Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-23 / 18. szám
Örökség nélkül, mégsem reménytelen Korán kelnek, korán fe-' küsznek. Végigdolgozzák a napot: a hivatalos munka" helyen — az otthoniak téesz- ben. a kereskedelemben, a kishivatalokban, az ingázók a városi, nagyközségi ipari üzemekben —, a ház körül, a háztájiban. Falusi emberek, kétszáz, öt" száz, nyolcszáz, ezer, ezerkétszáz ■ lakosú településeken élnek, mindenki mindenkit ismerve, rokoni szálakkal egymáshoz fűzve. Miként Örhalomban is, ahol az emberek szorgalmáról le" gendák születtek. Igaz legendák. Mint, ahogyan igaz az is, hogy legalább olyan szorgalmasak az uborkát termesztő kállóiak, az epret kedvelő drégeljpalánkiak, ipolyvecei- ek, vagy a kőművestudományukról híres mátraverebélyi- ek. Maradjunk azonban Örhalomban. Hogyan töltik szabad idejüket lakói; hogyan élnek a művelődési házuk nyújtotta lehetőségekkel?, * — Meglehetősen passzív vagyok — ismeri be őszintén Márton Ferenc, a helyi termelőszövetkezet lakatosbri- gádjának vezetője. — Van egy négy- meg egy hatéves fiam, nekik különelőadáso- kat szoktak tartani a kultúr- házban, olykor elmegyek a srácokkal. — Na és egyébkor? — Leköt a munka, a család, a tanulás. Harmadéves vagyok a marxista ' egyetemen. Rados János gépészmérnök, az őrhalmi művelődési ház társadalmi vezetőségének tagja kis társaságot toborzott össze a beszélgetéshez. Nem mindenki helybeli, de örhalomban dolgoznak, meg aztán Hugyag egyébként is társközség, nem számít idegennek. Nem tartja magát annak Csábi János autószerelő sem, aki szerint régebben, ki tudja: miért nagyobb igény élt az emberekben a kultúrházi programok iránt. — El vagyunk kényelme- sedve. A televízió, a rádió házhoz szállít mindent, a mozit, a színházat. — Gyerekkoromban mozin kívül semmi lehetőség nem volt Örhalomban — mondja Márton Ferenc, —, és teltházzal ment mind a két előadás. — Anyagiasak lettek egy kissé az emberek, főleg a házasságuk után — fejtegeti Rados János —, ezért hajszolják magukat házra, kocsira, és egyebekre kuporgatnak. Este aztán f áradtak, nem mozdulnak ki a négy fal közül. Azt mondják, sokan még vasárnapokon sem szívesén, hagyják el a portát. Munkaruhában tesznek-vesznek az udvarban, a ház körül. S, hogy kocsmáznának? Az sem igaz. A helybeliek tudják, hogy legtöbbször ugyanazok járnak, s némelyek akár látatlanban megmondják, kit, mikor lehet belül találni. — A házasság miért lehet a közösségi művelődés akadálya ? Szabados Elemérnél, a papíripari részleg vezetőjét tartják munkatársai legilletékesebbnek a válaszadásra. A talpraesett fiatalasszony nem is szabódik: — Mert a legtöbb házasság, főleg a falusi, még a régi szellem szerinti: még mindig íratlan szabály, hogy a házastársak együtt menjenek szórakozni. így aztán nincs, ki, alkalomadtán a gyerekek- ré vigyázzon. Hiszen a nagyszülőket sem lehet állandóan terhelni velük. — De a negyven év körüli, még mindig fiatal embereknek már nagy gyerekeik lehetnek. Tudnak magukra vigyázni. Hát igen, adnak igazat a beszélgetőpartnerek, s aztán magyarázatként visszatérünk a túlfeszített munkára, az anyagi gyarapodás erőszakolására. Ami nyilván nem elvetendő — ha a szellemi gyarapodás igényével párosul. * Két éve még életveszélyes volt, egy éve még felújítás alatt állt az őrhalmi művelődési ház. Ma már nagyon szép külsővel, és kulturált belső beépítéssel, berendezéssel várja a látogatókat. Munkatérve. programja van. Kiállításokat ismeretterjesztő előadásokat, gyermekvetélkedőket, műsoros bemutatókat. diszkókat rendez, művészettörténeti szakkört, ifjúsági klubot, irodalombarát- kört működtet. Javult a propaganda. A meglevőket gyarapította a központi buszmegállóban felállított hatalmas méretű hirdetőtábla. (Ottjártunkkor éppen üresen állt, mert nem volt mit propagálni rajta.) Van tehát lehetőség, csak- hát — mint Hegedűs József, tanácselnök és Kanyó Tibor művelődésiház-igazgató jelentése tudatja — a felnőtteket rendkívül nehéz megnyerni akármilyen programnak, kiscsoportos munkának is. A gyerekek mások, nekik érdemes szervezni, és remélhetőleg érdemes lesz akkor is, amikor már apukák és anyukák lesznek. Mert, amit a szüleik nem örökölhettek a sajátjaiktól, a művelődés, a kulturált közösségi szórakozás szükségét, majd átörökíthetik ők a maguk gyerekébe. Sulyok László A TELEVÍZIÓBÓL JELENTJÜK Meteoritok Egy szövetkezet drámája Különös tárgyalás zajlik a Fővárosi Bíróság épületének egyik termében, amelyhez a keretet a televízió jelenlevő kamerái adják. Egy rekonstruált dokumentumjáték felvételei folynak, s bár színészek játszák el a tárgyalás valamennyi epizódját és szerepét, többen is jelen vannak azok közül, akik annak idején ’tényleges szereplői voltak a pernek. — Az első, eredeti, dokumentumfilm forgatását még 1973-ban kezdtem el a Balázs Béla Stúdióban, — mondja Mihályfy Sándor rendező. — Akkoriban még rejtett kamerával dolgoztunk, könnyebb dolgunk volt mint most. Régi szívügyem már ez a per. S azóta is szemmel tartom a Juventus Kisipari Szövetkezet volt elnökének sorsát. A bíróság akkor elítélte, büntetését közben le is ülte és kiszabadult. A szövetkezet dolgozóinak élete, jövőjük további alakulása azonban változatlanul izgat. Ezért készítjük el most ezt a dokumentumfilmet, amely az eredeti tárgyalás jegyzőkönyve alapján kerül majd képernyőre. A forgatásra meghívtam a szövetkezet több érdekelt dolgozóját — ők, a közönség — valamint az ügy hajdani vádlottját és elítéltjét, a volt elnököt is. A filmben valamennyien fontos szerephez jutnak, ugyanis 2 órás beszélgetést folytattam velük és ennek egy részét fel is akarom használni. Az önfelszámolás címmel készülő dokumentum játékfilm a hajdani Juventus szövetkezet felszámolásának okairól, körülményeiről ad számot: A csőd szélén álló szövetkezet élére kerülő, kinevezett,' új elnök jó szervezőképességű, munkaszerető, szórgalmas bár önfejű és heves ember. Jó szövetkezetét akar teremteni szinte a semmiből, hogy megvalósíthassa az eredeti elképzeléseket: munkát biztosítani a testileg és 4 NÓGRÁD . 1980. szellemileg fogyatékos, nehéz sorsú fiataloknak. Az eredeti elképzelések azonban hamarosan megfeneklepek. Az elnök ugyan szívósan, rámenősen dolgozik, de diktatórikusán, kizárólag a saját feje szerint irányít és ezzel maga ellen fordítja az embereket. Megindulnak a furkálódások és feljelentgetések. Ezek az ügyek vezetnek el végül is a szövetkezet felbomlásához, önfelszámoltatásához. A rendőrségi, illetve a bírósági eljárások, vizsgálatok során ugyanis kiderül néhány kisebb, nagyobb, szándékos, vagy éppen hanyagságból eredő visszaélés: ingyenmunkák, tartozások, sikkasztás, magánokirat-hamisítás, az elnök lakásügylete... Mindezekért két és fél évi szabadságvesztésre ítélik az egyébként jószándékú embert. A károk anyagilag megtérülnek, de annál nagyobbak az erkölcsi veszteségek! — Láttam az eredeti, első dokumentumfilmet, és már akkor megszerettem ezt a témát, — mondja Kóti Árpád debreceni színész, az elnök figurájának életrekeltője. — Megismerkedtem közben a volt elnökkel is, akit csak sajnálni tudok, és magamban fel is mentettem őt. Mindezeknek a dolgoknak nem lett volna szabad megtörténniük. Ez a felvétel több volt. számomra egy tv-játéknál, magam is végigéltem az egészet. A tárgyalóteremben már az utolsó jelenet veszik fel. A rendező mikrofonon keresztül kérdezi meg a jelenlevő volt elnököt, mit érez most? — Kegyetlen dolog ezt itt végignézni vagy akárcsak "visszagoncjojni is a történtekre. Számomra olyan mintha igazi lenne. Csak sajnálni tudom a színészt, aki most helyettem ül a vádlottak padján, — mondja befejezőül a Juventus hajdani elnöke. •Szémann Béla januái 23., szerda nyomai A Balhas-tótól északra fekszik az a három kilométer átmérőjű kráter, amely a tudósok véleménye szerint egy nagyobb meteorit becsapódásának a nyoma. A becslések szerint a kráter, amely a helység neve után a Sunaki kráter nevet .viseli, körülbelül 26 millió évvel ezelőtt keletkezett. A krátert ősi kristályos ásványok képezik, felszínét egy valamivel lazább üledékréteg borítja. A képződményben klasszikus kőzeteket, valamint ritka ásványokat találtak, ami szintén a kráter kozmikus eredetét bizonyítja. Kazahsztán területén két meteoritkráter ismeretes. A másik — a Zsemansin kráter — az Arai-tótól északnyugatra van. Karda Beáta egyike azoknak a szólistáknak, akik csaknem több időt töltenek külföldön, mint hazájukban, de világot járó kollégái közül is csak kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy turnéztak Afrikában, Ghánában és Nigériában. Járt valamennyi szocialista országban, s több helyen televízió- és rádióműsor is készült a közreműködésével, A múlt év nagy sikereket hozott a számára, s rajongóinak tábora nőttön-nőtt. Kellemes hangjával, egyéniségéPalásthy György újabb gyermekfilrrve f" ■ / rw i rr tgigero Az utóbbi években — ha elégedettek nem is lehetünk — több ifjúságnak szóló film j^zi stúdiónk régóta kívána- •1 i törekvését, ■ hogy igyekeznek megfelelően gondoskodni a gyermekek szórakoztatásáról. Legigyekvőbbnek Pa- lásthy György .mutatkozik, aki tíz év alatt öt gyermek- filmet rendezett, s közülük A varázsló nemzetközi elismerést szerzett. Legújabb művét Janikovsz- ky Éva, az ismert ifjúsági író Málnaszörp és szalmaszál című könyvéből készítette Rajz János, Fónay Márta, ‘ Űjlalci Dénes, Drahota Andrea és két bájos gyermek, Hintsch Gyuri és Ullmann Mónika főszereplésével. A film egy folyton képzelődő. kalandra vágyó budapesti tízéves fiúcskáról szól, aki környezetének szeretetteljes és kevésbé megnyerő tagjaival különös helyzetekbe keveredik. Misu élete nem mindig vidám, de mint az igazi mesében, itt is jóra fordulnak a dolgok, s minden jó, ha vége jó. A szórakoztató ifjúsági film zenéjét a népszerű Locomo- tiv GT szerzetté és adja elő. Misu és öreg barátja, a zöld füvet „elővarázsoló” parkőr (Hintsch Gyuri és Rajz János). Az Égigérő fű című pro- salgótarjáni November 7 dukciót elsőként megyénkben Filmszínházban január 27-től a szécsényi . filmszínházban négy napon keresztül játsz- vetítik január 24—25-én. A szák. Beteg a gyermek Kati szemén észrevettem már az első órán, hogy jobban csillog, mint máskor. Á tízóraizáshoz nem volt kedve, ledőlt a padjára, az arcocskája égett. Meghőrnérőztem! 38,3! No, ennek a fele sem tréfa! A gyermeknek ágyban a helye és gyógyszer kell neki. Otthon senki sincs, mindkét szülője dolgozik. Az osztólykönyvbe bejegyeztem a munkahelyi te- leíonszámokat. Gyors telefon. Hívjuk az édesanyját, 6 hamarosan meg is érkezik és hazaviszi a már nagyon bágyadt kisleányt. Megígéri, hogy orvost hív hozzá. Nagy a meglepetésem, amikor másnap reggel ott találom Katit a helyén, karikás szemmel, sápadtan. — Hogyhogy te itt vagy? — kérdeztem csodálkozva. — Hoztam orvosságot — nyitja ki izzadt markát és mutatja felém, benne a két szem gyógyszert — ezt a felet evés előtt kell bevenni (látom, hogy Maripen) ezt meg — mutat az egészre — evés után. (Kalmo- pyrin). — Megengedte a doktor bácsi, hogy iskolába gyere? — kérdem. — Nem volt nálunk. ■ — És az orvosság? — Az még a múltkori betegségemből maradt. A leírt kis eset sajnos ná- gyón tipikus. Sokszor kell telefonálni a szülőkért 2—3 nap egymás után és nagyon gyakran komplikáció követi ezt a könnyelmű játékot a gyermek szervezetével. Mert mi történik? Mi tapasztaljuk, hogy rosszul van, lázas, a szülő hívásunkra hazaviszi. 1—2 Kal- mopyrinnel jól megizzasztja, reggelre lenyomja a lázat és nyugodtan elengedi az iskolába (óvodába, vagy elviszi a bölcsődébe) úgy, hogy a betegséget még nem gyógyíthatta meg, csak az egyik tünetét (láz) csillapította le átmenetileg. De sok esetben követte az ilyen könnyelműséget 40°-os láz, tüdőgyulladás, középfül- gyulladás, de oly4n tanulóm js akadt, akinek a szívét támadta meg a lábon hordott lázas állapot. Hetekig nyomta az ágyat, azért, mert a betegség jelentkezését nem vették komolyan a szülei. Tudjuk az okát a gyógyulás siettetésének: a szülő nem akar mulasztani a munkahelyéről, ami érthető, mert sok helyen hézik rossz szemmel, ha „már megint a beteg gyerek” miatt mulaszt egy-egy munkatárs. Különösen veszélyes a szülők könnyelműsködése influenzajárvány idején. Éhnek a nehezen gyógyítható, vírusos fertőzésnek sokféle szövődménye lehet. A komplikáció veUfazó énekes: vei nemcsak az ifjúság, hanem az idősebb korosztály érdeklődését is felkeltette. — Az utóbbi időben egyre többen kedvelik és dúdolják az ön által előadott dalokat nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is. Mi az, amire a legszívesebben emlékszik vissza? — Részt vettem az NDK- ban, Rostockban a Tenger és én című nagyszabású dal- fesztiválon, ahol óriási fölénnyel közönségdíjat nyertem. Az Onkel Janos (Nagybácsim, János) című dalt énekeltem, mely egy német szerző műve. Itthon nem lenne nagy sikere, de ott szinte ovációval ünnepeltek, mert a németeknek igen érdekes és szinte kellemes emlékeket idézett a dal szövege. Volt például benne Szeged, Kecskemét, barackpálinka, puszta. Életem egyik legszebb élménye, hogy részt vehettem Párizsban egy nemzetközi dal- fesztiválon, ahol nagyon erős mezőny volt, többek között német, angol, francia, olasz és belga szereplőkkel. Ez tulajdonképpen döntő volt, mert a zsűri által kiválasztott legKarda Beáta jobb nyolc dal szerepelt. Egész életre szóló élmény marad számomra a Párizsban töltött öt nap... — S hozott-e már valami jelentősei az új esztendő? — Egyelőre holnap utazom tíz napra ismét az NDK-ba, Berlinbe és ott egy nagy koncerten fogok énekelni, majd tv- és rádiófelvételem lesz. Különben az Onkel János című dalom rövidesen megjelenik egy nagylemezen, melyen az elmúlt évi, NDK-ban elhangzott tizenkét legjobb dala szerepel. — Milyen tervei vannak erre az évre? — Márciusban lesznek nagylemezem felvételei, s a lemez várhatóan a nyár folyamán jelenik meg. 12—14 dal lesz rajta, s a Piramis együttes kísér, kibővítve fúvósokkal és hegedűkkel. A legtöbb dalt ők komponálták. S még ebben az évben, valószínűleg nyáron, országos turnén szerepelek. Ekkor jelenik meg nagyméretű színes plakátom is. Egyelőre ennyi, a többi még a jövő titka... J—M. szélyén kívül gondolni kell arra is, hogy fertőző, tehát az osztálytársak is megkaphatják a betegséget. Érdekes megfigyelni, hogy a járvány idején, ülőhely szerinti négyes, ötös csoportokban hiányoznak a tanulók: a szomszédok, az előtte és mögötte ülők kapják el a bajt cseppfertőzés útján. Mit tanácsolhatunk mi? Mindenekelőtt azt, hogy ha a gyermek lázas, másnap ne engedjük iskolába, akitor sem, ha reggel láztala'nul ébred. Tudjuk jól, hogy a legsúlyosabb betegségeknél is előfordul, hogy láztalanul kezdi a beteg a napot és csak délutánra szalad fel újra a hőmérséklete. Az orvos tanácsa szerint legalább 24 órát teljesen lázta- lannak kell lennie (37° alatt!) a gyermeknek minden lázcsillapító nélkül, és csak akkor mehet iskolába. Jobb, ha közbeiktatható még egy nap, amikor levegőre már megy, de a közösségbe még nem. Lehetőleg ne gyógyszerel- jü'nk orvos nélkül! Ne adjuk be a „múltkori betegségből maradt” tablettákat, mint Kati édesanyja tette. Vigyük orvoshoz a gyermeket, vagy ha a magas láz indokolja, hívjuk el hozzá és ne kísérletezzünk napokig a láz csillapításával, amíg teljesen legyengül a szervezete. Tanácsaink között nem hallgathatunk a megelőzés fontosságáról. Ellenállóvá, edzetté kell tömtünk a gyermeket Rendszeresen és sóikat kell a tiszta levegőn lennie, sétálni (nemcsak a játszótéren ugrálni!). A munkás hétköznapok közé „jó” vasárnapokat és ünnepnapokat kell beiktatni: kirándulást, sétát, A vitamindús, egészséges étkezés — sok gyümölcs, főzelékféle, paradicsom, retek, zöldhagyma stb. — is fokozza a szervezet ellenállását. Járvány idején fokozott gondot kell fordítani a gyakori kézmosásra (evés előtt mindig!) és ajánlatos a gargarizá- lás, a torok öblítése valami enyhe fertőtlenítővel, esetleg kamillateával, vagy egyszerűen sós vízzel. A megelőzés hatásos eszköze az ésszerű, az időjárásnak megfelelő öltöztetés. A túlöltöztetett gyermek megizzad, a szél megfújja, meghűl és könnyebben kapja meg a fertőzést. Reméljük, azzal, hogy a be-' tegséget jelző lázas állapotot komolyan Vesszük, az orvos tanácsait megfogadjuk és a megelőzésre is gondot fordítunk, sikerül megóvni sok- gyermeket a súlyosabb megbetegedéstől. Dr. Gergely KároIyn<
