Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

Állattenyésztés új alapokon... A TERMELÖSZÖVETKE- régi világban az életet jelen- tehát minden teltételét élve- ZET a hagyományos gazdái- tette ez számára, innen . a zi az állattenyésztésnek, kodás mellett elsőnek a me- jószághoz való ragaszkodás,, Gonddal, felelősséggel járó gyében belépett az észak-ma- annak megbecsülése. Érthető, munka ez, de dolgozni csak gyarországi hústermelési hogy idegenül hangzott szá- pontosan, szépen érdemes. A rendszerbe és megkezdte a mukra, hogy a szarvasmarha terv szerint évi ezer here- húshasznosítású szarvasmar- a zord telet a szabad ég alatt törd vérségű, gazdaságos hús- ha tenyésztését. Nem egyik kénytelen eltölteni. És ennek termelést biztosító hústehe- napról a másikra ment a do- megértetéséhez szükségeltetett nekkel számolnak, log. Arról van szó, hogy el- az emberekkel való beszélge- De ezzel máris felvetődik sősorban is gondos felmé- tés, méltóan a tsz-taghoz, az új gond: a nagyszámú'.]6- rést végeztek a birtokon, me- a tulajdonképpeni gazdához, szág gondozása, ellátása. Egy lyik az a terület, amely szán- A nógrádi parasztembert a feljegyzésbe néztünk bele. .Ez tóként nem hasznosítható, számokkal lehet igazán meg- a megjelölés szerepel benne: Hogyan alakuljon az eddig győzni. Vezetőségi ülések, „Traktoros állatgondozó”, igénybe nem vett völgyek, er- pártszervezeti beszélgetések. Mit jelent ez?- dőszélek, rejtett legelők, mo- egyéni szóváltások nem múl- Azt, hogy kettőszázötven— csarasok, hirtelen lejtők hasz- hattak el annak magyarázó- háromszáz állatot egy ember nosítása? Több száz hektárról sa nélkül, hogy a húshaszno- lát el. -aki ismerője a már van szó. Gondos számítás, sítású állattartás hasznos a rendelkezésre álló korszerű amelyben a hozam növelésé- közösnek, népgazdaságnak betakarító gépeknek. Például: re fordítandó összegtől kezdve egyaránt. A bizonyításra ott petrencekészítő, takarmányki- a betakarítási költségig min- volt a búzatermesztés sok-sok osztó, kaszáló, stb. A számí- den szerepelt. Aztán a hús- gondja. A borsó és a mus- tás szerint a szabadtartásos termelésre alkalmas szarvas- tár magas önköltség melletti hústermeléssel 3—4 ember marhafajta kiválasztása, termesztése, amit összevetet- foglalkozik mindössze. Az em_ amely a szécsényi esetben az tek azzal, hogy egyhektárnyi berek utánpótlásáról folya- úgynevezett HERROFORD-ra különösebb befektetést nem matos a gondoskodás. A isz esett. Ez a fajta több külföi- igénylő terület eltart egy hús- ösztöndíjas tanulói a helybeli di és hazai tapasztalat alap- termelő tehenet, amely két- mezőgazdasági középiskolában ján télen-nyáron szabadon ezer forintot meghaladó tisz- képezik magukat. Hasonlóan tartható, különösebb beruhá- ta jövedelmet biztosít a közös képeznek szakmunkásokat is. zást nem kíván, szívós, bírja gazdaságnak. A bizonyítás té- De elmondható, hogy általá- az időjárási viszontagságokat, nyékén alapult, hiszen *1975- ban a tsz-ben a fiatal szak- Szerény igényű, mégis jó hús- tői évről évre gyűltek a ta- emberek száma egyre emel- terfnelő és végterméke is jól pasztalatok. 1979-ben pedig kedik, bátran gondjaikra bíz- értékesíthető. Az elnök ősz- 800 darabnál is többet tar- zák a legbonyolultabb mun- szefoglalójából idézünk: tottak. És a tartás igazolta a kákát is, és nem csalódnak — Olyan megoldásra kell számításokat. A szarvasmarha bennük, mert a felső vezetés törekednünk, hogy kevés rá- által hasznosodott az eddig nyomon kíséri tevékenységű- fordítással. nagyobb hasznot hozamot nem adó völgyfenék, két. így van ez a szabadtar­haitson az állattenyésztés __ gyom-gyepes terület, parlag- tásos húshasznosítású állat­E z a szabadtartásos hús- föld. A jószágok sorában nem tenyésztésben is. Megismer- termelés ezt biztosítja, de volt semmilyen nemű fertő- ték, megszerették ezt a rhun- azt is, hogy végeredményben zés, betegség — ellenkező- kát a fiatalok és szívesen minden talpalatnyi földet kü- leg: igen jól tápláltak, a pia- dolgoznak annak érdekében, lönösebb ráfordítás nélkül a con keresettek lettek. Még talán néhány szót ar­A szécsényi közös gazdaság bizonyít II. termelési mechanizmusba hi/ini-rai. ról, h°Sv biztosítani tueják-e kapcsoljunk. A tartalékok ;* itKMUAiszuvtin a nagy mennyiségű húsáru el- okos feltárása következett, el •'EI tagsagat a tényék meg- 3<jását. Ez nem elhanyagolha- tehát Szécsényben a terme- Ry°ztek es nem ellenzői az hiszen évi 1500 darab lőszövetkezetben. u] íajta bevezetésének, ha- szarvasmarha értékesítéséről Ezzel azonban még közel aem támogatói lettuek,a hus" van szó egyelőre, de ez fő­sem fejeződött be a munka, basznu szarvasmarha-tenyesz- (jozatosan emelkedhet. A te­Kétharmad részét befejezték Számlálóbiztosok nagy munkában A csöndes salgótarjáni ut­ca egyik házán tábla: Köz­ponti Statisztikai Hivatal népszámlálási irodája. A táb­la az elmúlt esztendő októ­ber 1-én került a ház falá­ra. és egészen 1980. decem­ber 31-ig marad a helyén.. Ezekben a napokban külö­nösen nagy a nyüzsgés a nép­számlálási irodában. Már azelőtt sem tétlenkedtek, hisz az országos nagy mun­kát Nógrád megyében is ala­posan, ésszerűen kellett elő­készíteni. A népszámlálás be­fejeződik ugyan január Ín­ével, de az irodának még az­után is sok -munkája lesz. Mondhatnánk, a dolog dan­dárja. Béres János, a megyei nép­számlálási felelős helyettese körülmutat a falakat öve­ző polcokon: — Ide mind iratok kerül­nek. Addig persze sok víz nyolctól este hétig. Szom lefolyik az Ipolyon. Annál is baton és vas inkább, mert több százezer nak ügyeletet. Béres János a falra függesztett táblán mutatja, hol tartanak a népszámlálással. zenegyen serénykednek reg­hat körzetet alakítottak ki.' Előfordul, hogy a népszám- íefólyik az Ipolyon. Annál is baton és vasárnap is tarta- lálóknak egy-egy családhoz többször is vissza kell men- niök. Hiába írja oda a szám­lálóbiztos papírra, hogy mi­adatról van szó. Aztán' küld jük Budapestre. Hol tart az összeírás? — Erre nagyon nehéz pon­Az Alkotmány utcai iroda tos választ adni. A számok kor jön legközelebb, semmi kettős funkciót lát el. Egy- állandóan változnak, ala- eredmény. Ilyenkor el kell részt a salgótarjáni városi kulnak. Most — január 10- menni, harmadszor, negyed­népszámlálás központja, más- én tizenegy óra harmincöt szer, akár ötödször is... részt ide érkeznek a megyei perckor — azt mondom, har- — Milyenek a tapasztala- információk. Minden járás mincöt község teljesen befe- tok? külön-külön szervezte a ten- jezte a népszámlálást. Sál- -r- Általában kedvezőek. A ni valókat. kétnaponként je- gótarjánban pedig nyolcvan- népszámlálás tulajdonkép* Közismert a nalóc embernek az állatok iránti szeretete. A tésnek. nyésztés megalapozásával, a Mai kommentárunk Figyelem az energiára Az energiagazdálkodásra egyre több energiát kell fordí­tanunk. A Központi Bizottság 1979. december 8-i ülésén Ha­vasi Ferenc, a KB titkára is így fogalmazott: „Mindenekelőtt az anyagokkal, az energiával kell takarékoskodni.” Nem uj gondolat, de nem árt minél többször hangsúlyozni, hogy a cselekvésben is megnyilvánuljon. Sok kicsi' sokra megy az energiamegtakarításban is. Ez pedig nem kis dolog, hiszen szűkösen állunk hazai energiahordozókkal. Drágulnak a ki­termelés költségei. Nem olcsó mulatság a behozatal. Mit fo­gyasztott például tavaly a magyar népgazdaság? Többek között felhasználásra került 27 millió tonna szén. Ebből egy­millió tonnát termelt a Nógrádi Szénbányák, 1,4 millió ton­nát pedig külföldről kellett beszerezni. Kőolajból 10,6 millió tonna, földgázból 9,1 milliárd köbméter, villamos energiából 25,6 milliárd kilowattóra fogyott el. Az ország énergiamérlege a- nagy számok ellenére az utóbbi másfél-két évtizedben egyensúlyban volt. Sem a gaz­daság gyors ütemű fejlesztését, sem a termelést energia­hiány vagy -korlátozás nem zavarta. Holott a villamos- energia-fogyasztás több mint kétszeresére emelkedett. Ám az energia drágulása, beszerzési lehetőségeinek szűkülése nem teszi" lehetővé, hogy a kelleténél kevesebb figyelmet fordítsunk az energiatakarékosságra. Sok a teendő az iparban, a mezőgazdaságban, a lakos­sági fogyasztásban. A vállalatoknál nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy egy bizonyos feladathoz a legmegfele­lőbb gépet és eljárást alkalmazzák. Gyakran előfordul, hogy nagy teljesítményű forgácsológépekre kisebb méretű mun­kadarabok kerülnek és a nagy gép energiafogyasztása nem áll arányban az elvégzett munka értékével. Hasznos lenne mindenütt jobban támaszkodni a vállalati főenergetikusok, energetikusok munkájára, szakértelmükre, tanácsot kérni tő­lük az új gépek beszerzése előtt, a gyártási programok ki­dolgozásához, a gyártás-előkészítés tervezéséhez. Ez segít­hetné, hogy a legkedvezőbben alakuljon a termékek értéke és energiaszükséglete. A Nógrádi Szénbányák például évente 50 millió forint értékű energiát használ fel. Sajátos helyzetben van a nóg­rádi nagyvállalat, mert nemcsak energiatermelő, de ener­giafogyasztó is. Tavaly egymillió forint értékű energia meg­takarítását tervezték, amit teljesítettek. Az idén hasonló megtakarításra számítanak. Az energiatakarékossági intézke­dési terv szerves része a vállalati komplex intézkedési terv­nek. A vállalatnál jól tudják, hogy a tartalékok nem is oly’ rejtettek. Főleg villamos energiát, barnaszenet (zömmel fű­téshez használják), benzint és gázolajat kívánnak megtaka­rítani. A vállalati pártbizottság idei cselekvési programja hangsúlyozza, hogy hatékonyabb anyag- és energiamegtaka­rításra irányuló ösztönzési rendszert kell kialakítani a gaz­dálkodás minden területén. Mert ez ma még nem egészen így van! Holott az anyagi érdekeltség egyik legnagyobb ösz­tönzője az energiatakarékosságnak, amely egyúttal segíti a gazdálkodás hatékonyságának a növelését. A friss nemzetközi statisztikák szerint a világ lakossága manapság fejenként és évente átlagosad 160 ember izom­erejének megfelelő energiával gazdálkodhat. Ettől az átlag­tól országonként, a gazdasági fejlettségtől függően nagyok az eltérések. Hazánk energiamérlegében jelenleg lakosonként 300—310 ember erejével gazdálkodhatunk. A maga helyén mindénki tehet valamit az energiafogyasztás ésszerűsítésé­ért. Nem szabad halogatni a cselekvést, mert nemcsak min­den perc, de az energia is igen drága. — R — A szövetkezet, vezetősége szakosodás útjára lépéssel egyidőben, a piackutatás is megindult. A hazai piacon kívül a szocialista országok, ezen belül a Szovjetunió a legfőbb felvásárlója a mar­hahúsnak. A nyugati piac is nyitva áll előttük. Nagy meny- nyiségű állatra tart igényt Dél-Európa . például, csak jó minőségű legyen az áru. A húseladás tehát biztosított. Így a figyelmet inkább a te­nyésztésre fordíthatja a ter­melőszövetkezet igen korsze­rű gazdálkodásra törekvő ve­zetősége. EZ TÖRTÉNIK napjaink­ban Szécsényben a II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezetben. Az, amire a párt agrárpolitikája felhívta a fi­gyelmet. Az történik, amire szükség van ma a népgazda­ságnak éppen úgy, mint a közös gazdaságnak. Amely a jólétét biztosítja tagjainak: gondosan, alacsony költség­gel, nagyobb jövedelmet te­remtő gazdálkodással, a Nóg­rád megyei lehetőségek kö­rültekintő legjobb kihaszná­lásával végezve a mezőgazda- sági munkát az ország javára. Ehhez viszont az szükségelte­Az irodában még az esti órákban is lázas munka folyik. S'1 Bábel László felvételei lentik, hol tartanak,' mennyit két százalékos a felmérés. De pen keresztmetszetet ad az. végeztek, és mivel „adósak” este hét óráig ez az adat országról. Merúayi a népesség még. Ez pedig nem kevés. A me­gye lakosságát alapul véve, mintegy kétszáznegyvenezer számlálóbiztosok. már változik, mert addig száma, kora, mennyi a férfi újabb jelentések futnak be és a nő. mi jellemző az el­hozzunk. vagy érkeznek a múlt évtized cáaládi állapo­Annyit tára, az iskolai végzettség mi­személyi lapot töltenek ki a mindenként mondhatok, hogy ként alakult, milyen a laká- számlálóbiztosok. Mivel a la- a megyében a számlálás két- sok komfortfokozata, az em­kásokról is felmérés készül, a számítások szerint nyolc­vanezer lakást írnak össze a harmad részét befejeztük. A számlálóbiztosok, ami­berek milyen szakképes lés­sel rendelkeznek, mennyi az megyében. Ez eddig három- összeírásával, még nem te- százhúszezer lap. Ehhez jön- hetik félre az összeírólapo­kor végeztek egy-egy család aktív kereső, a gyesen le­vő, a tanuló, az eltartott —, hogy csak a legíontosaobakat tik, ami Szécsényben féllel he- 1 adatok- Ü«y a számláló­tő: bátor kezdeményezés, fe­lelősségteljes vállalkozás. Bobál Gyula nek még az üdülőterületi kát, mondván „ezzel is ké­szen lennénk”. Dehogy van­nak készen. Otthon még bő­valójuk. Mindez rendkívül ven akad munkájuk, össze­biztosoknak bőven van ími­említsük. Azt már sokszor hangoztattuk, hogy a nép- számlálók nem akarnak kü­lönleges adatokat összegvűj­összehangolt munkát igé­nyel. Az irodában jelenleg ti­síteni, egyeztetni az adató- a ttjM'ktartá; ugyanúgy kát. Salgótarjánban kétszáz­- m Uj tudományág: a foniátria Az orvostudomány és orvos- lódzi zenekonzervatóriumok- lógiai okokból kellett abba- technika fejlődése új gyógy- ban is. • • hagyniuk énektanulmányaikat. módokat, új tudományágakat A foniátriai iaboratóriumok A kutatók számos eredeti teremt napjainkban. Ezek Iomamai laDoratonumok ) a0ieoztak ki riven a eevike a foniátria a han»«-, fole8 a zenemuveszeti foisko- , ■ ,* °8tK Ilyen a egyiKe a romatria. a hangsza- )á, énektanszakainak „ hangszalagrezges regisztralasa­lagok megbetegedésének, il- laK eneKianszaKainak a mun- úgynevezett ELG-mód­lerve működésének a tana kalat segítik, de a zenepeda- a . k eu moa letve működésének a tana. gőeusoknal é hangszeres szer- A szájpadlás lágy reszei- Európaban elsőkent Lengyel- ” e a nanRszeres ne]. veie s/;jietptt fejlődés, országban létesítettek fnniát- tanszakoknak is a rendelke- , szu:et.ett tejiodesi ° fomát zésére állnak. Felszerelésük rendeUenessegeit diagnoszti­riai kutatóállomásokat, ame- rendkivüi‘modern 'IP ennek zalÍák az EPG-módszerrel. A lyek a zeneműveszeti foisko- modern es ennek jégáramnak a hansszem/en Iákon tevékenvkednek megfelelően igen költséges is. , s a hangszerven lakon tevékenykednek. A f0niátriát az orvostudomány kf esztuláramlasat is vizsgal­A lengyel fülészeti és gé- legköltségesebb szakterületei •* , Aerodinamikai módszer- gészeti társaság'tíz évvel ez- közé számítják. rel. Pedig a gégefő és a légző­előtt alakította meg foniátriai . , , 050 funkcióit határozzák meg részlegét. Jelenleg hét foniát- . A rendszeres es komplex a fúvóshangszer-játékosoknál. riái szakorvos foglalkozik a VIZS6alatok az énekesek egész A vizsgálatoknál használatos tudományág továbbfejlesztésé- tanu‘nlanyi . ldeJft felölelik, műszerek nagy része lengyel vei, a gyakorlati szakemberek ' e. en ,mar a felétek vizs- szabadalom. Hasonlókat alkai­a Sak alkalmával meg tudják maznak Amerikában is, de mondani a foniátriai szakem- azok nagyobbak és költsége­................. berek, van-e a hangszervek- sebbek, paramétereik pedig ^ foniátria központja Var- ben ,,láthatatlan hiba”. E vizs~ gyöngébbek a lengyelekénél sóban működik, de vannak ki- gálatok bevezetése óta felére helyezett intézetek a gdanski, isökkent azoknak a hallgatók- a wroclawi, a poznani és a nak a száma, akiknek fizio­száma pedig meghaladja harmincat. kötelezi őket, mint mond­juk az orvosokat, ügyvéde­ket. Sokan félnek megmon­dani, hogy a tulajdonukban van-e telek, vagy hétvégi ház, pedig az összeírásnak az adóhoz semmi köze. Itt. ná­lunk, az irodában az egyez­tetés után pedig'az állam-' polgárok „számmá” változ­nak. Már nem név, hanem, szám szerint tartjuk nyilván a lapokat. — Hogyan fogadtál; a nép- számlálókat? — így is, úgy is. Volt olyan család, ahol tukmálták á számlálóbiztosra az italt, a kávét, a süteményt. Elő­fordult. hogy még a csalá­di fényképalbumot is végig kellett néznie, meghallgat­va, hogy melyik kép kit áb­rázol. .. De akadt olyan csa­lád is. ahol még csak le sem ültették, állva kellett kitöl­tenie a statisztikai lapokat. Hiába, embere válogatja..! NÓGRÁD — 1980. január 12., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents