egy erősebb öntoényuralmi rendszerben, milyen személyes jellembeli eltorzulások, az emberi maga­tartást meghatározó változá­sok jönnek létre? Miként és hogyan válnak megromlottá, hamissá a !nök és férfiak, a szülők és gyermekek vagy ba­rátok és ismerősök emberi kapcsolatai. Az érdekelt ben­nünket mindenekelőtt, hogy az ember mennyire képes, illet­ve nem képes független ma­radni az őt körülvevő társa­dalmi körülmények között. A bemutatott képek, epizódok egy általánosabb érvényű mondandó szolgálatába állva sorakoztak fel... Ezért aztán nem is láthatnak majd náci katonákat a tv képernyőjén. A háttér az egyéni sorsokban jelenik meg. — Mennyiben meghatározók, jellemzők a kiválasztott jele­netek? — Amikor újra olvastuk a drámát, az volt az érzésünk, hogy félelmetes módon gro­teszkek ezek az epizódok. Minden eltorzult emberi ma­gatartás groteszkké válik. A je­lenetek többségében ugyanis úgy tűnik, hogy a hősök töb­bet félnek, rettegnek mint kel­lene, azaz adódna számukra más lehetőség is. Viszont ez adja meg az alkotóknak a kí­nálkozó lehetőséget, hogy ne csak megértéssel, de egyúttal kritikusan is nézzék a dolgo­kat. Nyolc epizódot, négy ki­sebb és négy nagyobb jelenetet vettünk át az eredeti műből. Valamennyi jelenetben más és más színész játszik. Mégis egy­ségbe kerül valamennyi epizód, bár még az időrendet is meg­kevertük. — Mennyire őrzi meg így a tv-játék Brecht eredeti elkép­zeléseit, szellemét, stílusát? — Meggyőződésem, hogy a „rettegés birodalma” így is Brecht drámája, világa marad. Ügy vélem, ha az ember Brachtet rendez, mindenkép­pen általánosításra kell tö­rekednie. A mű születése óta a nácizmusról Inagyon sok mindent olvastunk, hallot­tunk. Ezért inkább azt tartjuk feladatunknak, hogy mindezt távlatokban mutassuk be. Sokkal Inkább megmarad a darab aktualitása, ha azt jut­tatják az eszembe, hogy a félelem ég rettegés szituációi más korszakokban is újraszü. lethetnek bizonyos történel­mi, társadalmi körülmények közepette. Úgy vélem így in­kább hívek maradhatunk Brecht szelleméhez. Sőt még hogy a brechti elidegenítő ha­tás helyébe a már említett, groteszk látásmódot helyette­síthetjük be. A külsőségekben ragaszkodtunk a korhoz, a díszletek stilizáltak, a ruhák és kellékek viszont korhűek. — Sok színész játszik a da­rabban... — Igén, mivel minden epi. zódban mások alakítják a sze­repeket. Szerencsésnek tartom, hogy rendkívül jó színészekkel oldhatom meg ezt az izgalmas és szép feladatot. így Madaras Józseffel, Margittay Ágival, Őze Lajossal, Avar Istvánnal, Bánsági Ildikóval, Andorai Péterrel, Harsányi Gáborral, Horváth Sándorral. Mint ven- dégrentíező sok segítséget, szakmai útmutatót kaptam Márk Iván operatőrtől. Szémann Béla * Föld alatti öntözés Egy holland vállalat egy speciális kaucsukból való csö­vet készített, amelyet a föld­felszín alá néhány centiméter­re helyeznek be és ezzel ön­tözhetik a növények gyökereit alulról. E föld alatti ömtözőcső ere­detisége abban rejlik, hogy a csövön nincsenek kis lyu­kak, amelyén keresztül azután a víz a növények gyökeréhez juthatna. Ez esetben ugyanis maga a kaucsukból készült cső olyan porózus szerkezetű, hogy átereszti a vizet. Ezt a porózusságot az igényeknek megfelelően a gyártó cég rend­kívüli pontossággal szabályoz, za az előállításkor. £5 A KÖVETKEZŐ PILLANATBAN A KÉT GYEREK'MAR A FÉLELMETES JUMURDSAK FOGLYA VOLT. A Ml JANICSÁRUNKNAK HÁROM SZE­KERE ÉS HÉT RABJA VOLT MAR. A RABOK'BUZGÓN DOLGOZTAK AZ étéi; Elkészítésén s mire be­SÖTETEDETT, ELKEZDŐDÖTT A LA ■( ' HOGY A'HETEDIK POKOL EMESSZEN EL! MENNY/ PAP - fí t KA r TETTEL EBBE NA6YSAC0S, MELTOSAGOS GYAMARZSÁK ÚR, tisztelettel pikuláznék EGYET 'A TEKINTETES, VEN­DÉG SÁG EPEMERE. MENNY! ARANYT), VACSORA UTÁN GERGŐ AL­MOS VOLT, DE NEM, TUDTA LEVENNI A SZEMET AZ 0 TÖRÖKJÉRŐL... ..£S AMIKOR A TÖRÖKÖKET MAR ELNYOMTA A MÁMOR...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents