Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! «Hl mw MSZMP NOSRAD MEGÍYCI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXVI ÉVF.. 29. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. FEBRUÁR 5., KEDD Ponomarjov beszéd© Egri csillogok Úttörósarok Egység a megítélésben és a végrehajtásban Pártértekezlet a salgótarjáni síküveggyárban A XII. pártkongresszusra készülve a hét végén pártér- tckezleteken adtak számot az elmúlt öt év munkájáról a nógrádi nagyüzemekben, nagyközségekben tevékenykedő kommunisták. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat­tal együtt, a hét végén került sor a nagyüzemi, községi pártszervezetek küldötteinek tanácskozására a salgótarjáni síküveggyárban, a Volán 2. számú Vállalatnál és Cereden is. mondott véleményt Lenkei Csaba, Bures Károly és Ko­vács Lászlóné. Albert Ottó, a szocialista munkaverseny eredményei­ről tájékoztatta a tanácskozás adott képet- Szokolszki Ist­ván, pedig a KISZ-fiatalok termelőmunkáját méltatta. Felszólalt a pártértékezle- ten Biszku Béla. Elöljárójá­ban j elismeréssel szólt a gyár — —j------------------- „ *311. a r esztvevőit. Bejelentette, hogy kommunistáinak tevékeny­Dinamikus fejlődés Vasárnap Salgótarjánban az ifjúsági-művelődési házban, csaknem 90 küldött részvéte­lével került sor síküveggyári pártértekezletre. Részt vett a tanácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja és Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, mertetésében, elfogadtatásá­ban jelentős része volt a nagyüzemi pártbizottságnak, a pártalapszervezeteknek, a kommunistáknak, a szocialista brigádoknak. A pártbizottság és az alapszervezetek a cse­lekvési programjaikban a leg­fontosabb termelési, gazdál­kodási és fejlesztési feladato­kat fogalmazták meg, amelyek végrehajtását folyamatosan számon kérték, ellenőrizték. A nagyüzemi pártbizottság fa pórttogolc beszámolóját a XI. kongresz' szus óta végzett munkáról, valamint állásfoglalását és ja­vaslatait a XII. kongresszus irányelveinek gyári vitájáról Szálkái József, a pártbizott­példája Joggá] állapította meg a beszámoló — s a vitában részt­ság titkára terjesztette elő. Az vevők példák sorával erősítet- írásos és a szóbeli előterjesz- ték — .a pártszervek, az alap- tés, majd az azt követő vita szervezetek gazdaságszervező, résztvevői bizonyították, hogy ellenőrző munkájának ered­sz elmúlt években a síküveg- ménye, bogy a párttagok a gyár termelése az építő- és a járműipar növekvő igényeinek megfelelően dinamikusan fej­lődött; A gyár két legjelentő­sebb terméke a húzott sík­üveg és a biztonságiüveg­gyártás fejlesztésére mintegy 1,2 milliárd forintot fordítot­tak. A korszerűsítési munka legfontosabb gazdaságpolitikai kérdések megítélésében és végrehajtásában egységesek a gyár Palócz Imre nevét vi­selő szocialista brigádja csat­lakozik a Vörös Csillag Gép­gyár Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádjának felhí­vásához, s erre buzdítja a gyár valamennyi szocialista címért küzdő közösséget. Ha­sonló tartalmú táviratban kö­szöntötte a pártértekezletet az Aurora Szocialista Brigád is. Sápi Lajos, a Zagyva III. üzembe helyezésének eddigi ta­pasztalatait elemezte. Varga László a gyártmányszerkezet korszerűsítéséről mondta el véleményét. Fehérvári Géza, az V. ötéves terv . eredmé­nyeit méltatta és az idei esz­tendő célkitűzéseinek teljesí­tésére hívta fel a figyelmet. Tajti István a zavartalan ter­melés feltételeinek megterem­téséről szólt. Konti Ferenc, a pártokta- tás és tömegpropaganda min­denekelőtt a gazdaságpoliti­kai agitáció feladatairól mondott véleményt* Seben András, pedig a pártbizottság és az alapszervezetek gazda­ságéról, arról a felelősségtel­jes munkáról, amelyet a XI. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásáért, és a XII- kongresszus előkészítése so­rán tettek. A későbbiekben tájékoztatta a résztvevőket a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Belpolitikai éle­tünkről szólva beszámolt a XII. pártkongresszus előké­születeiről, arról, a széles körű vitáról, amely . a kong­resszusi irányelvek megjele­nése után kibontakozott a pártszervezetekben, a tömeg- szervezetekben- Mint mondot­ta, a népgazdaság helyzeté­nek értékelése, az országos és a helyi tennivaló meghatáro­zása, s a cselekvőkészség mindenütt helyet kapott a vitában. A párttagság döntő többsége reálisan vet számot gondjainkkal, mint fejlődé­sünk velejáróival. Megoldá­sukban nem kis segítséget nyújt a szocialista országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztése, a kölcsö­nös előnyök alapján. Befeje­zésül a helyi feladatok kö­lalta a magasabb követeimé- külön hangsúlyozva a gazda- nyék teljesítését, példamuta- ságpolitikai agitációt, vala- tásuk hatással volt a gyár pár- mint a pártmegbízatások, a ton kívüli dolgozóira. A terv- párttagok személyes példáját. szerűbb, a fegyelmezett mun­egy-egy fontos állomásaként ka, az eredményesebb gazdál- szóltak a pártértekezleten a kodás tovább növelte a sík- Zagyva III-ról, az ASAHI üveggyárban is az alapszerve- gyártási eljárás bevezetéséről, zetek, a kommunisták tekin- az új üvegmattírozóról, vala- télyét. Az elmúlt öt év alatt mint az edzett és ragasztott a legjobb munkások, szakem- biztonsági üveggyártó sorok berek közül csaknem százan üzembe helyezéséről. A fejlesz- kérték felvételüket a párt- tések eredménye, hogy a mun- alapszervezetekbe. Űj alap­ka termelékenyebbé vált, kor­szerűsödött a gyártmányszer­kezet, nőtt és gazdaságosabbá vált az export. Évente mint­egy 470 millió forinttal emel­kedett a termelés és a tőkés- import-megtakarítás várható­an 8 millió dollárra tehető. S a nagyarányú korszerűsítési munka még korántsem ért véget. Őszintén, kritikusan szóltak a síküveggyár kommunistái arról is, hogy a gyárfejlesztés nem kis gonddal járt. A Zagyva III. ugyan határidőre, s a tervezett összegből való­sult meg, de a zavartalan üzemeltetéshez szükséges ki­szolgáló és járulékos létesít­mények nélkül. A síküveg­feldolgozó üzem építése azon­ban már késett, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy az 1980-ra tervezett fejlesztési, beruházási feladatokkal sem készülnek el időre. Aztán a Zagyva III. folyamatos terme­lésének megszervezése sem ment egyik napról a másikra. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült a szükséges, szakkép­zett munkáslétszám biztosítá­sa. A szokatlan munka. a hozzá nem értés, a munkások vándorlása, a szervezetlenség ygi 6m©nYCS©r© és a fegyelmezetlenség jelen- ‘ tős termeléskieséssel járt és igen sok balesetet is okozott. Saját kárukon tanulták meg végül a termelésirányítók, a munkások, hogy a korszerű technika és technológia csak akkor hozza meg a várt ered­ményt, ha gondosan, körülte­kintően felkészülnek fogadásá­ra. A tervszerűbb, a fegyelme- zetjebb munkával járó .maga­sabb követelmények megis­ságirányító, szervező és el- ____ „ __„„ ________ „„ v oltak. Nagy többségük vál- lenőrző munkáját értékelte, vetkezetes végrehajtását, a lalta a magasabb követeimé- hatékonyság; a munka minő­ségének folyamatos javítását, a végzett munka és a jöve­delem közötti jobb összhang megteremtését hangsúlyozta. A pártértekezleten megvá­lasztották a 33 tagú gyári pártbizottságot, és a városi pártértekezlet küldötteit- Az újonnan megválasztott testü­let megtartotta első ülését, és megválasztotta a végre­hajtó bizottságot, majd a pártbizottság titkárának Szál­kái Józsefet. (A Volán 2. sz. Vállalat és a ceredi kommunisták ta­szervezeteket hoztak létre, amelyek száma így tizenegyre femelkedett. A pártértekezlfet résztvevői — a gyári kommunisták kép­viselői — jól számoltak az idei feladatokkal is. A gyár folyamatos, korszerűsítése mel­lett a termelési terv 800 mil­lió fölé emelkedik, az export értéke pedig meghaladja a 3 millió dollárt. A gyári párt- bizottság, a pártalapszerveze- tek legfőbb feladata ezért, hogy a politikai munka esz­közeivel, a párttagok pedig továbbra is személyes példá­jukkal .segítsék az idei célki­tűzések -teljesítését, a VI. öt­éves terv előkészítését és vég­rehajtását. Jogos követel­ményként szólt róla a beszá­moló, s ezt tették a vita részt­vevői is, hogy az agitáció és propaganda az eddiginél haté­konyabban segítse a dolgozók felkészítését a növekvő köve­telmények teljesítésére, a jó minőségű, a fegyelmezettebb munkára' a gyár minden terü­letén. Dági Sándor, többek között a tömegszervezetek pártirá­nyításáról, és a szakszervezeti bizottságok munkájáról szólt, még Takács Ferencné a nő­politikái határozat végrehaj­tásának gyári tapasztalatait értékelte. A gyárban dolgozó mintegy 800 nő között jelen­tős a kismamák száma. Hely­zetükről, továbbfejlődésük le­hetőségeiről beszélt Ádám Istvánné, Simon Lajos, az ifjúsági törvény végrehajtá­sának gyári tapasztalatairól Moszkvában Szovjet—kambodzsai tárgyalások kezdődtek Heng Samrinnak, a Kam. Hétfőn a Kremlben megkez- bodzsai Nemzeti Egységfront dődtek a szovjet—kambodzsai Központi Bizottsága elnöké- tárgyalások. A tárgyaló kül- nek, a kambodzsai népi for- döttségeket szovjet részről radaJmi tanács elnökének ve- Leonyid Brezsnyev, karnbod- zatésével hétfőn kaprbodzsai zsai részről Heng Samrin ve. küldöttség érkezett Moszkvá- zeti. ba. A delegációt az' SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége és a szovjet kormány hívta meg hivatalos baráti lá­togatásra. A véndégeket a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke, Andrej Grbmiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a szovjet minisz­tertanács elnökéinek első he­lyettese, Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere A tárgyalásokat megelőzően a Heng Samrin vezette kam­bodzsai küldöttség ellátogatott a moszkvai Lenin-mauzóleum- ba. A vendégek különös érdek­lődéssel tekintették meg azo­kat a dokumentumokat, ame­lyek Leninnek, mint a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom vezetőjének személyével, a tejlett szocializmus felépí­tésével, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galommal foglalkoznak. Heng Samrin és Pen Sovan, a népi forradalmi tanács el­nökhelyettese, nemzetvédel­mi miniszter, a kambodzsai népi forradalmi hadsereg fő­parancsnoka beírta nevét a nácskozásáról lapunk 3. ol­dalán tudósítunk.) és más hivatalos személyisé- múzeum díszvendégeinek kéz. gek fogadták. jegyeit tartalmazó könyvbe. ■ ■ Ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács Az Országos Közművelődési feladatai minél teljesebb, szé* Tanács Aczél Györgynek, az lesebb körű teljesítéséhez. MSZMP Politikai * Bizottsága A tartalmas, számos iénye- tagjának, a Minisztertanács gi kérdést érintő vita után a elnökhelyettesének elnökleté- tanács úgy foglalt állást, hogy vei hétfőn ülést tartott a Par- a további feladatok meghata- lamentben. A testület megvi- rozásában és kidolgozásában a tatta „Az értelmiség helyzete, még jobb eredmény elérése szerepe a közművelődésben” érdekében — az illetékes in­című előterjesztését, ame- tézményeknek és szervezetek- lyet Pozsgay Imre kulturális nek is részt kell venniük. Ja- miniszter vezetésével munka- vasolta: az állami és a tár­bizottság készített. Az elő- sadalmi szervek, szövetségek terjesztés egyebek között rész- elemezzék az értelmiség al- Ietesen elemezte az értelmi­ség múltbeli és jelenlegi tár­sadalmi helyzete, szerepe kö­zötti alapvető, lényegi kü­lönbséget. Az értelmiség egyes rétegeinek helyzetét elsősor­ban abból a szempontból vizs­gálta meg, mérte fel, hogy útmutatást adjon közművelő őszinte A beszámolót őszinte vita, véleménycsere követte. Lő- rincz József,’ a párttagság­gal járó nagyobb követelmé­nyekről, a pártfegyelmi mun­ka tapasztalatairól szólt. Az alapszervezeti munka fejlődé­séről, a 1 pártalapszervezetek önállóságának növeléséről, a határozatok egységes értelme­zéséről és végrehajtásáról, a tervszerűbb gazdaságszervező és tagnevelő tevékenységről A salgótarjáni síküveggyár kommunistáinak tanácskozó sán Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. kotó munkájának helyzetét, ezzel is segítsék közművelő szerepének kiteljesítését. Kistermelők sokoldalú segítése A gazdasági szabályozók, a mezőgazdasági kistermelés koncentrálására ösztönöznek mégpedig a korábbinál ma. gasabb műszaki színvonalon. A háztáji gazdák vesződsé­ges, fáradságos munkájának könnyítésére, mind nagyobb számban vállalkoznak az in­tegrátori szerepet betöltő ter­melőszövetkezetek, amelyek lehetőségeik szerint folyama­tosan bővítik műszaki szol­gáltatásaikat és támogatá­saik körét. Az újabb felmérések sze­rint a közös gazdaságok egész sora gépi szervizszolgáltatást nyújt a kistermelőknek. Rend­szeresen mintegy 350 közös gazdaság foglalkozik a kisebb földrészeken, kertekben, va­lamint a portákon levő istál­lókban alkalmazott gépek, be­rendezések javításával és fel­újításával. Emellett sok tsz alkalmi 'felújításokat végez a TOT korábbi felkérésére, amely a háztáji , kisüzemek műszaki jellegű támogatását is javasolta a nagyüzemek­nek. Sikere van a gépkölcsönzés­nek is. Különböző berende­zések időszakos átadásával — díjazás ellenében — máris 70 termelőszövetkezet fog­lalkozik. Főként azok a fel­szerelések kelendőek, amelyek túlságosan drágák ahhoz, hogy egy-egy kistermelő számára elérhetőek legyenek. Üjabban nemcsak gépeket, haneip nyúl­ás baromfitartó kelrtjqfeket is bérelhetnek a .kistermelők. j / i/ •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents