Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

A Volán 2. számú Vállalat bártártok ornate A munka megpavífása legyében tanácskoztak A Magyar Szocialista Mun. káspárt Volán 2. számú vál­lalati pártértekezletének az volt a legfőbb jellemzője, hogy az ünnepélyesség mel­lett a munka megjavításának, a felelősség fokozásának je­gyében zajlott le. szombaton Salgótarjánban az oktatási igazgatóság tanácstermében. Részt vett az értekezleten Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára. Az írásban kiadott beszámolót Mátrai Jó­zsefnek, a vállalati pártbizott­ság titkárának szóbeli jelen­tése egészítette ki. A beszámoló elemezte a munkáslétszám öt év alatti növekedését, és leszögezte: emelkedett a szakmunkások aránya, akik között jelentős a fiatalok száma. Meghatározó lett a nagyüzemi munkásokra jellemző vonás. Jól alakult az elmúlt öt év során a több szakmával és érettségivel ren­delkezők száma és fokozato­san csökkent azoké, akik nem rendelkeznek az általános is­kola nyolcadik osztályával. Megnehezíti a vállalat ez irá­nyú munkáját, hogy igen sok a bejáró munkás. Ezt követően a jelentés részletezte, hogy a technika gyors fejlődéséhez igazodva, a műszaki technológia köve­telményeinek növekedésével fokozatosan gyarapodik a szak­mai továbbképzésben részt ve­vők száma. A beszámolási idő­szakban például 174 ember vett részt közép- és felsőfokú szakmai képzésben. Ezzel egy időben jelentős érdeklődés nyilvánul meg á politikai mű­veltség emelése iránt is a dol­gozók körében. Egyre többen bekapcsolódnak a közéleti te­vékenységbe és sokasodnak azok. akik társadalmi tisztsé­geket vállalnak. Kiemelten foglalkoztak — olvasható az írásos jelentésből — a személyszállítással és áruszállítással, valamint a közlekedésbiztonsággal. Elő­térbe került a szállítás kor­szerűsítése, a műszaki és költ­séggazdálkodás színvonalának emelése, az erőforrások jobb hasznosítása, az üzem- és mun­kaszervezés fejlesztése, a mun­kafegyelem erősítése. Ezt kö­vetően a vezetéssel összefüg­gő kérdésekről szólt, ismertet­ve azt, , hogy rendszeres volt annak elemzése: a vezetők hogyan látják el munkájukat. A kezdeményezők élvezhették a pártbizottság támogatását, miközben a mulasztókat kö­vetkezetesen számon kérték. A pártbizottság időben és rendszeresen reagált a munka során keletkező feszültségek­re, a gazdasági építőmunka változó feltételeire, és opera­tívan beleavatkozott azok fel­oldásába, ha a körülmény-úgy kívánta. Az alapszervezetek sokoldalú ellenőrző tevékeny­sége elősegítette, hogy munká­jukban érvényesült a gazda­ságpolitikai kérdések iránti fe­lelősség. A vállalati gazdálkodás színvonalának emelkedését bi­zonyítja, hogy az anyagmentes termelési érték közel 14 szá­zalékkal nőtt éves átlagban, de emelkedett a személyszállítás és a közhasznú árufuvarozás színvonala is. A jogkövetkez­ményes tervek továbbfejlesz­tetnék belső irányítási és ér­dekeltségi rendszerünket, nö­velték az önállóságot és a gaz­dálkodási fegyelmet. Megte­remtődött a feltétele a diffe­renciáltabb bér- és jövede­lempolitikai elvek alkalmazá­sának. A beszámoló ez után részle­tezte a személyszállítást, ahol az alapvető utazási igényeket egyre jobb minőségben látta el a Volán. Majd szólt arról, hogy a tervidőszak alatt az autóbusz-férőhelyeket . sike­rült húsz százalékkal bővíte­ni. Salgótarján helyi közle­kedési színvonala például el­érte a kiemelt nagyvárosok tömegközlekedésének szintjét. Az áruszállításról megálla­pította a jelentés, hogy a vál­lalat részesedése a korábbi 13,5 százalékról 22 százalékra emelkedett. Emelkedett az itt szolgálatot teljesítő jármű­park, amellyel — beleértve a billenős járműveket és a pót­kocsis teherautókat — 97 szá­zalékkal nagyobb súlyt szállí­tottak el, mint a korábbi öt esztendő során. A vállalati gazdálkodás hatékonyságáról a jelentés megfogalmazta, hogy még sok a tennivaló az ér­tékelemzésekben, éppen úgy, mint az üzemeltetési költségek javításában. Ezt követően a munkakörül­mények javításáról szólt a jelentés, az életszínvonalról és szociálpolitikáról, majd a fela­datok során többek között azt tűzte célul, hogy a párt- bizottságnak és az alapszerve­A hozzászólók észrevételeikkel erősítették a beszámoló meg­állapításait. A Volán pártértekezletének küldöttel. zeteknek a gazdaságirányító és ellenőrző tevékenysége mel­lett figyelmet kell fordítani a gazdaságszervező munka ja­vítására, a szabályozó rend­szerek, az anyagi és erkölcsi ösztönzők hatékony alkalma­zására. A Volán 2. számú Vállalat MSZMP-bizottságának be­számolója részletezte az ideo­lógiai és kulturális élet fej­lődését, a pártélet kérdéseit, a tömegszervezetek és -mozgal- . mák pártirányítását, majd megjelölte a legfontosabb fela­datokat. Ebben is fontos he­lyet kapott a gazdálkodás ja­vítása, mint például a párt-, a társadalmi és gazdasági szer­vek közötti jobb munkameg­osztás kialakítása, az alapszer­vezetek munkájának segítése, önállóságuk fokozása. Tovább növelik a pártszervek felelős­ségét a káderek kiválasztásá­ban, nevelésében, munkájuk és magatartásuk megítélésé­ben. Széles körű, nyílt vita kö­vette az írásos és szóbeli je­lentéseket. A küldöttek kö­zül húsznál többen jelentkez­tek felszólalásra, s mondták el véleményüket. Ezekből köz­lünk részleteket. Figyelmet keltett Veszelka Nándornak, a teherforgalmi üzemegység Vezetőjének fel­szólalása. Tervük túlteljesí­téséről adott számot, amelyet így jellemzett: „197ti-ban az üzemegység teljesítménye 111 millió forint volt. Az elmúlt évet 189 millió forint bevétel­lel zártuk, miközben nagy fi­gyelmet fordítottunk a lakos­sági szolgáltatás színvonalá­nak emelésére. A jövőben több. rugalmasságra, kezdemé­nyezőkészségre és ésszerű ta­karékosságra törekedve végez­zük a munkánkat” — mon­dotta az üzemegység vezetője. Felszólalt Miklós Ernő, a személyszállítási üzemegység vezetője, aki elmondotta, hogy emelkedett a személy- szállítás színvonala, új, kor­szerű, nagy befogadóképessé­gű személyszállító autóbuszo­kat állítottak forgalomba. Mindezek ellenére még gon­dokkal küzdenek a csúcs- időszak zsúfoltsága miatt. Gondot okoz az új lakótele­pek kiszolgálása is. Kiemelt* feladatnak tekintik — mon­dotta az üzemegység-vezető — az üzemek, iskolák, intéz­mények zavartalan működésé­hez kapcsolódó szállítási fela­datok kielégítését. Ehhez vi­szont a lépcsőzetes munka­kezdést is meg kell valósíta­ni. » Kriston István, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára a munkaverseny je­lentőségét emelte ki, és el­mondta, hogy a versenymoz­galmat befolyásolják a formá­lis vonások. Gyakran az ille­tékesek sem tudják, — mon­dotta — vagy nem akarják pontosan meghatározni a ver­seny célkitűzéséit. Nem tud­nak mindenki számára vilá­gos, konkrét, elfogadható fela­datot adni, pedig ha a dolgo­zók világosan látják vállalása­ik célját és értelmét, akkor szívesen versenyeznek. A vitában részt vett Skoda Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára, aki a megyei pártbizottság elismerését tol­mácsolta ezekkel a szavakkal: „A pártbizottság úgy ítéli meg a Volán 2. számú Válla­lat egészének, ezen belül a kommunisták közösségének munkáját, hogy több év átla­gában egyenesen felfele ívelt. Ez nagyon fontos, mert mun­kájuk összefügg a termelés­sel. az értékesítéssel, a tele­pülésfejlesztéssel és minden más beruházással. De az em­berek munkahelyre történő pontos szállítása is nagyon foh tos feladat, mert az nem­csak egyszerűen helyváltoz­tatás kérdése, hanem közhan­gulatot befolyásoló tényező.” A pártértekezlet megválasz­totta a pártbizottságot és az megtartotta első ülését, ahol a kilenctagú végrehajtó bi­zottság megválasztására került sor. A végrehajtó bizottság titkárának Mátrai Józsefet vá­lasztották meg. A pártbizottság tagjait titkos szavazással választották meg. — képek: kulcsár — Pártbizottság' alakult Cereden Színvonalasabb alapszervezefi munka mi sem igazolja ezt jobban, sítja az eredményeket, hogy rmot hogy a területi KISZ-bi- a nyereség az 1975-ös esztendő- zottság az elmúlt évben meg- nek mindössze harminc szá- kapita a KISZ központi bízott- zaléka. Az is igaz, hogy a ter- sága Vörös Vándorzászlaját. melés költségei 49 százalékkal A beszámolóit követő vita- emelkedtek azóta, ban tizenhármán szóltak hoz- A termelőszövetkezetben dol- zá, közte Pópity József, aki gozó kommunisták méltán egyebeik között a XII. párt- hívták fel a figyelmet az el- kongresszusra való előkészü- múlt időszakban a meglevő letekről adott tájékoztatást, s - tartalékok jobb kihasználására, értékelte a salgótarjáni járás a szakmai képzettség fokozá- elmúlt ötéves fejlődését. sara, a vezetés színvonalának A területi pártvezetőség Ce- javítására. Nem tartják ki- redén .megszűnt, hiszen lehe- elégítenek az üzem- és munka­szervezést, s bár az egyes ágazatok közötti kapcsolat ja­Az elmúlt ö«t esztendőben Cereden és tájékán egymást követték a változások. A kör­nyéken új ipari üzem települt le, javítva az itt élők foglal­koztatási lehetőségeit, korsze­rűsödtek a települések, ja­vultak az élet- és munkakörül­mények. Minderről szombaton összevont taggyűlésen Pálin­kás Sándor, a ceredi területi pártvezetőség titkára számolt be. Az eseményen, amelyen a XI. kongresszus óta végzett munka tapasztalatait össze­gezték a kommunisták, jelen volt Pópity József, a salgótar­jáni járási pártbizottság titká­ra. Összefogták a helyi erőket Pálinkás Sándor hangsú­lyozta egyebek között, hogy a pártalapszervezetek követ­kezetesen végezték a megsza­bott feladatokat. így a tanácsi munka pártirányításában egészséges munkamegosztás alakult ki a pártvezetőség és a községi pártszervek között, a hatósági döntések megaiapo- zottabbak voltak. Szélesedett a kapcsolat a Hazafias Népfront, a KISZ , az MHSZ és Vö­röskereszt szervezeteivel is. A tanácstagok eredményesen képviselték választóikat a testületekben, bár időnként né- hányan távolmaradtak e ta­nácskozásoktól. A falugyűlé­sek a községek politikai életé­nek igazi fórumai lettek. Ér­ződött: az itt élők valóbán szeretik lakóhelyüket, ezt tük­rözték javaslataik, társadalmi- in unka-felaj ánlásaik. A pártszervezetek gazda­ságiirányító, .szervező és -el­lenőrző munkája is fejlődött, az alapszervezetek, a kommu­nisták összefogták a helyi erő­ket az V. ötéves terv cél­kitűzésednek valóra váltása érdekében, a szoigáltatódpari szövetkezet és a költségvetési üzem a járás gazdasági életé­ben jelentős szerephez jutott Csaknem háromezren él­nek ezen a területen, s az 1975-ben megtartott pártérte- kezlet óta eltelt időszak alatt az ipari és mezőgazdasági dol­gozok életszínvonala és jöve­delme arányosan növekedett A lakosság életkörülményed kulturáltabbá váltak, javult az egészségügyi ellátás. Ce­reden napközi otthont építet­tek, amelynek révén lehetővé vált, hogy a gyermekekkel a tanítási idő után is foglalkoz­zanak. Gondot okoz azonban, hogy a körzetesítést követően nem sikerült az általános is­kolai tantermek bővítése, mint azt több hozzászólásban is szóvá tették a párttagok. A pártvezetőség titkára hangsúlyozta, hogy a körzet lakossága gondolkodásban, magatartásban, ápolja és gyarapítja a forradalmi mun­kásmozgalom helyi hagyomá­nyait. Szó esett a művelődés anya­gi, személyi feltételeinek javí­tásáról is. A községek terüle­tén működő társadalmi és gazdasági szervek vezetőinek felelősségét sikerült fokozni a kulturális nevelő munká­ban. Ezt igazolja, hogy 1978- tól közös fenntartású intéz­mény lett a művelődési ház és a könyvtár. A rendezvényekre a szocialista brigádok is rend­szeresen eljárnak. A pártvezetőség és az alap- szervezetek munkája megfe­lelt a megnövekedett követel­ményeknek. S bár a feladatok eredményes megvalósítása a korábbiaknál nagyobb erőfe­szítéseket követelt, a párttag- ság döntő része megfelelt az igényeknek, azonosult a párt politikájával, a határozatokkal és cselekvőén részt vett a he­lyi feladatok kidolgozásában, végrehajtásában. A pártvezetőség munkájá­ban erősödött az operatív jel­leg. Jó] járultak hozzá tagjai a székhely- és társközségek közötti mindennapos kapcso­lat kialakításához, folyamato­san és tervszerűen végezte munkáját a pántvezetőség. Az alapszervezetek eltérő körülmé­nyek között, különböző »szín­vonalon dolgoztak, nagy fi­gyelmet fordítottak a taggyű­lések előkészítésére, a párt­tagok személyiségének formá­lására, a pártmegbízatások tel­jesítésének segítésére és a párttaggá ‘nevelésre. Az öt alapszervezet tizennégy új párttagot vett fel, a legráter­mettebb fiatalok kerültek a párt soraiba. Az ifjúsági szer­vezetek a helyi pártszervek irányításával megerősödtek, tőség nyílott területi pártbi­zottság létrehozására. Nőtt a szövetkezeti kongresszus óta milyen mun­kát végeztek. Gál Sándor, a pártvezetőség titkára elmon­dotta, hogy az elmúlt öt évben vult, érvényesítése időnként akadozik. ért eredményeknek megfelelő­réhajtásávaJ, a káder. és személyzeti munkával, azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a gazdasága ehetők dolgát segí­tették. Az aüapsaervezeti mun­ka1 is fejlődött: a vezetésben erősödött a kollektív jelleg javult a tagság tájékoztatása a két taggyűlés között vég­zett munkáról. A pártcsopor­tok tevékenysége azonban ese­tenként nem kielégítő, legfőbb feladatnak tartják a.megfelelő formák kiválasztását, s a ré­szükre nyújtott támogatás nö­velését. A termelőszövetkezeti párt­vezetőség titkárának ismét Gál Sándort választották. Megalakult a párt vezetőség Délután hatvannégy küldött találkozott a tanácsházán, hogy megválassza a területi 'párt- bizottság huszonöt tagját. Pó­pity József hangsúlyozta: Ce­reden és környékén több mint kétszáz kommunista tevé­kenykedik az alapszervezetek - ben, s a pártmunka színvona­lának javítása, az alapszerve­zeti munka fokozottabb se­gítése megkívánja a területi pártbizottság megalakítását, amelyet a párt szervezeti sza­bályzata lehetővé tesz. A megválás,ztott pártbizott­ság megtartotta alakuló ülé­sét, ahol a pártbizottság tit­kárának Pálinkás Sándort vá­lasztották meg. A végrehajtó bizottság tagjaiként Gál Sán­dor, Czene Győző, Janák Bé- láné Sótér István, Tajti Ervin­né, Maksi János kaptak bizal­mat M. Szabó Gyula a termelőszövetkezet gazda­sági szerkezete tovább módo­sult, mindinkább megfelel az adottságoknak. Elsősorban az állattenyésztés gyarapodott. A közös gazdaság jövedelmezően gazdálkodott, nőtt a közös va­gyon, emelkedett a tagság jö­vedelme. Némileg elhomályo­en, differenciáltan történjen. A termelőszövetkezeti párt- vezetőség munkájában is elő­térbe került az alapszerveze­tek segítése, kiemelten foglal­koztak az üzem- és munka- szervezés helyzetével, a párt nőpolitikái határozatának vég. NÓGRÁD - 1980. február 5., kedd A pártvezetőség és az alap­szervezetek időről időre érté- vagyon kelték a cselekvési programo­kat, s ez szombaton is han- _ Ugyancsak szombat délelőtt got kapott: nagyobb követke- ültek össze a termelőszövet- zetességre van szükség a ha- kezeti pártvezetőség irányi- tározatok végrehajtásában, az tása alá tartozó aiapszerveze- ellenőrzésiben, a közösségi tu- tek küldöttei, hogy számvetést lajdon védelmében, indokolta készítsenek: a legutóbbi párt- közgazdasági szemlélet erősí­tése, a munka díjazása' az el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents