Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

Az enyhülés ügye él Ponomarjov beszéde választási nagygyűlésen A nemzetközi helyzet leg- kala'ndokra kívánták felhasz- Perzsa-öbölhöz, sem pedig az Időszerűbb kérdéseiről, köz- nálni ezt a közép-keleti őrszá- Indiai-óceánhoz, mint ahogy tűk az afganisztáni események- got, katonai bázisokat szeret- ezt a burzsoá és a kínai pro- ről beszélt hétfőn Szaratov- tek volna létesíteni Afgandsz- paganda rossz indulatú híresz- ban tartott választási nagygyű- tanban. Ezek az imperialista telései állítják, lésén Borisz Ponomarjov, az remények azonban szertefosz- — A tények azt bizonyítják, SZKP KB Politikai Bizottsá- lottók. hogy nem a Szovjetunió, ha­gynak póttagja, az SZKP KB — Afganisztán nem vált nem a nemzetközi helyzet ki­titkára. Ponomarjovot a Vol- semmiféle „agresszió” áldoza- élezésére már korábban irányt ga menti városban jelölték kép- tává, — mint ahogy ezt az vett amerikai imperializmus viselőnek az Oroszországi Fö- amerikai és a pekingi propa- használja most fel ürügyként deráció Legfelsőbb Tanácsába. ganda megpróbálja elhitetni a az afganisztáni eseményeket — Az elmúlt éveket a világ- világ közvéleményével. A Szov- az enyhülés aláásására, a fegy- forradalmi folyamat fellendül jetünió nem „szállta meg” ezt verkezés fokozására, lése, a nemzetközi kommu- az országot, és nem „ragadta — Természetesen tudatában nista mozgalom fejlődése és magához a hatalmat” Kabul- vagyunk annak, hogy a 'nem- megszilárdulása jellemezte, ban. A korlátozott létszámú zetközi helyzet az utóbbi idő- Az imperializmus ezzel nem szovjet csapatkonfegens az ben kiéleződött. Egyetlenegy akar megbékélni. Minden esz- ország törvényes kormányé- szovjet embernek sincs oka közzel megpróbálja mpgállíta- nak kérésére érkezett Afga- azonban az aggodalomra vagy ni a történelem visszafordít- nisztánba. E csapatokat azon- a bizonytalanságra. Az eny- hatatian menetét, s agresszív nal kivonják Afganisztánból, hülés ügye él. Ma is adott természetéhez híven az erőhöz, mihelyt megszűnik az ország minden lehetőség arra, hogy a katonai potenciál növelé- belügyeibe való külső beavat- meghiúsítsuk a nyugati ag- séhez és annak demonstrálásé- kozás. resszív körök és pekingi bűn­hoz folyamodik — mutatott rá — A szovjet csapatkontin- társaik veszélyes terveit és Borisz Ponomarjov. gens ideiglenes afganisztáni előrelépjünk a béke a bizton­Az SZKP KB titkára részle- jelenlétének egyetlen célja, ság és a társadalmi átalakulás tesen foglalkozott a „Carter- hogy a két szomszédos ország útján. doktrínával”, hangsúlyozva, közötti szerződésnek megfele- — Az Egyesült Államok sok hogy Washington felelőtlen já- lően segítséget nyújtson az af- szerződéses kötelezettségét' tékot folytat a béke sorsával, gán kormánynak az ország felrúgta, megpróbál az ultimá- az enyhülés aláásására, a szuverenitása és függetlensége tumok nyelvén tárgyalni a fegyverkezési hajsza fokozása- megvédéséhez. Szovjetunióval. Magától érte­ra törekszik. Nem kétséges, — — A Szovjetuniónak, miként tődik, hogy kudarcra ítélt min­mutatott rá —, hogy ez az új a világon másutt sem, Afga- óén olyan próbálkozás, amely „doktrína” ugyanarra a sorsra nisztánban sincsenek önző tö- a „hidegháború” módszerei- j'uit, mint a jelenlegi amerikai rekvései. Nem tűztük ma- nek felhasználásával az impe- eln’ök elődeinek korábbi dokt- gunk elé célként idegén föl- rializmus számára előnyös ma­rínéi. dek vagy nyersanyagforrások gatartási szabályokat próbál Borisz Ponomarjov részle- elfoglalását, senkire sem ki- rákényszeríteni a Szovjetunió- tesen foglalkozott az afganisz- vánjuk ráerőltetni'az általunk ra, megpróbál zsarolná és meg- táni eseményekkel, kiemelve, helyesnek tartott társadalmi- félemlítend bennünket, durván hogy az Egyesült Államok és politikai rendszert. Nem fényé* be akar avatkozni belügyeink- szekér tolói a Szovjetunió eile- getjük sem Pakisztánt, sem be — mutatott rá Ponomarjov. ni provokációkra és katonai Iránit, nem törekszünk sem a (MTI) Újabb provokáció egy szovjet repülőgép ellen Az amerikai hatóságok va- shingtoni szovjet nagykövet- közlekedést a Szovjetunió és sárnap újabb durva provoká- ség az Aeroflot képvi- az Egyesült Államok között, ciót követtek el a Moszkva— selői szerint az amerikai fél S mindez a washingtoni ható­New York—Moszkva rend- ezzel közvetlenül megsértette ságok tudtával történik —, szeres légijárat egyik szovjet a szovjet—amerikai légiközle- húzza alá a TASZSZ. — Mel- repülőgépe ellen. A New kedésről szóló kormányközi lesleg, az amerikai hatóságok York-i repülőtér hatóságai — megállapodást. példátlan magatartása már az amerikai külügyminiszteri- A szovjet repülőgép jelen- többször veszélyeztette a szov- ura utasítására hivatkozva—, leg is a New York-i repülő- jet—amerikai légijárat gépei kijelentették a gép indulására téren vesztegel. felszállásának biztonságát, ez­várakozó utasoknak, hogy nem Ez az újabb provokáció ré- zel természetesen az utasok biztosítják a gép indításának sze annak a folyamatos kam- biztonságát is. Az amerikai és az utasok regisztrálásának pánynak, amelynek célja: kormány elnéző magatartása technikai feltételeit. A wa- megzavarni a normális légi- mellett folytatódó provokációk joggal aggasztják a szovjet I* embereket. Miután minden I jel arra muitat, hogy az ak­ciók ellenük irányulnak — lé­nyegében az általánosan elfo­gadott nemzetközi szabályok durva megsértéséről van szó, — fejezi be a szovjet hír- ügynökség. (MTI) Amerikai vendég Pakisztánban Brzezinski, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója Iszlámábádban tárgyalt Ziaul Hak elnökkel. Rövid időn belül ő a harmadik — és alighanem legfontosabb — látogató a pakisztáni fővárosban: Lord Carrington brit és Huang Hua kínai külügyminisztert követte. A nemzetbiztonsági főtanács­adó utazása a 'nemrég deklarált Carter-doktrína egyenes következménye. Ennek a doktrínának, amelynek az amerikai elnök a névadója, de Brzezinski az ihletője, egy sajátos kon­cepció-beli visszakanyarodás a lényege. A Truman-, az Eisenhower-, majd a Jonhson-doktrína az amerikai csapatok nyílt beavatkozását helyezte kilátásba (és valósította meg Libano'ntól Dominikán át egészen Vietnamig) „az amerikai érdekeket veszélyeztető kihívás’ illetve a Washington által annak minősített helyzet — esetére. A viet­nami vereség sokkjában a sorban a Nixon-doktrína követ­kezett. Ez azt hirdette, hogy amerikai csapatok részvétele nélkül, egy-egy térség kulcsországának felfegyverzésével kell megvédelmezni az Egyesült Államok érdekeit. A Közép-Ke­leten ez a kulcsország a sah rezsimje- volt — ennek látvá­nyos bukásával szűn/t meg létezni a Nixon-doktrína. Carter — Afganisztán ürügyén, de egy jóval korábbi döntés alapján! — hagyományos kongresszusi uzeneteban meghirdette a maga doktrínáját, ami részben visszakanyarodik az amerikai ka­tonai beavatkozás kilátásba helyezéséhez, részben megtartja „a kulcsország-koncepció” egyes elemeit is. Ilyen szempontból lett Irán kiszemelt utóda a Közep- Keleten, e fontos térségben Pakisztán, újból bizonyítva azt a régi igazságot, mennyire kell komolyan vennie a világnak a Fehér Ház emberi jogokkal kapcsolatos kampányát. Hak tábornok ugyanis katonai puccsa! döntötte meg — majd fel­akasztotta — Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnököt, szétverte a ma is legerősebb politikai tömörülést, Bhutto Pakisztáni Néppártját és többször elhalasztotta — legutóbb már „bi­zonytalan időre” — a megígért választásokat. Amikor ráadá­sul ez a Pekinggel kitűnő kapcsolatokat fenntartó rezsim úgy döntött, hogy nukleáris fegyvert készít, a washingtoni— iszlamabadi kapcsolatok alaposan lehűltek. De csak nagyon rövid ideig. Washingtonban a „geopolitikai 'nézőpont” bi­zonyult döntőnek. A felfüggesztett támogatást 400 millió dol­láros „gyorssegéllyel” toldották meg és mind politikailag, mind anyagilag-katonailag megerősítették a kontinens egyik legnépsze^űtlenebb emberét. Ez a Brzezinski-látogatás lé­nyege. A Magyar Televízió nézői is láthattak azt a felvételt, amelyen a ’nemzetbiztonsági főtanácsadó pakisztáni terüle- teh az afgánellenes diverzánsok egyik táborából, távcsöves puskával a kezében kémleli a határ túloldalét. Nemcsak kép ez; több annál: jelkép. x Harmat Endre NÓGRAD — 1980. február 5., kedd 'I \z. eseményei* háttere Hegyek országa,Afganisztán Egyetlen kép sem teljes háttér nélkül. Aminek ma a világ tanúja, az afganisztáni eseménysor, ugyancsak hát­terével együtt egész. Az im­perialista fenyegetés elleni segítségért — amelyben ka­tonai segítségnyújtás is ben­ne foglaltatott — a Szovjet­unióhoz forduló ország hely­zete és történetének néhány vonása könnyebbé teszi az előtérben álló, a napi jelen­tésekből kibontakozó esemé­nyek teljesebb megértését. A HOLNAP ÍGÉRETE trfV•- * . A F 0 A N I S Z T AiN ’ > l w Kgp S * '-=> ■ Afgánilztán területe 655 000 négyzetkilométer: több mint hatszorosa hazánkénak, lako­sainak száma több mint 17 millió. A tarka nemzetiségi megoszlású országban 53 szá­zalék afgán, 20 százalék tad- pastu meg dari nyelvet be- tóban Afganisztán újító szán” zsik, 9 százalék íüzbég, 2szá- szélé pásztorok; az első az dékú uralkodója, Amanullah zalék türkmén él' néhány szá- afgán lakosság anyanyelve, a khán, aki jó néhány gazdasági zalék az arabok, hazarák, kir- második a perzsa nyelv af- és műszaki egyezményt is írt gizek, beludzsok, perzsák ará- gánná lett változata. Az egy- alá a Szovjetunióval. A múlt nya. A lakosság 90 százaléka másra hulló századok során a persze rendkívüli teher volt mohamedán, a többség szun- hatalmas területeket ellenőrző az elmaradott szegény or- nita. (Szemben Iránnal, ahol szorosokban, legtöbbször csak szág életén. Amanullah idején a síiták vannak többségben.) nyáron járható hágók keskeny csakúgy, mint később, Mo- Vannak még hívei a hinduiz- útjain a. legkülönbözőbb hó- hamed Zahir sah éveiben, musnak és kis számú zsidó és dítók, hadseregek katonái vál- 1973-ban lett köztársasággá szikh vallású afgán is van. A tották egymást. Perzsák, majd Afganisztán: a király nagy­felnőtt lakosságból csak 10 Nagy Sándor seregei, arabok, bátyja, Mohammed Daud lett százalék tud írni és olvasni, a bokhárai emirek, Dzsingisz az első elnök. Ezt a fordula- nemrég még az öt’tizennégy kán tatárjai uralkodtak itt és tot a hadsereg haladó tisztjei éves gyereknek is csak 8 szá- csak alig több mint két év- irányították, (a hadsereg tiszt- zaléka járt iskolába. A nem- százada alakulhatott meg az jeinek egy részét már jóval zeti jövedelem 80 százalékát a első önálló afgán állam. S előbb szovjet akadémiákon mezőgazdaság adja, itt is az ahogy megalakult, mindjárt képeztette Afganisztán). Daud állattenyésztésé a fő szerep;a meg kellett küzdenie a külön- köztársasága viszonylag ha- karakülbárány bőre és gyapja böző szomszédokkal, akik a mar a nagybirtokosok, az a legfőbb exportcikk. Az el- területére vágyakoztak. Har- arisztokrácia védelmezőjévé múlt években, a földreform coltak mindenekelőtt a szik- vált, s újra csak a hadsereg ha­ntán segítettek a gabonater- hekkel, majd nem is egyszer ladó erői — de ezúttal már a meló parasztokon; öntözőmű- az angolokkal, — az éppen hosszabb ideje illegalitásban vek épültek és megkezdődött előretörő brit világbirodalom- küzdő népi demokratikus párt á műtrágyaellátás. (Egy lé- mai vívott harcokban az af- vezetésével — szálltak síkra a nyeges adat: a nomád élet- gán királyság 1880-ban úgy dolgozó emberek, pásztorok; módot folytatók száma még szenvedett vereséget, hogy ép- parasztok és munkások érde- ma is mintegy 2 millió az or- pen csak látszólagos függet- keiért. 1978 áprilisában a szágban.) Az ipar és bányá- lensége maradt meg — tulaj- fegyveres erők forradalmi ta- szat a nemzeti jövedelemnek donképpen afféle félgyarmat nácsa vette át a hatalmat: az 10 százalékát adja csak — volt az indiai császárság észa- országból Afganisztáni De- egyébként a föld mélye re- ki peremén. Négy évtized füg- mokratikus Köztársaság lett Zet, vasércet, szenet, földgázt getlenségi harcai következtek és élére a párt elnökét, Nur s talán kőolajat rejt. A holnap ezután, s a tartományok, tör- Muhammed Tarakit állították, ígérete ezek kiaknázása és a zsek legjobbjai által megví- Az ország hamarosan — 1978. holnapot szolgálja a jelen vott küzdelem 1919. február- decemberében — új barátsági minden harca és munkája, hi- Jában azért is vezethetett szerződést kötött a Szovjet- szen a leién gondjainak áb- győzelemre, mert. az egyik unióval, rázolására elég megint csak nagy szomszéd igen jelentős egyetlen adat; a\nemzeti jö- diplomáciai és politikai tá- vedelem most egy főre mint- mogatást adott hozzá. Ez a STRATÉGIAI TÁMASZPONT? egy 100 dollár... HARC A FÜGGETLENSÉGÉRT Hegyek országa Afganisz­tán — a terület közel 80 szá­zaléka hegy; a legmagasabb csúcsok 6—7 ezer méteresek. Évezredek óta élnek hegy­oldalban, Az 1978. áprilisa óta elteli Maradnak ? Szelim Al-Hossz libanoni miniszterelnök hétfőn Da­maszkuszba utazott, hogy sürgős tárgyalásokat folytas­son a szíriai vezetőkkel a szíriai békefenntartó erők Bej­rútból történő kivonásának esetleges elhalasztásáról. A damaszkuszi vezetés va­sárnap tájékoztatta a bejrúti kormányt arról a szándékról, hogy 48 órán belül kivonja az Arab Liga libanoni békefenn­tartó erőiben képviselt csapa­tait a libanoni fővárosból. A bejrúti vezetés a döntés elha­lasztását szeretné kieszközöl­ni. Éliás Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: Kína-szerte megkezdődött az a folyamat, amelynek cél­ja a párt-, az állami és a ka­tonai vezetés megtisztítása a Hua Kuo-feng vezette köz­ponti bizottság vonalát és politikáját ellenző, hátráltató és szabotáló elemektől és a vezető szervek „hozzáigazítá­sa” a központi feladat, a „négy modernizálás” követel­ményeihez- Megfigyelők en­nek bizonyítékát látják ab­ban, hogy számos kínai tar­tományban megtörtént az ál­lami és a pártvezetés szét­választása. Figyelemreméltó jelenség, hogy ennek a szét­választási folyamatnak vitat­hatatlanul első számú veszte­sé a hadsereg, amelynek he­támogató, a fiatal szovjet ál­lam az új, független afgán ál­lammal két esztendő múlva időben a hatalmukból kibiL# kötött először barátsági, majd lentett tegnapi urak, nagybir- 1926-ban semlegességi és meg- tokosok, arisztokraták külföldi nemtámadási szerződést. támogatással az afganisztáni népi hatalom megdöntésére A FORDULAT szervezkedtek. Fegyveres cső* _ . , , . , , portokat alakítottak amerikai Századunk huszas eveiben és kínai támogatással a szom- völgyben a jórészt gyakran szerepelt a világsaj- szédos országokban. Épp ami­i nap írta meg a Neue Zűr* ' eher Zeitung, hogy az inter­venció részletes tervét is ki­dolgozták. Ennek a súlyos kül­földi fenyegetésnek az elhárí­tására kért katonai segítséget szövetségesétől, a Szovjetunió­tól Afganisztán — az ENSZ alapokmányában is leszöge­zett elvek alapján. A svájci lap cikke megállapítja: „Ma­guk a felkelők is büszkén utaltak az Egyesült Államok­tól Kínától és egyes Iszlám országoktól kapott pénzügyi, kiképzési támogatásra és fegy­verszállításokra.” A szovjet segítséget az Egyesült Államok / erőteljes szovjetellenes kampány meg­indítására használta fel. Azt magyarázgatják, hogy „Afga­nisztán csak az első lépés, elő­re, ennek a lépésnek straté­giai jelentősége van.” Geor­ge F. Kennan, akit aligha le­het a Szovjetunió barátjának nevezni, írta a minap: „Az, hogy Afganisztánnak straté­giai szempontból kulcshelyzete van Dél-Ázsiában, az ameri­kai újságírók és íróasztalstra­tégák furcsa felfedezése. A valóságban egyetlen ország sem alkalmas kevésbé arra, hogy stratégiai támaszpont le­gyen, mint ez a zord, kevés­sé feilett, hegyes-völgyes, köz­lekedési utakban rendkívül szegény szárazföldi ország.” A hegyes-völgyes, rendkívül szegény ország népe csupán -meg akarja védeni magát a tegnap uraival, a külföldről támogatott sejkekkel és föld- birtokosokkal, arisztokraták­kal. a királyi udvar egykori embereivel szemben. Ez a háttere az afganisztáni ese­mények valóban mozgalmas képének... G. M. Más érdekli az arabokat Arafat nyilatkozata Palesztina és Jeruzsálem dekli — hangoztatta a palesz- kérdése jobban nyugtalanítja tin vezető, az iszlám világot, mint az af- „Amíg a független palesztin ganisztáni fejlemények -je- állam létre nem jön, aZEgye- lentette ki Jasszer Arafat, a sült Államok nem tudja meg- PFSZ elnöke a Time magazin- nyerni az arab országokat és nák adott nyilatkozatában. a palesztinokat a térségben Az amerikai vezetés most az követendő politikájának” — afganisztáni események ürü- mutatott rá Arafat. Hozzátet- gyén megpróbálja az iszlám te: „amennyiben Washington világot a Szovjetunió ellen igénybe venné Izrael katonai hangolni. Az arab országokat támaszpontjait ez nemcsak azonban — mint ez az isla- az arab országok körében, de mabadi iszlám konferencián is az egész muzulmán világban kitűnt — elsősorban a Közel- heves ellenzésre találna.” Kelet és Izrael kérdése ér- (MTI) Tisztogatás és változások Kínában lyi vezetői nem irányíthat­ják többé a forradalmi bi­zottságokat felváltó „népi kormányokat”. Egyidejűleg nagyméretű tisztogatás indult meg a hadseregben is- Kínai források szerint, eddig mint­egy húsz változás következett be a katonai vezetésben. Kö­zülük a legjelentősebb Csen Hszi-lien leváltása a pekingi katonai körzet parancsnoki tisztségéből. A tartományi változások előrevetítik annak valószínű­ségét, hogy új embereket visznek be a központi kor­mányba is. Pekingben tartják magukat azok a hírek, amelyek sze­rint rövidesen összehívják a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ötödik plénumát- Egyáltalán nem megalapozatlan az a feltétele­zés, hogy a plénum újabb len­dületet ad majd a vezetés „strukturális megreformálá­sának”, és a különböző szin­teken folyó tisztogatásoknak. Megfigyelők erre a következ­tetésre jutnak abból a be­szédből, amelyet Teng Hsziao-ping pártelnök és mi­niszterelnök-helyettes mon­dott január I6-án, elsősorban értelmiségi hallgatóság előtt. A beszéd nem került nyilvá­nosságra, de kínai forrás sze­rint foglalkozott a pártveze­tés és a társadalom leglénye­gesebb problémáival, azaz olyan kérdésekkel is, ame­lyek valószínűleg szerepelnek majd a pártplénum napi­rendjén. #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents