Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
Jánossy Ferenc gyűjteményes kiállítása A balassagyarmati Horváth Endre Galériában december 20-tól 1080. január 10-ig ismét nógrádi képzőművész alkotásai kerülnek bemutatásra. Jánossy Ferenc festőművész kiállítása életműigéfinpm figurává lényegül át. utáld vágyát. A festmények A mélyzöld háttérből a rózsaszín, a fehér és a sárgák lágyán emelik ki a felemelt kardú alakot, növelve valősá- gon túli jelentését. Drámaibb a Féltékenység című festnyű teljességre törekszik: fel- mény; a férfialak zaklatott- feszültségek elemi erővel tör- vonultatja néhány mű ere- sága, belső ziláltsága kiveti- nek elő a képeken, mentbe jéig a művész valamennyi te- tődik a nőalak ábrázolására, matikai és stíluskísérletét. A háttér fegyelmezett zárt- A művészi kifejezésmód sok- sága előtt a szaggatott ecsetfélesége, állandó formanyel- kezeléssel megjelenített fivi kísérletezés jellemzi Já- gurák szürarealisztikus ele- élet, mely nossy pólyáját. Főiskolásévei meik révén képesek kifejezni mesterek alatt az európai iskolához a féltékenység esztelen, ádáz kapcsolható sötét, de nyugodt kapcsolódó absztrakt expresz- állapotát: a férfi robbanását, színeivel, zárt, kiegyensúlyo- szionizmus nyelvén szólalt a nő bárgyú közönyét, meg: Vészjel című festmé- Formanyelv és tematikasze- nye a háború tragikus fe- rengsés találkozásai az 1963nyegetéseire figyelmeztet a ban készített alkotások. A színvilága a tartalomhoz illően zaklatott, a meghatározó sötét zöldek és kékek váratlanul és feszültségkeltően ütköznek erős vörösekkel, su- sárzó sárgákkal. Az elfojtott. tétlenül • hatásuk alá vonva a szemlélőt, A megtalált harmónia és átmeneti nyugalom műve a Fácános című csend- a németalföldi hagyományaihoz sötét, d t, kiég zott kompozíciójával A kiállításon sajnos csupán néhány rajz látható, mehideg kékek és szorítáan zárt Kártyakirály, a Magányos lo- ^et S^iázban kitett formák kifejező erejére épít- vas, a Boszorká'nyszombat ké- 2? , laeggornazoan Készített. ve. Későbbi útja során két- pezik Jánossy Ferenc eddigi SíLf’JLS*?’ felé ágazik az itt felvetett munkásságának csúcspontját. <>rma tragikus ellentetet ke- művészi alkotómódszer adta Magával ragad szabad, csu- pf.f alakok tetDomio lei- lehetőség. A nonfiguratív áb- pán a fantáziából táplálkozó kLjk rcuk * ® rázolási mód csupán rövid meseszövésük, mely álmaink, svájci korszakában bukkan képzelgéseink sejtelmekkel fel például a Kertváros, a Svájci havasok és a Mese eí- erős kifejezést sugallnak, mű akvarelleken. Egész pá- sokszor egyetlen fintor jel- _ lyáját meghatározó motí- képei, össze nem illő elemek vurnmá az expresszív meg- kerülnek egymás mellé, szóközei it és vált. Kisszámú reá- katlan képzettársításukkal a lisztikus alkotásán (például művész felbomló gondolat- Sónyi Anna, Gergely) is át- világát tükrözik: boldog me- Üt a belső feszültség; a fe- rengésekre,' őrületbe kacsén gyelmezett megfogalmazás tó mámorokra emlékeztetve, kássága kísérletek sora. A zaklatott zöldekre építő szín- Nem kapcsolja ezeket a ké- hiteles művészek közé tartó világgal párosul. Jánossy Fe- pékét semmi a külső valóság renc pályájának jelentős al- hoz: irreális, nem kotásai azonban kivétel né)- végtelenné tágított jelentésével. Figurái önma- kanyarodnak vissza, teli világát idézi. A figurák yjl®SUk elMigetelődik, zárttá, csupán belső, irreális események sorává szűkül. Já- rajzai a megélt pokol dokumentumai, fegyelmezettségük azonban a gyógyuitság, a kívülről szemlélés, a túlélés tanúja, Jánossy Ferenc eddigi munzik: gondjait, belső zaklatott- létező, ságát, átmeneti harmóniáit, térben a divat ihlette megszédülésejt kül az expresszív szürrealiz- mozognak, tombolnak, lebeg- őszintén rögzítette vásznain. Igazán egyéni hangon, művészileg is kvalitásosán az elemként tér expresszivitással kevert gzüra lebegő, vagy realizmus formanyelvén sirous jegyében születtek. Ki- nek az alakok, valami ktilö- tórökkel szabdalt művészi fej- nős víziószerű időtlenségben, lődésének e szempontból első Szimbolikus jelentős korszaka az 1950-es vissza képein évek eleje. A Hadakozó cí- táncoló meztelen nőalak, kenil eddig kifejelnie ünmamű kisméretű olajképén mes- mely meleg rózsaszínjével gát. ígéretesek jövőbeni mű térién ötvöződik valóság és szinte kirepül a képek sötét vészi fejlődése szempontjából álom: a festő valóságos kato- tónusából, jelképezve- János- —1—' waélete meseszerű, líraian sy rejtett életszeretetét, derű rajzai. K. E. Él meny és haszon marad Szakkör az üzemben ÜVEGTÁRGYAK — SAJAT CSISZOLÁSSAL Ami a konvenciókon és a sokan alig akarnak hazamentcsaládi példán kívül komoly ni, amikor vége van... szerepet játszhat egy serdü- — Az itt folyó munka nem üő pályaválasztásában, az el- könnyű és nem veszélytelen. Csekje Ferenc mondja el ■«sorban a gyakorlat - pozi- Ez nem okoz problémát 13- hogyan ismerVLedtek meg az ■öv es negatív élményekkel a 14 éveseknek szervezett üve- üzemtn£]> mlórt u örültek meg megélt, megismert munkák- geseaakkoroknel ? ennek a szakkörnek kai. IVlindez már-már köz- - Ugyanazok a szakokta- _ Először végigvittek ben- helykent csengő megallapt- tók működnek közre akik nünket a ár minden résaé_ tas. Mégis, napjainkban sem egyébkent is tanulókkal fog- ben Korábban hatodikos ko- eiegéndő még azoknak az lalkoznak, így tudnak vigyáz- runtban már voltunk itt gyár- üzemeknek munkahelyeknek ni rájuk. látogatáson, de az nem adott a szama, ahol a pa yavaiasr- mf.cvAT rr>7Tatott olyan sokat, most alaposan tast segítő orientáló tava- MEGVÁLTOZTATOTT végigkísérhetjük a gyártani fokenyseget hatékonyan ehhez SZÁNDÉKOK lyamatot sÄf*' bonillÄl , Zn'm W““?- ?ar Németh György arról ben^heínek a hetedt nvolM- lezaJlott-., Kaptak-e visszájái- szél, hogy mi mindént cgi. nyerhetnek a ftetedut-nyotca zest arról, milyen hatékony- -.„utak már saiátkezöw /«, kák ÄSbad ahof S f 8ú ez a 1f-thfenh1^nti szak' elWs^tett sikeresebb dolioSt£riSgarit01 eS s^et^Ta Skelr g* JÖSSZ* el et közel bol láthatna^ _ Habottam olyanról, aki üveglapod készítetek minEzen ritka példák köze tar- mar döntött: ide jön, korab. tákat. to zik, a salgótarjáni öblös- bi szándékát fólretolva. De üveggyár kezdeményezése érdemes rója szólni. ALIG AKARNAK HAZAMENNI... mindenképpen sok ismeretet Két kislány vélekedik úgy, összegyűjtenek az év végéig, csiszoló szeretne lenni: So- nem lesz idegen számukra mQgyi Valéria és Bazsalya egyik üvegesszakma sem. Mariann. Megtudom, hogy Nagy érték az is. hogy meg- nem most alakult ki ez az eltanulják tisztelni a munkát képzelés, már a korábbi lá- Az üzem személyzeti és ok- *—, a szaktudást, a fizikai toSátás során. Lényeg az, tatási osztályán évek óta Ka- megterhelést, figyelmet, ügyes- bpgy a gyakorlattal való ta- locsay Jenő tartja kézben a séget kívánó szakmákat. lalkozás nem téritette el őket pályaválasztás ügyeit. Nem A két érintett iskola közül az elhatározástól, kullogtak a sor vegén eddig azt kerestem me& ahonnan A t«nárt>ő még azt is eisern, számos formával éltek többen járnak, a Rákóczi útit, rnondia- nem ez az eeveden — tartottak Nyitott kapuk A gyerekek kissé félszegek az pa|vaválasztási ielloeű szaknapjait, fogadják folyamato- igazgatóhelyettesi irodába’n, körük — hetedikes tanulóik san a megyéből érkező isko- de hamarosan feltalálják ma- közül 10 __12 fő jár a ruhal ai csoportokat, melyek az gukat, elmondják vélemé- evárha Szívesen szerveztek üveggyártás iránt érdeklőd- nyűket. Tanárnőjük —, aki volna vas asszak kört is _ tan ek’., Ä°ak !zz, iíHolá^ * kÖZÖlt^z^m ? Ián majd jövőre lesz hozzá osztályfőnöki óraiéra, szülői lehetőséget, engedélyüket partner ügy tűnik ez nem értekezletekre. Amikor ősz- kérve, — Molnár Istvánná- csunán az iskolának fontos ~- szel a megyei pályaválasztó- — Negyvenkét főből hú- sőt, talán nem is itt döntő si tanácsadó intézet tartott szán tagjai a pályaválasztási jelentőségű —, hanem az üze- itt egy rendezvényt üzemi szakkörnek.' A többség az meknekl Megéri a törődés pályaválasztási felelősöknek, üvpgcsiszoló-szakma ' iránt szóba kerültek az üzemi diák- érdeklődött (elsősorban a lészakkörök, elmondták elő- nyok,- de fiúk is vannak könnyeit, lehetőségeit. tűk) — és mondták, üvegfes— Ügy gondoltuk, megpró- tőnek is lehet menni —, ami báljuk. Két iskolára alapoz- ugyan ma még nem szak-' tűk nz üvegfúvó- és csiszoló- munka, szakköröket — 14—14 fővel a A gyerekektől először azt zagyvapálfalval Budapesti úti kérdezem, van-e a rokonságiskola és a Rákóczi úti iskola ban, ismerősök között valaki, tanulói járnak hozzánk. Mind- aki az üvegesszakmában dóikét intézmény vezetője kész- gozik. A fiúk — Oláh Sándor, seggel segített a pályaválasz- Takács Sándor, Oláh István, tási szakkör létrehozásában, Széli László —. mondják, hogy elmentem osztályfőnöki órák- szüleik, unokabátyjuk ott ra, A gyerekek annyira meg- dolgozik. De ők még nem kedvelték a szakkört, hogy döntöttek véglegesen. N0GRAD - 1980. január 4., pántók így sikerül igazából megismertetni magukat, az elsajátítható szakmákat. G, Kiss Magdolna Prométheusz ellopta Áz ember és a tűz harca A tűz ősidők óta végigkíséri az emberiség sorsát, Az ókorban az Iskolák az istenek tulajdonaként tisztelték, ezért járt pórul Prométheusz a vakmerő titán, aki ellopta tőlük a lángot. A tűz tud melengető lenni, amikor a kandallóban lobog, tud szelídfényű és hangulatos lenni, de hirtelen lobbanó csóvája tragédiákat is okozhat, pusztulást és veszedelmet, amikor üszkös falak maradnak csak a családi otthonokból, bányák válnak égő pokollá, vagy gyárak, középületek dőlnek romba. Az emberiség — miközben még áldozati lángokat gyújtott a tűz forrásaként ünnepelt napisten oltárán — rádöbbent, hogy a tüzet nem elég imádni. Meg is kell szelídíteni. Először a rómaiak védekeztek szervezetten a tűz ellen. Ezt bizonyítja az aquincumi feltárások során talált fogadalmi oltár is, melyet a centonariusok — kézműves tűzoltók — készítettek 250 körül, s az orgonatöredék, melyet 228-ban a tűzoltóegylet kapott ajándékba. Az aquincumi fogadalmi oltártól a mai, modern tűzvédelmi technika megvalósításáig eltelt korszakokban az emberek különböző módokon és lehetőségek szerint igyekeztek úrrá lenni a tűz hatalmán. Hogyan és milyen eszközökkel? Ezt mutatja be a „Tűzvédelem fejlődése” című állandó kiállítás, mely Budapesten a tizedik kerületi tűzoltópa- rancsnokság Martinovics téri épületében talált otthont. Hazánkban már I. István király felismerte a tűzvédelem fontosságát, és így rendelkezett: „ . . .vasárnaponként minden ember templomba menjen, kivéve azokat, akik a tűzvészeket vigyázzák”. te ennek az óvintézkedésnek megvolt az alapos oka, mivel Ottó freisingi püspök — német történetíró — 1147-ben azt tapasztalta, hogy a magyarok csak nádból, ritkán fából, legritkábban kő- ből emelt silány házakban laknak; nyáron sátrakban éjszakáznak; téli szállásukat (kunyhójukat) a karámok, ólak veszik körül. Ilyen építkezési mód mellett pedig gyakorta pusztíthat tűz. De később sem volt jobb a helyzet. Egy 1099-es összeírás szerint Debrecen 729 hám közül például csak 32 épült kőből. S szomorú törvényszerűség, hogy 1564. és 1811. között ezért nyolcszor pusztíthatott tűzvész a városban. Ha azonban katasztrófák emlékét akarjuk idézni, nem szükséges ilyen messzi múltba kalandozni. A húszadik század például egy szörnyű tűzesettel köszöntött be. Porig égett a budapesti Párizsi Nagyáruház. A lángok között tizennégyen lelték halálukat. Szólt a zene, táncoltak a párok 1810. március tizedikén azon emlékezetes szatmár- ökörirtói bálon, amikor kigyulladt a bálteremnek kinevezett dohánypajta, s a gyorsan egymásba fonódó lángok elzárták a menekülés útját. Hajnalban már csak pernye szállt a falu felett és 337 fiatal temetésére készültek. S elevenen kísért még a gyöngyösi tűzvész emléke is. 1917. május huszonegyedikén a város egyharmada leégett, 662 ház dőlt romba, a lángok átcsaptak a szomszédos községekbe is, ahol egész házsorok omlottak össze. A tűz veszedelme tehát minden korban közöttünk ólálkodik és a megfékezése közérdek volt és ma is az. Rendkívül szemléletesen mutatja be a kiállítás, hogyan alakultak, szerveződtek évszázadokon át azok a kö* zöeségek, melyek szembeszálltak az alattomos lángok* Drezda pompája Több mint 1,3 millió látogatója volt az USA-ban a „Drezda pompája — 5 évszázad műremekei” című kiállításnak, amely most zárta kapuit San Franciscóban, Az értékes gyűjteményt Washingtonba1* és New Yorkban is megtekinthették a# érdeklődők. A San FrancisetH „Kaliforniai Becsületrend Palotában” tartott kiállítás alkalmával mintegy 30 ezer ember állt órákon keresztül sorba, hogy még egy búcsúpillantást vethessen a drezdai gyűjtemény too éves remek műkincseire. A budapesti tűzoltóság első gőzfecskendője, amelyet 1872- ben szereztek be. A gőzfecskendőt Szabó Pál és fiai sza. badalmaztatták 1824-ben. de Angliában gyártották először 1820-ben. kai. A tűz elleni szervezett védekezés már a városi kézműves polgárság kialakulásával megkezdődött, az oltási munkákban elsősorban a különböző céhek tagjai vettek részt, de a nagyobb iskolavárosokban — a debreceni kollégiumban például már 1650-ben — diáktűzoltóságok is alakultak. Az eredményesebb tűzvédelem, illetve megelőzés érdekében rendeleteket is hoztak. Esztergomban már 1736-ban is határozatban írták elő, hogy minden céh a sajáit pénztárából sürgősen szerezzen be 1—1 bőr- vedret, a céhbe újonnan felveendő mesterek is tartoznak l—l bőrvedret a céhnek és a köznek ajándékozni. Debrecen város tanácsa 1673-ban pedig úgy döntött, hogy az éjjel-nappal cirkáló őrök fizetésének felét adójukba tudják be, a másik felét pedig az utca lakói fedezzék. 1753- ban Pest városa minden elővárosi háztulajdonost kötelezett, hogy téglából építsenek kéményt; karókból tilos a rakásuk; a gyúlékony anyagból készült kémények lebontandók, S egyre-másra alakultak az önkéntes tűzoltóegyesületek is. Az első 1835-ben Aradon, majd I860, Sopronban és 1867-ben Körmenden, Az önkéntes tűzoltók az állandó készenlét állapotában, felelősségük tudatában gyarapították tűzvédelmi ismereteiket és ügyességüket versenyeken mérték össze. Az első országos tűzoltóversenyen — 1893 augusztusában — a szegedi önkéntes tűzoltók nyerték el a szaruból készült díszserleget. De nemzetközi versenyeken sem vallottak szégyent önkéntes tűzoltóink, 1000-ban Párizsban a budapesti csapat ugyan még csak a harmadik helyen végzett, de az 1006-os milánói versenyen a nyíregyházi egyesület már aranyérmet nyert, Az összegyűjtött és megőrzött sok becses emlék közül látható többek között ezen a kiállításon a középkori városok jellegzetes góiyanyakú fecskendője, az első magyar soproni tűzoltószergyér mozdonyfecskendője, a budapesti tűzoltók első gőzfecskendő’ je, a gróf Széchenyi Ödön tűzoltóparancsnok tervezte tűzjelző 1874- ből, a Magyarországon először 1926-ban használt kis- motorfeeskendő, régi korok egyenruhái és sisakjai, különböző tárgyi és írásos anyagok, melyek a tűzvédelem múltjáról tanúskodnak, és azok a modern és korszerű eszközök és felszerelések, melyekkel ma az állami tűzoltóság őrködik a tűzbiztonság felett. Ágh Tihamér Jubilál a könyvbusz ötven éve működik Drezdában az autós könyvtári szolgálat. Ennél korábban csak néhány skandináv váméban működtek hasonló könyvkölcsönzők. Az első kőnyvbusz Drezdában az egyik kiszolgált régi autóbuszban, két és fél ezer kötetes állománnyal kezdte meg körútját, és 16 megállója volt. Ma három — egyenként 14 méter hosszú tárolótérrel rendelkező — mozgó könyvtár szállítja a szó szoros értelmében házhoz az olvasnivalót a drezdaiaknak, hiszen a járat 38 megállóval rendelkezik már. Főleg az új lakótelepeken várják a könyvbuszokat. Az állandó olvasók száma tfzezer. A napi könyvtári forgalom pedig meghaladja az L300 kötetet. Utoljára láthatják I Lieenclejárat előtti filmek utolsó vetítése a salgótarjáni JÓZSEF ATTILA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN. Januári program: 6-án GYILKOSSÁGOK PÉNTEK ESTE Színes angol bűnügyi film R.: Ken Hughes Fsz.s James Coburn és Lee Grant 13-án MI VAN DOKI? Színes amerikai filmvígjáték R,: Peter Bogdanovich Fsz.: Barbra Streisand és Ryan O'Neal 20-án EGY KALAND UTÓÉLETE Színes francia filmdráma R.: Francois Letterier Fsz.: Jean Luc Bideau, Francoise Fabian és June Birkin 27-én ELŐKELŐ ALVILÁG Színes olasz bűnügyi film. R.: Romol» Guerrini Fsz.: Enrico Maria Salerno és Francoise Fabian Az előadások kezdete minden vasárnap 17 órakor. Pénztár: 16 órától.