Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
✓ Kongresszustól kongresszusig Ember helyett gépek a nehéz fizikai munka könnyítéséért t Ahogy a központban látják Minden vezető ismerje feladatát, és hajtsa végre Interjú a BRG termelési igazgatójával A két kongresszus között tovább csökkent a nehéz fizikai munka a termelés és a szállítás legkülönbözőbb területein./ Mind több helyen okos, nagy teljesítményű gépek, automaták helyettesítik, könnyítik az emberek munkáját. Természetesen az emberi erő kiváltása hosszú távú feladat, amelynek megoldása csak sok-sok millió forint értékű gép beszerzésével, felszerelésével válik lehetővé. A 80 ezer dolgozót foglalkoztató kohászatban több mint 25 milliárd forintot fordítottak beruházásra a két kongresszus közötti időszakban. Alapvetően rekonstrukciós feladatokat oldottak meg. Elsődleges cél vol az évszázados, korszerűtlen Siemens-Martin technológia visszaszorítása. A régi kemencéket, s velük együtt a forró, egészségtelen, poros munkahelyi környezetet konverterművekkel, tiszta, egészségesebb csarnokokkal váltják fel. Ez a .technológia lényegesen termelékenyebb elődeinél, s alkalmazásával szinte teljesen megszűnik a korábbi nehéz fizikai munka. A Lenin Kohászati Művekben és a Dunái Vasműben a konverterüzemek építése félidejéhez érkezett. Nagyot léptek előre a kovácsolás gépesítésében is. A nehéz munkadarabok forgatásával párosuló kovácsolás, amelynél a munka minősége kizárólag a kétkezi munkás ügyességén és erején múlik, ma már csak Diósgyőrött és a Ganz-MÁ- VAG-ban él, a többi kohászati üzemben megoldották gépesítését. Az öntőmunkások nehéz fizikai munkáját automatasorok felállításával könnyítették, egyebek között á Magyar Vagon- és Gépgyárban. A hazai szénbányákban az elmúlt öt évben több mint hárommilliárdot fordítottak a munkahelyek gépesítésére. Minden dolgozóra 600 ezer forint értékű új gép jutott. A mélyművelésű szénbányákban Ezekben a hetekben országszerte megtartották a munkásőrség hagyományos egy- séggyűléseit. Értékelték azok munkáját, akik munkájuk, hivatásuk gyakorlása mellett önként vállalták a fegyveres szolgálatot társadalmunk rendjének, szocialista vívmányainak védelmében. A munkásőrség tagjai anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szabad. idejüket áldozzák azért, hogy párt. megbízatásuknak eleget tegyenek. Ezért állapíthatták meg az egységgyűléseken, hogy tovább nőtt a munkásőrök társadalmi elismerése, egyaránt helytálltak munkahelyi, társadalmi, gazdasági és szolgálati kötelességük teljesítésében. Munkásőrnek lenni —megtiszteltetés. A munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjaiból állá testület, melynek személyi állománya örvendetesen fiatalodik. A munkásőrség tagjaiét év alatt 30—40 százalékkal nőtt a termelési munkafolyamatok gépesítettsége. Egyebek között 70 kombájn és 50 önjáró biztosítóberendezés dolgozik a bányákban. Ma már a jövesztésnek 65, a felrakásnak 85, a szállításnak pedig 96 százaléka gépesített. Lyu- kóbányán például — a munka jelentős könnyítése inellett — termelési rekordot is eredményezett a gépesítés. Az országban elsőként már két ízben küldtek a felszínre egy év alatt egymillió tonna szénnél is többet. A következő esztendőkben elsősorban a vágathajtások gépesítése és a személyszállítás korszerűsítése a fő feladat a hazai bányászatban. A több mint félmillió dolgozót foglalkoztató gépiparban, a két kongresszus közötti időszakban 56 millió forintot fordítottak beruházásra. Jelentős eredmény, hogy minden 100 forintból 69-et új gépekre költöttek és csak 25-öt építésre, illetve hat forintot tervezésre. Ennek ellenére még mindig több tízezer régi, nehezen kezelhető eszterga dolgozik az országban, amelyeken a munkadarabok állítása, forgatása meglehetősen nehéz fizikai munkát igényel. Mind több vállalat tér át fokozatosan a legkorszerűbb technikára. A csepeli üzemekben például már több miniszámítógép-ve- zérlésfi szerszámgép dolgozik. A technológiai korszerűsítésre, gépesítésre elsősorban azgni-vállalatoknál költötték a legtöbbet, amelyek részt vettek a kiemelt fejlesztési programok megvalósításában. Aunak csaknem egy harmada a KlSZ korosztályába tartozik. Fiatalok és idősebbek együtt vesznek részt a kiképzéseken és gyakorlatokon, közös munkájukban testet ölt forradalmi hagyományaink ápolása, a jelenért és a jövőért érzett közös felelősségtudat. A nagyüzemekben, termelőszövetkezetekben, a gazdasági éiet minden területén csatlakoztak a munkásőr- kollektívák a kongresszusi és felszabadulási versenyhez. Nem kétséges, hogy munkásőreink be is váltják adott szavukat, s nem is csak a munkahelyükön. Az elmúlt öt esztendő kiképzési és gyakorlati feladatainak valóra váltásáért a hódmezővásárhelyi városi egység hatodik, a Mecseki Szénbányák egysége, a dunaújvárosi városi egység, a pásztói és a tamás: járási egység ötödik alkalommal nyerte el a megyei parancsnokság „Legjobb öntomata gépsorok százai álltak munkába a Medicornál, az Ikarusban, a Videotonban, a győri Rábában, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Üzemeikben szalagszerű szerelőmunka folyik. A következő években nagyobb hangsúlyt helyeznek a termelőeszközgyártás modernizálására, bővítésére, így az eddigieknél több, korszerűbb szerszámgép kerülhet majd a hazai üzemekbe az elavult berendezések felváltására. A nehéz fizikai munka könnyítését, az egyre csökkenő munkaerő pótlását, s ezzel párhuzamosan a kiszolgálás gyorsítását, színvonalának javítását tűzte célul a kereskedelem ötéves fejlesztési programja is. Eddig 4,4 milliárd forintot fordítottak a kereskedelem és a vendéglátás gépesítésére. Különösen az áruszállításban és -raktározásban értek el biztató eredményeket. Sokat segített a konténerek bevezetése, elterjesztése. öt év alatt néhány ezerről 40 ezerre nőtt a kereskedelmi szállítótartályok száma. Csaknem 4 ezer üzletbe ezekkel fuvarozzák az áruutánpótlást. A FŰSZERT és a KÖZÉRT megrendeléseinek 70 százaléka már ezzel a módszerrel kerül a boltokba. Az ilyen fuvarozás az áruk ötszöri-hatszori rakodását teszi fölöslegessé, több millió tonna cipelésétől, emelgetésétől mentesíti a szállítókat. Az utóbbi években épült, korszerű, nagy raktárak többségében is ismeretlen már a nehéz fizikai munka. Szinte az egész nagykereskedelemben könnyen mozgatható, rakodólapokon tárolják, azokon szállítják a különféle árukat. A raktári munkát 600 ezer ilyen rakodólap és több mint 1500 targonca segíti. A Cipőbolt Vállalat új törökbálinti raktárában már a targoncavezető is fölösleges, hiszen a kiszolgálást, szállítást, raktározást teljesen automatizálták. álló egység” címet és vándorserleget. Munkásőrségünk a nemzetközi összehasonlításban is Sizép eredményeket ért el. A szocialista országok hasonló szervezetei között folyó versenyben az NDK Munkásőrségének vándorzászlaja egy évre a veszprémi városi egységhez, a Csehszlovák Népi Milícia zászlaja pedig a tatai városi egységhez került. A testület tagjai hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és a munkásőrség fennállásának közelgő negyedszázados jubileuma alkalmából gyűjtik, ápolják a munkásőrség emlékeit, hagyományait. Zalaegerszegen, Miskolcon, Budapesten, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen és Kőszegen nyíltak munkásőr-emlékszobák, ahol a legfiatalabbak is megismerkedhetnek az egységek életével, történetével. B. I. A BUDAPESTI Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysége eddigi tevékenységének, jelenlegi feladatainak reális megítélése céljából megkértük a vállalat központjának illetékes vezetőjét, Peter- le Ferenc termelési igazgatót, hogy a megye, valamint a gyár dolgozóinak tájékoztatása, valamint az új követelményekhez való igazodás céljából válaszoljon kérdéseinkre. — A gyáregység eddigi tevékenységét az évenkénti gyors termelésnövekedés jellemezte. Ez bizonyos tekintetben nehezítette a mindenre kiterjedő, alapos munka- és üzemszervezést, a zavartalan, a folyamatos, a tervszerű és gazdaságosabb termelés megvalósítását. A követelmények 1980-ban tovább növekedtek, ön szerint képes-e a kollektíva megbirkózni az ez évi 15 százalékos termelésnövekedéssel, figyelembe véve az 1979-ről áthúzódó adósságot is? — Kétségtelen, hogy a salgótarjáni gyáregység eddigi tevékenységét az évenkénti gyors termelésnövekedés jellemezte. De a salgótarjáni gyáregység a BRG-nek a legfiatalabb, legjobb körülmények között tevékenykedő gyára, ahol a biztosított eszközök jó felhasználása már eleve az átlagosnál nagyobb hatékonyság realizálását feltételezi. A helyi munka- és üzemszervezésnek ezt az átlagon felüli termelékenységet kel] biztosítania. A fentiek következtében a látszólag nagyobb termelés- növekedés nem késztette a dolgozókat az átlagtól nagyobb erőfeszítésre. . A növekedés benne volt a gyár technológiai adottságaiban. Ennek ellenére az elmúlt évben lényegesen elmaradtak kitűzött programjuktól. Az elmaradást természetszerűleg nekik kell pótolniuk, és az ehhez szükséges munka* és üzemszervezési intézkedéseket megvalósítaniuk. — Mire alapozza, mivel bizonyítja a megvalósítás lehetőségét? — Megítélésem szerint az idei feladattal meg kellene birkózniuk, annál is inkább, mert az eddig Salgótarjánban gyártott termékek egy részét a budapesti gyáregységhez csoportosítjuk át Hatására a termelékenység jelentősen növekedhet, mert viszonylag nehezen gyártható és sokrétű gyártmánycsaládot hozunk el Salgótarjánból. Ennek következtében á profil ott leszűkül, és a tömegszerűség a termelésben növekszik. Ily módon kíván a központi vezetés segítséget adni a gyáregység sorainak rendezéséhez. — Kérem, közölje a salgótarjáni vezetők és dolgozók munkájává: kapcsolatos hiányosságokat, sebezhető pontokat! — A központ eddig is a lehető legnagyobb önállóságot biztosította a salgótarjáni kollektívának. Az ottani vezetésnek az a feladata, hogy megtalálja a kulcspozíciókra alkalmas embereket. A központ részéről — a szaktudás mellett — a legdöntőbb követelmény, hogy minden vezető ismerje saját szakterületét, fel tudja mérni az ottani feladatokat, és a vállalt kötelezettségeit határidőre, maradék nélkül^ teljesítse. Ezen feltételek megvalósítása esetén biztosítva, látom, hogy a kívánt hatás bekövetkezik. — Az előbb már említettem, hogy 1979-ben a salgótarjániak legnagyobb problémája a programtól való elmaradás volt, holott a teljesítéshez szükséges eszközök akkor is rendelkezésükre állottak. Ennek ellenére az ígért határidőket ismételten nem teljesítették, s ez komoly vállalati problémákat is jelentett. — A hibák megszüntetése érdekében mit kell tenni a salgótarjániaknak? — Egyedül azt a követelményt kellene megvalósítaniuk, hogy minden vezető maradéktalanul ismerje saját területét, a feladatokat mérje fel precízen, és azokat határidőre, fegyelmezetten hajtsa végre. — Valamelyest csökkent, de még mindig elég gyakran panaszkodnak a dolgozók az importalkatrész hiányosságaira, rapszodikusságára. E tekintetben várbató-e valamilyen előnyös változás és mikorra? — Az előbbivel kapcsolatos dolgozói panaszok jogosak, ezek döntő többsége azonban a gyáregységen kívülálló okokra vezethető vissza. A' jelenlegi országos rendszerben az importalkatrészeket igen hosszú átfutási idővel kell megrendelni, ami sokszor pontatlanságra vezet. A legnagyobb hiba, hogy a megrendelt anyagok sem érkeznek meg a visszaigazolt határidőre. Ez ellen sem a gyáregység, sem a vállalat tenni nem tud. mert az esetleges kötbérezés csak bizonyos kárenyhítést jelent, de anyagot nem. Javulás csak hathatós központi intézkedésektől várható, egy esetleges készletező vállalat létrehozásával. Utóbbiról viszont egyelőre nincs tudomásunk. — Nem átvállalva a salgótarjáni vezetők és dolgozók felelősségét, nem csökkentve kezdeményezőkészségüket, a központ milyen területen tud és kíván segítséget nyújtani a feladatok hatékony, gazdaságos megvalósításához? — A központi vezetés minden gyáregységnél a minél szélesébb körű önállóság alkalmazására törekszik. Emellett vannak bizonyos funkcionális igények, amelyeket a központ igyekszik maradéktalanul biztosítani. Ezek közül megemlítem a tavalyi mérési probléma megoldását, mely munkálatokra öt hónapon kér resztül a központból biztosítottunk szakembert. Hasonlóképpen segítjük az anyaggazdálkodás gondjainak a megoldását. Átmenetileg, közvetlenül a központból irányítjuk a helyi anyaggazdálkodást, ily módon tehermentesítjük az illetékes vezetőt, módot adunk arra, hogy az erőket a következő negyedév feladatainak megoldására fordíthassák. — venesz — Termékeinek jelentős részét konvertibilis valutáért exportálja a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyáregysége. A korszerű berendezésekkel előállított cikkek minőségét az üzemben dolgozó szakemberek garantálják. — kj — Pártmegbízatása: munkásőr Belső tartalékaink A szerződéses fegyelem Az impozáns épületek látványa, a minden igényt kielégítő orvosi berendezések bemutatása megnyugtat, örömmel tölt el; lám, az ösz- szefogás, a gondos munka nem marad eredmény nélkül. A balatonfüredi szívkórház bővítéséről szóló televíziós tudósítás azonban ' mégsem „happy end”-el zárult. Hiába volt ugyanis az áldozatkész munka, mert a bővítés egyik alvállalkozója, a pécsi liftszerelő vállalat — miután tengelyhibás felvonókat kapott — nem tudta teljesítem szerződésben vállalat kötelezettségeit, így az új kórházrész átadása feletti öröm sem lehetett teljes. A beteg emberek gyógyításával foglalkozó intézmény számára a hibátlanul működő lift létfontosságú berendezés, ha nem működik, vagy — mint Balatoníüreden történt — fel sem tudják szerelni, olyan láncszem esik ki a gépezetből, amelynek a gyógyításhoz ugyan látszólag kevés köze van, de nélküle akadozik, csaknem lehetetlenné válik a kórházi dolgozók munkája. Valaki, valahol tehát nyilvánvaló mulasztást követett el, egészen pontosan, nem teljesítette vállalt kötelezettségét... A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az ágazat tavalyi tevékenységét bemutató tartalmas összeállítását lapozgatva olvasom a következő sorokat: „Fejlődés mutatkozik a több éves szerződés- kötésekben, a szerződéses fegyelem terén elért javulás azonban nem kielégítő.. Változatlanul sok probléma adódik a szerződésekben rögzített feltételek — minőség, mennyiség, határidő — be nem tartása miatt...” Még egy példa, szintén a televízió tudósítása alapján. A színhely a Tudományos Akadémia, a belkereskedelem tárcavállalatainak országos tanácskozása. Csodálkozom és szinte felfoghatatlannak tűnik számomra, hogy a miniszternek, az ország nyilvánossága előtt kell figyelmeztetnie a vállalati vezetőket munkájuk alapvető hibáira és felszólítani őket, változtassanak szemléletükön. A vállalatok több/ sége ugyanis a tanácskozás időpontjáig még nem kötötte meg az 1980-ra vonatkozó szerződéseket. Az eddigiek is bizonyítják, hogy valami nincs rendben, vállalataink egy része rosszul értelmezi az országon belüli együttműködést, a hazai kooperációkra, közös gyártásokra, beruházásokra, stb. vonatkozó szerződések „játékszabályait”. Az előírtnál gyengébb minőségű a kapott áru? Ugyan kérem, dehogy kérünk felelősségre vonást, hiszen holnap velünk is megtörténhet ugyanez. .. Nem kötjük meg a szerződéseket? Miért kell ilyen jelentőséget tulajdonítani ennek? Az élet megy tovább és papíron utólag is ráérünk rögzíteni az adatokat. Legfeljebb a választék lesz egy kicsit szegényesebb. az üzletek ettől még nem zárnak be, valamit mindig lehet vásárolni... Ezeket a mondatokat a gyakorlat példái sugallták, az egyes vállalatok bizonyára vérig sértődnének, ha ilyen kijelentésekkel, szemléletmóddal jellemeznénk őket. Mert azt mindenki elismeri, hogy „általában” ilyen a helyzet, hogy a hazai együttműködést közel sem jellemzi az a határozottság, tervszerűség, korrektség és minőségi munkára való törekvés, mint ugyanezen termelői egységek külföldi partnerekkel fennálló kapcsolatait, de az önvizsgálatig csak kevesen jutnak el, a fogyatékosságok feltárásáig, a hibák beismeréséig felelősségre vonásáig még ennél is kevesebben. Az MSZMP kongresszusi irányelvei világosan és egyértelműen fogalmazzák meg, hogy gazdaságpolitikánk alapvető célja a népgazdaság tervszerű és kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása: „Az országos feladatok kialakításában, megoldásában jobban kell építeni a vállalatokra, á szövetkezetekre, amelyek önálló, felelős munkájától, vállalkozószellemétől gazdálkodásuk eredményességétől döntő módon függ gazdasági előrehaladásunk.” Fejlődésünk egyik alappillére tehát adott. A párt, az ország népe, az eddigi eredmények alapján, bizalmat szavazott, önállóságot biztosított a nyugodt építőmunkához. A képzeletbeli mérleg azonban csak akkor fog egyensúlyba állni, ha a másik oldal, vagyis a vállalatok tevékenysége, mindennapos munkája is ebben a szellemben zajlik. A felelőtlenség, a szerződéses fegyelem be nem tartása nemcsak egyszerűen mások becsülettel végzett munkájának eredményességét veszélyezteti, hanem népgazdaságunk számára is gondokat okozhat. K. H. J. 1 NÓGRÁD — 1980. február 22., péntek 3 i
