Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
Mi^'óhoz közeledik Harminchctt mögött NYUGDÍJASOK MAGAZINJA-ijV^\/\X\/V^AX\/>X\AX\/\XV\y\A^VN^/>X\A^\A^\A^VV,V^V^A/V,A/VAA^/V^AiAA^A»,/\A^A#AA^'VV^>\A<rfV\XVV* Űj összeállítással, havonta egy teljes oldallal jelentkezünk lapunkban. A riportokat, portrékat, embereket, életutakat, gondokat és örömöket bemutató írásainkat, a hasznos jogi, orvosi tanácsokat, az egészséggel, életmóddal kapcsolatos megszívlelendő tudnivalókat ezúttal a nyugdíjasoknak ajánljuk. Tesszük ezt több okból. Egyrészt azért, mert a legutóbbi statisztikai felmérés szerint minden ötödik ember nyugdíjas a megyében. Másrészt a mitársadalmunktól, szemléletünktől elválaszthatatlan az idős embereknek járó tisztelet, a velük való törődés. Róluk, és nekik szól az írás. Az unokákat boldogan vállaló és sétáltató nagymamáknak és nagypapáknak. A tevékeny, sok-sok emberi és mesterségbeli tapasztalattal rendelkező munkásoknak, értelmiségieknek, a közéletből részt kérő, örök rá- radhatatlanoknak. Azoknak, akik már megfáradtak, és pihenésre vágynak, és azoknak, akiknek büntetés lenne a tétlenség. A havonta egy alkalommal napvilágot látó magazinoldal szerkesztéséhez olvasóinktól is segítséget szeretnénk kérni. Írják meg véleményüket, javaslataikat, tegyék szóvá a közéletünkben még jelentkező visszásságokat, az örömöket, mindennapi életüket. Így közösen bizonyára sikerül érdekes, olvasmányos újságoldallal jelentkeznünk. ‘f’ Budapestre kívánkoznak Kézimunkáznak, olvasgatnak Pontosad harminchat esztendeje kapta meg az első jogosítványt. A papír „engedélyezte” Szabados Benőnek, hogy tehergépkocsi volánja mögé üljön. Régen volt, de igaz volt. Azóta fjedig — ennek is már huszonhét éve — a Volán pilótája. Helyesebben, amikor fölvételét kérte, a közlekedési vállalatot még AKÖV-nek hívták. Teherkocsival szállították a bányászokat munkába, aztán a sikta végeztével hazafelé. Ez volt az első „menet”. Következett a fakarusz. Valamivel előkelőbb jármű. Ezzel furikázott Szabados Benő Karancsság—Szorospatak között. — Most? — Ikarus panorámával járok. Változatlanul Karancs- ságon lakom. — Egy napja? — Hajnalban, 4.45 órakor indulok, ha esik, ha fúj, hozom Salgótarjánba a munkásokat. Aztán helyijáratra ülök, később az irány Balassagyarmat, ónnan vissza. Pihenés, kiállás. A menetlevelem szólít Karancskeszibe, megint Balassagyarmatra. Ha jól megszámolom, több mint kétszáz kilométer minden második nap. Hozzátehetné, hogy Nógrád megyében nincs olyan út, olyan község, ahol autóbuszával meg ne fordult volna. — Mennyit vezetett? év a volán — Közeledek a millióhoz. Kiváló dolgozó, méghozzá többszörös. Pontos, megbízható. — Mindenben ilyen pontos? — Ez idáig még soha, sehonnan nem késtem el. Inkább én várjak néhány percet. mint énrám várjanak. Hacsak valamilyen műszaki hiba nem akadályoz, betartom a menetidőt. — Saját kocsija van? — Igen. A számomra pihenés azt vezetni. Amikor autóbusszal megyek, mögöttem ül több tucat ember. Felelek a kocsiért, az utasokért. De an'nak örülök legjobban, amikor a lányom vezet. — Nyugodt ember? — Nemrég voltunk egy pszichológiai vizsgálaton. Azzal búcsúztak tőlem „bácsi- kám, ilyen nyugodt emberrel régen nem találkoztunk...” — Szabad idejében? — Ezermesterkedcm, a kertben dolgozgatok. Jövőre megyek nyugdíjba, november hetedikén töltöm a hatvanat. Azután mindenre több időm lesz. ☆ Rövid portré Szabados Benőről. A lá'nya ugyancsak a Volán. 2. sz. Vállalat üzemmérnöke. A fia egyetemista, kutatófizikusnak készül Debrecenben. Vendégmarasztaló a meleg ezekben a csípős, hideg időkben az Öregek napközi otthonában. Jólesik belépni. A szőnyeg, a virágok, a kényelmes bőrfotelek valódi otthonosságot árasztának. Szól a lemezjátszó, mert a zenét azt nagyon szeretik a kisöregek. Ez a napközi otthon a megyeszékhelyen a Május 1. úton található. Verebélyi And- rásné vezető vidám, mosolygós irányításával pihenget- nek az ide látogatók. Naponta . tizenöt-húszán jönnek, nyolc-kilénc óra körül érkeznek az első „fecskék”. Megreggeliznek. Már a reggeli is kedvükrevaló. Tej, ' tea, kávé, | sajt, fölvágott, lángos váltogatja egymást, — Csak olyat szeretnek, ami nem zsíros. Az ebéd megint csak változatos. A kórházból szállítják naponta gépkocsival, a napközi otthon' szép kis konyhájában megmelegítik, tálalják. Az ebédlőasztalok megterítve várják a megfáradt embereket. Általában jó a hangulat. Kézimunkázás, varrogatás közben, vagy ha már megfáradt a szem az újságok be- tűzgetése közben, olyan jólesik énekelni. A korelnök a kilencvenöt esztendős Túróczá Kálmán bácsi. öt évvel fiatalabb Vincze Sándor és Czakó Józsefné. Ök a kilencvenet töltik. A névnapokat, születésnapokat mindig megünneplik. Ez így szokás az öregek napközijében. Hát még akkor milyen jó a hángulat, amikor a patronáló brigádok érkeznek. Nyáron közösen kiülnek a kertbe, uzsonnáznak, örülnek egymásnak. Tavaly Egerbe mentek kirándulni. Az idén még messzebbre, Budapestre kívánkozhat Az állatkertbe szeretnének eljutni... eletmgd, egészség ÉTKEZÉS Okosan, mértékletesen Idősebb korban az sen* mindegy, milyen életmódot folytatunk, mikor, milyen időközönként, milyen táplálékot fogyasztunk. Ez ügyben szak* emberhez, Válóczi András, néhoz, a megyei kórház élelmezési osztályának vezetőjéhez fordultunk, aki éveken, keresztül diétás nővérként dolgozott. — Mit kell tudni az étke. zésről? — Az öregedés biológiai folyamat, amelyet sénki nem kerülhet el. Az energiaszükséglet és a tápanyagigény fokozatosan csökken, megvál. tozik. — Mire kell törekedni? — Az idős emberek táplálkozásában az egyenletesség talán a legfontosabb, még an. nál is lényegesebb, mint az egyes tápanyagok mennyisége. Az Egészségügyi és Élelmezési Világszervezet megállapította az energiaszükségletet. A szakértők véleménye szerint hetven-hetvenöt éves korban férfiaknál 2—2400 kalória, nőknél ennél valamivel kevesebb szükséges. Természetesen az egyéni alkattól függően módosul bizonyos fokig a tápanyagszükséglet is. — Javaslata? — A heti élelmiszer me'ny- nyiségét tudományosan így határozták meg: húsból, halból hetven deka, tejből három és fél liter, tojásból három darab, ke'nyér körülbelül két kiló, liszt hatvan deka, cukor harmincöt deka, vaj tíz deka, zsír-olaj húsz deka, burgonya másfél kiló, zöldség-főzelék ugyancsak. Mérsékelten szabad használni a fűszereket. Gyümölcsből bármennyit szabad fogyasztani. — Az étkezések száma? — Naponta ötszöri érkezést javasolunk. Idősebb korban különösen felhívjuk a figyelmet a saláták fontosságára, élettani szerepére. Egészséges, könnyű, kitűnően ízesíthető, készülhet zöldségfélékből, főzelékfélékből, húsból, tojásból, gyümölcsből. Ki, hogyan szereti, nyersen, vagy megfőzve fogyaszthatja. — Köszönjük a jó tanácsokat, a következő alkalommal a húsételekről beszélünk bővebben. .. Az oldalt összeállította: Csatai Erzsébet Fényképezte: Bábel László Elégedett ember ön? Fél ötkor most is Az orvos véleménye Köztudomású, hogy átlagos emberi életkor az utolsó száz évben mintegy két évtizeddel megliosz- szabbodott és nálunk, Magyarországon hetven év körül van. Ez a tény számos új kérdést vet fel, amik között talán a legizgalmasabb: érvényes-e a régi közmondás, miszerint az öregség egyben betegség is? Nagyon sok olyan idős embert ismerünk mindannyian, akik fürgén, frissen mozognak, jó erőben vannak. Nagy a hatvan év fc'etti aktív dolgozók száma is; ide számíthatjuk a nyugdijuk mellett munkát vállalókat is. De nemcsak a munka bizonyítja azt, hogy az öregség nem jelent hanyatlást az ember életében. Az élet napos oldalának élvezése, a család örömeiben és terheiben való résztvállalás (gondoljunk csak a nagyszülők áldozatos segítőkészségére) is természetes ma már az öreg emberek életében. Közösségi-társadalmi aktivitásuk pedig sokdzor a fiatalabbakét is meghaladja. Ugyanakkor természetes, hogy a szervezetnek a hosszú évtizedek során létrejött elhasználódása, ,,kopása” miatt egészségük fokozott figyelmet és gondozást igényel. Kiegyensúlyozott életvitel, a korral és a teljesítőképességgel arányos megterhelés^ a káros szenvedélyek — dohányzás, szeszes italok — kerülése, megfelelő táolálkozás, időnkénti orvosi ellenőrzés, mind-mind segít az egészség megőrzésében. Bizonyos mértékben kinek-ki- tiek az életmódján múlik, hogyan alakul élete és egészsége. El kell követnünk mindent, hogy valóban „életet adjunk az éveknek” és az új helyzetet új közmondás fejezhesse ki: az öregség nem betegség. Dr. Balogh Péter Jó fél esztendeje megható, családias ünnepségen búcsúztak munkatársai Taglieber Ferencnétől. Virágok, mosolyok, ajándékod. Hatalmas kék váza. Meg az aranylánc, amelyet az öblösüveggyártól kapott hűsége jutalmául- Az asszonyok körülvették, elmondták százszor és ezerszer: „Terus: nehogy azt hidd, hogy elszakadhatsz tőlünk. Ide tartozol, gyere gyakran, mindig visszavárunk . . • ” Az ünnepi pillanatok, a feledhetetlen percek elröpültek. Megkezdődtek a nyugdíjasnapok, -hetek. * A legnagyobb felfordulás közepette toppanunk be a salgótarjáni vásártéri kétszobás lakásba. Festenek, tapétáznak, „szépítkeznek”. — Nagyon ráfért már, most szántuk rá magunkat erre a nagy munkára. Csöndesen, nyugodalmaséin telnek egyébként a napok- Taglieberné meséli: — Először mintha csak szabadságon lettem volna. Azelőtt fél ötkor csörgött a vekker. Most már nem kellene, de mindig felébredek. Amikor elkap a „honvágy” az üveggyáriak után- fogom magam és beszaladok- Annak viszont örülök, hogy több idő jut unokámra, a hatéves Andreára. # Taglieber Ferencné nevét nemcsak a megyében, hanem az országban is nagyon jól ismerik. Fiatalasszony korában került Nógrádba. A férje is az üveggyárban dolgozott- Először a hutában Bauver Guszti bácsi brigádjában volt behordó. Végül a mérőhengerüzemben kötött ki. Harminc évet töltött egy munkahelyen. Jól ismerte, szerette, értette amit csinált- Szocialista brigád vezetőjének választották. Véleményét mindig kikérték, mondván: „Teri, te okos asszony vagy, hogy vélekedsz erről, vagy arról..-? Sok minden történt körülötte. Mindig kedvelte, ha jókedvűéit voltak mellette az asszonyok- Nagyokat nevettek, közben a kezük is szaporán mozgott. — Ha hi§zi, ha nem, ötvenévesen kezdtem tanulni. A hat osztályomhoz pótoltam a hiányzó kettőt. Kénytelen voltam, mert hiába biztogat- tam a brigádot, hogy menjetek, tanuljatok, okosodjatok, mert csak így lehet előbbrelépni, ’ rögtön visszavágtak: „Terus, ha te mégy, meébred... gyünk mi is”- így kerültem az iskolapadba. Cseppet sem bántam meg. * Három esztendővel ezelőtt, április 4-én kapta meg a magas kitüntetést, a szocialista munka hőse lett. Ünnepség a Parlamentben- Aztán a sok-sok gratuláció, távirat, levél. Ismerősök és ismeretlenek köszöntötték a salgótarjáni munkásasszonyt, még az ország távoli csücskéből is érkezett üdvözlet. — Visszanézve a megtett útra, elégedett embernek tartja magát? — Igen. Sokat dolgoztam életemben, az igaz. A csöndességet, a nyugalmat, a békét szerettem magam körül- Zavaró, elérhetetlen vágyak sem kínoztak. Szép lakást kaptunk, a gyermekemben, majd később annak családjában sok örömöm volt és van, rendes, becsületes ember az uram, mindig szépen éltünk. A gyárban szerettek, tiszteltek. Többet soha nem is akartam. Ez az aranycsillag pedig, amit 'ünnepekre felteszek, nézze, milyen szépen ragyogValóban szépen ragyog! r A pihenés óráiban készül a kézimunka. Az archív felvételen á munkahelytől való búcsúzás percei. A képen a szép ajándékváza is ott van. NÓGRÁD — 1980. február 2., szombat
