Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

Barkácsoláshoz, javításokhoz szükséges szerszámokat, kisgépeket és különböző alkatré­szeket, szerelvényeket is árusítanak a napokban megnyílt barkácsboltban Salgótarján­ban, az Arany János utcában. A Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat új pavilon­jában kapott helyet a Lehel Hűtőgépgyár mintaboltja is, ahol a háztartási hűtőgépek mellett a szódavíz és habféleségek készítésére alkalmas palackok is megtalálhatók. Régi igényt elégítenek ki a vízvezeték-szereléshez szükséges különböző szerelvények árusítá­sával. A híradástechnikai részleg a tévék és sztereó berendezések alkatrészeinek bősé­ges választékát kínálja. Képünk a „Lehel” mintateremben készült. — kép: kj — Kétszeres rekord után Ráadásév kezdetén Kétszeres rekord felállításá­val fejezte be az 1979-es esztendőt a Salgótarjáni Ru­hagyár. Eddigi történetében nem fordult még elő az, ami tavaly, hogy értékesítését a bázishoz mérve 27,6 százalék­kal növelte volna. A gyáron belüli termelésemelkedés mel­lett jó hatású volt, hogy első ízben tavaly mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellék­üzemágait is foglalkoztatta a gyár. Tőkésexporttervét is túl­teljesítette, ami annyit je­lent, hogy egy esztendő alatt 76.1 százalékkal emelkedett a tőkésexport. Ez a másik eredmény, melyet rekordként tart számon immár a Salgó­tarjáni Ruhagyár. amit és amikor kémek tő­lünk. Nagyfokú rugalmasságot követel ez tőlünk, az alkal­mazkodás feltételeit azonban megteremtettük. Világszín­vonalon álló gépek dolgoz­nak üzemeinkben, bérleti szerződés alapján kaptuk a nyugati felektől. Első ne­gyedévi tőkésexportunk már lekötött, a többit majd meg­látjuk. Továbbra is a svéd partner maradt a legjelentő­sebb rendelőnk, fontos szere­pet tölt be a nyugatnémet pi­ac, de dolgozunk dán, fran­cia, líbiai eladásra is. — Lássuk hát a piacpoliti­kát számokban! — Ruházati termelésünk 15 százaléka kerül hazai bol­tokba, elsősorban gyermekru­Az évet záró beszélgetésen házati cikkek formájában. A megkérdezték az igazgató­asszonyt a munkások: vajon lehet-e ezt a tempót tovább folytatni ? — Mit válaszolt? Lehet? — ismételjük a kérdést dr. Ka­szás József né igazgatói szo­bájában. — A továbbhaladás nem le­het vita tárgya, hiszen ame­lyik versenyző megáll, az ki­esett — válaszol. — Az már viszont elgondolkodtató, hogy milyen ütemben haladjunk tovább. Azt gondoljuk, hogy az idén a gazdaságosságé le­gyen a főszerep. Ennek meg­felelően, s a tavaly elkészült, a termékösszetétel gazdasá­gosságának stratégiai terve alapján alakítottuk ki idei piacpolitikánk körvonalait. — Ezek szerint mi lesz hát 1980-ban a gyár piacpolitiká­ja? — Számunkra első a belföl­di igények kielégítése, ez nép- gazdasági érdek, itt alku nincs. Éleget kell tennünk a szocia­lista exportkötelezettségek­nek is. A szovjet piac egyéb­ként is biztos jó felvevő­hely. Gazdálkodási, szervezési okokból sem mindegy, hogy már év elején tudjuk, mit dolgozunk számára az év vé­gén. Szovjet piacra a legdi­vatosabb termékeinkből aján­lottunk ki az idei évre, s ez teljes egészében megfelel stratégiai tervünknek is. Ami további 85 százalék export, ebből 2,3 millió rubelnyi a szovjet eladás. A tavalyi ug­rás után az idén is jelentős, tőkésexport-növelést terve- eredményeket elég biztosíték­riadnunk, ezek a munkasze­rető, becsületes többség tet­szésével is találkoznak. Ha­marosan költözünk az új ba­lassagyarmati üzembe, ahol korszerű körülmények kö­zött, magas szintű munka- szervezés mellett dolgozha­tunk. Véleményem szerint nem lehetetlen ezt a 20 szá­zalékot megfejelnünk sem, ha valamennyi tartalékunkat csatasorba állítjuk. — Megerőltetőnek ígérke­zik az idei terv? — Semmi olyat nem köve­tel tőlünk, amire ne készül­nénk már hosszú évek mun­kájával. Nincs szükség 180- fokos fordulatra. A tavalyi évvel sem zárhattunk volna olyan kiemelkedő 12 hóna­pot, ha nem abban a szel­lemben dolgoztunk volna, me­lyet a siker idén is megkí­ván. A tervszámok egyébként megalapozottak, s az eddigi zünk. Minimálisan £3,7 szá­zalékos értéknövekedést irá­nyoztunk elő, ettől csak több lehet. — S mi kellene ahhoz, hogy valóban több legyen? — Például a bérmunka le­hetőség szerinti felváltása magyar anyagos exporttal. Valamennyi rendelőnknek felajánlottuk a! hazai alap­anyagot, már persze akkor, ha az alapanyagháttér ezt lehetővé tette. Biztató tárgya­lásaink vannak a csepeli posztógyárral és a bajai fi­nomposztógyárral, bizonyos engedményeket is hajlandók vállalni anyagaik tőkéspi­acra való kijuttatásáért. Tő­kés bérmunkánk tavaly nem volt túl jelentős, idén a négy­szeresére kívánjuk növelni. — Hogyan érvényesülnek hatékonysági törekvéseik az idei tervben? — Hozzáadott értékünk nö­vekedésének meg kell halad­nia a 20 százalékot. A meg­valósítás útját-módját most keressük — kollektív bölcses­séggel, a munkások vélemé­' r.yének meghallgatásával. Máris sok megfontolásra ér­demes javaslatot kaptunk, legtöbbje az élőmunka haté­nak érzem megvalósulásuk­hoz. Miután ötéves tervét négy év alatt túlteljesítette a Sal­gótarjáni Ruhagyár, páholy felé is kacsingathatna akár. Nem ezt teszi. Helyette fel­sorakoztatja tartalékait, hogy a tavalyi nehéz, de jó eszten­dő után még jobb legyen az idei, a „ráadásév”. — szendi — A kőzéletiség iskolái Középfokú iskoláinkban a KlSZ-szervezetek önkormány­zati fórumain sok ezer, tíz­ezer fiatal szerez közéleti ta­Társadalmi fejlődésünk mai érzett felelősségtudattal lehet rulni a mi világunk jobbá tó­fűkén a közélet demokratikus megoldani. Ma még nem ke- teléhez, fejlesztésének fontos feltétele, vésszer találkozhatunk íoly­hogy mind több emberben ton nyüzsgő, szónokoló, a de­keltsük föl a közügyekbe való mokráciára hivatkozva min­beleszólás igényét, a közösség denbe "beleszóló, de a munkát sorsáért érzett felelősséget. A és a felelősséget másra hárí- p^ta^atokt "szembesül el­szocializmus a neptömegek to emberekkel. Nem ok a mi méleti_politikai ismereteit a előtt az egyeni ervenyesüles ideáljaink. A szocialista de­és az állam ügyeiben való molcrácia értelme ugyanis nem részvétel kapuit szélesre tárta, pusztán a szabad vélemény­Politikai és szellemi életünk- nyilvánítás, hanem mindenek­ben egyre , több olyan fórum előtt a legjobb megoldások van, ahol az emberek elmond- kialakítása a vélemények hatják véleményüket a társa- szembesítése útján. Minél na­dalmi fejlődés őket érdeklő, gyobb lehetősége nyílik vala­érintő kérdéseiről. kinek arra, hogy tévékenysé­gyakorlattal. A KlSZ-szerveze- tek persze nemcsak az isko­lákban. hanem az üzemekben, hivatalokban is alkalmat te­remtenek a közéleti szereplés­hez. Hogy a fiatalok összejö­vetelei ne fulladjanak szófe- csérlésbe. az elmondottakon kívül arra is szükség van: a Napjaink egyik izgalmas gével. döntéseivel befolyásol- résztvevők tisztában legyenek társadalmi kérdése ugyancsak ja a közügyek menetét, annál összefügg a közéletiséggel: fontosabb, hogy demokratikus Mit kezdjünk a jelentős mér- jogait szakértelemmel és fékben megnövekedett sza­bad idővel? Mit tegyünk azért, hogy az egyéni kedvteléstől mind többen jussanak el a kisebb-nagyobb közösségért végzett munka vállalásáig? GYAKOROLNI MINÉL TÖBBET az alapvető állampolgári jo­gokkal és kötelességekkel is. Nem ritkák ma már az olyan iskolák, amelyekben az osz­tályfőnöki és a világnézetünk alapjai órákon gyárakba, ta­nácsokra. bíróságokra viszik el a diákokat, hosv közvetlen benyomásokat szerezhessenek a jogok és kötelességek gya­DEMOKR4TIKUS ALAPOKON Azokban az oktatási intéz­ményekben, amelyekben jó közösségi nevelés folyik, azt nagyfokú felelősségtudattal kapcsolja össze. OKOS GYEREKEK GYÜLEKEZETE Felelősségtudat és elköte­lezettség, politikai tájékozódá­si képesség és gyakorlat — elsősorban ezek birtokában korlásárni Nehéz volna receptet írni válhat valaki közéleti ember- arra, hogy a maga zárt vilá- ré. Mit tehet ez ügyben az gába begubózó emberben mi- iskola? A maga belső életé­ként ébresszük föl a mások, vei legyen színtere a közéleti a közösség ügye iránti érdek- tevékenységnek, modellje a lődést, hiszen egyik napról a szocialista társadalmi együtt- másikra senkiből sem lesz élésnek, s váljék fokozatosan figyelhetjük meg, hogy a ta- közéleti ember. Ezt is el kell olyan demokratikus intéz- nár-diák viszony demokrati­. kezdeni, mint bármely fog- mennyé, amelyben a tanulók kus alapokon nyugszik. Ez lalkozást vagy szakmát, bele átérzik önmaguk nevelésének .utóbbira is nagy szükség van kell jönni a fortélyaiba — és és vezetésének felelősségét, a közéletiségre neveléshez, gyakorolni minél többet. Első miközben megszerzik az eh- Másutt viszont a hatalmon, s hallásra meglepőnek tűnhet hez szükséges képességet, mű- nem az emberi értékeken ala- fel, ami végül is teljesen ma- veltséget, gyakorlatot is. puló tekintélyelv uralkodik. Az gától értetődő: a közélet első Mind gyakrabban tapasztal- ilyen helyeken nem lehet zök- gyakorlótere az iskola, tehát a hatjuk, hogy a mai iskola is kenőmentes a közéletre neve- közéletiség próbáit az iskolá- törekszik e cél elérésére, lés. Tudvalevő, hogy demok- ban kell elkezdeni. Nemcsak a középiskolások kö- ratizmusra csak demokraták Ennek az igénynek a kjeié- rében. akiknek már van any- tudnak nevelni, és érvényes ez gítése összefügg az iskola nyi történelmi ismeretük és a megállapítás a közéletiséggel alapfunkciójával, a közösségi társadalmi tapasztálatuk, hogy kapcsolatban is. neveléssel, amelynek a köz- különösebb pedagógiai ráhatás Iskolai tanulmányaik befe- életiség voltaképpen egyszerű nélkül is. érdeklődnek a köz- jeztével a fiatalok munkába továbbfejlesztését jelenti. Ahol élet, a politika eseményei állnak. Sokukat az iskolánál eleven közösségi élet lüktet iránt, hanem aZ általános is- „ridegebb” új környezet fé- az iskolában, ott a legtöbb di- kólákban, ‘ az úttörőcsapatok- lénkké, visszahúzódóvá teszi, ák rátalál az egyéniségének ban is. Példákért aligha kell egyszer s mindenkorra elfe- és hajlamainak legjobban messzire mennünk, gondol- ledtetve velük az iskolai köz­megfelelő tevékenységi terű- junk csak a november végén szereplést; másoknak viszont a letre. Az a lényeg, hogy mi- Debrecenben „ülésező” VII. jó munkahelyi kollektívákban nél több gyerek kapjon és vál- országos úttörőparlamentre, bontakozik ki igazán a sze- laljon megbízatást az osztály- amely jól tükrözte az úttörő mélyiségük. A közéletiségnek közösség munkájában. vagy korosztály közéleti fogékony- a munkahelyek is iskolái. s az ifjúsági szervezetben, vagy- ságát. nem is akármilyenek. A fel­is a tisztségek ne néhány „ki- — Okos gyerekek komoly nőiteknek, különösen a mun- váltságos” fiatal kezében ossz- gyülekezete volt ez a tanács- kahelyi vezetőknek a terme- pontosuljanak. kozás — mondotta Szűcs 1st- lés vagy a hivatali munka Emberek, közösségek ügyeit vánné, az úttörőszövetség fő- tengernyi gondja közepette intézni, sorsukat jobbá for- titkára —, mert a küldöttek nem szabad megfeledkezniük málni — emberhez méltó, szép osztozni kívántak az ország erről. feladat, amit csak mélyen át- gondjaiban, tettekkel hoZzájá- P. Kovács Imre Kényszerszünet utón Az eredményes szénbá­nyászkodás egyik alapfelté­tele: bizton ismerni azt a te­rületet, ahol a művelés fo­lyik, s tudni, mi várható a föld alatt. Ehhez alapos, kö­vetkezetes van szükség. Tulajdonképpen ennek nem kielégítő voltával is magyarázhatók a nógrádi aknaüzemek tavalyi nehéz­ségei, s hatalmas energiák — és nem kevés pénz — vesztek el a dologra fogott területek nem kellő ismerete végett. Mindez egyébként — elég sokan, elég sok alka­lommal hivatkoznak is rá —, a hatvanas évek végi bányá­szat-visszafejlesztés követ­kezménye, hiszen, írd és mondd!, a Nógrádi Szénbá­nyák csak 1976-ben kapott központi hitelkeretből nem túlzottan jelentős mennyisé­gű pénzt külszíni kutatások­pedig a tőkéspiacot illeti, konyább kihasználását érin- ott állandó a készenlét. Azt ti. Esetenként radikális intézi és akkor kell gyártanunk, kedésektől sem szabad vissza­Gazdag szénkészletek A jugoszláviai Koszovo tar- nyű hőerőmű. Ha számba tomány különösen gazdag vesszük az itteni erőművek je- szénlelőhelyekben. A becsié- lenlegi kapacitását, akkor az sek szerint az új bányák a elkövetkező 3—4 évben csu- következő 70 esztendőben évi pán ennek a tartománynak az mintegy 80 millió tonna sze- energiatermelése meghaladja net adnak az iparnak. Jelen- az 1600 megawattot, leg e természeti kincseknek még alig 8 százalékát haszno­sítják. A főleg felszíni mű­veléssel kitermelhető lignit­készletek teljes kiaknázására nagyszabású tervet dolgoztak ki, így a jövőben megközelítő­leg annyi villamos energiát tudnak termelni, mint ameny- nyi az egész országé volt 1979- ben. E lelőhelyekre alapozva épül A koszovói energetikai prog­ram második szakaszában újabb erőművek építésére ke­rül sor. Ha majd ezek is el­készülnek, a villamosenergia­termelés eléri a 4200 mega­wattot. Bővül a továbbiakban az áramelosztó- és -továbbító há­lózat is. A nagyarányú feladatok el ra. Azt követően is minden esztendőben csurrant-csep- pent valami erre a fontos munkára, de ez korántsem volt elegendő a kutatási el­képzelések maradéktalan va- kutatómunkára lóra váltására. Az idei, az 1980-as év az első, amikor az előzőekhez viszonyítva jelentősen meg­emelték a központi keretből folyósított összeg nagyságát. Persze — miként dr. Várko- nyi József, a szénbányák fő­geológusa is elmondja, hosz- szú évek elmaradt kutatá-' sait képtelenség rövid idő alatt „behozni”. Voltak persze ilyen jelle­gű munkák 1969—70 óta is — önköltségre, a vállalat terhére, de a rendelkezésre álló minimális összeg sok fehér foltot hagyott az ak­naüzemek területének térké­pén. Gyakran mentek — s mennek is még —, szinte a ;ötétbe, az ismeretlenbe a vágatok, s de gyakran, is pa­naszkodtak lent a vágathaj- tók: fogalmuk sincs arról, mi lehet előttük. A kényszerből elmaradt munka igencsak megbosszul­ja magát. Mert, ami eddig kutatás címén folyt, vajmi kevés. ' A múlt évig alig néhány emlí­tésre méltó feladatot sike­rült megvalósítani. A köz­ponti hitelkeretből arra fu­totta, hogy — Ménkest segí­tendő — megvalósítsák a mátraalmási és a sámsonhá- zai reménybeli területek ku­a tartományban többek között végzéséhez külföldi partnerek egy 712 megawatt teljesítmé- segítségét is igénybe veszik. külfejtésre számba vehető te­rületek megkutatásai. Idén több a pénz és — nagyobbak a feladatok is. Tovább kell folytatni a már megkezdett külszíni fú­rási kutatómunkát a tari te­rületen. s olyan helyeken — mint például Nyírmed- puszta, Csibaj —, ahol újabb külfejtéseket lehetne létre­hozni. Idén végeznek először kutatómunkát a reménybeli területként nyilvántartott dobrodai részen és szükséges a Mizserfa II. területének előzetes fázisú megkutatása is — ami kell, elsőrendűen fontos az új bánya megnyi­tásához. A vállalat saját költségére főleg Ménkesen » mélyítenek le fúrást, de a tervek között szerepel Há­nyáson, két kísérleti jellegű, hidrogeológiai fúrás munká­latainak elvégzése is. Természetesen, a kutatá­sok nemcsak a föld felett szükségesek. A bányákban to­vább kell folytatni a geofizi­kai kutatásokat, s újabb fú­rások mélyítésével — me­lyek célja a vetődések, szén­telepek helyének meghatáro­zása, s nem utolsósorban víztelenítés — kell tiszta képet nyerni. De, hogy az eredmények még nagyobbak legyenek, maradéktalanul teljesíteni kell a kutatójelle- gű feltáró és előkészítő vá­gatok hajtására megállapí­tott terveket. Helyre állítani a megbil­lent egyensúlyt! Ezt célozza tatását, mi utóbbi a kányási szinte valamennyi intézkedés szénvagyon növelését céloz­ta, s á Bikkvölgyben is vé­geztek előzetes munkákat. A vállalat saját pénzén folytak a ménkesi, a tiribesi és a — jogosan. Hiszen bizton­ságosan, előrelátón bányász- kodni csak teljes ismeretek birtokában lehet! Karácsony György NÓGRÁD — 1980. január 8., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents