Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

•d. Több új terr*gyártására került sor ebben az esztendőben a Budapesti Finombötött- árugyár balas jyarmati gyáregységében. Egy-egy új ruha vagy blúz készítésénél igen nagy feladat hárul a szalagvezetőkre, hiszen minden dolgozóval el kell sajátíttatni a gyártási technológiát. Ilyenkor még gyakrabban végeznek gyártásközi ellenőrzést. A ké­pen Németh Ernőné és Pribeli Andrásné szalagvezetők vizsgálják a próbadarabot. . . (báb-) Aktivitás, igényesség, felelősségérzet A Pásztói járási NE6 munkájáról Az utóbbi időben a tömeg­tájékoztatási eszközökben is egyre több szó esik a népi ellenőrzésről, s ennek egysze­rű a magyarázata. A bizottsá­gok alapvető feladatuknak te­kintik a párt- és kormányha­tározatok megvalósításához yaló hozzájárulást, törekednek a társadalmi és gazdasági cél­kitűzések elérésének segítésé­re, a vizsgálati témák meg­választásában pedig nemegy­ezer meghatározó a szervezési és gazdálkodási tartalékok fel­tárása. így van ez a pásztói párásban is. Molnár István já­rási NEB-el'nököt mindenek­előtt arról kérdeztük: az el. múlt év mérlege alapján ho­gyan minősítheti a testület te. vékenységét, milyen a népi el­lenőrzés bázisa a pásztói já­rásban? — Elkészítettük a számve­tést, s ennek alapján túlzás nélkül mondhatom: a járási NEB jó színvonalon végezte munkáját — hangzott a vá­lasz. — A 'népi ellenőrök fel- készültsége és aktivitása növe­kedett, s ez együtt járt az igé­nyességgel, a nagyobb felelős­ségérzettel. Ami a kérdés má­sik részét illeti: a vizsgálati feladatainkhoz összetételében végrehajtásában sokoldalú tá­mogatást nyújtott a járási pártb izottság, megeml íthetem, hogy a terven felüli utóvizs­gálatokat is kérésükre foly­tattuk le. Tovább erősödött a munkakapcsolatunk a járási hivatallal is. növekedett- a kö­zösen végzett vizsgálatok szá­ma, s egyébként is minden se­gítséget megad az eredménye­sebb népi ellenőrzési tevé­kenységhez. Megemlíthetem még — kapcsolatokról lévén szó —, hogy kölcsönösen tá­jékoztatjuk egymást feladata­inkról a járási ügyészséggel és a járási rendőrkapitánysággal, de időközönként találkozunk a községi tanácsok képvise­lőivel is, hogy megbeszéljük legfontosabb tapasztalatainkat. — Hallhatnánk valamit az ellenőrzések észrevételeiről? — Az elmúlt évben három központi, három megyei és hat saját indíttatású vizsgála­tot folytattunk le, év közben — terven felül — négy utó- vizsgálatra is sor került. Az utóbbiakkal végső soron arra vagyunk kíváncsiak: 3 koráb­bi megállapítások milyen ered­ménnyel jártak. Az utövizsgá­megemlíteni, hogy több alka­lommal kerestük meg tapasz­talatainkkal a járási hivatalt a járási KISZ-bizottságot, az ÁFÉSZ felügyelő bizottságát, a MÉSZÖV és a TESZÖV il­letékeseit. Természetesen az­zal a céllal, hogy munkájuk­ban hasznosítani tudják a rpl megállapításainkat ’ isi Szólni kell arról is, hogy több alka­lommal már a vizsgálat ideje alatt intézkedéseket tettek a feltárt hiányosságok megszün­tetésére, erre volt példa a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyárban, a Váci Kötöttáru- gyár pásztói üzemében és a palotásd termelőszövetkezetben. Vizsgálataink megállapításai nemegyszer szerepeltek kü­lönböző vezetőségi tanácsko­zásokon, brigádgyűléseken, de e fórumok között megemlíthe­tem az üzemi gyűléseket, ter­melési tanácskozásokat is. Ezek pedig nemcsak a feltárt hiányosságok megszüntetését szolgálták eredményesen, ha. nem sikerrel népszerűsítették a népi ellenőrök -közérdekű munkáját is — mondotta be­fejezésül Molnár István, a Pásztói- járási NE3 elnöke. k. g. ÚTTÖRÖSAROK BflRflTUflK AZ ÚJSÁG" Ezúttal gyakrabban for­dult a postás szerkesztősé­günkbe, mint korábban, azon­ban főként a „törzsgárdás” pajtások írtak újra, beszámol­va a közelmúlt eseményei­ről, történeteiről. Szeretnénk viszont egyre több olyan hely­színről is hírt kapni, amelyek ez idáig még nem szerepel­tek e hasábokon. Meglepő például, hogy Balassagyar­mat város és a rétsági járás több ezer úttörője közül egyetlen pajtás sem írt még... Esik a hó — ......Nemsokára felértünk a h egyre, amely fehéren csil­logott a friss hótól — írja Végh Brigitta nyolcadik osz­tályos tanuló Ludányhalászi- ból. — Mindenkinek jó volt a kedve, beszélgetés közben hallgattuk a talpunk alatt vidáman csikorgó havat... Már a sor eleje csúszott le a hegyoldalon, vidám sikolto­zás hallatszott fel, s ez bu­kással végződött. De a neve­tés ekkor sem hagyott alább... A mulatság után hócsata kö­vetkezett: lányok a fiúk el­len. A fiúk harciasán dobál­Tudjuk, ' hogy ez elsősorban nem az ő hibájuk, hanem a csapat- és rajvezetők fele- dékenysége-figyelmetlensége, mégis szóvá tesszük, mert a megye úttörőéletéről így nem kaphatunk teljes, képet. Várjuk tehát e vidékekről is a tudósításokat! Annál szorgalmasabbak a megyeszékhely, a salgótarjáni, a pásztói, a balassagyarmati járás úttörői. Nézzük, miről írnak? szánkózni jó! ták a hógolyót, mindenáron győzni akartak. A csata vé­gén döntetlenben egyeztünk meg. De azért a fiúk mégis magukénak tekintették a győ­zelmet, melyet vidám kiabá­lások közepette ünnepeltek. Ez a kirándulás bizonyította, iskolánkban, hogy télen is le­het a szabadban raj- és őrs­gyűléseket tartani” — fejezi be a túráról írott beszámoló­ját Végh Brigitta, aki ezen­kívül még tudósított a helyi KISZ-szervezet segítségéről, pályaválasztási . munkájáról is. Tettrekész lányőrs Mihalik Jutka Mát rave re- bélyből ismét tartalmas és gondolatokban gazdag levelet küldött, ezúttal a „tettrekész lányőrs” életéről számolt be. A szűkebb közösség tagjai: Hegyi Mária őrsvezető-helyet­tes, Sándor Ágnes krónikás, Mengyi Mónika pénztáros, Lórik Ágnes zászlóvivő, Haj* dú Zsuzsa mókamester, Kraj- csi Katalin nótafa és játékfe­lelős. Puporka Magda túrafe* lelős és szakács, Zsiga Erzsé­bet egészségőr és Rácz Angé­la az őrs sportosa, és termé­szetesen az őrsvezető: Miha­lik Judit. Az eseménydús levelet most nincs módunkban is­merhetni, de a csatakiáltást le­jegyezzük: Mi vagyunk a Delfinek Lelkes, vidám kis sereg. Hol voltunk, hol nem voltunk? így kezdi kedves hangú le­velét, eddigi legfiatalabb tu­dósítónk Vajda Szilárd Salgó­tarjánból. Negyedik osztályba jár, hogy hol, azt sajnos, egé­szen pontosan nem lehet meg­tudni, ugyanis Szilárd csak annyit írt a „feladóhoz”: Pi­ros iskola. Épp ezért meg­kérjük őt, hogy pontosan ír­ja meg címét, annál, is in­kább mert, mi minden le­vélre válaszolunk, sőt még naptárt és órarendet is kül­dünk a borítékban. — Anyukámmal Budapes­ten voltunk nemrégiben apu­kámnál, mert ö ott lakik — írja Szilárd. — Nekem leg­jobban a Planetárium tet­szett, mert szeretek a csilla­gokról olvasni.... A baráta­immal alapítottunk egy macs­kacirkuszt, mert az egyik ba­rátomnak van két macskája. De még nem szerepeltünk. Hát ennyi volt. Nincs olyan feladat, ami nekünk gondot ad! Hurrá! Hajrá! Előre! Ugorjunk a mély vízbe! Ellátogatunk... Nagy Edina, Salgótarján, ból a Fenyvesalja út 12. szám alól rajának és őrsének .mun­kájáról írt részletes tudósí­Szilárd, milyen ez a macs­kacirkusz? És hol, milyen műsorral szeretnétek föllép­ni? És mit szólnak a szom­szédok a macskaműsorhoz? írj bővebben erről!’ tást, míg Vajdahunyadi Emő­ke a Gagarin utcából egy iz­galmas fiú-lány vetélkedő­ről tájékoztatott bennünket. If Szeretnénk egy úttörővasutat” — Úttörőcsapatunk névadó­próbát alapított — kezdi le­velét a salgótarjáni Lovász József úttörőcsapat krónikása, Farkas Judit. — Minden év­ben a csapat legkiválóbb út­törője kapja a kitüntetést.,. aki a közösségi munkában, a tanulásban, a sportban egy­formán kimagasló eredményt ért el... Kívánságai nk közül a legjobban szeretnénk, ha a Zójá-ligetben úttörővasút len­ne. Parlamentünkön kért, is­kolánkon belüli kéréseink tel­jesültek. Van már iskolarááió, új iskolánk, a bolt azonban egy kis nehézségei okoz. Jól tanulunk, örülünk a télnek, s a vidámság, barátság szavai­val búcsúzunk, mely egyben a nemzetközi gyermektalálko­zó dalának sora: „Mert játék kell, és víg kacagás És sok-sok jó barát!” Ahogyan Judit írja, a gye­rekek kívánsága már csak­nem mindenben teljesült. Csu­pán a Zója-ligeti úttörővasút hiányzik. Nos, nem. tudom, mit szól mindehhez a me­gyeszékhely tanácsa, de bár­mennyire is jó lenne az úttö­rővasút, mégis akadnak ennél előbbrevaló teendők. Mint például az óvodai, iskolai el­látottság fejlesztése, egy szép úttörőház építése, az ifjúsági sportcentrum befejezése és még hosszasan lehetne sorol­ni. .. De bizonyára' sor kerül majd egyszer az úttörővasútra is. Kádárkúti Enikő Pásztóról, valamint Kotroczó Róbert Nádújfaluról már úgymond’ megbízható tudósítói az Űttö- rősarok rovatának, s tehet­ségük, szorgalmuk alapján úgy tűnik, ott lesznek a leg­jobb tudósítók részvételével rendezendő nyári táboron. Több levél tartalmának is­mertetésére sajnos, nincs le­hetőség, majd egy hét múl­va. Egyébként, terveink kö­zött szerepel, hogy a közel­jövőben ellátogatunk néhány iskolába, ahonnan képes ri­portbeszámolót hozunk az út­törőéletről. Várjuk az ötle­teket, javaslatokat, hová ér­demes elmenni? Tanka László jobban igazodó, stabilabb el­lenőri hálózat kialakítása volt a célunk, a szervezésben töre­kedtünk a fiatalok, a nők, s a fizikai dolgozók arányá­nak növelésére. A 190 népi el­lenőrünk foglalkoztatásában pedig azt tekintettük alapve­tőnek, hogy egyenletesebb le­gyen a leterhelés. — Számon tartják-e a népi ellenőrzésben végzett munkát a NEB-en kívül is? — E felelősségteljes mun­ka növekvő rangjának éppen egyik bizonyítéka, hogy népi- ellenőreink tevékenységére figyelnek a munkáltatók is. Mi is elismerjük az átlagos- inai jobb munkát, de elmond­hatom, hogy 18 népi ellenőrt éppen a munkahelye jutalma­zott meg ezért a társadalmi te­vékenységért. Ezzel az elis­meréssel legalább egyenrangú, hogy a népi ellenőrzésben ki­tűnt aktivistákat a különböző üzemi és vállalati rendezvé­nyeken is népszerűsítik. — Milyen a NEB kapcsolata a különböző járási szervekkel? — A sok irányú kapcsolat- teremtés a sarkalatos felada­tok egyike, hiszén ez a jobb munkánknak lehet a forrása. Feladataink kitűzésében és latok között szerepelt a fogá­szati ellátás, a lakossági áruel­látás, a társadalmi tulajdon védelme, a tanácsok segélye­zési tevékenysége, valamint a tejtermelés, -feldolgozás és -fogyasztás. Vizsgálatainkat a tervszerűség, az alaposság és a következetesség jellemez­te. Nehezítette azonban mun­kánkat, hogy egy-egy vizsgált egység a szükséges intézkedé­sek megtételéről és annak eredményéről csak többszöri sürgetésre adott választ Ese­tenként még az is előfordult, hogy nem megalapozott 'ada­tokkal kétessé tették a vizsgá­lat megállapításait. — Azt hiszem, éppen itt időszerű a kérdés: miként hasznosul az ellenőrzés, a népi ellenőrök fáradozása? — Összesen tizenkét vizsgált téma megállapításait kellett realizálnunk, jellegükből adó­dóan felhívással, javaslatok­kal éltünk. Többségüket a vizs­gált szervekhez juttattuk el, észrevételeink a korábbi évekénél konkrétabbak, meg- valósíthatóbbak voltak. Eze­ket többnyire fel is fogadták, egyetértettek velük, a teljesí­tés színvonala azonban már hullámzióbb. A vizsgálatok kétségtelen haszínaként kell Gépészmérnökképzés a mezőgazdaságnak Harminc aranyérem A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, majd az ' iparszerű termelésre való áttérés, a nagy szakmai tu­dással rendelkező szocialista típusú • mezőgazdasági szak­emberek nélkül nem valósul­hatott volna meg. Ma a termelés további fo­kozásának, a mezőgazdasági ágazat elé kitűzött célok el­érésének az egyik igen fon­tos tényezője a gépesítés. A gépek ésszerű, energiatakaré­kos felhasználását biztosító szakemberek egyike az okle­veles mezőgazdasági gépész- mérnök­Hazánkban a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem ké­pez ki a mezőgazdasági nagy­üzemek részére gépészmérnö­köket. Évente mintegy száz­ötvenen végeznek a nappali és levelező tagozaton. A kép­zési idő öt, illetve hat év. Ezalatt az idő alatt a hall­gatók elsajátítják mindazon tudományokat, amely képes­sé teszi őket arra, hogy a nagyüzemek műszaki v«»*­tőivé váljanak- Mivel a szak­emberek okleveles gépész- mérnökök, tanulják mind­azon tárgyakat, amelyek más műszaki egyetemeken is álta-. lánósan előfordulnak. Ilye­nek a m^temajika, fizika, kémia és a műszaki rajzos tárgyak. Az oktatás nagy fi­gyelmet fordít ia társadalom­tudományi-politikai tárgyak­ra is. A műszaki alap és alapozó tárgyak ismeretei után mezőgazdasági tudomá­nyok néhány fontos elemét, a növény- és állattenyésztés­tant és földműveléstant­Fontos területei a képzés­nek a vezetési, szervezési, rendszertervezési, jogi, épí­tészeti ismeretek. A képzés ugyanis figyelembe veszi, hogy a gépészmérnök sok gazdaságban még mindig csak egyetlen felsőfokon kép­zett szakember, aki nem csak a gépekkel foglalkozik, ha­nem embereket irányít, mun­kát szervez, tárgyal és szer­ződéseket köt- E sokrétű feladatot, csak széles körű is­—- --■ft'ti V--»t-ijf j.-.— látni. A szakmai tárgyak kö­zé tartozik a gépjavítás, gép­karbantartás! rendszerek, élelmiszeripari feldolgozás is­A. képzés utolsó fázisában, hogy a hallgatók könnyeb­ben beilleszkedjenek a leen­dő munkaterületük feladatai­ba, úgynevezett szakirányú képzés folyik. Itt az állatte­nyésztés, élelmiszeripari fel­dolgozás, gépgyártás és gép­javítás, valamint műszaki fejlesztés területén szerez­nek ismereteket a hallgatók. Ebben az időben ugyanis többnyire már kialakul, hogy ki milyen munkaterületre pá­lyázik. A képzést államvizsga zár­ja, amelyen diplomatervet védenek, és három alapvető szaktárgyból vizsgáznak a hallgatók, s bizonyítják, hogy mindazon ismereteket, ame­lyet az egyetemen szereztek, alkalmazni és felhasználni képesek­a legjobb áruknak Évről évre megrendezik a mongol fővárosban az ország ipari fejlődését jól érzékeltető országos ipar^ vásárt. Leg­utóbb már csaknem ötezer hazai gyártmányú iparcikket mutattak be ezen a 'vásáron, köztük egy sor — a nemzet­közi gyermekév tiszteletére készített — ruházati cikket. A mongol textilipar fejlődését bizonyította ezenkívül a szebbnél-szebb szőnyegek be­mutatója, s a teve- és k*ecske- bőr ruhadarabok, amelyek a világ s bármely országában ér­deklődésre tarthatnak számot. A választék bővülése mel­lett a minőség emelkedését is jelzi az a 30 aranyérem, amit a kiállított cikkek legjobbjai­nak ítéltek oda. NÓGRÁD - 1980. február 5., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents