Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

A KSH jelentése (Folytatás az I. oldalról.) •ági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 2-t3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1978-ban. Az össztermelés elő­ző évi szintjét pótlólagos munka- és eszközráfordítással — a kifagyott, illetve elön­tött területek újbóli beve­tésével, az öntözés fpkozásá- val és egyéb intézkedések­kel — lehetett elérni. A növénytermelés, a terve­zett növekedéssel szembén, közel 3 százalékkal csökkent. Az összes gabonatermés 12 millió tonna volt, kb. 10 szá­zalékkal kevesebb az előző évinél és az előirányzottnál. Búzából 3,7 millió tonna ter­mett. A termésátlag 3260 kg/ ha volt, 24 százalékkal ala­csonyabb mint 1978-ban. A búzatermés csökkenését né­mileg ellensúlyozta, hogy ku­koricából — a vetésterület és a hozamok növekedése kö­vetkeztében — 7,4 millió tan­hát takarítottak be, 0,8 mil­lió tonnával többet mint 1978-ban. Mind a termés­mennyiség, mind a hektá­ronkénti 5420 kg-os termés­átlag meghaladta a korábbi évekét. Csökkent a termés egyes szálas takarmányokból és gyümölcsfélékből, vala­mint burgonyából. Rizsből, a legtöbb zöldség­féléből és szőlőből több ter­mett az 1978. évinél. A napra­forgótermés — a vetésterület számottevő növekedése és a kiemelkedő hozamok követ­keztében — 87 százálékkal meghaladta jaz előző évit. Az állattenyésztés terme­lésének növekedése a terv­nek megfelelő, kb. 2 százalék volt. A szarvasmarha-állo­mány kismértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 szá­zalékkal emelkedett és nőtt a juhállomány is. A vágóállat- termelés 2 százalékkal, a ki­fejt tej mennyisége mintegy 5 százalékkal nőtt. A tojáster. melés a számítottnak megfe­lelően csökkent. A megművelt mezőgazdasá­gi terület tovább csökkent. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gaz­daságaiban foglalkoztatottak átlagos létszáma 789 ezer fő volt, 0,4 százalékkal több mint 1978-ban. A mezőgazdasági ■nagyüzemekben a termelé­kenység javult. A mezőgazda- sági üzemek 4480 tehergépko­csit, 4560 traktort, 1460 gabo­nakombájnt vásároltak. Csök­kent a mezőgazdaság műtrá­gya-felhasználása, egy hektár mezőgazdasági területre, ha­tóanyagban számolva 218 kg műtrágya jutott. Az erdőtelepítés és fásítás a terveknek megfelelően ha­ladt, az erdőfelújítás kissé elmaradt attól. A fakiterme­lés megközelítette a számítot­tat. A vízgazdálkodás fő elő­irányzatai — a szennyvíztisz­títás kivételével — megvaló­sultak. A közüzemi vízművek víztermelése csaknem 3 szá­zalékkal emelkedett. A köz­műves vízellátásban részesü­lő lakosok száma 500 ezerrel, 7,9 milliárai» növekedett. tek beruházásra mind saját, mind külső forrásból a ter­vezettnél kevesebbet használ­tak fel-, A hitelfelhasználáson belül nőtt a konvertálható ex­portárualapot bővítő beruhá­zási hitelek aránya. A vál­lalatok és szövetkezetek 1979. évi beruházásai 110,5 milliárd forintot tettek ki. Ez az ösz- szeg nem érte el az előző évit és a tervben számítottat. Az összes beruházáson be­lül mind az építési, mind a gépberuházások összege el­maradt az előirányzottól- A gépberuházások közül a ha­zai gyártású gépek beruházá­sa a számítottnál valamivel több, az importgép-beruházá­sok, különösen a nem szocia­lista importból származó gé­pek beruházása kevesebb volt. A i népgazdasági ágak közül számottevően nőtték a szállí­tás és hírközlés beruházásai, míg az alapvető termelőágak: az ipar, az építőipar, és a me­zőgazdaság beruházásai nem érték el az egy évvel korábbi színvonalat. A népgazdasági tervnek az az előírása, hogy a beruházá­si eszközöket a folyamatban levő beruházásokra kell össz­pontosítani, lényegében telje­sült. Emellett is a számított­nál nagyobb mértékben nö­vekedett a befejezetlen beru­házások állománya és össze­gük a szocialista szektorban az év végén 195 milliárd fo­rint volt. A lakosság jövedelme és fogyasztása Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok az előző évinél 1,6 százalékkal több árut szállítottak, _ áru- tonna kilométer-teljesítmény ük 2,9 százalékkal Inőtt. A távolsági személyszállí­tásban 1,5 százalékkal, a he­lyi tömegközlekedésben 2,4 százalékkal több utast szállí­tottak. Mind az áruszállítás­ban, mind a személyszállítás­ban tovább nőtt a közúti köz­lekedés aránya. A vasúti közlekedés fejlesz­tésére 1979-ben 144 dízel­mozdonyt, 38 motorkocsit, 258 személy- és 2967 teherkocsit szereztek be. A korszerű von­tatás aránya 94,5 százalékra nőtt. A közúti * szállításban (18 000 új tehergépkocsit he­lyeztek üzembe. A tömegközlekedést 1027 autóbusz, 25 trolibusz, 18 HÉV" ■notor- és pótkocsi, .valamint 20 metrókocsi forgalomba ál­lítása javította. A személy­gépkocsi-állomány az év fo­lyamán 81 ezérrel nőtt és év végén 920 ezer volt, ebből mintegy 875 ezer a lakosság tulajdonában. Az országos közutakon mintegy 1100 km, a tanácsi közutakon 700 km hosszúságban végeztek útbur­kolat-korszerűsítést illetve megerősítést. Három új közúti hidat adtak át: Szegeden a TisZa-hidat, Győrött a Duna­iadat, Körösladányban a Kö- rös-hidat. A telefon-főközpontok befo­gadóképessége 34 ezer, az al­központoké 30 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 74 százaléka alkalmas. Az év végén 27 or­szággal volt közvetlen távhí. vásos kapcsolatunk. A lakosság életszínvonala, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel összhangban alakultak- A munkajövedel­mek, a társadalmi juttatások, valamint a júliusi fogyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövedelemkiegészítések összegének együttes növekedé­se és a fogyasztói árszínvonal emelkedése közel azonos, mintegy 9 százalék volt, így az egy lakosra jutó reáljöve­delem megegyezett az előző évivel, mivel a keresetek ki­sebb mértékben nőttek, mint az összes jövedelem, a reál­bérek színvonala valamelyest elmaradt az 1978. évitől. A lakosság összes fogyasz­tása a tervezett mértékben, 2,5—3 százalékkal nőtt. Ezt az tette lehetővé, hogy a la­kosság pénz jövedelmének a korábbinál nagyobb hányadát fordította fogyasztásra, és nőt­tek a természetbeni társadal­mi juttatások is- Az év folya­mán a takarékbetét-állomány az előző évinél mérsékelteb­ben, 10,9 milliárd forinttal nőtt és december 31-én 135,8 milliárd forintot tett ki. A lakosság kiskereskedelmi vásárlásainak mennyisége 2,5—3 százalékkal nőtt, a kö- zületeké csökkent. Az összes kiskereskedelmi forgalom ér­téke 1979-ben 313 milliárd fo­rint volt, összehasonlító áron 1,7 százalékkal több az előző évinél. Élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből lényegében az 1978- évivel azonos meny- nyiséget adtak el. A ruházati cikkek forgalma összehasonlí­tó áron 1,6 százalékkal, a vegyesiparcikkeké több mint 4 százalékkal bővült. Az év során az áruellátás élelmisze­rekből és élvezeti cikkekből nagyrészt kiegyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből ese­tenként mennyiségi, gyakrab­ban minőségi, választéki hiá­nyok voltak. A piacokra az előző évinél 5 százalékkal több áru érke­zett- A zöldségféléket vala­mivel olcsóbban, a burgonyát és a gyümölcsöt drágábban lehetett megvásárolni. A la­kosság részére végzett javító, karbantartó és egyéb szolgál­tatások értéke — folyó áron — 10—11 százalékkal na­gyobb volt az előző évinél. Hépesség — foglalkoztatottság — társadalmi gondoskodás Külkereskedelem AZ ország gazdasági életé­ben fontos szerepet játszó nemzetközi gazdasági kapcso­latok tovább bővültek. A szo­cialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés mel­lett fokozódott aZ áruforga­lom a fejlett tőkés- és a fejlő­dő országokkal is. Növekedett a szerepe a szorosabb együtt­működést feltételező terme­lési kooperációs megállapodá­soknak. , Az 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több, a behozott áruké 3 szá­zalékkal kevesebb volt, mint 1978-ban. Az 1978. évi nagy­mértékű anyagimport, s kész­letnövekedés után 1979-ben számottevően mérséklődött az anyagok, félkész termékek és alkatrészek behozatala. Nem érte el aZ egy évvel azelőt­ti szintet a fogyasztási ipar­cikkek és az élelmiszerek im­portja sem. A gépimport mér­sékelten, az energiahordozók behozatala jelentősen nőtt. A kivitel legnagyobb mértékben egyes anyagokból, félkész ter­mékekből és alkatrészekből, továbbá gépekből nőtt. Szá­mottevően bővült a fogyasz­tási iparcikkek és az élelmi­szerek exportja. A rubelelszámolású külke­reskedelmi forgalomban a be­hozatal mennyisége 4 száza­lékkal, a kivitelé 9 százalék­kal emelkedett. Az energia- hordozók és a villamos energia importja jelentősen nőtt, mi­vel megindultak a gáz- és a villamosenergia-szállítások a Szovjetunióból az Orenburg! gázvezetéken, illetve a Vinnyi- ca—Albertirsa közötti 750 kV-os távvezetéken. Jelentő­sen fokozódott a KGST-orszá- gokkal a gépek, szállítóeszkö­zök és egyéb beruházási ja­vak kölcsönös szállítása. Az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, tu­dományos és műszaki együtt­működés, valamint a közös beruházások megvalósítása. A rubelelszámolású passzívum kisebb volt, mint 1978-ban és lényegében megegyezett az éves tervben számítottal. A nem rubelelszámolású forgalomban, a terv célkitű­zésének megfelelően, a beho­zatal jelentősen mérséklő­dött, a kivitel dinamikusan, 15—16 százalékkal nőtt. A vi­lágpiaci árak, különösen az energiahordozóknál és egyes anyagoknál 1979-ben ismét erőteljesen emelkedtek, a cse­rearányromlás meghaladta a számítottat. Ennek ellenére a behozatali többlet számotte­vően csökkent, s a tervezett­nél is kisebb volt. Beruházás A szocialista szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek ki, keveseb­bet a tervben előirányzott 204—206 milliárd forintnál. A beruházások volumene lénye­gében megegyezett az egy év­vel ezelőttivel. Központi állami beruházá­sokra 92,5 milliárd forintot fordítottak, valamivel többet a tervben számítottnál. A tervnek megfelelően új állami nagyberuházást nem kezdtek meg. A vállalatok és szövetkeze­1980. január 1-én — a nép­számlálás előzetes adatai sze­rint — az ország lakónépessé­ge 10 710 000 fő volt, 23 ezer­rel több, mint egy évvel az­előtt és 388 ezer fővel több mint az előző — 1970. január 1-i — népszámlálás időpont­jában. 1979-ben az élveszületések száma 160 000, a halálozásoké 137 000 volt. Ezer lakosra 15,0 élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések, mind a halálozások száma keve­sebb volt az előző évinél. Az ezer lakóéra számított termé­szetes szaporodás az 1978. évi 2,6-ről 2,2-re mérséklődött. A csecsemőhalandóság nem vál­tozott, ezer . élveszülöttre 24 egy éven aluli halálozás ju­tott. 1980. január 1-én a népes­ség 47,5 százaléka 5 083 000 fő volt aktív kereső, lényegé­ben ugyanannyi, mint egy év­vel korábban. A foglalkozta­tottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a mezőgazdaságban, a szállítás­ban, a kereskedelemben és a többi ágazatban kismérték­ben emelkedett. Családi pótlékra 1979-ben az állam 10,8 milliárd forin­tot fordított, 2 milliárd fo­rinttal, 23 százalékkal többet az előző évinél. Az emelke­dés a családi pótlékban ré­szesülő családok számának kb. 30 ezres növekedéséből, a júliusi áremeléssel egyide­jűleg végrehajtott családi pótlék kiegészítéséből, illetve a kiegészítésnek az egygyer­mekes családokra való kiter­jesztéséből adódott. 1979 decemberében gyer­mekgondozási szabadságon 264 000 anya volt, 13 000-rel ke­vesebb, mint egy évvel az­előtt. Gyermekgondozási se­gélyre 3,7 milliárd forintot fo­lyósítottak. A bölcsődei helyek száma mintegy 3000-rel nőtt, és az év vegén meghaladta’ a 61 ez­ret. A bölcsődékbe 'a 0—2 éves gyermekek 15 százalé­ka jár. Az ebbe a korcsoport­ba tartozó gyermekek mint­egy 14 százaléka 20 héten alu­li, akiknek az anyja, szülési szabadságon van. Á 0—2 éve­sek további 58 százalékáról a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyja gon­doskodik. A nyugdíjasok száma egy év alatt 44 ezerrel nőtt és j.930. január 1-én több, mint 2 millió volt. Nyugdíjakra 47,7 milliárd forintot folyó­sítottak, 19 százalékkal töb­bet, mint egy évvel azelőtt.. A saját jogú munkás-alkal­mazotti nyugdíjasok havi át­lagos nyugdija meghaladta a 2200 forintot. A nyugdíjkifize­tések növekedésében a nyug­díjasok számának és az át­lagnyugdíjaknak az emelke­dése mellett szerepe volt az 1979. január 1-én végrehajtott differenciált nyugdíjemelés­nek és a július 1-től folyósí­tott havi 180 forint kiegészí­tésnek. Az év eleji nyugdíj- emelés során 1,3 millió nyug­díjas járandóságát emelték, melynek éves költségkihatá­sa 1,8 milliárd forint. Az év folyamán egészség- ügyi ellátásra az állami költ­ségvetésből mintegy 15 mil­liárd forintot fordítottak, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1978. évi 27,2-ről 27,7-re nőtt. Az egészségügyi alapellátást nyújtó orvosi körzetekben egy orvosra valamivel ke­vesebb lakos jutott, mint 1978-ban. A körzeti orvosi állások 5,5 százaléka betöl­tetlen volt. Új kórházátadá­sok és átalakítások eredmé­nyeként a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 86,8-ra emelkedett. 1979-ben naponta átlago­san 243 000 dolgozó volt be­tegség, baleset, illetve -gyer­mekápolás miatt táppénzen, az összlétszám 5,7 százaléka, lényegében an'nyi, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a gyermekápolási táppénzen levők aránya az év folyamán tovább emelkedett. Táppénz­re 8,1 milliárd forintot folyó­sítottak 457 millió forinttal, 6 százalékkal1 többet, mint 1978-ban. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre az év folyamán 23 milliárd forintot fordított, 8 százalékkal töb­Kádár János üdvözlete a Vietnami Kommunista Párt megalakulásának S0. évfordulója alkalmából A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának, LE DUAN főtitkár elv társnak ,H a n o i Kedves Le Duan elvtárs! A Vietnami Kommunista Párt megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magam nevében elvtársi üdvözletün­ket és jókívánságainkat fejezem ki önnek, a Vietnami. Kom­munista Párt Központi Bizottságának, a párt valamennyi tagjának és a Vietnami Szocialista Köztársaság népének. A magyar kommunisták, egész dolgozó népünk tisztelet­tel és megbecsüléssel tekint a Ho Si Minh elvtárs által ala­pított Vietnami Kommunista Párt fél évszázados küzdel­meire, történelmi győzelmeire, amelyeket az ország felsza­badításával, az imperialista agressziók elleni hősies harcá­ban, az egységes szocialista Vietnam megteremtésével el­ért. A vietnami nép nagy munkát végez a Vietnami Kom­munista Párt IV. kongresszusa határozatainak teljesítése, a szocialista vívmányok megszilárdítása, a népgazdaság fej­lesztése és hazája felvirágoztatása érdekében. Mindezt mél­tán övezi a szocialista közösség országainak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, s a világ más haladó erőinek támogatása és rokonszenve. Pártunk és népünk támogatja a vietnami népnek az im­perialista mesterkedések és a kínai agresszió« fenyegetések ellen vívott harcát. Elítélünk minden kísérletet és provoká­ciót, amely .a vietnami nép békés, szocialista, építőmunká­ját zavarja. A világ haladó erőivel együtt a magyar kom­munisták is szolidárisak azzal a küzdelemmel, amelyet a vietnami nép marxista—leninista pártja vezetésével a Viet­nami Szocialista Köztársaság és az indokínai térség többi országai szabadságának, függetlenségének, békéjének meg­őrzéséért és jószomszédi viszonyának fenntartásáért foly­tat. örömmel állapítjuk meg, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Vietnami Kommunista Párt testvéri kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek. A jövőben is arra törekszünk, hogy együttműködésünk tovább fejlődjék a marxizmus—le- ninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében. Nagy ünnepükön kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikere­ket országépítő munkájukban, vívmányaik védelmében, kö­zös ügyünk, a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus javára. Budapest, 1980. február 2. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára 's MAGYAR VEZETŐK ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA A MAGYAR- VIETNAMI DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK FELVÉTELÉ­NEK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A magyar—vietnami dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telének 30. évfordulója alkal­mából Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke táviratban üdvözölte Le Duant, a Viet­nami Kommunista Párt fő­titkárát, Ton Duc Thangot, a Vietnami Szocialista Köz­társaság elnökét, Truong Chinht, a Vietnami Szociális, ta Köztársaság nemzetgyűlé­se állandó bizottságának el­nökét és Pham Van Dongot, a Vietnami Szocialista Köz­társaság kormányának elnö­két. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere az évforduló alkal­mából táviratban üdvözölte Nguyen Duy Trinht, a Viet­nami Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. (MTI) bet az előző évinél. Az óvo­dai helyek száma 1979-ben 364 500 volt, 19 100-zal több, mint egy évvel azelőtt. Száz óvodáskorú gyermekből 85 jár óvodába. Az oktatási intézmények­ben az 1979/80-as tanévben 1,8 millióan tanulnak. A mun­kájuk mellett tanuio felnőt­tek száma az alsó-, a közép- és felsőfokú oktatásban egy­aránt csökkent. A nappali tagozatokon az általános is­kolákban többen, a közép- és felsőfokú oktatásban lényegé­ben ugyanannyian tanulnak, mint az előző oktatási évben! Az alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, a szakmunkáskép­zésben a 14—16 évesek 40,5 százaléka, a középiskolákban tanul a 14—17 évesek 39,5 százaléka, a felsőfokú okta­tásban a 18—22 évesek 8,8 százaléka. Száz általános iskolai tanu­ló közül 37 napközis, diák­otthonban lakik a középisko­lások 23,7 százaléka, az egye­temisták és főiskolások 46,7 százaléka. 1979-ben nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező ta­gozaton 32 ezren érettségiz­tek. Az egyetemek és főis­kolák nappali tagozatán 15 300-an, esti és levele­ző tagozatain 12 000_en sze­reztek oklevelet. Közművelődésre mind az állami költségvetés, mind a lakosság az előző évinél töb­bet fordított. Számítások sze­rint a lakosság közel 90 szá­zaléka hallgat rádiót és kb. ugyanilyen arányban nézik a televízió műsorát. Az elmúlt évben nőtt a színestelevízió­készülékkel rendelkező ház­tartások száma. Viszonylag magas példányszámban jelen­tek meg a szépirodalmi mű­vek, továbbá nőtt a lakosság könyvvásárlása. Idegenforgalom 1979-ben 15,1 millió külföl­di látogatott Magyarországra 1,8 millióval kevesebb mint az előző évben. Egy napnál hosszabb ideig 9,8 millió tu­rista tartózkodott hazánkban, csaknem annyi, mint 1978- ban. A szocialista országokból érkezők száma csökkent, de arányuk így is 86 százalékot tett ki. Elsősorban az átuta­zók és az egy napnál rövi- debb ideig itt-tartózkodók száma mérséklődött. Tőkésor­szágokból 24 százalékkal több vendég érkezett, mint 1978- ban. Az osztrák beutazók száma, a kötelező valutabe­váltás és vízumkényszer meg­szűnésének hatására számot­tevően, 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi szálláshe­lyek befogadóképessége több mint 13 százalékkal bővült, ami enyhítette az elhelyezési gondokat. Külföldre 5,1 millió ma­gyar utazott, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban, 92 százalékuk szocia­lista országokba látogatott. Az idegenforgalomból szár­mazó bevételek 17 százalék­kal, a kiadások 7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Budapest, 1980. február 2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents