Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

M Irodalom lemezeken r At őszi Hungaroton-na­pok alkalmából megjelent és rövid idő alatt elkapko­dott Shakespeare-dráma-le- mez, a Rómeó és Júlia si­kere gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket, mennyire élünk az irodalmi lemezkiadás lehetőségeivel! Mi a valós helyzet ma a lemezfronton? A vásárlókö­zönség érdeklődése azit bi­zonyítja: van létjogosultsá­guk az irodalmi, a mese- és történelmi-politikai leme­zeknek! Egyre többen kere­sik ezeket, és egyre na­gyobb mennyiségben vásá­rolják. Mit mondanak a szakem­berek? Még mindig kevés van ezekből a lemezekből, de ahhoz képest, ami ko­rábban volt, jó hírekről, előbbrelépésről, tervekről, határozott tematikai bővü­lésről adhatunk számot­A Hungarotonnak gya­korlatilag három esztendeje adódik bővebb lehetősége, az újonnaní felépült dorogi lemezgyár révén, hogy nem­csak zenei témájú lemeze­ket gyártson. A három prózai műfaj közül pillanatnyilag az iro­dalmi lemezek sorsa került előtérbe. A Hungaroton szerkesztői egyelőre „adósságaikat tör­lesztik”, mint azt maguk ál­lítják. A megjelent művek között örvendetes módon már ott találhatjuk a Tol­dit, a János vitézt, Az apos­tolt, a Bánk bánt» a Cson­gor és Tündét, Az ember tragédiáját, és az első nem zenei sikerről tanúskodó aranylemezt, az Ady-verse- ket Latinovits Zoltán tol­mácsolásában- Eddig 70 000 példányban fogyott el! Döntés született újabb ma­gyar klasszikusok kiadásá­ról is. A közeljövőben Ba­lassi Bálint versei, Arany János Öszikék ciklusa és egy újabb József Attila-váloga- tás (Latinovits előadásában) kerülnek a boltokba. Természetesen nagyon so­kan várakoznak még meg­jelenésre a magyar klasszi­kusok panteonjában. És itt vannak még a kortárs köl­tők is- A (szerkesztők rájuk is gondolnak. Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy Lász­ló, Váci Mihály, már a „halhatatlanok” között van­nak, és kapható már Pi­linszky János verses lemeze is. Az idén Weöres Sándor és Vas István lemezeit is megjelentetik. Már kuriózumlemezekre is gondolnak. Ugyancsak 1980- ban jelenik meg Vörösmar­ty verse, a Vén cigány, öt nagy színész (Ódry Árpád, Somlay Artúr, Mensáros László, Latinovits Zoltán és Gábor Miklós) előadásában. A lemez másik oldalán pe­dig az Ódát hallhatják majd szintén több színész inter­pretálásában- Ezek a variá­ciók már bizonyos energia- tartalékokról árulkodnak. A szándék nemes, kerül­jön a vers a zene közelsé­gébe! Hiszen nemcsak a ze­ne, de a vers is lemezre kí­vánkozik. Ezt vallják a Hungaroton irodalmi szer­kesztői. Már nincsenek el­képzelhetetlen ötletek- A tamáskodók is meggyőződ­hettek arról, hogy minden­fajta irodalmi kivitelezés létjogosultságot kaphat. Ez. ért fogamzott meg már az ötletek sorában Edgar Poe Hollójának variáns lemeze is. Az őszi Htmgaroton-na- pok olcsóbb — ötven forin­tért árusított — lemezei nem utolsósorban az irodal­mi lemezek népszerűsítését voltak hivatottak szolgálni. Az akció igazolta a nemes szándékot- A Rómeó és Jú­lia 4000 példányban kelt el a boltokban, nagyon is tü­neményes gyorsasággal. Ám miért ily kevés? Miért csak ennyi volt kapható? Mert csak ennyi dobozt tudtak biztosítani a kereskedelem számára- Ez a nagy gondjuk továbbra is! A csomagolás! A Hungaroton igyekszik odafigyelni a közönség jel­zéseire, kívánságaira- A hanglemezboltokból szer­vezetten is eljutnak hozzá­juk a kérelmek- Így jöttek rá időközben, hogy a legki­sebb gyermekeknek még mindig nincs meselemezük! Az irodalmi lemeztervek, amelyekből csak néhányat ismertettünk. biztatóak. Vannak nagyobb szabású el­Csuvas népművészet A csuvas népi hímzés, a pahatere több évszázados ha­gyományokra tekinthet visz- sza. Szín- és motívumgazdag­sága, amely évszázadok során alakult ki, a mese és a való­ság keveréke. A népművé­szetnek ez az ága napjaink­ban is egyre gazdagodik. Az ősi mesterség az elmúlt idő­szakban szinte újjászületett- Jekatyerina Joszifovna Jef- remova az egyik legismertebb csuvas hímzőasszony. Több mint 30 éve gyakorolja és ta­nulmányozza az ősi hagyomá­nyokat. 400-nál több különfé­le mintát ismer, és gyűjtemé­nyében abroszok, szalvéták mellett ősi vállkendők is meg­találhatók. Jól ismeri a hím­zés formanyelvét, az ősi min­ták szimbólumrendszerét- Csebokszáritól nem messze, Algesevben művészi hímzése­ket készítő üzem is működik. Itt dolgoznak a kézimunka mesterei. Termékeik messze földön ismertek, hiszen nem egy nemzetközi kiállításon arattak már megérdemelt si­kert. képzelések is- Már kidol­gozott és megvalósítás előtt álló „világirodalmi váloga­tásról” is szólnunk illik. A rádióban elhangzott sorozat alapján szeretnénk útjára bocsátani azt az öt lemez­ből álló „világlíra” soroza­tot, amely az ókortól majd napjainkig szólaltatná meg a költészet remekeit, gyöngyszemeit. Felbuzdulva a Rómeó és Júlia sikerén, újabb dráma­lemezek kiadására gondol­nak- Folytatni akarják a ti­zenkét nagy színész portré­ját bemutatandó színháztör­téneti sorozatukat. Bajor Gizi és Rátkay Márton le­mezei már készen vannak. Kísérleteznek epikai mű­vek és epikus szerzők be­mutatásával is. Móricz Zsig- 'mondról két lemezt készí­tettek, és elkészült Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című könyvének rá­diófelvétele- , Veres Péter, Déry Tibor és Németh László íróinknak „szellemi arculatát” szeret­nénk bemutatni egyegy le­mezen a következő időszak­ban. Az irodalom mellett je­lentős gondjuk a történelmi és politikai lemezek gondo­zása is. Válogatásaik egyre szélesebb kört fognak át. A történelmi nagyságok pan­teonjából most kerülnek ki Károlyi Mihály-, Lukács György-, Münnich Ferenc- és Rajk László-lemezek. Nyolc nagy meselemez között válogathattak a fel­nőttek gyerekeiknek. Felújí­tották a Kis Mukk csodá­latos történetét, megjelent az Alice Csodaországban, dramatizálták Benedek Elek meséit is. Az idén is csinos kis gyűjteményt állítanak össze- Kiadják Dómján Edit rádiós meséit és Arany Já­nos Rózsa és Ibolya című elbeszélő költeményét is. Mindez azonban csak íze­lítő a szép tervekből. Hadd adjunk hírt végeze­tül még egy nagy volume­nűnek ígérkező vállalkozá­sukról- Iskolásoknak — kezdve az általános máso­dik osztályától a középisko­lákig — irodalmi szemel­vényeket kívánnak megje- ■ lentetni gazdag választék­ban. Az 1979-es év frontáttö­rést hozott a prózailemez­kiadásban! Az alkotók, a szerkesztők zöldutat kap­tak. Igyekeztek is élni lehe­tőségeikkel, meggyőzvén a kételkedőket arról. hogy szükséges és hasznos, s nem utolsósorban karesett áru­cikk az irodalmi, vagy ép­pen történelmi-politikai le­mez! Nem is szólva a me­sékről­Reméljük, az új év tervei megvalósulnak és a techni­kai akadályok elhárulnak a rugalmas, az igényeknek megfelelő mennyiségű le­mezkiadás előtt. Sz. B. A dekoratőr vallomása „Más szemmel nézem a világot" — Gyermekkorom élményei gyakorta inspirálták: rajzol­tam, festettem a külvilág dol­gait, a történéseket — mond­ja Cserényi László. — Eszkö­zül használtam az ecsetet és a ceruzát... — Mi történt később? — A bátyám tanácsára — aki maga is szeretett rajzol­ni '—, az általános iskola be­fejezése után is festegettem. Uvegcsiszolónak, vagy kőfara­gónak készültem. Nem sike­rült „bejutnom”. Egy évig az erdészetnél dolgoztam, segéd­munkásként. Az erdész — művészetpártoló lévén — bíztatott: nem szabad elked­vetlenedni; folytatni, akarni kell!... Szobafestő-tanuló let­tem Salgótarjánban. Kollégi­umban laktam. Ritkán utaz­hattam haza Lucfalvára. Részt vettem az Iványi Ödön ve­zette bányász'raj zszakkör né­hány foglalkozásán. Az első igazi — művészi — élményt az ipari tanulók 1966-ban meg­rendezett országos díszműipa- ri és rajzversenyének meg­nyerése jelentette. Csodálatos volt a kéthetes NDK jutalom­üdülés. Ebben az évben kap­tam kézhez a szakmunkás­oklevelet. A NAÉV-nél kezd­tem dolgozni. Később bevo­nultam katonának. A kikép­zést ezreddekoratőri megbí­zás követte. Mészfalvi Gusz­táv — parancsnokom, aki ma tv-operatőr — sokat segített: nemcsak dekoráltam, de al­kothattam is. Számtalan gra­fikám és festményem készült el. Természetesen a hadsereg, a katonák ■ életét próbálták visszatükrözni. — Ha jól tudom, ez ma is kedvelt témája. — Igen. Sokszor ma is szí­vesen festek „fegyvereseket”. Jóllehet, tizenhárom éve an­nak, hogy „civil” vagyok. — Hogy telt el a közel másfél évtized? — Különböző munkahelye­ken dolgoztam a szakmában. A mindennapos munka mel­lett nem tudtam lemondani az amatőrködésről. Szinte valami belső kényszer hatására újabb és újabb festményeket, rajzo­kat készítettem. Emellett 1969- ben részt vettem a megyei művelődési központ kéthetes kányási — Iványi Ödön ve­zetése alatt működő — „mű­vésztelepén”. 1972-ben heten­te jártam Budapestre, a Dési Huber képzőművészeti szakkör foglalkozásaira, ké­sőbb meghívtak a zebegényi kéthetes arnatőriskoiára és a mátrakeresztesi művésztá­borba. Alkalmam volt meg­ismerkedni a megye művé­szeivel, amatőrjeivel. Büszke vagyok rá, hogy sokakat jő barátomnak, segítőmnek tart­hatok. — Alkotásaival ért-e el eredményeket ? — Noha önálló kiállításom nem volt, nem panaszkodha­tott! a sikertelenség miatt. A már említett országos díszmű- ipari és rajzversenyen elért első helyezésen túl van mit számon tartanom. 1976-ban az Alkotó ifjúság pályázaton má­sodik helyezett lettem. Díja­kat kaptam a mátrakeresztesi táborban és jelenlegi munka­helyemen — a FŰTŐBER nagybátonyi gyárában — megtartott amatőrtárlatokon is. Legszívesebben festek, de szeretem a grafikát és a linó­leummetszeteket is. Nekem kedves mind, szívemhez nőt­tek. Az „Elhagyott falu”, a „Falusi tanítónő”, a „Kis pa­pírhajók” című festményeim, a „Prométheus” címet viselő grafikám kiváltképpen. — Munka és közélet? — Jelenleg dekoratőr va­gyok. Egyébként mindig is fi­zikai munkát végeztem. Hogy ehhez — mármint a dekora­tőr! munkához — más is kell? Például elképzelés, bizonyos dolgok számbavétele, jó szem és ügyes kéz? Igen: más szem­mel kell nézni a világot! Re­álisabban és sokszínűbben, mint az átlagember ... Ami a közéleti tevékenységet ille­ti, van mit tennem. Tagja va­gyok a pártnak és a munkás­őrségnek. Korábban vezető­ként dolgoztam a KISZ-ben. Két éve vezetem az üzemi if­júsági klub keretében műkö­dő felnőtt- és gyermekképző­művészeti szakkört. Elnöke vagyok az MHSZ járási veze­tősége mellett működő agitá- ciós és propaganda társadal­mi bizottságnak. Szeretnék helytállni a munkában, a politikai tevékenységben és a művészetben. Az utóbbiban csak amatőrként... Tóth István Február 2., szombat 2. műsor: 20.05: Sikátor. Magyar film. *+**•**+**+**+*-* A* A****** A A »AAA****** A************************************** A A*»*** A**»*, 1 Nemrég a szibériai Susensz- kojéban tartották „Leninnel | a lenini úton” címmel az 1 össz-szövetségi alkotókonfe­l renciát, amelyet a világ első j szocialista állama megalapító­jának 110. születési évforduló­ja alkalmából rendeztek. A konferencia munkájában több ) mint 100 bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, I NDK-beli, román, szovjet és vietnami író, dramaturg, költő ~és kritikus vett részt. — Susenszkojét nem vélet­lenül választottuk a konfe­rencia színhelyének — mond­ja Borisz Polevoj, az ismert szovjet író. — Nemcsak azért, mert valamikor e kis telepü­lésen töltötte életének 3 évét a Szibériába száműzött Le­nin. Éppen itt, a bővizű Je­nyiszej partján látható külö­nösen szemléletesen, hogyan valósul meg Lenin elképzelé­se Szibériának, e gazdag, nagy jövőjű tájnak az átala­kulásáról. A Jenyiszej vize forgatja a világ legnagyobb vízi erőmű­vének, a 6 millió kilowattos krasznojarszki vízi erőműnek turbináit. Ettől délre épül egy még nagyobb létesítmény, a 6.4 millió kilowattos száján— susenszkojei vízi erőmű, az itteni termelői területi komp­lexum energetikai központja. Az olcsó elektromos energiá­val hatalmas fafeldolgozók. Mai írók Leninről Szibériai találkozó színesfém-kohászati művek, elektrotechnikai gépgyárak működnek. Számos KGST-ország szál­lít berendezéseket a Susensz- kojétől nem messze fekvő Mi- nuszinszkban épülő, 12 üzem­ből álló elektrotechnikai komplexumhoz. Befejezés előtt áll a bratszk—uszty-ilimszki területi termelő komplexum­hoz tartozó több üzem és épül a kijembajevi azbeszt­dúsító kombinát. E vállalatok termékei hamarosan eljutnak a szocialista közösség orszá­gaiba. Milyen benyomásokat kel­tett a testvéri országok iro­dalmáraiban Szibéria? A kon­ferencia résztvevői így felel­nek e kérdésre: Georg Piet (NDK): — Szi­bériában megfogott a tajga, a természet szépsége, de még inkább az ipari építkezések Lendülete. A szovjet valóság minden egyes részletében él­nek Lenin eszméi. Legyen az egy új mérnöki terv, tudomá­nyos felfedezés, vagy egyegy­NÓGRÁD - 1980. február 2., szombat szerű munkás javaslata — minden telve van az alkotó kutatás, és kezdeményezés szellemével. Kazimierz Kaznevszki (Len­gyelország): — Lenin egy időben Lengyelországban élt és dolgozott. De nehéz lenne túlértékelni Lenin szerepét független hazám megteremté­sében. Hazámban évente je­lennek meg könyvek Szibéri­áról, az itt folyó építkezések­ről, a nagyszerű építőkről. A lengyel írók szívesen jönnek ide. Jaromir Nyeedla (Csehszlo­vákia): — A modern Szibériát olyan tájnak képzeltem, ahol rendkívül szigorú időjárás uralkodik, csodálatos szép a természet, bátor és munka­szerető emberek élnek. A va­lóság azonban minden vára­kozásomat felülmúlta. Fel»jt- hetetlen benyomást tett rám az a féltő gondosság, ahogy a szibériaiak Lenin emléké* óvják. Kiss Anna (Magyarország): — Nagy benyomást tett rám a szibériai építők művészetsze- ,retete. Az emberek szellemi fejlődésére ugyanolyan nagy figyelmet fordítanak, mint a hatalmas építkezésekre. Olva1 só embereket láttunk a szá­ján—susenszkojei vízi erőmű­ben ebédszünetben, a busz­megállóknál, a parkokon és tereken. Tudom, hogy az épü­lő vízi erőmű munkásköltői alkotó szövetségbe tömörültek és sikerrel szerepeltek verse­ikkel. Ez azt bizonyítja, hogy a Szovjetunióban igen nagy gondot fordítanak a személyi­ség harmonikus fejlesztésére. Nguyen Van Bong (Viet­nam) : — A vietnami költők sokat írnak Leninről, a szov­jet nép munkasikereiről. Szi­béria példáján láttam, milyen csodálatosan nagy ereje van a nagyszerű lenini eszmék­nek. Okvetlenül írni fogok erről! Zsamszranzsav (Mongólia): — Szibériai tartózkodásom alatt felkerestem a Hakasz autonóm területet, amelyet régi szálak fűznek Mongólia dél-góbi területéhez. A cári időkben a hakaszok kihaló népfaj volt. Jelenleg a Szov­jetunió más népeinek képvi­selőivel együtt átalakítják földjüket, építik a száján— susenszkojei vízi erőművet, egy hatalmas alumíniumgyá­rat és tucatnyi más vállala­tot. Mindez á lenini nemzeti­ségi politika nagyszerű meg­valósulása. UTOLJÁRA LÁTHATJÁK! Licenclejárat előtti filmek utolsó vetítése a salgótarjáni JÓZSEF ATTILA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Februári program: 3-án MIÉRT ÖLNEK MEG EGY BÍRÓT? Színes olasz bűnügyi filmdráma R.: Damiano Damiani Fsz.: Franco Nero és Francoise Fabian 10-én VÁLTSÁGDÍJ Színes angol bűnügyi filmdráma R.: Casper Wrede Fsz.: Sean Connery és Isabel Dean 17-én A PILLANAT EMBERE Angol filmvígjáték R.: John P. Carstairs Fsz.: Norman Witsdom, Lana Morris és Belinda Lee 24-én EGY LÁNY CHICAGÓBAN Színes amerikai filmdráma R.: Herbert Ross Fsz.: Candice Bergen, Peter Boyle és James Caan Az előadások kezdete minden vasárnap 17 órakor. Pénztár: 16 órától fi \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents