Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
\ Világ proletárjai, egyesüljetek! NOG iJSIi i^rm AZ- V S 2..V ft K O is * % 0 r^-É 0 Y'^r fetZ Í-'G-Á .: FS' fi'^E G' y ti 1 A fi *'C’S . L A PJÄ XXXVI ÉVF., 28. SZÁM ARA: 1.60 FORINT 1980. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődésétől 1980. február 2. 1979-ben a gazdasági fejlődés iránya alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előirt követelményeknek- A gazdasági munka fő feladata, a gazdasági egyensúly javítása megvalósult, ezen belül elsősorban a nem rubelelszámolású külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentése alakult a tervezettnél kedvezőbben. A külső egyensúly' javulásához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évinél sokkal kisebb készletfelhalmozása miatt — .csökkeni. Mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakúltak. • A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A termelés mennyisége és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel összhangban változott, a kivitel dinamikusan nőtt- A népgazdaság egészében a termelési szerkezét átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek a munkaerőgazdálkodásban. Az élő munka termelékenysége emelkedett, azonban a gazdálkodás hatékonyságának javítása nem volt kielégítő. Az eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelményekhez. 1979-ben a megtermelt nemzeti jövedelem, az előzetes adatok szerint, meghaladta az 550 milliárd forintot- Összehasonlító áron a növekedés 1—1,5 százalék volt, kisebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgazdaság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása csökkent. Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a tervnek megfelelően,, elsősorban az exportárualapot bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett- A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következtében a belföldi felhasználás 1978-hoz képest összességében kb. 6 százalékkal csökkent. Értéke ennek ellenére 1979- ben is nagyobb volt a termelésnél. A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mérséklődötta népgazdaság 1979. évi fejlődésének főbb mutatöszamai Terv Tény az 1978. évi százalékában Nemzeti jövedelem 103—104 101—101,5 Ipari termelés 104 102,8 Országos építési-szerelési tevékenység 100 101 Mezőgazdasági termékek termelése 103—103,5 100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 102 100 A lakosság összes fogyasztása 102,5—103 102,5—103 A szocialista szervezetek beruházásai, milliárd forint 204—206 203 Ipar A népgazdasági terv az ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb, 4 százalékos növelését irányozta elő. A szocialista ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emelkedett. A termelés alakulását befolyásolta az, hogy — a lehetőségekkel összhangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a termelés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszerkezet, minőség, az időnként akadozó anyag-, főleg importanyag-ellátás, a kooperációs kapcsolatok. A vegyipar 4,6 százalékkal növelte termelését. Az építőanyag-ipar, a gépipar és az élelmiszeripar termelése 3— 3,5 százalékkal nőtt. Viszonylag mérsékelten emelkedett a kohászat termelése, a köny- nvűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentősebben a gépek és gépi berendezések gyártása, a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése bővült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek exportértékesítése jelentősen, 11,9 százalékkal fokozódott, A vállalatok és szövetkezetek mind rubel-, mind nem rubel- elszámolású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubelviszonylatú export átlagosnál jóval nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegyipari termékek piacán élénk volt a kereslet és e termékekből növekvő áron lehetett bővíteni a kivitelt. Számottevően nőtt az élelmiszeripari termékek dol- lárviszonylatú kivitele is. A belföldi felhasználáson belül a termelőágazatok vásárlásai lényegében a múlt' évi szinten maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Az 1979. évi termelés mennyisége Az 1979. év az 1978. év százalékában Villamos energia, milliárd kWó 24,5 96,0 Szén, millió tonna 25.7 100,0 Kőolaj, millió tonna 2,0 92,2 Földgáz, milliárd köbméter 6,5 88,7 Acél, millió tonna 3,9 100.8 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 101,6 Bauxit, millió tonna 3.0 * 102,7 Timföld, ezer tonna 793,4 101,0 Alumínium-félgyártmány, ezer tonna 145,3 96,3 Tégla, milliárd darab 1,9 98,6 Cement, millió tonna 4,9 102,0 Műtrágya, hatóanyagban ezer tonna 1042,5 101,9 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 23,1 102,7 Műanyagok, ezer tonna 294,0 138.2 Vegyi szálak, ezer tonna 27,3 96,3 Autóbusz, eze- darab 13,4 102,1 Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd forint 5,2 115,4 Televízió, ezer darab 421,0 96,8 Ebből: színestelevízió ezer db' 26.7 82,1 Magnetofon, ezer darab 344,3 127,4 Hűtőszekrény, ezer darab 458JÍ 106,1 Mosógép, ezer darab 218* 98,0. Háztartási villamos forróvíz-tároló, 168JB ezer darab 91,5 Háztartási edény, ezer tonna 90,9 Bútor, folyó áron, milliárd forint 10,8 107,8 Pamutszövet, millió négyzetméter 348,8 95,5 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 41,0 96,3 Cipő, millió pár 44,8 97,6 Csontos nyers hús, ezer tonna 593,1 108.6 Fogyasztói tej, millió liter 797,7 101,9 Vágott baromfi, ezer tonna 160,7 102,7 Napraforgóolaj, ezer tonna 85,8 116,5 Sör, millió hektoliter 7,4 102,2 Liszt, millió tonna 1,3 100,1 Kenyér, millió tonna 0,9 99,6 Cukor, ezer tonna 497,4 100,3 A szocialista iparban foglalkoztatottaik száma éves átlagban 1 660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, minrt egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az egységnyi állóeszközre jutó termelés tovább csökkent. Az ipari beruházások körében az 1979-re tervezett jelentős üzembe helyezések megvalósultajk. Elkészült, a többi között a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának első üteme és ezzel a gázszállítási kapacitás évi 5,3 milliárd köbméterre nőtt. A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a deáki bauxitbánya. Termel az új Bélapátfalvai Cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemencesora. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A Tiszai Kőolajfinomítóban elkezdődött a kőolaj-feldolgozás. A cukorrépa-feldolgozási idény elején átadták a napi 6000 tonna cukorrépa feldolgozására / alkalmas Hajdúsági Cukorgyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnak 1980-ra. Megkezdte a termelést a Kaposvári Húskombinát új üzeme. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység 1 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2,1 százalékkal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővel, 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dolgozok létszáma is számottevően csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a kivitelező építőiparban 3,9 százalékkal emelkedett. Az építőipai! termelés gépesítettsége fokozódott, a korszerű építési módok terjedésével a münkák szervezettsége javult. Az építőipari kivitelezők 1979-ben lényegesen kevesebb építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1978-ban, a kivitelezés alatt álló építmények átlagos nagysága azonban növekedett. Az építési piac feszültségei enyhültek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette, mint a korábbi években. 1979-ben 88 300 lakás épült fel, valamivel .több mint 1978-ban. a tervben számítottnál 1700-zal kevesebb. Az állami erőből épített lakások száma 34 200 volt, ez több mint 3000 lakással haladta meg az előirányzottat. Magánerőből mind az előző évinél, mind a tervezettnél kevesebb lakás épült. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodásr vízgazdálkodás 1979-ben a mezőgazdasági hanem összességében az előző termékek termelése, a kedve- évi szántén maradt. Az állami zőtlen időjárás miatt í— ' a gazdaságok és a mezőgazda- j tervtől eltérően — nem nőtt, (Folytatás a 2. oldalon.) 1 Csaknem 5 millió harisnya készült tavaly Nagybátonyban, a harisnyagyárban. Az idén még magasabbra állították a mércét. Már az első negyedévben mintegy 1,4 millió > harisnyát készítenek. Képünkön Mezővári Zoltánná gyártásközi ellenőr munka közben. — bábéi felvétele — Csatlakozások a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához Élénk visszhangra talált megyénk üzemeiben a Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti Vörös Csillag Gépgyárának Sziklai Sándor .vasöntő szocialista brigádjának felhívása. A február 2-i lapszámunkban részletesen közölt felhíváshoz már a kora reggeli órákban több brigád jelentette be csatlakozását. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemfenntartási gyárrészlegében a karbantartó Kun Béla Szocialista Brigád, a technológiai főosztályon pedig a Géléi ■ András műszaki kollektíva tartott gyűlést. A 26—26 tagú brigádok kéréssel fordultak a vállalat 147 szocialista brigádjának dolgozóihoz, hogy a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére 1980. március 22-én végezzenek társadalmi munkát. A ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényj gyáregységében a KISZ-esek kezdeményezték a csatlakozást, melynek eredményeként a gyár valamennyi kollektívája elfogadta a felhívást. Március 22-én kizárólagos tőkésexportra termelnek, s az ebből származó bért a ráróspusztai úttörőtábor korszerűsítésére fordítják. Mindezen felül a brigádok elfogadták a KISZ-bizottság azon felhívását is, mely szerint a gyár dolgozói plusz tízórás társadalmi munkát végezzenek a gyáregység fennállásának tizedik évfordulója tiszteletére, ennek értéke szintén a gyermekintézmények helyzetét könnyítené. Itt jegyezzük meg, hogy a KISZ balassagyarmati játási bizottsága és testületé az országos felhíváshoz csatlakozva; március 22-én a szécsényi gyáregységben segít majd e vállalás megvalósításában. A FŰTÖBER nagybátonyi gyárából az összes szocialista brigád részvételét jelentette be az országos akcióban, a március 22-i kommunista műszakon felül vállalták egyebek között, hogy a gyermekintézményektől érkező rendeléseket soron kívül legyártják. Ezeken • kívül számos helyről érkezett telefonhívás szerkesztőségünkhöz, többen jelentették be csatlakozásukat. Így például a ZIM sálgótarjáni gyáregységéből elsőként a Ság- vári Endre nevét viselő kollektíva, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalattól az Április 4. Szocialista Brigád tett felajánlásokat. ’ Gromiko befejezte tárgyalásait Bukarestben V Szombaton Bukarestben befejeződtek Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, á Szovjetunió külügyminisztere és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke közötti tárgyalások. A szombati zárómegbeszélésen a felek néhány, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémán kívül áttekintették a Szovjetunió és a Román Szocialista Köztársaság kétoldalú kapcsolatai fejlődésének kérdéseit is. A tárgyalásokon szovjet részről Viktor Malcev, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és Vaszilij Droz- gyenkó, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió bukaresti nagykövete; román részről Paul Niculescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és Stefan Andrei, az RKP KB PVB póttagja, a külügyminiszter vett részt. Andrej Gromiko szombaton elutazott Bukarestből. 'A
