Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-29 / 50. szám
Mit Hangszóró mellett Hét végi aiánlat Töltsön egy estét Japánban A riporter meghatározó tulajdonsága a kíváncsiság, munkája, sőt, talán-talán mégis csak hivatása pedig e közérdektől meghatározott, folytonos hiányérzet pótlása tartalommal, ami más lehetne, mint a kérdéseire kapott válaszok tömege. Amit azután így, vagy úgy közvetít. Képviselve ezzel a hallgatót, a nézőt, az olvasót, a társadalom valamennyi rétegét és személyét. Szilágyi János rádióriporter mindenki előtt erről a kíváncsiságáról (néha bizony kemény „belemené- seiről”) közismert, gondoljunk csak a Kettesben című, igazán nagyszabású, színvonalas beszélgetéseire, amelyek alanya mindig valamilyen közismeretnek örvendő (vagy nem örvendő) érdekes ember volt. Űj műsora a rádióban éppen csak a második adást érte meg (az első után mintegy félezer levelet kapott kérdésekkel megtűzdelve), s máris megállapítható a sorozatról, hogy a rádió egyik leginkább hallgatott műsorai közé emelkedhet. A feltételes mód ez esetben azért indokolt, mert ami a Miért? című műsor előnye, éppen az lehet a hátránya (temetője) is: minden a kérdések tartalmán és irányán múlik. Ha a kérdezőt magát nem számítjuk. A Miért? várhatóan bizonyos időközönként a televíziós szünnapon, hétfőn kerül adásra, s ez önmagában is nagy előny. Az ifjonti műsor szerkesztő-riporterének, alkotó jának-alakítójának programnyilatkozatát hallgatva mindenesetre arra lehet számítani, hogy nem csupán valamiféle kimért, vagy éppenséggel kényszeredett műsor lesz az új sorozat. Más szóval : nem egy lesz az olvasói, hallgatói levelekre adott jogszabály és más szabályismertetések közül, éppen ellenkezőleg, természetesen anélkül, hogy bármilyen formában lebecsülnénk, a példaként említett műsorokat. Még egyszerűbben fogalmazva — nem arra számítunk, hogy Szilágyi János aprópénzre váltja az egyéniségét! Mert azért a két adást hallgatva itt-ott felmerült ez a lehetőség is. Ez a veszély — csupán a riporterre érvényes veszély —, ha meggondoljuk, nagyon is érthetően van jelen a Miért? riportsorozatban. Elvállalni az ország valamennyi elérhető kérdését — bizonyos értelemben sokkal inkább missziós feladat, mint riporteri egyéniséget erősítő folyamat, témakörválasztás. De hát, Szilágyi János riporteri értékei talán így is megmutatkozhatnak. Számunkra mégiscsak az a legfontosabb, hogy mit kérdez helyettünk (!) az, aki a kérdések közvetítését vállalja, elképzelhetően nem kis munkával. Legutóbbi, hétfői műsorában például arról kérdezte a használtcikk-kereske- delem hazai „fellegvárának”, a Bizományinak egyik vezetőjét, miért nem veszik be értékesítésre a használt csaptelepeket (?), netán valamiféle lopott holmitól irtózás lappang a szokás mögött? Mit mondhatnánk? Nem rázott meg a kérdés. A magyarázat olyan kézenfekvő, hogy mindenféle műszaki jártasság nélkül is kitalálható. Egyszerűen lehetetlen a szerelvények helybeni kipróbálása. Ehhez különleges berendezések, szakmai gárda, hely és ki tudja mi minden kellene. Márpedig — éppen a vásárlók érdekében — a vállalat kizárólag a működőképes holmikat veszi át értékesítésre. Nem mindenben feleit meg a „programnyilatkozatban” érzékeltetett „ide nekem az oroszlánt is!” előzetes ígéretnek az a kérdés sem, amely a nyári időszámítás bevezetésével volt összefüggésben. Hiszen visszagondolva az utóbbi hetek, hónapok sajtójára, meglehetősen „lerágott csontnak” tűnt a kérdés, s persze a válasz is: most jött el az ideje. S hogy miért kellett erre eddig várni — azt is elmondták jó néhányan, jó néhányszor korábban. A sort igazán nem érdemes folytatni (mármint a „miért”-ek itteni felsorolását), mert a hallgató amúgy is eldönti magában — jó kérdés volt-e ez, vagy az a miért? Egy ilyen típusú, úgynevezett szervizműsor óhatatlanul sok olyan kérdést is felsorol, amely nem rázza meg a közvéleményt. Ellenkezőleg, csupáncsak szelíden informálni akar. Hogy mi a jó kérdés, azt maga a szerkesztő így fogalmazza meg: amit mások esetleg nem akarnak, vagy nem tudnak (nem mernek?) megkérdezni, vagy ami sok ember fejében megfordult már. Vagyis önmagában nem „nagy találmány” a Miért? Szándékában azonban igazán figyelemre méltó, sőt tiszteletre is méltó, már ami a riporter vállalkozását illeti. Jó belpolitikai műsorrá mindenképpen kinőheti magát, ahogy szakmai nyelven mondani szokás. Legfeljebb ezúttal némileg háttérbe szorítja önmaga egyéniségét a riporter, ami, ha nem az ötlettelenségből, hanem a vállalásból ered, egy mindenki által megismert riporteregyéniség új vonásának elmélyülésévé is válhat. Kérdezni tudni kell. Amilyen a kérdés, olyan a válasz — szól a szakmai utasítás. Ennek ellenpéldája ez a vicc: Lekiabálnak a bányába, „mennyi?” úgy hano a mélyből: „negyvennyolc”. Újabb kérdés jeniről: „mi negyvennyolc?” — mire a válasz: „mi menynyi?” (T. Pataki) Múzeumi dokumentumok gyűjtése r A Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum felhívással fordul az üzemek szocialista brigádjaihoz, úttörőcsapatokhoz, a tanulóifjúsághoz, hogy az új múzeum épületében rendezendő állandó kiállítás tárgyi és dokumentumanyagának gyarapításában, bővítésében vegyenek részt. A gyűjtés során elsősorban az 1945 utáni, szocialista korszakra vonatkozó politikai és mozgalom- történeti, üzem- és ipartörténeti, művelődéstörténeti, továbbá várostörténeti anyagokra számítanak. Szívesen fogadnak párt- és szakszervezeti mozgalmi igazolványokat, fényképeket (nevezetes személyekről,, családokról, eseményekről) röplapokat, és egyéb dokumentumokat (egyenruhát, más felszerelést); az üzemek fejlődését, termelését bizonyító eszközöket (szerszámokat), írásos emlékeket (a falujárás, a tsz-szervezés időszakából); a művelődéstörténettel (oktatás és népművelés) kapcsolatos anyagokat (taneszközök, olvasóegyletek, iskolák, úttörőcsapatok, színjátszókörök, zenekarok eszközei stb.); Salgótarján fejlődésére vonatkozó felvételeket, tárgyakat, dokumentumokat (fényképsorozat, levelezőlapokat, régi utcanévtáblákat stb.) Nern zárják ki továbbá azokat az itt fel nem sorolt emlékeket sem, amelyek Nógrád megye, Salgótarján történetéhez kapcsolódnak. Mód nyílik az értékes anyagokat gyűjtők jutalmazására, illetve a tárgyak megvásárlására. A tárgyakat a múzeumban veszik át, illetve -a bejelentéseket is a múzeum elmére lehet megtenni. (Salgótarján, Bem u- 6. Telefon: 14-169). Nem hagyományos műsorral várja vendégeit szombaton délután fél ötre a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Falassagyarmaton. A Magyar Zeneművészek Szövetsége észak-magyarországi helyi csoportja, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola és ifjú zenebarátcsoportja meghívására japán művészek érkeznek a városba. At. est nyitányaként Réti Zoltán festőművész nyitja meg Doma István képzőművészeti kiállítását, melyen az ifjú mester japán témájú grafikái, acryltechnikával festett ké' pei és színes fotótabiók szerepelnek. Ezt követően Molnár Zsolt művészeti kritikus beszél a japán művészetekről, majd bemutatja az est vendégeit. Tsutsui Harumi brácsaművész és Minami Chise- ko zongoraművész hangversenyén Schumann mellett Tsutsui Hidetake műveit hallhatjuk. Az 1978-ban elhunyt zeneszerző alapító tagja a japán „Üj Hang” társaságának, művészetében a japán népzenei elemek megtalálhatók. Leánya 6 éves kora óta tanul zenét, s 1973-ban tett mestervizsgát. 1976—79-ig a budapesti Zeneakadémiára járt, az európai zene jobb megismeréséért. Férjével, Doma Istvánnal több kiállítással egybekötött hangversenyt rendeztek. Japán és Magyarország mellett Kanadában is jártak. A szombat esti találkozás azért emelkedik ki a művészek fellépései sorából, mert a teljességre törekszenek. A hangversenyt kötetlen beszélgetés követi, megismerkedhetünk a távoli ország életévei, szokásaival. S a remélhetően kellemes programot a japán zöld tea bemutatása, a teaszertartás ismertetése és teakóstoló zárja. (e. cs.) Tízéves zeneszerző sen foglalkozott Timúrral, felkészítette a belorusz állami konzervatórium mellett működő Zeneiskola felvételi vizsgájára. Azóta már 20 zeneművet szerzett, jelenleg negyedik osztályos és kitűnő tanuló. Ismeri és játssza a világhírű zeneszerzők számos művét. Timúr nyolcéves volt, ami* kor felvették a belorusz filharmonikus zenekarba. Többször játszott már zongoraszólót a zenekar kíséretében. Nemrég Bulgáriában járt, ahol a „Béke Zászlaja” elnevezésű nemzetközi gyermekfesztiválon ő is képviselte a Szovjetuniót Szófiában előadta a „Hatimyi balladá”-t, amelynek mint mindenütt; ott is nagy sikere volt. * A tbiliszi konzervatórium zeneiskolájának növendékei a közönség elé léptek első szerzeményeikkel. A koncerten elhangzott úttörődalok és zongorára írt miniatűrök lelkes tapsot váltottak ki. A legidő„ ... , ,, .... eebb „zeneszerző” 14 éves. Timur Szergejenja, 10 eves nesz édesanyja es tanar minszki kisfiú ifjú zeneszer- édesapja tanította zongorázni Több mint egymillió szovjet zőként mutatkozott be a be- és kottát olvasni. Egy alka- gyerek tanul hétezer zeneis- lorusz fővárosban. „Hatinyi lommal a család barátja, Via- kólában. Ezenkívül több mint ballada” című Zeneműve nagy gyimir Kuzmenko Zeneiskolai tízmillió iskolás komponista elismerést aratott a szakem- tanár felfigyelt a kisfiú játé- foglalkozik zenével ön képzőberek és zenekedvelők köré- kára. Attól kezdve rendszere- körökben és stúdiókban, ben. Timur, egy iskolai kirándulás alkalmával járt Ha-___________________________________________ t inyban. A hajdanvolt belorusz falut a második világháború idején porig égették a hitleri fasiszták. A hatinyi áldozatoknak állított monumentális emlékmű ihlette a Egy antenna 2000 tv-hez AMIKORRA MEGVIRRADT. RABNAK ÖLTÖZTEK ES ELINDULTAK ^nsZWMBUL FELE.AZ EGYIK E5TE.Ä t&.DRI NÁPOLY/ KAPAVANSZERAJBA-4&?'/ ^érkeztek. vacsora^— UTÁNUK! FOGJATOK EL. OKÉT! KÖZBEN r VITÉZ . KORODBOL ISMERLEK, JAN/CSAR! VITÉZ VOLTAM, IGAZ, MG MEGVOLT- AlAMl/LETTEM. Ä IGÉM, URAM,-öVERE, OEM, A JELES_ ALM/ ;ÁGA HIVAT. msm ICSIJLLAGO GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVALTOZATA Feldolgozta: MARKÜSZ LÁSZLÓ • Rajzolta: ZÖRÄD ERNŐ rAZ ESKÜVŐ UTÁN DELINEK ÉS kisfiút arra, hogy zenét komponáljon az emberi bátorság és hősiesség sZimbolizálására. Timur 2 éves korától élénk érdeklődést mutatott a zene iránt. Kezdetben zenetörté«WH» Egyidejűleg 2000 tv-készü- igénybevétele nélkül mintegy léknek biztosít jó minőségű, 30 tv-csatorna műsora vehető, zavartalan vételt a nisi El Az antennarendszert elsőként elektronikai vállalat és a hol- Nisben próbálják ki. A kor- Ianá Phillips cég közös gyárt- szerű szolgáltatás előfizetési mányú, ZAS típusú antenna- díja ugyanannyi lesz, mint a rendszere. A ZAS üzemelteié- két program vételére alkalmas sével kiegészítő berendezések antennáé. A RAVASZ AGA A DELI POMPÁS LOVAIT AKARTA MEGVENNI/DE AZ NEMET MONDOTT. MAT CSAK ■ GONDOLKOZZ MEG HOLNAPIG! .-jfcS v. ES HU$Z SZPAHI,'ROBOGOTT- * KI A SZER AJ KAPUJÁN..;
