Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

t Kádár János látogatása a Magyar Távirati Irodában Iráni jelentés Személyi változások Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a Magyar Távirati Ii’odába látogatott. Elkísérte őt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Kékedi György, az I. kerületi pártbi­zottság első titkára és az MTI vezetői fogadták, ma'jd tájékoztatták a száz évvel ezelőtt alapított hírügynökség munkájáról. Egyebek között elmondották: az MTI köz­ponti rovataitól, 19 megyei szerkesztőségétől, 23 külföldi tudósítójától és mintegy 70 külföldi hírszolgálati irodától, fotóügynökségtől, sajtószerv­Czinege Lajos kitüntetése Kedden a Kremlben Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, átnyújtotta az Októ­beri Forradalom Érdemrendet Czinege Lajos hadseregtábor­noknak, a Magyar Népköztár­saság honvédelmi miniszteré­nek. Szódat és az arabok A szíriai fővárosban hiva­talosan közölték, hogy hama­rosan csúcsértekezletet tart az egyiptomi—izraeli közeledést ellenző arab országok (Szí­ria, Algéria, Dél-Jemen, Lí­bia, illetve a PFSZ) csoport­ja, aZ úgynevezett Szilárdság Frontja. Elég egy pillantást vetnünk akár a közelmúlt, akár a jelen krónikájára ah­hoz, hogy megértsük: a beje­lentés időzítése nem véletlen. A kezdeményezés minde­nekelőtt azzal a damaszkuszi értékeléssel függ össze, hogy Izrael — Dél-Libanonon ke­resztül — átfogó hadművele­tet készít elő Szíria és a pa­lesztin ellenállási mozgalom ellen. Az sem véletlen, hogy a közlemény annak a nap­nak — február 26-ának —az előestéjén hangzott el, ame­lyen megnyílt Egyiptom iz­raeli nagykövetsége, vagyis gyakorlatilag életbe lépett a két ország között amerikai segédlettel még Camp David- ben megalapozott diplomáciai kapcsolat. A lépés most épp­oly heves ellenzést vált ki az egész arab világban — bele­értve még a legkonzervatí­vabb Szaúd-Arábiát is —, mint az alku megkötése ide­jén. Ma számtalan arab lap és rádióállomás használja szinte ugyanazt a fogalma­zást: Szadat elnök ezzel falat vont Egyiptom és az arab vi­lág közé, vállalnia kell tehát ennek hosszú távú következ­ményeit. Az egyiptomi elnök — hangzik a legfrissebb PFSZ- nyilatkozat — „olyan időben teszi mindezt, amikor Tel Aviv telepítéspolitikáját vi­lágszerte felháborodással fo­gadják”. Hogy ez mennyire így van, azt egyebek között az is bizonyítja, hogy a Biz­tonsági Tanács éppen most foglalkozik a problémával, amelynek lényege a gázai övezet és Ciszjordánia teljes bekebelezésére '-irányuló nyílt ' izraeli törekvés. A kérdéses övezetekben forrpontig hevült a létérde­keiben veszélyeztetett lakos­ság hangulata. Ezzel magya­rázható, hogy a szankciók és Tenyegetések ellenére a leg­utóbbi órákban Ciszjordániá- ban tüntetésekre került sor az egyiptomi—izraeli, „ünne­pélyes kapcsolatfelvétel” el­len. Az ellenállás magára Egyiptomra is vonatkozik. Ép­pen most érkezett hír arról, hogy milyen közvetlen veszé­lyekkel jár a térségben a Camp David-i alku megvaló­sulása. A Kairó—Tel Aviv „tengely” egyrészt elmélyíti a libanoni polgárháborús sza­kadékot, szinte elviselhetet­lenné teszi a sokat szenvedett országra nehezedő nyomást, másrészt fokozza a feszültsé­get a Közel-Ke'eten. Harmat Endre tői kapja folyamatosan a hír­anyagot. Az intézmény hazánk éle­téről öt nyelven folyamatosan tájékoztatja a nagyvilágot, s nyomdai úton 50 — napi, vagy heti — kiadványt ké­szít a hazai és a külföldi elő­fizetők számára. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a kül­földi adások szerkesztőségé­ben a számítógéppel működő képernyős szerkesztési rend­szert. A hírek, tudósítások in­nen öt világnyelven kábelen, rádióhullámokon, illetve mű­hold közvetítésével jutnak el négy világrész csaknem száz (Folytatás az 1. oldalról) A tervezettnél jobban ala­kult az elmúlt esztendőben hazánk nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalma, hangsúlyozta Veress Péter tá­jékoztatójában. Mint mon­dotta: az import értéke nem változott, a kivitel viszont dinamikusan, 26,4 százalékkal nőtt. Exportunk erőteljes nö­vekedésében kedvező szere­pet játszott az, hogy 1979-ben az anyagjellegű termékek el­helyezési lehetőségei fokoza­tosan javultak, az ár növeke­dett. Ugyancsak kedvezően hatott, hogy jól értékesíthe­tő árualapok álltak rendel­kezésre, csökkent a készlet- felhalmozás üteme is, és mindez éppen azokban az ágazatokban következett be, ahol a külső piaci helyzet is kedvező volt. A tervezettnél nagyobb volt az export hen­gereltáruból, alumíniumból, vegyipari és élelmiszeripari, épitő- és építőanyag-ipari ter­mékekből. Bár számunkra az elmúlt évben kedvezőtlenül alakul­tak a világpiaci árak — az iráni fordulat után a kőolaj ára 100 százalékkal, az egyéb nyersanyagoké 13 százalékkal emelkedett — ez mégsem eredményezte nem rubelel­számolású cserearányaink je­lentős romlását. Ez annak köszönhető, hogy az áremel­kedés importunkban egyes termékéknél mérsékelte a felhasználását, s a korábbinál nagyobb takarékosságra ösz­tönözte a gyártókat. Lehető­ségünk volt olyan árualapo­kat exportra biztosítani, amelyek tekintetében kedve­zően alakultak a világpiaci árak. Jól éltek vállalataink a kedvező időpontban történő vásárlások lehetőségével is, aminek eredményeként 19 millió dolláros megtakarítást értek el. A fejlett, tőkésországokba irányuló magyar export ta­valy 28 százalékkal volt na­gyobb az .előző évinél. A kivi­országába. A vendégek ezután a hírügynökség nagytermébe látogattak, ahol a belföldi, valamint a külpolitikai szer­kesztőség tevékenységével is­merkedtek, majd a telefotó- központot és az MTI-fotó kor­szerű, színestechnikára be­rendezett laboratóriumait ke­resték fel. Ezt követően Kádár János, az MTI párt-, állami és tár­sadalmi vezetőivel találkozott. Elismeréssel szólt arról a tá­jékoztató munkáról, amelyet a hírügynökség dolgozói mind eredményesebben végeznek, s tevékenységükhöz további sok sikert kívánt. (MTI) tel bővülésének mintegy har­mada exportáraink • emelke­déséből, kétharmada pedig az export mennyiségi növe­kedéséből származik. Az ex­portot segítette, hogy a vegyi­cikkek, az alumínium, az acél hengereltáru-alapok növe­kedtek. Ugyanakkor a -terve­zettnél több élő állat, hús és hústermék állt rendelkezés­re. Legnagyobb tőkésexport­partnereink az NSZK, Olasz­ország, Ausztria, Franciaor­szág és Anglia. Tavaly a kedvezőtlen világ- gazdasági körülmények között is élénk volt a vállalatok koo­perációs tevékenysége. Az ezek keretében lebonyolított export 41 százalékkal, az im­port 22 százalékkal nőtt Vál­lalataink tavaly 54 új koope­rációs szerződést kötöttek, ezek egy része a tőkésimport kiváltását is szolgálta. Végezetül a külkereskedel­mi miniszter beszámolt a fejlődő országokkal bonyolí­tott forgalom eredményeiről Elmondotta, hogy az áruex­port gyors ütemben > növeke­dett, amit jórészt a földrajzi­lag közel fekvő, dinamikusa^ fejlődő, fizetőképes piacokon sikerült elérnünk- Változat­lanul hét országgal — Irak, Kuvait, Szíria, Algéria, Lí­bia, Libanon, Irán — bonyo­lítjuk exportunk többségét, amely tavaly már meghaladta a 64 százalékot. Az idei esztendő feladatai­ról szólva a miniszter el­mondotta: a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok újabb formáival összhangban gaz­dagítani kell a vállalati együttműködés formáit, el­sősorban a közös kockázaton és felelősségen alapuló for­mákat. Külkereskedelmi mér­legünk további javítását el­sősorban jobb ármunkával, a külpiacon keresett, jó minő­ségű és gazdaságosan előál­lítható termékek exportjá­nak fokozásával, a meglevő piacok megerősítésével és szélesítésével, valamint új pi­acok bevonásával érhetjük el. Ambrus István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A parlamenti választások közeledtével egymást érik a személyi változások az iráni kormányban. Moinfar olaj­ipari miniszter után megvált tisztétől Radzsaszendzsani bel­ügyminiszter is. Lemondását az iszlám forradalmi tanács habozás nélkül elfogadta, hi­szen eddigi tisztségében köz­vetlenül felelős lett volna a szavazás lebonyolításáért, és. annak tisztaságát veszélyez-' tette volna, hogy maga is in­dul a választásokon. Mindeddig nem dőlt el az a kérdés, hogy a Medzslisz képviselőit egy vagy két for­dulóban választják-e meg. Az első, március 14-én tartandó fordulóban a jelölteknek ab­szolút többségre lesz szüksé­gük, azaz körzetükben meg kell szerezniük a szavazatok ötven százalékát, plusz még egyet. Amelyik választókerü­letben ez senkinek sem sike­rül, a képviselői poszt sorsa a második, április 3-ra terve­zett fordulóban dől el. Itt már a relatív többség is elegendő, tehát a legtöbb szavazatot ka­pott jelölt jut be a 270 tagú iszlám nemzetgyűlésbe. A kétfordulós megoldást el­sőként a Tudeh-párt ellenez­te, s ma már a legtöbb poli­tikai csoportosulás is bírálja. Sőt hétfőn Baniszadr elnök is közölte, hogy az egy forduló- relatív többség híve. Teheránban folytatja mun­káját az ENSZ égisze alatt működő hattagú, nemzetközi ténymegállapító bizottság. Khomeini ajatollah felszólítot­Áfganisztáni cáfolat A Bakhtar afgán hírügy­nökség hétfőn határozottan cáfolta azokat a rágalmakat, amelyeket több nyugati saj­tószerv terjesztett vezető af­ganisztáni politikusok sorsá- róL A közlemény emlékeztet arra, hogy a Reuter és az AFP hírügynökségek, vala­mint a BBC, az Amerika Hangja, a Deutsche Welle és a peshawari rádióadók közöl­ték: Szultán Ali Kestmand, az Afganisztáni Egységes Né­pi Demokratikus Párt KB Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi tanács elnökhe­lyettese állítólag megsebesült egy lövöldözésben, 'majd ké­sőbb meghalt. A Bakhtar ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy Kest- mandot nemrégiben a Szov­jetunióba küldték gyógykeze­lésre. Erre azért volt szük­ség, mert Amin hosszabb idő­re böntönbe vetette őt, és egészsége az elszenvedett kínzások miatt megrendült. A politikus a közeljövőben ha­zatér Afganisztánba. Javuló export-import mérleg Ülésezik a kínai pártvezetés Félhivatalos kínai források­ból származó értesülés szerint Pekingben megkezdte munká­ját a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának ötö­dik plénuma. A plénum na­pirendjén a következő kér­dések szerepelnek: 1. Szerve­zeti problémák, a központi bizottság titkárságának meg­erősítése. 2. Tizenkét pontos dokumentum a párttagsággal szemben támasztott követel­mények megszigorításáról. 3. Liu Sao-csi volt államelnök rehabilitálása. 4. A Kínai Kommunista Párt soron levő XII. kongresszusának előké­szítése. 5. Eddig megoldatlan, úgynevezett történelmi kérdé­sek rendezése. Megfigyelők rámutatnak, hogy (kínai források szerint) az ötödik plénum összehívá­sát korábbra tervezték, _s eredetileg a napirenden sze­repelt volna a kínai gazdaság és a külpolitika kérdése is. A plénum fontos feladatá­nak ígérkezik azoknak a párt­vezetésben és a hadsereg ve­zetésében immár végrehaj­tott kádermozgatásoknak a szentesítése, amelyek célja egyrészt a vezetés bizonyos -fokú megfiatalítása, másrészt a megszabadulás azoktól a vezetőktől, akik ellenzik és szabotálják a pártvezetés vo­nalát és politikáját és ezért alkalmatlannak minősülnek a négy modernizálás megvaló­sítására. Megalapozottnak tű­nik az az értesülés, amely szerint a központi bizottság titkársága, Hu Jao-pang fő­titkár vezetésével, az eddigi­nél lényegesen fontosabb sze­rephez jut az egész párt irá­nyításában és átveszi Hua Kuo-feng pártelnök és Teng Hsziao-ping pártelnök párt­funkcióinak egy részét. Hírek szerint bekerül a központi bizottság titkárságába Csao Ce-jang, a Szecsuan tartomá­nyi pártbizottság első titkára, és Peng Csüng, a sanghaji el­ső titkár, akik egyidejűleg mi­niszterelnök-helyettesi rangot is kapnak. A két viszonylag fiatalabb politikus feladata lesz, hogy tehermentesítse Hua Kuo-fenget és Teng Hsziao-pinget. Az új felállás lehetővé teszi majd Hua Kuo- feng számára, hogy többéi foglalkozzék kifejezetten párt­ügyekkel, Teng Hsziao-ping számára pedig, hogy elsősor­ban stratégiai kérdésekre kon­centráljon. . A most folyó pártplénum kapcsán sokan felvetik a kér­dést, mi történik Vang Tung- hszinggel és „radikális” tár­saival, akik továbbra is jelen vannak ugyan a politikai bi­zottságban, bár a tényleges hatalomtól megfosztották őket. Eléggé általános vélemény, hogy a Hua—Teng-féle vezetés az „egység ,és a stabilitás” jelszava jegyében ezúttal is kompromisszumos megoldás­ra törekszik és a kizárások helyett inkább tovább növeli a politikai bizottság tagjainak számát. Azaz a „radikálisok” ügyének végleges rendezése valószínűleg a XII. pártkong­resszusra marad. (MTI) ta a forradalmi tanácsot: esz­közölje ki, hogy a bizottság találkozzék a sah rendszeré­nek megkínzott, rokkant ál­dozataival, az . elpusztultak hozzátartozóival. Ez lehetővé tenné, hogy a nemzetközi tes­tület teljesebb képet kapjon Reza Pahlavi rezsimjének bűntetteiről. Időközben az amerikai tú* szokat fogva tartó iszlám diá­kok szóvivői bejelentették: fontolóra veszik annak lehe­tőségét, hogy a bizottság ta­lálkozzék a túszokkal, ameny- nyiben e találkozó csak „vizs­gálati, ténymegállapító célo­kat” szolgál. A diákok egy­ben túlzott derűlátással vá­dolták Waldheim ENSZ-főtit- kárt azért, hogy a nemzet­közi bizottság munkáját a tú­szok sorsának alakulása szempontjából „bátorítónak” minősítette. Arcéi háttérrel Ahol Hosszan Baniszadr Január 25-e újabb mérföld­kő volt az iráni nép életében. A közel húszmillió választás­ra jogosult állampolgár 70— 75 százaléka járult az urnák­hoz, hogy — az ország két­ezer-ötszáz éves történetében először — köztársasági elnö­köt válasszon. A 106 induló jelölt közül — a választás napján már csupán heten maradtak versenyben — Ba­niszadr kapta a legtöbb sza­vazatot. A voksok 75 százalé­kával ért célba. Abol Hasszán Baniszadr, az iráni iszlám köztársaság első elnöke 1933. március 23-án született a nyugat-iráni Ha- madan városában. Vallásos neveltetésben részesült (apja Baniszadr ajatollah), ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy bekapcsolódjon a sah önkényuralmi rendsze­re elleni politikai küzdelem­be. A teheráni egyetem köz- gazdasági fakultásának első­éves hallgatójaként csatlako­zott Mohamed Mosszadik nemzeti frontjához és az if­júsági mozgalom egyik veze­tője lett. A Mosszadik mi­niszterelnököt megbuktató és liberális nemzeti programját elsöprő jobboldali puccs után gyakran bírálta a front jobb­szárnyát, amely behódolt a monarchiát helyreállító ame­rikai irányzatnak. Amikor 1963-ban a klérus és a lakosság egy része fel­lázadt Reza Pahlavi úgyneve­zett fehér forradalma ellen, s Khomeinit száműzték, Bani­szadr is külföldön keresett menedéket. Családjával együtt Párizsban telepedett le. Folytatta közgazdasági tanulmányait, ugyanakkor részt vállalt a sah ellen irá- hyuló küzdelemben. Az ak­kor Irakban élő Khomeini vei annak fia, az 1977-ben meg­gyilkolt Musztafa révén tar­tott kapcsolatot. Szabad Irán (Irán Azad) címmel perzsa- nyelvű lapot adott ki Fran­ciaországban; közreműködött az ajatollah hangszalagra vett beszédeinek iráni ter­jesztésében. Egyre nagyobb figyelmet szentelt országa gazdasági helyzetének. A Sorbonne-on megvédett dip­lomája az iráni földreform­mal, egyik Párizsban kiadott könyve Irán gazdasági hely­zetével, a másik pedig az olajipar jelenével és jövőjé­vel foglalkozik. Khomeinivel annak 1978-ban történt pári­zsi letelepedése óta szoros kapcsolatot tart. A főpap Ba­niszadr házának vendége volt, amíg alkalmas szállást nem találtak neki. Részt vett a hazatérés előkészítésében és kezdettől fogva Khomeini legszűkebb tanácsadó köré­hez tartozik. A múlt év őszén, amikor Bazargan miniszter- elnök lemondásra kénysze­rült, Baniszadr friss külügy­miniszterként önállóan akart cselekedni a túszügyben. Be­jelentette, hogy New Yorkija utazik a Biztonsági Tanács ülésére, ezért Khomeini ha­bozás nélkül megfosztotta őt külügyminiszteri funkciójától. Ez az epizód is érzékeltette: Bäniszadmak megvannak a saját elképzelései az ország ügyeinek irányításáról és a társad alrrfi-gazdasági beren­dezkedéséről is. A választási küzdelem idején elhangzott kijelentései arról tanúskod­nak, hogy következetes akar maradni a maga választotta úthoz. Szeretné megőrizni a soknemzetiségű Irán egysé­gét, autonómiát biztosítva a kurdoknak és az azerbajdzsá­noknak. De, ha a tárgyalások nem vezetnek célra, kész fegyverrel leverni a lázon­gást. Ehhez erős központi ha-* talomra van szükség, amely­nek megteremtéséhez azon­nal hozzálátott. A március 15-re tervezett parlamenti vá­lasztások után át fogja szer­vezni a kormányt, feloszlatja az iszlám forradalmi tanácsot, megteremtve a polgári de­mokratikus. kormányzás fel­tételeit. Ezzel párhuzamosan Bani­szadr folytatni kívánja a már megkezdett gazdasági átszer­vezést. Kezdeti lépésként ál­lamosította a bankokat és az ország 53 legnagyobb ipar- vállalatát; készül a földre­formtörvény és a külkereske­delem állami ellenőrzésének tervezete; az oktatási és az egészségügyi, valamint a tár­sadalombiztosítási program, amelynek megvalósításához jelentős pénzeszközökre lesz szükség. Az olajbevétel — napi 80—90 millió dollár — és a jelenlegi termelési szinf csifpán a létfenntartáshoz ele­gendő, fejlesztésre már nem. A belső béke és rend megte­remtése mellett biztosítani kell a fejlődés külső feltéte­leit is. Baniszadr elképzelései sze­rint az új iráni kormánynak el nem kötelezett politikát kell folytatnia, támogatni a felszabadító mozgalmakat. E kereteken belül jó kapcsola­tokra törekszik szomszédai­val, és rendezni kívánja Irán és az Egyesült Államok kap­csolatait, amelyek, a tavaly februári fordulat nyomán, de különösen az amerikai nagy- követség november 4-i meg­szállása óta a mélypontra süllyedtek. Baniszadr új el­képzeléseket dolgozott ki a túszok szabadon bocsátásá­ra, s a jelek szerint azokat Khomeinivel is jóváhagyatta. Eszerint: ha Washington nyi­latkozatban ismeri el, hogy hibákat követett el az iráni —amerikai kapcsolatokban; nem akadályozza meg a sah kiadatását Panamából és a vizsgálat lefolytatását, szá­míthat a túszok szabadon bo­csátására. Az iráni—amerikai viszony azonban már soha nem lehet a régi. Az iráni népnek oko­zott sérelmek túl mély sebe­ket ütöttek, s az új köztársa­sági elnök jól ismeri az im­perializmus természetét. Alig­ha hagyhatja figyelmen kívül, hogy Carter utasítására — a rendezési kísérletek ellenére is — a Perzsa-öböl térségébe irányítottak négy újabb ame­rikai hadihajót, fedélzetén 1800 tengerészgyalogossal, partraszállító járművekkel, harci helikopterekkel és M 60-as páncélosokkal. A kato­nai fenyegetés, a beavatkozás veszélye még nem szűnt meg. Nyilván ennek is tulajdonít­ható, hogy Khomeini Bani- szadr-t bízta meg a hadsereg- főparancsnoki tiszt ellátásá­val is. Kan.yó András

Next

/
Thumbnails
Contents