Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

Rényi László rajza

A szabad idő hasznosítása

Ha a tv-, vagy rádióriportéi:, újságíró, író valakit a munkájáról, szabad idejéről, azaz életviteléről faggat, nem maradhat el a jól ismert kérdés: na, és mi a hobbija? Ugyanígy tesznek azok a társadalomkutatók is, akik az emberek életmódját, szabad idejét, vagy munkáját vizsgálják, csak a kérdéseik rafináltabbak. Tapasztalat, hogy az interjúalany erre a kérdésre adott válaszában gyakran többet elárul magáról, mint egyéb kérdések kapcsán, de légalábbis ezzel a kép lesz teljesebb.

Mindenesetre tény, hogy korunk emberének arculata nem érthető meg anélkül, hogy ne vegyük szemügyre a tevékenységében megnyilvánuló alapvető tendenciákat. Az alapvető tendenciák közé tartozik az ún. hobbitevékenységek óriási méretű térhódítása, különösen túzokban az országokban, amelyeket elért az ipari civilizáció.

Az emberek életére, közérzetére különös kisugárzása van a munkahelyi viszonyoknak (szétdaraboltság, monotónia, feszes beszabályozottság stb.), a lakásnak és a lakóhelyi viszonyoknak (urbanizáció, lakótelepek zsúfoltsága, régi városrészek lebontása, kisméretű lakások stb.), valamint a megnövekedett szabad idő (különösen egyes rétegeknél és korosztályoknál), hogy csak a legfontosabbakat említsem. .

Ügy vélem, hogy azok állnak közel az igazsághoz, akik azt vallják, hogy itt a társadalmi fejlődésnek elkerülhetetlen következményével állunk szemben. Ami azt jelenti, hogy az ipari civilizáció kísérő jelensége, tartozéka, vagy azt is mondhatnánk, hogy az „ára” a lét bizonyos fokú mechanizálódásá,- amely keresztbe-kasul átszövi az emberi társadalom minden szféráját.

Az ember természetes ösztönéből következik, hogy védelmet keres a veszéllyel szemben, és igyekszik kiépíteni a védekező mechanizmusokat. A társadalomkutatók többsége a hobbitevékenységeknek éppen a védekező funkcióját tartja a legerősebbnek. Ezen nem változtat az sem, hogy közrejátszanak benne más szempontok is (pl. gazdasági okok).

A kutatások egybehangzó tapasztalata, hogy (különböző országokban és miliőkben) nagyon sok ember igyekszik a szabad időben megvalósítani azokat a vágyakat, amelyeket hivatásszerű munkájában nem tud kielégíteni.

A „kenyérkereső” munka után sokan keresik az olyan fajta aktív tevékenységet, amellyel kielégítik ambícióikat, szükségleteiket, mint például: a munkafeladat szabad, választása, tervezés, befejezettség stb. Erről tanúskodik a dolgozók egyik leggyakoribb kommentárja a hobbijukról:

ez valami olyasmi, amit „szeretek”, amiben „szabadnak érzem magamat” — szabadnak mindenekelőtt annak megválasztásában, hogy mit fogok csinálni, hol és mikor.

Ez a magyarázata annak, hogy mindenekelőtt az Egyesült Államokban, vagyis a világ legiparosodottabb országában találjuk a legkiterjedtebb hobbitevékenységet, de párhuzamos jelenségeket találunk más, technikailag fejlett társadalmakban, például Angliában, Franciaországban, vagy a szocialista országok többségében. A „csináld magad” mozgalom méreteiről sokat mond az Egyesült Államokból származó kimutatás, mely szerint a legkülönbözőbb társadalmi réteghez tartozó számtalan barkácsoló, évenként több mint 6 milliárd dollárért vásárol festéket, cementet, furnérlemezt, fűrészt, gyalul, fúrót és. más, ügyes „nélkülözhetetlenekként” eladott eszközöket. A kutatások nemzetközi tapasztalatai megegyeznek abban, hogy a hobbi valószínűleg jobban kifejezi a személyiség egészét, mint maga a munka, mert az emberek túlnyomó többsége szükségből dolgozik, míg a hobbi mögött választás van. Az ismétlődő feladatok elkerülhetetlenek, de a hobbi, amelyben az ember megtalálja kielégülését, képes némiképpen kompenzálni egy túlságosan mechanizált élet hatásait.

Áz emberek munkán kívüli magatartásukban, tevékenységük megválasztásában eltérnek egymástól az életkor, képzettségi szint, társadalmi foglalkozás, családi környezet, kulturáltság és értékminták szerint., Meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a megnövekedett szabad idő távolról sem ösztönöz mindenkit arra, hogy teljesebb tevékenységet keressen. Szép számmal akadnak olyanok, akiknél bomlasztóan hat munkán kívüli életükre, agresszív . megnyilatkozásokra ösztönöz, amelyekben a személyiség brutális módon igyekszik kifejezni önmagát. Nemzetközi méretekben terjed az alkoholfogyasztás, az izgatószerek használata, a bűnözés stb.

Amikor tehát arra keressük a-választ, hogy mit jelent a hobbi a ma embere számára, nem szabad a fenti összefüggésről. sem megfeledkezni. Ebből érthető meg igazán a szociológusok és pszichológusok többségének az a felfo- fogása, hogy a gyakran és indokolatlanul szidott hobbi korunk egyik egyértelműen hasznosnak mondható terméke, mivel az önmegvalósítást szolgálja. Mint dr. Buda Béla pszichológus főorvos mondja: a hobbi tréningbe tartja az embert és —, mint a munka általában — nemesít, többre tesz képessé. Emellett a legtöbb hobbi —, ha látszólag magányos is — valójában társas tevékenység, hiszen csak akkor van értelme, ha társak is akadnak hozzá, ha a szenvedély másokkal megosztható valamilyen kommunikáció útján. Éppen ezért a hobbi az emberi kapcsolatok kristályosodási pontja is; akinek hobbija van, és abban el tud merülni, az igazán sohasem magányos, mint a nélküle élő ember.

A hazai viszonyok tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az iparosodás az urbani záció növekedése nyomán egyre több ember foglalkozik szabad idejében valamilyen hobbitevékenységgel. Talán legszembetűnőbb a kertészke- dők számának növekedése, elsősorban az üzemi munkások és äz értelmiségiek körében. Ez a tendencia várhatóan tovább erősödik, ami teljesen érthető, hiszen a városi lét minden kényelmével és komfortjával együtt oly sokat vesz el a természetiből, hogy az emberekben él és növekszik a vágy a szabad természet után. Nálunk ez még hevesebben nyilvánul meg, mint a fokozatosabban urba- nizálódott országokban, hiszen a mi városainkban elsődlegesen az urbanizáció tárgyi feltételei vannak jelen.

Amikor valaki a hobbikertjét műveli és abban él, olyan környezetbe kerül vissza, amely megőrzi és fenntartja a természet elemi sajátosságait, de egyúttal kifejeződik benne az ember személyes igénye is a természet formálására, befolyásolására.

ÚJ

Jól megtanulni angolul nem lehet -+ mondják az oxfordi angolok. Mégis neves angol irodalomtörténészek egy olyan írót tartanak egyik legjelentősebb regényírójuknak, aki tizenkilenc éves korában még egy szót sem tudott Dickens nyelvén- A Joseph Conrad írói név, egy száműzött lengyel forradalmár fiát, családi nevén Korzenióws- kit takarja. A kalandra vágyó lengyel fiatalember tenger iránti érdeklődését Victor Hugo A tenger munkásai című regénye keltette fel, s elszegődött 1874-ben Marseilles- ben francia, majd később angol hajókra. 1895-ben jelent meg első regénye, s lett a XX. századi angol irodalom egyik jelentős aiakja többnyire egzotikus környezetben játszódó regényeivel. Történeteiben a hajósélet viszontagságait dolgozza fel, írásait mégsem tekinthetjük csupán romantikus, vagy kalandos regényeknek- Regényei, elbeszélései erkölcsi, etikai kérdéseket feszégetnek, az emberi helytállás sorskérdéseit. Con- radot mindig az embernek az önmagához való hűsége, a cselekedetek indítóokai izgatják. Hosszú évek óta nem jelent meg a magyar könyvÁ művelődés gyökerei

Milyen magas a ceredi sugártorony?

Mindig magasabb lesz. A helybeli nóta ugyan azt mondja: beléakad a híres ceredi gulyás ustora, amiből kettő következhet, vagy az ustor nagyon hosszú, a gulyás nagyon magas, vagy a sugártorony alacsony. Helyénvaló ezzel kezdeni Cereden, ahol a faluközösség művelődési hagyományai mindig is híresek voltak, s ahol, igaz, nagyrészt megváltozott formákban — máig hat a hagyomány. A régi és az újabb keletű egyaránt- De az újabb keletű is „betöltötte” már a tizenvala- hányadik évét. Például a pávakor, amely biztosan ismeri és énekli is a bevezetőben idézett juhász-gulyás-csikós nótát. A céredi népi dalosok erős szállal kötődnek a megyei művelődési központhoz, s rendszeresén járják a környék faivait népdalkincseket őrző műsoraikkal. Gyakran fellépnek akkor is, amikor ‘ messziről jött vendégek, barátok előtt kell reprezentálni a népi hagyományokon megmaradt, fejlődött kultúrát.

Nemrégiben az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem Bartók Béla művészeti együttesének két csoportja adott műsort Cereden. Az a beszélgetés, amely a község tanácsi vezetői és a helyi művelődési ház igazgatója részvételével folyik, tulajdonképpen innen indulhat ki. Miért éppen Ceredet választották az egyetemisták?

— Az ELTE művészeti csoportja nem csupán az egyetemi fiatalok önkifejezését, hanem a jövő népművelőinek, a közművelődés el jövendő irányítóinak, szervezőinek az életből nyert tapasztalatait, annak gazdagítását szolgálja — mondja Pálinkás Sán- domé, a ceredi művelődési tatkozás

Salamon Béla vb- titkár.

Baros Gábor Diszt-díjas karnagy, Gyapjas István táncpedagógus, az egyetemisták művészeti együttese jó talajra talált Cerede'n. Modellt mutatnak a helybelieknek, ismeretterjesztéssel fűszerezik az előadásokat, rendhagyó énekórákat terveznek az egyre növekvő-fejlődő ceredi iskolában. Áprilisban a Bartók együttes színjátszói Petőfi Sándor Tigris és hiéna című művét játszák el Cereden * megfelelő átdolgozásban, de eljutnak majd a Karanes völgyi községekbe, sőt, a két munkáslakta nagyközségbe :— Kisterenyére és Nagybátonyba is. Miért lehet jó talaja például egy ilyen vállalkozásnak éppen ez a „kettős státuszú” dinamikusan fejlődő község — Cered? „Előzmények nélkül semmi érdemleges nem születhetne” — vélekednek a helybeliek, akik közül például a választásokig megbízatással tevékenykedő elnök, az „igazgató bácsi” (sokan ma is így nevezik) 1954 óta él, dolgozik Cereden. Első létrehozója volt itt sok mindennek, ami helybeli művelődési szokás, szép hagyományon épülő, máig ható művelődési forma. De a lehetőséiget, az igényt fel kellett fedezni, fel kellett használni, a gyökereket újabbakkal kellett gazdagítani. Salgótarjáni létére több mint negyedszázadot töltött Cereden. Iskolaigazgatóként nemrég ment nyugdíjba, Cered előtt rövid ideig Somoskőn tanított. elmondhatja: két

munkahelye volt egész eddigi életében. A kazárt születésű Vb-titkár már eleve úgy érkezett ide, hogy nagyra becsülte, maga is művelte a táj kultúráját. Pálinkás Sá'ndor- né tiszteletdíjasként kezdett a könyvtárban, hart esztendeié Táncosok, dalosok, már önálló igazgató. tavaly

Pálinkás Sándorné művelődésiház- igazgató.

Kovács János' tanácselnök

ház igazgatója. Hogy ez mit egyetemisták léptek fel a Debrecenben végezte a néo. jelent? Az egyetemisták ki- ceredi művelődési házban ré- muvelo-könyvtaros • szakot,

sérleti jelleggel egy buda- gi latin szövegű dalokkal, a Diplomás szakember jutott

pesti lakótelepén kezdték ön- reneszánsz műveinek toilmá- személyében^ Cetednek, a művelő, másokat is szórakoz- csolásával és legújabb kori fel- helybeli művelődésnek, tató-nevelő műsoraik bemu- dolgozásokkal. A siker titkát Ezek talán nem fontos do!_ tatásat. Ott azonban kedve- —, amely természetesen sem- . 0 „ . . >, . , *

zőtlen tapasztala tokkal talál- mi „igazi” titokkal nem tart c' Szakmailag jól képzett

koztak. A megye és a járás kapcsolatot — közösen így asszony vezeti a legszebb paműveiődési irányítóinak köz- fogalmazza meg a művelődé- lóc kultúrát felelevenítő hím- reműködésével került Nóg- si ház igazgatója és a két ta- főkört; balettra járnak a ce- rádba az egyetemisták mű- nácsi vezető, Kovács János ’ , , n ,

veszeti együttese, amely több tanácselnök, Salamon Béla reai !»yereiíeK uereare. éven át, s természetesen több. vb-titkár. „Sokat változott a Igaz, kispárnát tesznek a térfele művészeti ágban hatá- ceredi ember, de ugyanakkor dük alá, hiszen hidegiburko- rozott céllal ad majd műso- megőrzi régi művelődési ha- jaj,ú a bővítésre, korszerűsírokat. Az első Cereden ara- gyományait is. Azok az ala- íalarmsan

tott sikert még decemberben, pok, ■ a rendkívül messzire, ° p

majd ezt követte a második, mélyre nyúló gyökerek segítik amely, ha lehet, még nagyobb abban, hogy érdeklődéssel,

„megérett”, csak le ne essen a teteje!) művelődési ház.

érdeklődést váltott ki a cere- megértéssel fogadja a számá- Rendszeresen jár ide a bá- diek körében, mint a bemu-ra újat is”.

KÖNYVEK

piacon önálló Conrad-kötet, csupán antológiákban • találkozhatott vele az olvasó. Január első najjjaiban egyszerre két kötet is napvilágot látott a neves lengyel származású, angolul író szerzőtől: Az árnyéksáv és A haladás előőrse címűek. Az izgalmas, fordulatokban, sztorikban gazdag írásokban nemcsak az ember és a természet harcának költői szépségű leírásait olvashatjuk, hanem az emberi lét sorskérdéseinek, magas művészi színvonalú megjelenítésének ritka irodalmi példáival is találkozhatunkConrad több regényéből filmet is készítettek, ezek közül legutóbb a Lord Jim címűt a Magyar Televízió is műsorára tűzte.

A Magvető Kiadó népszerű Világkönyvtár sorozatában az utóbbi két-három hét alatt négy nagyszerű kötet is napvilágot látott. Akutagava Rju- noszuka mindössze harrpincöt évet élt, de rövid prózaírói munkássága a modern japán irodalom egyik legjelentősebb alakjává avatta őt. Regényeinek. elbeszéléseinek témáit gyakran a régi japán és kínai mondavilágból merítette. Hőseit szinte mikroszkopikus

részletességgel, a lelki analízisre összpontosítva ábrázolja. Akutagava a jellegtelenség, a szolgalelkűség kíméletlen ostorozó ja, egy új modern japán társadalom megálmodója. Írásaiban „az emberi lélek minden erőszaktól mentes, szabad fejlődését” követelte. A hottoko-álarc címmel eddig magyarul még nem olvasható novelláinak gyűjteményét adta ki a Magvető. A vihar kapujában világhírű írójának novelláit B. Fazekas László fordította- *

A Világkönyvtárban két Világhírű regényt adott közre új kiadásban a Magvető Kiadó. Gabriel Garcia Márquez Száz év magányát szinte minden ismert nyelvre lefordították már, hasonlóképpen Mario Vargas Llosa Pantaleón és a hölgyvendégek merész pi- kantériájú, mulatságos könyvét (ez utóbbiból készült film Magyarországon is bemutatásra kerül)- A latin-amerikai irodalom két legnagyszerűbb regényének kiadásával széles és egyre növekvő olva- sói igényt elégít ki a Magvető Kiadó.

nyászok zenekara, velük közösen a társközségeknek ' is műsort adnak a cerediek. Za- bar, Szilaspogony szívesen látja őket.. Erős a kapcsolata- két vár — az iskola és a művelődési ház —, könyvtár között; s-egít a Ceredvölgyé Termelőszövetkezet is; cserébe minden helybeli művelődési, oktatási intézmény, szakember szívügyének tekintette például a szécsényi szakközépiskola kihelyezett osztályának ceredi munkáját Tavaly majd harminc felnőtt ceredi szerzett így érettségi bizonyítványt! Két esztendeje oklevelet,1 ötvenezer forintot kapott jó eredményei alapján a három község felnőttjeiből alakult „Mindenki iskolája” csoport; a gyerekek pályaválasztását gya- korlókerttel segíti a szövetkezet; újraalakítják rövidesen a korábban nagyszerűen működő gyermekklubot is; a mezőgazdasági könyvhónaphoz kapcsolódva helybeli erőkkel majdnem félszáz ismeretterjesztő előadást tartanak; képzőművészeti kiállításokat rendeznek a klubkönyvtárban, de mindent felsorolni amúgy sem lehet. „Hagyomány és folytonosság” — ez a ceredi titok magyarázata. Ebbe kapaszkodik, így növekszik a ceredi közművelődés sugiártomya.

TPL

NŐGRÁD — 1980. február 3., vasárnap