Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

Világ orolelárfai. egyesüljetek! NÓGRÁD AZ M.SZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA * XXXVI FVF 42. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. FEBRUÁR 20., SZERDA Lépést keli tartani a követelményekkel Tanácskoztak Kógrád szocialista brigádjainak küldöttei A múlt esztendőben me­gyénkben mintegy 3500 szocia­lista brigád majdnem 40 ezer tagja tett vállalásokat külön­böző népgazdasági célok meg­valósítására. Hozzávetőleges számítások szerint is — hiszen „tiszta számok” nem állnak még rendelkezésre — a kol­lektívák sikerrel teljesítették, sőt java része túlteljesítette önként vállalt kötelezettségeit. A tapasztalatokról, a további teendők irányának megjelölé­séről, a mozgalommal kapcso­latos időszerű tennivalókról ta. nácskoztak tegnap Salgótar­jánban a megye szocialista brigádvezetőinek küldöttei, csaknem kétszázan. A megje­lentek előtt — akik között ott volt Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, valamint Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első tit­kára — elsőként Szalai László, az SZMT titkára beszélt. Vi­taindítónak szánt előadásában értékelte a megye üzemeiben működő szocialista brigádok múlt esztendei tevékenységét, s részletesen kifejtette azo­kat a tennivalókat, amelyek megvalósítása elsődleges cél­ként kell, hogy szerepeljen idei munkájukban. Az SZMT titkára a többi között ezeket mondotta: — Ügy értékeljük, hogy az üzemi kollektívák felajánlá­sai jól igazodtak az időszerű gazdaságpolitikai követelmé­nyekhez, s örvendetes, hogy a pótvállalások jelentős há­nyada a helyi gazdasági fel­adatok megoldására vonatko­zott. A kezdeményezéseket a korábbiaknál jobban sikerült összekapcsolni a vállalati cé­lokkal és lehetőségekkel. Me­lyekre az elkövetkezendőkben is szükség van, hiszen az 1980. évi népgazdásági és me­gyei célkitűzések ismereté­ben elmondhatjuk: a korábbi­akhoz viszonyítva kevésbé lát­ványos, de annál feszítettebb és fontosabb feladatok előtt áll a szocialista brigádmozga­lom. Az eddig szerzett tapasz­talatok, elsősorban a brigád­vezetők kritikus észrevételei alapján úgy ítéljük meg, hogy a társadalomban és a gazdaságban bekövetkező vál­tozások szükségessé teszik a munkaverseny gyakorlatának felülvizsgálatát, és szembesíté­sét a változások diktálta kö­vetelményekkel. Az SZMT titkára ezzel kap­csolatban kifejtette azokat az elképzeléseket, amelyek jobbá tehetik a munkáskol­lektívák tevékenységét. Hang­súlyozta : a munkaverseny- vállalás csak a munkaköri kö­telességet meghaladó teljesít­mény elérésére vonatkozhat, s mind nagyobb — sőt: döntő! — szerepet kell kapnia a minőségi többletnek. Mind­ezek természetesen nemcsak a fizikai munkát végzőkre ér- telmezendők! Ezentúl még na­gyobb szerepet kell biztosíta­ni az egyéni kezdeményezé­seknek, s néhány téves szem­léletet is a „helyére kell ten­ni”. Így például, nem lehet kommunista műszakot szer­vezni csak azért, hogy a gaz­dálkodó egység „lazítását”, szervezési gyengélkedését job­bítsák. A célkitűzés egyébként az, hogy a kommunista mű­szakok száma ne haladja meg az évi kettőt, s hogy egy dol­gozóra ne jusson harmincnál több önként vállalt munkaóra. A hatékonyságban, a célsze­rűségben kell előbbre lépni az élet minden területén! — hangsúlyozta Szalai László. A munkaverseny-felaján- lások szervezését oly’ módon is szükséges módosítani, hogy elérjék a verseny még na­gyobb rugalmasságát. Azaz, hogy a vállalások szinte azon­nal követhessék a gazdaság­ban bekövetkező változáso­kat. 1 A vitaindítóban megfogal­mazottak elhangzása jó néhány brigádvezetőt serkentett fel­szólalásra. Közülük számos, jó tapasztalatot tett közzé ■Varga József, a salgótarjáni síküveggyár meó-brigádjának vezetője, Percies István, a Nógrádi Szénbányák kányási aknaüzeme feltáró brigádjá­nak vezetője, Kricskó Béla, az ELZETT szécsényi zár- és la­katgyára Mező Imre nevét vi­selő brigádjának vezetője, és Szakács Sándor, aki a nagy- bátonyi gépüzem kollektívái­nak képviseletében szólt a tanácskozás résztvevőihez. Ezt követően kért szót Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titká­ra, aki részletesen foglalkozott a magyar népgazdaság, a me­gye gazdasági életének alaku­lásával, a szocialista brigád­mozgalom helyzetével, s vá­zolta azon teendőknek a so­rát, melyek megoldása szük­séges további boldosulásunk- hoz. Rudinszki László, a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás-felelőse a fiata­lok részvételét méltatta a ter­melőmunkában, s hangsúlyoz­ta: a megyében levő 360 if­júsági brigád egyre tevéke­nyebb szerepet játszik gazda- sávi célkitűzéseink megvaló­sításában. A megye szocialista brigád­vezetőinek küldöttgyűlésén is megfogalmazódott: még haté­konyabb munkára van szük­ség az elkövetkezendőkben. Másfél évtizedes hagyomány Kiemelkedő szerepet tölte­nek be a most zajló Madách- hónap eseményei a salgótarjá­ni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanulói és nevelői közösségének életében. A rendezvénysorozat másfél évtizedes hagyományra te­kint vissza, úgyszólván az egész közösséget aktivizáló mozgalommá azonban főként az utóbbi két évben vált. Cél­ja, egyrészt a nagy névadó kultuszának, a madáchi szel­lemnek az ápolása, másrészt az iskolában folyó kulturális és az adott szintű, tudomá­nyos igényű tevékenység be­mutatása, összegezése egyegy tanévi munkafolyamatnak. A Madách-hónapot hagyományo­san az októberi jelvényavató Önmagunkról önmagunknak Számok és rövid mondatok, amelyek mindannyiunk szá­mára sokat mondanak, önmagunkról önmagunk elé állíta­nak olyan tükröt, amelyre pillantva, az összefüggések erő­teljes keresése nélkül is jóleső érzéssel megállapíthatjuk: a több tekintetben nehezebb körülmények között is alapvető­en teljesültek a megyénk gazdasága fejlesztését szolgáló el­képzelések, a lakosság életszínvonalát, életkörülményeinek javítását segítő célkitűzések. Ezt dokumentálja, bizonyítja a Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei Igazgatóságának lapunk tegnapi szá­mában megjelent 1979. évi társadalmi, gazdasági eredmé­nyekről szóló jelentése. A gyarapodás listáján több új gyár, rekonstrukció, üze­mi létesítmény, áruház, crossbar telefon- és telexközpont, főgyűjtő szennyvízcsatorna, naponta 7000 köbméter vizet adó vízmű, sok új lakás, iskola, óvoda átadása szerepel, amelyekre több mint egymilliárd-háromszázmillió forintot költöttünk. A megye szocialista ipara valamivel többet nyújtott, mint az előző évben, a termelés növekedése a termelékeny­ség javulásából származott, mivel a foglalkoztatottak szá­ma némileg csökkent. Azok az iparágak fejlődtek dinami­kusabban, ahol gyorsabban és rugalmasabban reagáltak a megváltozott kül- és belföldi követelményekre. Ezekben a termelő-, gazdálkodó egységekben növekedett az export, ezen belül jelentősen a tőkéseknek szánt kivitel. Az építőiparban az állami építők kerültek az élre, míg a szövetkezetiek nem tudták elérni az előző évi szintet sem. A mezőgazdaság eredményei a kedvezőtlen időjárás mi­att elmaradtak az előző esztendőétől, ennek ellenére több területen — állattenyésztés, kiegészítő tevékenység — fej­lődés következett be. A végzett munkának megfelelően — beleszámítva az év közbeni áremelkedéseket, és ennek részleges ellensúlyo­zását — növekedett a lakosság pénzbevétele, a bérből és fizetésből élők bevétele, munkabére. A napi kiadások biz­tosítása mellett sokan voltak olyanok, akiknek még taka­rékoskodásra is jutott. Erre utal a takarékbetét-állomány 8,6 százalékos növekedése. Ezzel egy időben megnőtt a la­kosság hitelfelvételi kedve mind a három hitelfajtánál. A jelentés szerint 1979. évi céljainkat alapvetően si­került teljesíteni, néhány területen túlteljesíteni, de marad­tak megoldásra váró feladatok is. Az eddig elértekre ala­pozva, a nagyobb követelmények teljesítését kívánó körül­mények között kell a korábbinál elszántabb erőfeszítéseket tenni az eredmények megtartása, illetve mérsékelt tovább­fejlesztése, az életszínvonal és életkörülmények stabilizálása érdekében. A célhoz vezető utak igen sokfélék. Különbözőségük ellenére bizonyos tekintetben azonosak is. Sorolhatjuk a korszerűbb termékszerkezet kialakításának gyorsítását, a szigorúbb anyag- és energiagazdálkodást, az ésszerűbb lét­számgazdálkodást, a korszerűbb üzem- és munkaszervezést, a vezetés színvonalának emelését. Ezeket a summás, gazdálkodásunkat alapvetően kedve­ző irányba befolyásoló, nyereséget növelő, jövedelmezőséget fokozó tennivalókat, minden termelő-5, gazdálkodó egységben, hivatalban és intézményben a sajátosságoknak megfelelő konkrét tennivalókkal szükséges élő valósággá változtatni. Ehhez kell az idén több és jobb munka, mint az előző esztendőben. (venesz) Egy hét múlva kerül sor a komplett üzemi próbára a ZIM salgótarjáni gyára új auto­mata öntödéjében. A részleges próbák már korábban megtört intek, a hibákat folyamato­san kijavították. A technológiai sorból a DISA—MATIC automata fermázógép kifogás­talanul működik. A dán, az olasz, a holland gyártmányú gépekből álló komplett be­rendezés szerelését — külföldi szakemberek irányításával — a Kohászati Gyárépítő Vál­lalat munkásai végezték. A képen Andó István, Csonka József és Harmos Attila (a KGYV szerelői) az automata formázógép kiszolgáló egysége váltóekéjének működését el­lenőrzi. —bábéi felv.— Ülést tartott az országgyűlési képviselek Nógrád megyei csoportja Kedden délután, Salgótar­jánban, a megyei tanács székházában tartotta soron következő ülését az ország- gyűlési . képviselők Nógrád megyei csoportja. Az ülésen Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a képviselői csoport vezetője tartott' tájékoztatót időszerű belpolitikai kérdé­sekről. Géczi János tájékoztatójá­ban a többi között beszámolt a képviselőknek a XII. párt: kongresszusi felkészülés, a megyei pártértekezlet előké­szítésének tapasztalatairól, az azt megelőző pártcsoport- ülések, taggyűlések, az ed­dig lezajlott nagyüzemi* te­rületi, városi-járási pártérte­kezletek munkájáról. Tájé­koztatta az országgyűlési képviselőket a megye ipara és mezőgazdasága 1979. évi tervének teljesítéséről, az 1980. évi terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatairól. A képviselőiesoport-ülésen Géczi János tájékoztatót tar­tott a Parlament tavaszi ülésszakának előkészületei­ről. Az országgyűlési képvise­lők Nógrjid .,pegyei csoport­jának ülésén "' részt Vett és felszólalt Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára. felszólalás a fsamisyrgi f&idomány^s fórumán Kedden délelőtt magyar felszólalás hangzott el az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet hétfőn megnyílt tudományos fóru­mán. A fórum arra kapott meg­bízást a (helsinki záróok­mány. aláíróitól, hogy tekint­se át a tudomány jelenével és jövőjével összefüggő prob­lémákat, és keresse az együtt­működés új formáit, bővíté­sének lehetőségeit. Straub F. Brúnó akadé­mikus, w.$ fórumon részt vevő magyar küldöttség vezetője egyebek között kifejtette, hogy a mienkéhez hasonló kis ország nem képes a tudomá­nyos-műszaki kutatás vala­mennyi területét átfogni, és szükségleteit csakis nemzet­közi együttműködés és infor­mációcsere révén tudja fe­dezni. Ezt szolgálják minde­nekelőtt a KGST-tagországok közötti sokoldalú megálla­podások, a nyugat-európai és észak-amerikai tudományos akadémiákkal és tudósokkal közösen végrehajtott kutatási programok. Straub akadémikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha a Hamburg­ban most egybegyűlteknek sikerül előrelépniük az együttműködés terén, ennek hatása kisugárzik más, a tudományos-műszaki együtt­működésen kívül eső terüle­tekre is. A magyar küldötség veze­tője utalt a fórum megbíza­tásával és feladatával kevés­sé összeegyeztethető, . az együttműködés ellenében ha­tó megnyilatkozásokra is, amelyek az előző nap ameri­kai és brit részről hangzot­tak el, és kijelentette: veszé­lyes dolog egy tudományos­nak szánt vitába kétes mon- danivalójú politikai eleme­ket bevinni, olyanokat, ame­lyek alááshatják a nemzet­közi együttműködést. Felszólalása' végén Straub F. Brúnó a magyar álláspon­tot tolmácsolva hangsúlyoz­ta: „abban a reményben jöt­tünk el Hamburgba, hogy ez a találkozó jelentékeny mér­tékben mozdítja majd előre a tudomány ügyét, hangsú­lyozza a tudósok nemzetközi együttműködésének, mint a nemzetek közötti megértés lényeges elemének jótétemé, nyeit. Ennek végső soron po­zitív hatást kell gyakorolnia kinyilvánított célunkra, arra ugyanis, hogy az enyhülés, a béke és a biztonság fennma­radjon Európában.” (MTI) láadásh-héaa;» a személyiségfarmálás jegyében ünnepségen hirdeti meg a KISZ-szervezet s a hónap ese­ményei az iskolai élet minden területét átfogják. Kiemelkedő jelentőségűek az országos versenyekhez is kap­csolódó kulturális vetélkedők, a Szép magyar beszéd, a nyelv­helyességi és nyelvhasználati verseny, a József Attila vers­mondóverseny, az ének- és hangszerszólisták bemutatója, a Ki tud többet a Szovjetunió­ról verseny. Figyelmet ér­demlő kezdeményezésnek szá­mít, hogy idén hazánk felsza­badulása méltó megünneplése iegyében megrendezik a Ki tud többet Magyarországról versenyt is. Ezek a kulturális versenyek mozgalommá vál­tak, a múlt tanévben a 330 tanúlóból 230-an vettek részt rajtuk. Számuk idén tovább emelkedik. Ez a tömegesség a személyiségformálásban nagy lehetőséget kínál, összhangban a nevelő iskola koncepciójával. A tudományos jellegű ese­ményekhez tartozik a több hó­napon át tartó matematikai és fizikai feladatmegoldó ver­seny, az önálló kutatáson ala­puló tanulmányok írása a tár­sadalom- és a természettudo­mányok köréből, aZ építőipari szakmai jellegű feladatmegol­dások (múlt évtől munkacso­portok dolgoznak fel egy-egy komplex témát, de egyéni megoldások is lehetnek), a mű­vészeti pályázatok (irodalmi, képzőművészeti stb), valamint a sporttörténeti, sportelméleti témákat feldolgozó pályamű­vek. Az események jelenleg is folyamatosan követik egymást. Az értékelésre a forradalmi ifjúsági napok eseményeivel összehangoltan március 21-én kerül sor. Ekkor lesz a Ma- dách-hónap eseményeinek ün­nepélyes zárása. Ünnepi elő­adás hangzik el a madáchi életműről, a vetélkedőkön leg­jobban szereplők ünnep5 mű­sort adnak s természc esen megtörténik a pályadíjak jgp. . adása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents