Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

Az OBV salgótarjáni bányagépgyárában gyártott termékek jelentős része exportra kerül. Elkészült Jugoszlávia részére egy bányai szállítóberendezés guruló-törő alapkerete, melyet még ebben a hónapba n útnak indítanak déli szom szádunknak. A képen Kovács János lakatos az elszállítandó egység végszerelését végzi — bábel-felv. — Sávúié export-import mérleg A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Sikeres évet zárt a külke­reskedelem: javult a gazda­sági egyensúly és a tervezett­nél is kedvezőbb eredményt értünk el a külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentésében — vonta meg az elmúlt év export-import forgalom alapvető mérlegét Veress Péter külke- gű. Az 1979. évi 1974—78. évi világpiaci árak szolgáltak bázisul, amelyek számunkra kedvezőtlenül ala­kultak. Népgazdaságunk számára, hangsúlyozta a miniszter, a magyar—szovjet árucsere­jelentősé- magyar— reskedelmi miniszter sajtótájékoztatóján a keddi szovjet rubelelszámolású for- Parla- galom értéke meghaladta mentben. Ami a külkereske­delmi forgalom alakulását illeti: 1979-ben a kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több volt, mint egy évvel ko­rábban, a behozatal viszont 3 százalékkal maradt alatta az 1978. évinek. A teljes export árszínvonala 4, az importé 5,6 százalékkal növekedett. Az árváltozások következtében az összes kivitel 17 százalék­kal, az összes behozatal pe­dig 3 százalékkal nőtt. A tel­jes kivitelben 47,5 százalékról 51,3 százalékra nőtt a nem rubelelszámolású forgalom aránya. A behozatalban — bár nem ilyen mértékben — el­lentétes folyamat játszódott le. Magyarország rubelelszá­molású külkereskedelmi for­galmáról szólva a miniszter elmondotta, hogy az 1979-ben közel 7 százalékkal bővült az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor a cserearány a tervezettnek megfelelően, mintegy 2 százalékkal rom­lott. Ennek oka a világpiaci árak alakulása volt, mivel az 1979-re vonatkozó árakra az 4,7 milliárd rubelt. Expor­tunk mintegy 8, importunk 12 százalékkal volt magasabb az előző évi árucserénél. Mind a behozatalban, mind a kivitel­ben a Szovjetunióval 1979-ben lebonyolított forgalom a tel­jes külkereskedelmi árucse­re közel egyharmada volt. Megvalósultak az európai szocialista országokkal fenn­álló éves megállapodások elő­irányzatai. A forgalom egy év alatt 10 száza’ékkal nőtt, ezen belül a kivitel 14, a be­hozatal pedig 6- százalékkal lett nagyobb. Veress Péter részletesen be­számolt arról, hogy 1979-ben a szakosított szerződések alap­ján bonyolódott le a KGST- országokba irányuló összki- vitelünk 34 százaléka és össz- behoza tálunk 23 százaléka. A Szovjetunióba irányuló exportunk több mint 50 szá­zalékát gépek és berendezé­sek alkotják, ezen belül a szakosított termékek része­sedése eléri az 56 százalékot. A magyar—szovjet együttmű­ködés egyik impozáns pél­dája az autóipari kooperáció, amely több vállalatunknak biztosít hosszú távon nagyvo­lumenű termelést. 19-féle munkaigényes szerelvény nagy szériájú — 300—400 ezer egység — gyártásáról és kivi­teléről van szó, amellyel 15 ezer személygépkocsi beho­zatalának pénzügyi fedezetét biztosítjuk. Ugvancsak a hosszú távú együttműködést szolgálja a Vinnyica—Albertir- sa közötti 750 kilovoltos táv­vezeték, amely a Szovjetunió déli villamos energetikai bá­zisával kapcsolja össze ha­zánkat. Ez év végéig 47 szá­zalékra emelkedik a Szov­jetunióból származó energia­behozatalunk összenergia-fel- használásunkban. Ennek mű­szaki lehetőségét energetikai rendszerünk — a Barátság I., II. kőolajvezetékek, a nagy- feszültségű villamos távveze­tékek, a Testvériség földgáz- vezeték — integrálódása biz­tosítja. A timföld-alumíni­um egyezmény keretében 300 ezer tonna timföldért 150 ezer tonna alumíniumot ka­punk az idén. A Szóvjetunió után a gyár­tásszakosítást és a kooperáci­ót illetően az NDK hazánk második legjelentősebb gaz­dasági partnere. Jelentős partnerünk a gyár­tásszakosításban és kooperá­cióban Csehszlovákia is. (Folytatás a 2. oldalon.) XXXVi fVF 48. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980 FEBRUAR 27., SZERDA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! NÓGRÁD a-z Mszmp nograo megyei bizottsága es a megyei tanacs lapja Hatékonyai»!» együttműködést a vizsgálatot végző szervek között Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület többek között megvitatta Illés Miklósnak, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének beszámolóját az állami ellenőrzés területi koordinációjának tapasztalatairól és javaslatát a végrehaj­tó bizottság 1980. évi ellenőrzési tervére. Ezzel együtt tár­gyalta a végrehajtó bizottság a megyei tanács pénzügyi osz­tályának jelentését és a PM Bevételi Főigazgatóság Nógrád megyei hivatalának tájékoztatóját a tanácsi szervek tava- lyi pénzügyi gazdasági ellenőrzésének, a tanácsi vállalatok felügyeleti ellenőrzésének főbb tapasztalatairól, a belső ellenőrzés helyzetéről. Mindkét jelentés, de a vita résztvevői is azt erősítették, hogy az ellenőrzésre kötele- zett szervek a munka tartal­mi és szervezeti fejlesztésére hozott központi és megyei ha­tározatoknak megfelelően te­vékenykedtek az elmúlt év­ben. Javult az ellenőrző mun­ka előkészítése, tervszerűsége és az együttműködés is a vizs­gálatokat végző szervek kö­zött. Eredményes együttmű­ködést alakított ki többek kö­zött a bevételi hivatal és a tanácsi szakigazgatási szervek­kel. Az áruellenőrzéseket pél­dául közösen végezték. Terv­szerűbbé váltak az utóellen­őrzések. A vizsgálatot végző szervek: egyre többször meg­nézték, hogy a gazdasági egy­ségek, intézmények vezetői milyen tanulságokat vontak le az ellenőrzésekből. Milyen intézkedéseket tettek a hi­bák kijavítására, a mulasz­tók felelősségre vonására. Az elmúlt évben több mint 900 ellenőrzést és mintegy 250 különböző jellegű vizsgá­latot végeztek a gazdálkodási egységeknél, tanácsoknál. Egyedül a népi ellenőrzési bizottság a megye több mint másfél száz gazdasági egysé­génél, intézményesnél vizsgá­lódott. A PM Bevételi Fő­igazgatóság Nógrád megyei hivatala több mint 700 pénz­ügyi revíziót tartott minisz­tériumi és tanácsi vállala­toknál, szövetkezeteknél. Ezen kívül közel száz egységnél cél- és témavizsgálatokat tartot­tak. Ahogy az elnökhelyette­si beszámoló megállapította, valamennyi vizsgálatot számí­tásba véve, egy-egy gazdasági egységben, intézményben át­lagosan 3—4 ellenőrzést vé­geztek 1979-ben. Az elmúlt évi kedvező tapasztalatok kö­zé tartozik, hogy a vizsgála­tot végző szervek a gazda­sági, a pénzügyi ellenőrzések során igen nagy figyelmet fordítottak a vállalati munka tervszerűségére, szervezettsé­gére, gazdaságosságára, a vál­lalatvezetés munkájának ha­tékonyságára, az üzemi de­mokrácia fórumainak műkö­désére, a társadalmi tulajdon védelmére. A beszámolók, a vita részt­vevői — dr. Csonka Tibor Nógrád megyei főügyész. Ko­vács Lajos, a Pénzügyminisz­térium osztályvezető-helyet­tese, Németh Pétemé, a Nóg­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese és Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese — azonban okkal tették szóvá a vizsgálatok, az ellenőrzések magas számát. A tavalyinál kevesebb, de a még gondo­sabban előkészített, a még tervszerűbb vizsgálatok min­den bizonnyal tovább javíta* nák az ellenőrző munka ha­tékonyságát. Mint, ahogy le­hetséges és szükséges is ja­vítani a vizsgálatot végző szervek együttműködését, el­kerüljék az azonos témák és területek vizsgálatát, s a vizsgálatok valóban segítsék a hatékonyabb megelőző mun­kát a megye vállalatainál, in­tézményeinél. A végrehajtó bizottság idei ellenőrzési terve akárcsak az állami ellenőrzés területi koordinációjában részt vevő szervek programjai a koráb­binál egyértelműbben, követ­kezetesebben számolnak mindezekkel a követelmé­nyekkel. A vizsgálódások, el­lenőrzések során a legna­gyobb figyelmet az V. öt­éves terv célkitűzéseinek, az 1980-as tervek teljesítésére, az exportlehetőségek bővíté­sére, az ésszerű, takarékos, jövedelmező gazdálkodásra fordítják. A tervek között szerepel — a végrehajtó bi­zottság határozatba foglalta — a vizsgálatokat végző szer­vek együttműködésének szé­lesítése. S számol a szövetke­zetek 3 szövetségének — a MÉSZÖV, a TESZÖV. és a KISZÖV — részvételével is a koordinációban. Ugyanakkor a testület felhívta a figyel­met a vállalatoknál folyó bel­ső ellenőrzési tevékenység ja­vítására. Kern cél — eszköz! ww tv Szervezési tapasztalatok a FUTOBER-ben Az Építésügyi és Városfej- esztési Minisztérium rende­lésében tegnap a FŰTÖBER íagybátonyi gyáregységében negkezdődött a sorrendben tizennegyedik szervezési ta­pasztalatcsere, amelyen a me­gyebeliek mellett részt vesznek az ÉVM-hez tartozó vala­mennyi építőanyag-ipari és szerkezetgyártó vállalatok szervezésvezetői, munkatársai ás a termelést vezetők. Az összejövetelen a többi között megjelent Koska János, az ÉVM főosztályvezető-helyet­tese és Varga László, a FŰ- rÖBER igazgatója. A kétna­pos program során a résztve­vők a témával, kapcsolatos előadásokat hallgatnak meg, s vitáznak felettük, megismer­kednek a FŰTÖBER nagybá- tonyi gyáregységével, majd konzultáción elemzik a látot- takat-tapasztaltakat. * A tegnapi programot Koska János nyitotta meg, aki rö­viden összefoglalta az eddigi tapasztalatcserék jelentőségét, s vázolta azokat az igénye­ket, amelyek a jelen körül­ményekhez igazodva, mind jobban segítik a népgazdasá­got, valamint ismertette a vál­lalatok előtt álló feladato­kat. A főosztályvezető-helyet­tes hangsúlyozta: A szervezés nem cél, hanem eszköz, amit mind hatékonyabban kell ér­vényre juttatni. Ezt kérte és hangsúlyozta egyébként az építőiparban dolgozó vezetők és szervezők részére megtar­tott két utóbbi miniszteri ér­tekezlet is. Ezt. követően Varga László, a FŰTÖBER Vállalat igazga­tója mutatta be — szóban — a megjelenteknek a vállala­tot, gyáregységeit, azok fejlő­dését és tevékenységét. El­mondotta; termékeik nagy része már eléri, a nemzetközi színvonalat konstrukcióban, hatékonyságban, megbízható­ságban, teljesítményben egy­re inkább tartják a velük szemben felállított „mércét”. Az előadások sorát dr. Ko­csis József, a Budapesti Mű­szaki Egyetem docense nyi­totta meg, aki hosszan, ala­posan beszélt a „kivételek el­ve” alapján zajló irányítási módszerről. Ennek* lényege, hogy a termelési rendszer fo­lyamatosan irányított és el­lenőrzött, a kitűzött cél és a tervezett program adatainak, majd információinak állandó összehasonlításával a szüksé­ges döntéselőkészítő és döntő, majd beavatkozó apparátus közreműködésével bonyolódik le. A terv és a tény csak ak­kor tér el egymástól, ha a működési rendszert zavaró hatások érik. Ennek megelő­zése előre fel kell mérni ezek előfordulásának valószí­nűségét, s nagy szükség van az egyes döntési eltérések meghatározására. így dolgozó­nak, művezetőnek, üzemveze­tőnek, főmérnöknek egyaránt tudnia kell, a következő szin­tű elhatározások véghezvite­léről. A docens részletesen ele­mezte az irányítás, a szerve­zés és a végrehajtás közötti szükségszerű kapcsolatokat, s példákon keresztül illusztrálta a mielőbbi döntések szükség- szerűségét. Ezt követően két előadás hangzott el, élénk ér­deklődéstől kísérve. Előbbi a fűtőbereseknek „testhezálló” témáról: a lakáskonvektorok gyártási folyamatának irányí­tásáról szólt, a másik pedig a Kavicsbánya Vállalatnál le­zajlott termelési folyamat ügyvitelszervezésről számolt be. A tanácskozás ma folytatja és fejezi be munkáját. Közművelődés Szécsényben Igények és kínálat közeledése A művelődéssel foglalkozó szerveknél, intézményekben sorra készültek ezekben a he­tekben az elemzések a köz- művelődési párthatározat és a közművelődésről intézkedő törvény megjelenése óta el­telt időszakról. A helyzetfel­mérés, az eredmények szám­bavétele és a megoldásra vá­ró feladatok reális felmérése sokat jelenthet a gyakorlati közművelődési 'munka javítá­sában. A Szécsényi nagyközségi Tanácson úgy értékelték: fel­gyorsult a közművelődési te­vékenység, különösen azw aktív formák bontakoztak ki áz el­múlt években. Közelebb ke­rültek egymáshoz az igények és a kínálat. Fokozottan tö­rődtek az intézményekben a munkások művelődésének se­gítésével és az ifjúság külön­böző rétegeinek biztosított művelődési-szórakozási lehe­tőségek gyarapításával. Erő­södött az a törekvés, hogy az alapellátást javítsák. Jelleg­zetes színt hozott Szécsény kulturális életébe a múzeum — közművélődési vonatkozás­ban nyitottabbá vált, eredmé­nyesen kísérletezett új tor­mákkal. A nagyközségi Krú­dy Gyula Könyvtár egyre eredményesebben szolgálja az olvasóvá nevelést. A II. Rá­kóczi Ferenc Művelődési Köz­pont tevékenysége sokrétűbbé vált — nevelésközpontúságra való törekvés, igényre sza­bott programok keresése, színvonalas kiállítások, a ze­nei nevelés támogatása mu­tatja. A közművelődés társadal­masítását és a valós igények felmérését jól szolgálja a vál­lalatok, üzemek és a kulturá­lis intézmények együttműkö­dése. A megkötött szerződések egyben az anyagi eszközök tudatosabb, célszerűbb fel- használását is segítik. Gondot jelent a felnőttoktatás iránti érdeklődés csökkenése — az elemzett időszakban 120 fő vett részt a dolgozók magán­vizsgára előkészítő tanfolya­main, de újratermelődik a hiányos végzettség. Növekszik viszont a mezőgazdasági szak- középiskola iránti érdeklődés a felnőttek körében. Ma sem megoldott még a naponta in­gázó, mintegy 2200 dolgozó bekapcsolása a nagyközség kulturális vérkeringésébe. Javultak az intézmények anyagi és személyi feltételei, a megnövekedett támogatás a tartalmi munkát segítheti, ugyanígy a korábbinál több szakképzett népművelő. Álta­lában az értelmiségiek részt vállalnak a közművelődési munkából — igaz, a műszaki és agrárértelmiség még csak kis számban. Ami a feltéte­leket rontja: a művelődési központ rossz állapota. A nagyközségi tanács elképzelé­sei között szerepel egy új mű­velődési központ megvalósí­tása. Ahhoz, hogy a Szécsény vonzáskörzetébe tartozó 15— 20 ezer ember kulturális el­látását megfelelő szinten tud­ják biztosítani, az elért ered­ményekre támaszkodva to­vább kell fejleszteni a köz- művelődés társadalmi bázisát, feltételeit, segíteni az intéz­ményeket terveik megvalósí­tásában. éíll

Next

/
Thumbnails
Contents