Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
Csdk így érdemes... Á rrnl az emlékeze- ÄITOI érettségi találkozóról beszólt igazán jóízűen. Régebben volt, az iskolatársak is családosaik lettek, a hajukban ősz hajszál bujkált. De ez nem befolyásolta a találkozás örömét. Váci technikumisták voltak va- lahányan, köztük Makai Géza, Balassagyarmatról. De ahogyan emlékezett a találkozóra, káérződött a hangjából, hogy feszültséggel teli ment oda. A találkozás örömén túl az is izgatta, vajon mivé lettek diáktársai. Jóleső sóhajtással nyugtázta: — Valamennyien nagyszerű karriert futottak be. Az a mi nagyszerű, iskolánk, az az emberformáló... A találkozó óta eltelt évek sok próbát állítottak Makai Géza elé is. Mert volt ő is forró vérű ifUta, aki a zenekar szervezéstől a plákátra- gasztásig minden próbát kiállott. Szívesen beszélt Janák Gvusziróí. a városi KlSZ-tit- kárról. Mint mondta, ő volt, aki lefékezte erőt pazarló hevét, párt felé fordította figyelmét és a dolgos emberek útjára terelte éleiét, amely, a Sivítón, a szülői ház tőszomszédságában a finomkerámiában torkollott meg. Azóta is ott a munkahelye Makai Gé-. zának, a főművezetőnek. Felderült a tekintete, egy hirtelen mosolyra is tellett. — A találkozón már én is beszámolhattam, hogy mire vittem... És akkor mintha megbánta volna, mert dicsekvésnek is tűnhetett, gyorsan hozzátet-^ te. hogy hát ő tulajdonképpen a technikumi tanulmányoknál megrekedt. Feltekintett, arca komolyra fordult. Ekkor tűnt ki micsoda energikusak a vonásai. A határozottságát bizonyították. Pergővé váltak a szavai: — De én itt nagyon jól érzem magam, kedvemre alkothatok. .. A főművezető munkaszobája maroknyi hely, asztalokkal megtömve, csak tarka függönnyel elválasztva a halkan zümmögő műhelyektől. A hangos szó is behallatszik. Minden zajból, még az ajtó záródásából dg kitűnik a kiegyensúlyozott munkatempó. !Az ördög masinája képes olyan münkára, mint ott látható. Parányi kicsi lapocskákat forrasztanak, sisteregve, füstölögve. Ilyen szavak hallatszanak: titán, oxid. Ezt a nyelvezetet csak ők értik. De ők aztán igazán. Makai Géza nagyon udvarias: — Az elektromos gépek, a munka tartozékai ezek... Ilyen munkát csak nyugalommal lehet elvégezni. Az ilyen következtetés mosolyra készteti a szakembert. Mert azért ott a finomkerámiában sem csak a'ngyalok élnek. Történt egyszer, hogy a jobb keresetet ígérő, de hozzáértő, meg fáradtságot is igénylő munkára érkezett megrendelés. Ma kai Géza jó munkatársával. Szepes Tamással megegyezett abban, hogy a legjobb munkásokat választják ki a murjjca elvégzésére. A telep legrejtettebb zugában is felkutatták őket. De ebből keletkezett a nagy vita. A műhelybeliek megbántva érezve magukat megsértőditek. Makai Gézának tulajdonképpen abban van a nagy erénye, hogy amikor kell, akkor odaáll a munkások elé és amíg 'nincs egyetértés, addig nincs vége az eszmecserének sem. Azt mondta, hogy erre nevelte a párt, amelynek a vezetőségi tagja volt a telepen. Nem egyeztek, míg végül leállították a munkát és felkérték a sértődötteket, hogy lássanak akkor ők a munkához. Azóta is beszédtéma, hogy amikor kiderült, milyen nehéz a feladat, a megbántottak, maguk kérték, hogy a munkarendet állítsák vissza a főművezető elképzelése szerint. Az egészen biztos, Makai Géza ennek a történetnek a kiteregetését most rossz néven veszi, mert a munkában ilyen dolgok előfordulnak és csak addig beszédtéma, amíg le nem zárják. Ök pedig lezárták, tehát nem kívánt róla beszélni. De a finomkerámia történetét és a főművezető munkáját így lehet igazán érzékeltetni. Korábban is voltak viták, de azok egetverő, egymást marcangoló. a mu'nkát gátlók voltak. Ahány gyűlés, annyi veszekedés. Makai is bevallja: — Volt, de az már a múlté. Most a vezetés és a dolgozók nagyon egységesek. Olyan őszinte hangon szól- ’ ni telepvezetőről, mint Gyi- mesi Lászlóról szól a főművezető, jó még hallani is. De a többiekről, Szőke Dezsőről, Tóth Sándorról, az elektromos szakemberről és mindenkiről, akikkel együtt dolgozik. A finomkerámiában biztosan nagy változás ment végbe. És ez ott va'n Makai Gézának az arcán, aki végigélte az idegtépő vitákat és küzdött a rendért. Párhuzamot képes vonni az akkori és mai egyensúly között. Halkká lett a hangja, merengővé a tekintete: — Dolgozni csak így érdemes, egymást tiszteletben tartva és segítve, hiszen a munka sok szépet nyújt az embernek. Fölállott ment a folyosóra, mert keresték őt. Munkások fogták közre, fiatalok, meg idősebbek. Tisztán csengett a hangjuk, az együvé tartozást tükrözte a tekintetük. A finomkerámiában minden rendben tehát. Azt mondják ezért jó ott dolgozni. Ha újból megrendeznék az érettségi találkozót a váci technikumisták, Makai Gézának igazán sok mondanivalója lehetne. Bizonyára azt is elmondaná, hogy az emberré váláshoz mi minde'nt nyújtott neki a mozgalom, amelynek szerény tagja. Bobál Gyula Az építőipari vállalat kommunistáinak számvetése Az építési feladatok döntő többségét teljesítették Cselekvőén részt vesznek céljaink valóra váltásában Szombaton, Salgótarjánban, a 405 fás munkásszálló éttermében tartották meg pártértekezletüket a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat kommunistái. A küdötteken és a meghívottakon kívül a tanácskozáson részt vett Csongrády Béla, a megyei pártbizottság propaganda, és művelődésügyi osztály vezetője és Medved Károly, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára. A pártértekezlet megvitatta a vállalati pártbizottság beszámolóját a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról, állást foglalt azokban az észrevételekben, javaslatokban, amelyek a kongresszusi irányelvek vitája során felvetőditek. Az előzőleg írásban kiküldött beszámolóhoz Viczián Gyula, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Dinamikus fej'ődés A pártbizottság gazdaságirányító, szervező, ellenőrző tevékenységét a XI. kóng- resszus, valamint a felsőbb pártszervek gazdaságpolitikai határozata szerint végezte. Kiemelten foglalkozott a jelentős ipari létesítmények ütemes kivitelezésével, a lakás- építési tevékenységgel, a kapacitásbővítő saját beruházás megvalósításával és terme-, lésbe állításával, a vezetői követelmények érvényesítésével. Rendszeres munkakapcsolatot alakított ki a beruházásokban érintett pártszervekkel, kezdeményezte a szocialista együttműködési szerződések megkötését, segítette a benne foglaltak megvalósítását. A pártbizottság következetes és céltudatos tevékenységéhez kedvező körülmé- hyeket teremtettek a Központi Bizottság határozatai, köztűk az 1978. október 12-d határozat, amely az építőipar helyzetének, fejlődésének, eredményeinek, gondjainak mélyreható elemzése alapján megszabta a további tennivalókat. Ugyanakkor segítette a társadalmi megítélés reálisabbá válását, erősítette azt a felfogást, amely a beruházási tevékenységet komplex módon vizsgálja és a folyamat valamennyi fázisában érvényesíteni kívánja a résztvevők felelősségét. Mindez kedvezőén befolyásolta a vállalat dolgozóinak hangulatát, felfokozta felelősségérzetét és alkotó kedvét. Hatása a dinamikus fejlődésben mutatkozik meg. A vállalat saját építőipari terA pártértekezlet résztvevői a hozzászólásokat hallgatják Élen járnak a kiképzésben, a termelő- munkában, a közéleti tevékenységben Ünnepi egységgyűlés a munkásőrség megyei törzsénél Szombat délután Salgótarjánban tartotta ünnepi egységgyűlését a munkásőrség Nógrád megyei törzse. Az 1979. évi munkáról, az idei év feladatairól Péter Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei megbízott parancsnoka adott számot. Többek között hangsúlyozta, hogy — 1979-ben, a kommunista munkásőrök tevékenységükkel további tiszteletet és megbecsülést szereztek a dolgozó közösségekben, példaképül szolgálnak a termelőmunkában, s aktív közéleti tevékenységet fejtenek ki az üzemben, a lakóhelyen. Az elmúlt évben a harci készenlét növelése érdekében folytatódott a fegyverzet és a felszerelés korszerűsítése, javultak a kiképzés feltételei a megyei törzsben és az egységparancsnokoknál. A parancsnoki iskola elvégzése után jól felkészült munkásőrök kapcsolódtak be a különböző szintű vezetői tevékenységbe. A munka szempontjából fontos szerepe volt annak, hogy a megyei mun- kásőrállomány döntő többsége, mindenekelőtt a kommunisták, de a sorainkban levő pártonkívüliek nagy része is megértette a feladatokat és erőfeszítéssel dolgozott azok teljesítéséért. Mindezek eredményeképpen a harckészültség magasabb színvonalúvá vált, a kiképzési eredmények tovább szilárdultak, javult az igénybe vett idő ésszerűbb fel- használása, erősödött a munkásőrség politikai-erkölcsi állapota. A munka alapvető feltétele volt, hogy a testület pártirányítása és pártellenőrzése következetesen és hatékonyan érvényesült. A megbízott megyei parancsnok ezután részletesen elemezte a kiképzési munka tervszerűségét, a szakcsoportok, alegységek 1979. évi munkáját. Az idei feladatok között hangsúlyozta; alapvetően tovább folytatják az országos parancsnoki szemle tapasztalataiból adódó — megyei párt-végrehajtóbizott- sági határozatban és a megyei parancsnokság intézkedési tervében' előírt — feladatok végrehajtását. A beszámoló jelentés végezetül a párt XII. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára való felkészülést méltatta. AZ ünnepi egységgyűlésen kitüntetéseket adtak át. Kiváló parancsnoki és Kiváló munkásőr jelvényt1 kilenc munkásőr kapott. A Szolgálati Érdemérem kitüntetést 20, 15, 10, illetve 5 éves szolgálat után összesen harmincöt lő kapta meg. A szocialista versenymozgalomban elért eredmények alapján húsza or. égyen részesültek Dicsérő oklevélben. Átadták a megyei parancsnokság legjobb közvetlen szakalegysége címet is, amelyet az ellátó szakasz kapott meg. melése folyó áron 1979-ben több mint 40 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A növekedés üteme az utolsó három év átlagában meghaladja az évi 13 százalékot. Az iparú termelés még ennél gyorsabban — több minit 55 százalékkal emelkedett. A nőve. kedést teljes egészében termelékenységiből biztosítottók. Az előbb említett időben fokozatosan csökkent a létszám. Ugyaniakkor döntő változás következett be a vállalat műszaki, technikai, technológiai fejlődésében. A külső szervek segítségével kapott összeget kapacitásfejlesztésre és a belső anyagmozgatás korszerűsítésére használták fel. A közös erőfeszítések eredményét tükrözi a nyereség "alakulása. Míg 1976-ban 200 ezer forint volt, addig 1979-ben valószínű megközelítik a tervezett szintet. Az anyagi lehetőségekkel összhangban növekedett a dolgozók életszínvonala, szociális ellátása, élet- és munkakörülményei. A dolgozók átlagbére négy év alatt 28 százalékkal emelkedett, és ezzel elérték az V. ötéves terv végére előirányzott szintet. A feladatokat azonban nem tudták maradéktalanul végrehajtani. Néhány területen megmaradtak a politikai, gazdasági munkát akadályozó régebbi gondok, sőt a fejlődéssel új ellentmondások is keletkeztek. Ezek és az új feladatok megoldása képezi az 1980. évi tennivalókat a vállalatnál. A beszámoló részletesen foglalkozott az ideológiai és kulturális tevékenység fejlődésével, a tömegpropaga'ndá- val, az agitációvad. Megállapította, hogy tovább növekedett a párttagság felkészültsége, politizáló készsége, nőtt a közéleti aktivitásuk. Egyre erősödik az a felismerés, hogy az emberek megítélésének, elismerésének alapja csak a végzett munka lehet. Kezdeményező alapszervezetek Az írásos és szóbeli beszámoló joggal állapította meg, hogy van mivel büszkélkedni a vállalat dolgozóinak, kommunistáinak. Az 1975-ös párt- értekezleten megfogalmazott vállalati célok alapvetően megvalósultak, az építési feladatok döntő többségét teljesítették. Ez azért alakult így, mert a testületi üléseken, rendszeresen foglalkoztak az időszerű " gazdaságpolitikai tennivalókkal. A pártbizottság munkájának színvonala, tervszerűsége tovább javult, nőtt a testületi üléseken az aktivitás, helyes döntések születtek. Eredményesen folyt a határozatok megismertetése, a végrehajtás szervezése, irányítása, ellenőrzése, színvonalasabb lett az alapszervezetek munkájának irányítása és segítése. Az előbbi munka kedvező hatása jelentkezett az alapszervezetek kezdeményezőkészségének fokozódásában és felelősségének nö- vekedésébeh. Elismerés Illeti' a 02, 07 és 01-es alapszervezetek vezetőit azokért a kezdeményezésekért, amelyeket a különböző építkezések meggyorsításáért tettek, egymás munkájának összehangolásával. Az alapszervezetek eredményesebb tevékenységét, önállóságát segítette ,a hatáskörök decentralizálása. Hatására fejlődött a párttagság aktivitása, •vitakészsége. A párttagok eredményesebben vettek részt a döntések előkészítésében, növekedett a határozatok ismertetésének és végrehajtásának színvonala. A ‘pártcsopor- tok jó irányú tevékenysége elsősorban a nevelő munkában, a szervezeti életben, a taggyűlések tartalmi előkészítésében jelentkezik. Mint ahogyan az eredményekről, úgy a párt-, a mozgalmi munka gyengeségeiről, fogyatékosságairól is nagyon őszintén szóltak, a beszámoló taggyűléseken és az irányelvek vitájában. A pártimunka eredményesebbé tétele megkívánja. hogy a testület tagjai tegyenek meg mindent a feladatok elvégzéséért, legyen folyamatos és határozott a számonkérés, a mulasztók felelősségének megállapítása és a következetes felelősségre vonása. A pártalapszervezetek tevékenységének fejlesztése mellett továbbra is szükség van a párttagok személyes példamutatására. A pártbizottság beszámolójában belekerültek a vezetőségválasztó taggyűlésen elhangzottak, valamint a kongresszusi irányelvek vitájában felmerült problémák, tennivalók, javaslatok. A pártbizottsági beszámolók hangsúlyozták, hogy a párttagság széleskörűen kifejezésre juttat" kulcsár-fotó —í ta; kész cselekvőén részt ni további céljaink valóra váltásában, személyes példájával mozgósítja a párton kívüli dolgozókat, a vállalat egész kollektíváját. önkritikusan, reálisan A beszámolót követó rité^ ban részt vettek: Gordos István, a fegyelmi bizottság elnöke, Juhász János, szocialista brigádvezető,, a megyei pártbizottság tagja, Mátrai Pál lakatos, szocialista brigádtag, Fekete Mátyás VII. főépítésvezetőség vezetője, Király A.ttila, a szakszervezeti bizottság titkára, Kovács Sándor, a villanyszerelési üzem vezetője, Kohánka Sándor művezető, a 02-es alapszervezet titkára, Juhász Nándor, a KISZ-bizottság titkára, Nagy Dezsőné, munkaügyi előadó, dr. Szittnef András, a vállalat igazgatója, Tóth József asztalos, szocialista brigádvezető. Csongrády Béla felszólalása első részében a megyében bekövetkezett dinamikus fejlődésről tájékoztatta a résztvevőket, majd utalt arra, a megváltozott gazdasági körülmények megkövetelik, hogy néhány területen a mai valósághoz igazítsuk szemléletünket és gyakorlatunkat. Ezt követően részletesen bizonyította. hogy az ideológiai munkának milyen fontos szerepe van a gondolkodás előnyös megváltoztatásában, milyen kedvezően tudja befolyásolni a jelenlegi gazdasági feladatok sikeres megvalósítását. Az utolsó felszólaló Szeles György, közművelődési előadó volt. A felszólalók mindegyike kritikusnak, önkritikus^ nak, reálisnak ítélte a beszámolókat. A vitában felmerült kérdésekre Viczián Gyula válaszolt,' majd a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a beszámolókat és a vitában elhangzottakra adott választ. Ezután megválasztotta a 35 tagú pártbizottságot és a városi pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság soraiból megválasztotta a 9 tagú párt-végire- hajtábizottságot, a fegyelmi és a különböző munkabizottságokat. A pártbizottság titkára ismét > Viczián Gyula lett. I NÓGRÁD — 1980. február 3., vasárnap 3 A
