Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

I

I

I

Leony’d Brersnyev:

Egyedüli ésszerű út a feszültség csökkentése

Carter az érdekekről, a konfrontációról

Giscard d'Estaing tv-nyilatkozó fa

Választások Rhodesiában

amelyek szintén érdekeltek Délnyugat-Ázsia „biztonságának” megőrzésében. Az elnök kijelentette: „Törökország, Irán és Pakisztán tudomására hoztuk, hogy ha szükségük van segítségünkre, rendelkezésükre állunk”.

Az iráni válsággal kapcsolatosan Carter továbra is óvatosan fogalmazott, é6 reményét fejezte ki, hogy a legutóbbi események elősegítik a túszok szabadon bocsátását.

Carter elnök hétfőn elhangzott és kedden közzétett nyilatkozatával egyidejűleg üzenetet küldött Tito jugoszláv elnöknek, amelyben lényegében elutasította Brezs- nyev pénteki javaslatát. A szovjet vezető, mint ismeretes, ki jelen tette :.a Szovjetunió kész arra, hogy megkezdje csapatainak kivonását Afganisztánból, amint teljesen megszűnik az afgán kormány és bép ellen irányuló külső beavatkozás minden formája. Carter üzenetében elsődleges feltételnek azt szabta, hogy vonják ki a szovjet csapatokat Afganisztánból, és — mint kifejtette — Washington csak azután hajlandó közreműködni Afganisztán „semlegességének szavatolásában”.

(MTI)

kijelentette, hogy a francia és az amerikai elemzés közel áll egymáshoz vagy azonos az események és a célok megítélésében, de eltér azzal kapcsolatban, hogy melyek e célok elérésére a legjobb eszközök, Az államfő ismét megerősítette, hogy az olimpiai részvétel kérdésében a döntés az olimpiai mozgalom szerveire tartozik, a francia kormány ebbe nem kíván beleszólni.

Giscard d’Estaing nem szólt az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség okairól, körülményeiről és Leonyid Brezsnyev ezzel összefüggő, legutóbbi nyilatkozatáról.

Franciaország és egyes európai országok között (mint Lengyelország, Románia, Magyarország, az NDK) a kapcsolatok megerősödtek, átalakultak és kétségkívül hozzájárultak az európai állapotok megváltoztatásához. — Ezek az országok partnereink az enyhülés keresésében —mondotta a francia államfő, és hangsúlyozta, hogy e folyamat vívmányai a népek számára is fontosak. (MTI)

Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán a Kremlben fogadta Armand Hämmert, az „Occidental Petroleum”, amerikai cég elnökét. A találkozót az amerikai üzletember kérte.

Leonyid Brezsnyev. elismeréssel szólt Armand Hammer érdemeiről, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése terén szerzett. „Az országaink közti viszony —, csakúgy, mint általában a nemzetközi légkör — bonyolulttá válása egyenes következménye az amerikai kormány jelenlegi irányvonalának” — mondotta Brezsnyev. „Ez a politika a béke, a nemzetközi feszültség enyhülése érdekei ellen irányul, s célja, hogy a világban kialakult erőegyensúly a Szovjetunió biztonságának érdekeit sértő módon változzon meg”.

A szovjet vezető szólt arról, hogy e politika igazolására

A magyar—olasz fórum résztvevői szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhazában folytatták munkájukat A nemzetkö^ zi kérdések, a kétoldalú együttműködés és a kelet- nyugati gazdasági kapcsolatok újabb területeit áttekintő megbeszélést követően Michele Achilli szocialista párti képviselő, az olasz küldöttség tagja nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának.

A nemzetközi helyzetet tekintve találkozónkra nagyon, érzékeny időpontban kerül sor — hangsúlyozta. — Eszmecseréinken megvizsgáltuk azokat az okokat, amelyek az utóbbi hónapokban gátat állítottak az enyhülés folyamaEgyes kommentátorok azzal Ijesztgetik a nyugat-európaiakat, hogy ha nem sorakoznak föl egyértelműen az amerikaiak mögé, az Egyesült Államok hátat fordít nekik, sor-’’ sukra hagyja őket. A háború utáni korszak tanulságai alapján azonban megállapítható, hogy ez a „veszély” nagy távlatokban sem fenyeget. Vance amerikai külügyminiszter

nyugat-európai körútja is er- rp utalt: a francia elutasítás miatt nem jöhetett létre a nyugati hatalmak külügyminisztereinek „Afganisztán-értekezlete”, így Carter emberének kellett sorra járnia a szóban forgó fővárosokat. Igaz, nem Nyugat-Európa az erősebb fél ebben a játszmában, de mint látni, az amerikaiak házhoz mentek meggyőzni szövetségeseiket.

I?

Áz együttműködésnek és a vitának ebben az összefonódásában kulcsszerepe van az NSZK-nak. Megmutatkozott ez már a decemberi, a dicsőségesnek nem mondható szerepben, amelyet Bonn a közép-hatósugarú rakétákról szóló határozat körül játszott. Kötötte az ebet a karóhoz, rábeszélte a részvételre a kisebb nyugat-európai államokat —, ahelyett, hogy segített volna megragadni azt a kitűnő lehetőséget, amelyet a berlini Brezsnyev-beszédben

szolgálnak Nyugat-Európá- ban a „szovjet katonai veszélyről” terjesztett koholmányok. E célt szolgálja az afganisztáni események — a külső agresszió elhárításához nyújtott szovjet segítség — meghamisítása, s ezért terjesztenek rágalmakat arról, hogy a Szovjetuniónak valamiféle rosszindulatú tervei vannak Iránnal és Pakisztánnal kapcsolatban. Ezekkel a koholmányokkal Washington leplezni próbálja azokat a saját, katonai-politikai és gazdasági expanziós akcióit, amelyeket a világ különböző térségeiben — Nyugat-Euró- pában, a Távol-, Közel- és Közép-Keleten és Afrikában hajt végre, s amelyek veszélyeztetik a békét és számos ország biztonságát. Természetesen a Szovjetunió kénytelen reagálni olyan fenyegetésre, amely biztonságát veszélyezteti.

Leonyid Brezsnyev sajnálatosnak nevezte, hogy az amerikai kormány a szovjet —amerikai kapcsolatok csökkentését és megnehezítését

tának. Megállapítottuk: bár továbbra is maradnak még aggasztó kérdőjelek, de a nemzetközi viszonyokra kedvezőtlenül ható tényezők közül többet' fel lehet számolni. Közösen fogalmaztuk meg, hogy a politikai és katonai enyhülés folytatása létérdek, s különösképpen az európai kis és közepes nagyságú országoknak az. Ezzel kapcsolatban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a leszerelés nem egyszerűen katonai kérdés, hiszen a növekvő fegyverkezés kedvezőtlenül befolyásolja az országok gazdasági életét és mind nehezebben elviselhető terheket ró a népekre.

Mindent meg kell tehát tennünk azért, hogy a leszerelési javaslatok végre tényfoglalt tárgyalási ajánlat nyújtott. Több tekintetben más jellegű volt a nemrég kelt közös francia—nyugatnémet nyilatkozat. Mindketten szolidaritásukról biztosították az Egyesült Államokat Afganisztánnal kapcsolatban, de elhatárolták magukat a konkrét lépésektől, a bojkottól. Ugyanez történt Vance bonni látogatásakor is.

Mindebből nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. Sok erős szál köti össze az NSZK-t az Egyesült Államokkal, szinte függetlenül attól, hogy milyen párt van hatalmon Bonnban. Mintegy háromszázezer amerikai katona állomásozik az országban és ezt a nyugatnémet állam biztonságpolitikája, katonai felfogása, stratégiája részének tekinti. Az a

— történelmi távlatokban remélt, de mégiscsak szóbake- rülő elgondolás, hogy a két német állam egyszer majd nyugati égisz alatt egyesül, ugyancsak elképzelhetetlen

— még elvileg is — a tengerentúli nagyhatalom támogatása nélkül. S végül, az NSZK csakúgy, mint az USA, a Nyugat fő rendszerének, az Atlanti Szövetségnek a tagja, alapvető érdekek kötik ösz- sze őket.

irányozza elő, amire semmilyen objektív oka nincsen. A két ország kéreskedelmi-gaz- dasági kapcsolatainak alá- ásására tett washingtoni lépések természetesen nem gyakoroltak a Szovjetunióra olyan hatást, mint amilyenre az amerikai kormány számított, viszont az amerikai üzleti köröket előnyös szerződésektől fosztják meg.

Az egyedül ésszerű út a feszültség csökkentése, a fegyverkezés korlátozása, a kölcsönösen előnyös együttműködés, a problémák kölcsönösen elfogadható, becsületes és igazságos megoldásának keresése — mondotta Leonyid Brezsnyev.

Armand Hammer egyetértett abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti kapcsolatok romlása egyik fél érdekeinek sem felel meg. Kifejezte azt a reményét, hogy ezek a kapcsolatok ismét egészségessé és konstruktív jellegűvé válnak, s mindkét ország, az egész világ javára tovább fejlődnek. (MTI)

leges eredményekkel járó döntésekhez vezessenek.

— Ugyancsak fontos teendőnk: az európai biztonság és együttműködés kiemelkedő jelentőségű őszi madridi találkozójára úgy készüljünk fel, hogy eredményekkel záruljon. Emellett ezekben a hónapokban azért is munkálkodnunk kell, hogy csökkenjenek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültségek, amelyek a világ minden térségére kihatnak. Azt hiszem, ezeknek a céloknak, a megfelelő információk terjesztésével, megnyerhetjük az olasz közvéleményt, ugyanebbe az irányba ösztönözve kormányunk tevékenységét is — mondotta befejezésül Michele Achilli. (MTI)

©

Bizonyos tényezők azonban el is választják a két országot egymástól. Willy Brandt mondta nemrég: a szövetsé- gesi hűség nem követeli meg, hogy mindig ugyanazt mondjuk, mint a másik. Az NSZK nem szuperhatalom és közelebb fekszik a Varsói Szerződés határaihoz, mint Amerika. Bármilyen feltételezett katonai összecsapás esetén elsősorban ennek a térségnek az államai pusztulnának el. Ám más, pozitív oldalról is közeledhetünk a kérdéshez: az NSZK az enyhü’és közvetlen haszonélvezője volt és marad. Gondoljunk csak a két német állam kapcsolatainak javulására, a sokmillió látogatóra, a többi szocialista országgal kötött szerződésekre, az előnyös gazdasági cserére, a Nyugat-Berlinről szóló megállapodásra. Az NSZK- nak a helyzet romlásával több vesztenivalója lenne, mint tengerentúli szövetségesének.

Mindez megmagyarázza Bonn kétarcú magatartását az „Afganisztán után1" helyzetben. Álláspontjai. lényege: folytatódjék enyŐnvédelmi

osztagok

Kabulban

Kabulban a szerdai nap viszonylagos nyugalomban telt el, jóllehet az ellenforradalmi banditák változatlanul

terrorista akciókkal próbál* ják megfélemlíteni a lakosságot, s a jelek szerint a maguk részéről még nem tekintik teljesen befejezettnek a múlt hét második felében kikény- szerített erőpróbát. Ennek ellenére a hatóságok erélyes intézkedései nyomán a város élete lassan visszatér a megszokott kerékvágásba. Néhány kivételtől eltekintve szerdán már valamennyi üzlet és

kézművesműhely felújította munkáját. Mint illetékes helyen közölték, a biztonsági

szervek adatai szerint az elmúlt hetekben Pakisztánból több mint 30 ezer kiképzett terroristát dobtak át és juttattak be Kabulba, akiket döntő felelősség terhel az utóbbi napokban lejátszódott

eseményekért. A rendőrség

tisztogató akciói során sok külföldi diverzánst elfogott, ügyükben forradalmi bíróság hoz majd ítéletet. Ugyanakkor a közbiztonság teljes helyreállítására irányuló erőfeszítésekből a város lakossága is részt vállal. Kabul minden kerületében megalakultak az úgynevezett forradalmi önvédelmi osztagok, amelyek egyebek között a nyitva tartó boltokat is védelmezik az esetleges merényletkísérletektől. Mint Khalil Kuhistani a városi pártbizottság titkára elmondta, az utóbbi néhány nap során az egyes kerületi bizottságok mintegy ezer párttagnak adták ideiglenes megbízatásként a biztonsági szervek munkájának segítését. A fölfegyverzett párttagok egyebek között üzemek, gyárak, kórházak, gyógyszertárak és pékségek védelmét biztosítják.

Kabul egyik kerületében egy fiatalokból álló csoport letartóztatott két pakisztáni ügynököt, akiknél — fegyvereken, külföldi' valután és afgánellenes röplapokon kívül — kínai nyelvű propagandafüzeteket is találtak. Az a tény, hogy pakisztáni állampolgárok kínai ügynököknek csapnak fel, azt tanúsítja, hogy Peking és a pakisztáni hatóságok szorosan együttműködnek az afgánellenes akciókban. >

hülési folyamat, az a párbeszéd, amely a hetvenes években megindult Európában, Ezt fejtették ki a múlt héten Vance külügyminiszternek, s amit mondtak, jól beleillik a fenti képbe. A nyugatnémet kormány nem határolja el magát teljesen az amerikai fellépéstől; nem akar kockáztatni. Ezért ajánlotta föl, hogy hozzájárul az Afganisztán környékén elterülő államok segélyezéséhez és felfegyverzéséhez. Sőt —, ez már bonyodalmakat okozhat az európai tárgyalásokon, főleg Bécsben — kész tovább erősíteni a Bundeswehrt, a nyugatnémet hadsereget: átvállalni a Nyugat-Európában állomásozó amerikai erők feladatainak egy részét, ha az Egyesült Államok csapatokat helyez át a Közép-Keletre. De ez az ajánlat is azt mutatja, hogy Bonn a Közép- Keletre akarja korlátozni a válságot; azon van, hogy ne hozzák át az amerikaiak a feszültséget Európába. Tíz év kelet—nyugati együttműködése nagyon sok előnnyel járt, különösen nekünk németeknek — mondta Sehmidl kancellár Vancenak.

Az NSZK szociáldemokrata—szabaddemokrata kormánya igyekszik hatást gyakorolni Carter elnökre; enyhíteni Washington lépéseit. Kérdés, mennyire sikerülhet megőrizni az együttműködést az amerikaiakkal és egyúttal érvényesíteni a nyugat-európai érdekeket olyan körülmények között, amikor az Egyesült Államok általánosan — földrészünkön is — lehűti a kapcsolatok hőfokát.

Tatár Imre

Carter amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban amerikai újságírók előtt elhangzott nyilatkozatában kijelentette:

„Nem akarunk visszatérni a hidegháborúhoz, és nem akarunk konfrontációt a Szovjetunióval, de — tette hozzá nyomatúkkal — meg kell védenünk az amerikai érdekeket Délnyugat-Ázsiában”.

Az ismert tényekkel szemben -az elnök azt állította, hogy' „az Egyesült Államok sem most, sem a múltban nem játszott szerepet az afganisztáni események alakításában, és hogy a Szovjetuniónak ,nincs oka aggodalomra”.

Nyilatkozatában Carter ösz- szegezte jelenlegi külpolitikájának lényegét, amelynek .fontos mozzanata, hogy az Egyesült Államok érdekei védelmében — az állítólagos szovjet fenyegetéssel szemben — kész akár fegyveresen is „védelmezni” a Perzsa-öböl térségét. Szavaiból kitűnt: Washington most különös figyelmet fordít Törökország, Irán és Pakisztán helyzetére. Az amerikai érdekek védelmében számít a térség Amerika-barát arab rendszereinek közreműködésére, továbbá azoknak az országoknak a támogatására,

A francia külpolitika függetlensége összeegyeztethető az i atlanti szövetség iránti hűséggel és a „nyugati demokráciák” iránti szolidaritással — hangsúlyozta kedd esti, háromnegyed órás külpolitikai tv-nyilatkozatában Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök, válaszolva a francia diplomáciát ért „atlanti” bírálatokra.

Az államfő visszautasította Arthur Hartman amerikai nagykövet múlt heti beszédének vádját, amely „neutralists képtelenségnek” nevezte egy „harmadik út keresését a szuperhatalmak között”, kijelentette: Franciaország nem sorakozik fel mások mellett, önálló politikát folytat, ami értelemszerűen más utat jelent.

— Semlegességi politikát az jelentene, ha feladná a szövetséget, a francia külpolitikát — mondotta. — Nem lehet sem fenyegetésekkel, sem megfélemlítéssel megváltoztatni.

Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban a francia elnök

Szerdán megkezdődtek a függetlenséget és többségi uralmat megteremteni hivatott választások Rhodesiában, a jövendő Zimbabweban.

Összesen 657 szavazóhelyiségben (amelyek fele mozgó járműben kapott helyet) három napon keresztül adhatják le szavazatukat az ország fekete lakosai. A hárommillió szavazásra jogosult afrikai nyolcvan parlamenti hely sorsáról dönt.

A Rhodesiában élő fehértelepesek, akik a lakosságnak csupán 3,5 százalékát teszik

Eddig 66 nemzeti szakszervezeti szövetség jelentette be részvételét az április 22. és 26. között Belgrádban, a társadalmi és gazdasági fejlődés témaköréről megrendezendő szakszervezeti világértekezleten, amelynek a jugoszláv szakszervezeti szövetség lesz a házigazdája.

A jugoszláv szakszervezeti szövetség országos' tanácsának elnöksége Mika Spiljak

ki, már két héttel ezelőtt, február 14-én leadták voksu- kat, s ennek eredményeképpen a Ian Smith vezette fajüldöző Rhodesia Front húsz mandátumhoz jutott a jövendő száztagú törvényhozó testületben.

A Zimbabwe Hazafias Front az ország tényleges függetlenségéért száll síkra. A brit főkormányzó, Lord Soames képviselte volt gyarmattartók ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy a hazafias erők vereséget szenvedjenek, és bábkormányt juttassanak hatalomba. (MTI)

elnökletével megtartott ülésen megvitatta a világértekezlet előkészületeinek eddigi menetét. Joszip Franics, az elnökség tagja beszámolójában elmondotta, hogy a tanácskozásra 180 nemzeti, nemzetközi és regionális szakszervezeti szövetség küldöttségét hívták meg. Eddig 66-an megerősítették részvételüket, és szint* naponta érkeznek újabb >•*• lentkezések. (MTjp---------------------------------------------------------------——----.-------1

2 NÓGRÁD - 1980. február 28., csütörtök I

Magyar— olasz fórum

Á fegyverkezés mind nehezebben elviselhető terheket ró a népekre

Michele Achilli nyilatkozata

Jan us arcú bonni politika

Előkészületek a szakszervezeti világértekezletre