Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
T Kinek a pénzén? (1.) Százezrek talonban Gyalogolni jó! — mondotta volt Móricz és e szállóigévé lett megállapítást, hál' istennek ma is sokan vallják, mint többek között N, község ifjai is, akik őszi túrájukat e jelszó jegyében hirdették meg, Meglepő módon sokan részt vettek a kiránduláson, amely bőséges lakomával, ha úgy tetszik dáridóval Zárult, s még hetek múltával is beszédtéma volt. „Ilyen kellene töméntelen sok a KISZ-ben” — emlegették a fiatalok. „Akkor lenne tömegbefolyás”. És mégis: a folytatás elmaradt. Egyszerű oknál fogva. Ugyanis a jól sikerült gyalogtúra költségei, az utolsó fillérig az ifjúsági alapból eredtek, abból a pénzösszegből, amely a helyi Ifjúságpolitikát hivatott elősegíteni. Csakhogy az illetékesek „megfeledkeztek” néhány ezer forintról, s miután közeledett az év végi számvetés. hirtelen „el kellett költeni”. Valamh’e, akármire, vöröshagymára, muskotályra, futball-labdára. Cigarettára és rágógumira.., S ezek, őszintén szólva, a legjobb indulattal sem segítik közvetlenül az ifjúságpolitikai célok megvalósulását, s bármennyire meglepődtek is a község fiataljai: legközelebb ilyenféle kirándulásról lé kellett mondaniuk. — o — Mint ismeretes, az idestova tiz éve életbe lépő párthatározat és az Ifjúsági törvény rendelkezett a végrehajtást segítő pénzügyi alapok képzéséről. Nézzük előbb, mit jelentett ez a tanácsoknál, milyen tapasztalatok jellemzik az eddig eltelt Időszakét? A megyei tanács az V. ötéves tervidőszakra mintegy 2n millió forintot irányzott elő, ami nagyságát tekintve ez országos középmezőnyt jelenti. örvendetes, hogy 1975-től valamennyi városi, községi tanács rendelkezik ifjúsági alappal, s a fejlesztés üteme a tervezettnél is eredményesebb volt. Tehát, némi iróniával azt is mondhatnánk, „pénz, az van". Csak éppen a kérdés az: mire használták föl? Valóba'n politizáltak ezzel a nem kis összeggel, vagy pedig a „spontán felhasználás törvénye” szerint költötték el? Még mielőtt bármiről is sző esnék, megjegyzendő: nem költötték el. A megyei tanács ifjúsági alapjának kivételével, jelentős összegek maradtak talonban. Hogy csak néhány példát említsünk az elmúlt évről: a megyeszékhelyen több mint egymillió, Balassagyarmaton 92 ezer, a pásztói járásban 131 ezer, a salgótarjáni járásban 368 ezer forint pénzmaradványról tanúskodtak a vizsgálatok. Tovább folytatva a példákat, a nagybátonyiak az Ifjúsági alap mindössze 44, a varsányiak 31, a díjtártak 34, a homokterenyeiek 51, az ecse- giek 46, míg az alsótoldiak 48 százalékát használták fel. „Az ifjúsági alapok fejlesztéséhek üteme jelentősen meghaladta a felhasználás hatékonyságának ütemét” — hangsúlyozta a közelmúltban az egyik tanácskozáson Varga György, megyei ifjúsági titkár, majd a hiányosságokról szólva megemlítette, hogy „a községi tanácsok egy része az ifjúságii alapot nem tekinti tanácsi pénzeszköznek, s nem vállal részt és felelősséget az alap megtervezésében, Valamint a felhasználás fő célját nem a hatékonyságban, hanem az ifjúsági alap elköltésében látja." Alapvető szemléleti gondok ezek, melyeknek a pénzügyi „kihatásuk” már eléggé tetemes, jóval több annál, mintsem jelentéktelen ügyként kezelhetnénk. — o — A megyei alap felhasználási területei hűen példázzák, megyei lehetőség kínálkozik a pénzeszközök ésszerű, hasznos, „politikus elköltésére”. Vegyük sorjában őket. Az 1970—79-es tanévben a központi és helyi adományokból Összesen 548 tanuló részesült évi 2—4 ezer forint ösztöndíjban, mintegy húsz százalékuk volt kollégista. Évente 200 általános iskolai tanulót középiskolai, kilencven középiskolai diákot pedig felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra ösztönöztek, illetve annak felkészítéséhez adtak támogatást, több százezer forint értékben. Úgynevezett kiemelt támogatást élveztek az úttörőváltótáborok, ennek köszönhetően átadták a 180 férőhelyes salgótarjáni, a 60 személyes szorospataki táborokat és tovább bővültek a rárósi és a káptalanfüredi táborok. Ezekre, a jelentős társadalmi munkálatokat nem számítva, csaknem kétmillió fori'nt támogatás jutott. Az ifjúság művelődésére, a szabad idő hasznos eltöltésére szintén jelentős pénzösszeget fordítottak. Itt csupán az ifjúsági klubokról egyetlen megjegyzést: korábban a felszerelésre, a technikai eszközök bővítésére kaptak támogatást, az idén csaknem kizárólag a tartalmi munka javítására. Ám, mint a turisztikai akciók esete is példázza, korántsem éltek optimálisan az anyagi lehetőségekkel. Summázva az eddigieket: sem a lakóterületekén, sem a szűkebb közösségekben általában nem mondható el, hogy az ifjúságpolitikai pénzeszközök, mai slágerkifeje- zésael élve: hatékonyak, Megoldás remélhető a tanácsok következetesebb tervezésétől és ellenőrzésétől, valamint a KISZ-szervezetek jóval felelősségteljesebb felhasználási módszereitől. S bár nem jellemző a bevezetőben említett N. község ifjai- nak esete, de megnyugtatóbb lenne kizárni az efféle törté- hetek előfordulási lehetőségéi is. Tanka László Következik: Parlamentáris pazarlás. ideg idő Heti időjárás-előrejelzés az alföldi és a tiszántúli megyéknek Az elmúlt héten nedves, hűvös léghullámok érték el a Kárpát-medence térségét. Túlnyomóan borult idő volt, szinte mindenhol esett hó. Eleinte a Duna—Tisza közén, később a keleti és északkeleti országrészben mértek nagyobb mennyiségű csapadékot. Például 31-én Békéscsabán 11 mm hó hullott. Néhány helyről hófúvást is jelentettek. A hóvastagság az Alföldön általában 6—15 cm között van. A hőmérséklet fokozatosan csökkent. Az időszak első felépen —1, —3 fok közötti hőmérsékleteket mértek, ez az időszak végére —4, —10 fokig süllyedt. A nappali legmagasabb hőmérsékletek —-1, plusz 3 fok között alakultak. Az év első napjaiban több helyen felszakadozott a felhőzet, néhány órán keresztül sütött a nap. Az elkövetkező időszakban hideg időre számíthatunk. A hét végén változóan felhős idő lesz, kisebb havazással. A jövő hét elején túlnyomóan borult időre, ismétlődő havazásra lehet számítani. A hajnali hőmérsékletek —5, —10 fok között várhatók, napközben —1, —6 fok közötti hőmérsékletekre számíthatunk. ELŐREJELZÉS A MEZŐGAZDASÁGNAK Az elmúlt időszakban a Kárpát-medencébe, beáramló nedves és hűvösebb lóghullá- mok következtében mindenhol havazott, a nappali legmagasabb és legalaoEonyabb hőmérsékletek csökkentek. A kialakult hófelszín miatt az időszak végén megnövekedett a kisugárzás, és így az éjszakai legalacsonyabb hőmérsékletek —11 fokot is elértek. A talaj mentén egyes helyeken —15 fokig csökkent a hőmérő higanyszála. Csapadék főleg hó formájában hullott. A hó vastagsága 15 cm körül alakult. A talaj nedvességtartalma ebben az időszakban jelentősen nem változott. Továbbra is folytatódik a hideg idő. Kezdetben kisebb havazásra kell számítani, majd az időszak végén borult idő, ismétlődő havazás várható. Arcok a szociális otthonból Egyidős a századdal — Anyámat nem ismertem, olyan korán meghalt, aztán kilencéves koromban az édesapám is. Egyik rokontól a másikhoz kerültem. Mikor a hat elemit kijártam, odaadtak egy paraszthoz szolgagyereknek. Tőle vittek katonának tizennyolc januárjában.., Balázs Ferenc egyidős a huszadik századdal. Kemény vonásait mintha vésővel faragta volna ki az idő. — Tizenkilenc éves voltam. Amikor aztán asztalosként felszabadultam, szerencsémre kaptam munkát Salgótarjánban a bányakolónián. Nyolc hónapot dolgoztam ott. Tovább nem, mert jött a munkanélküliség — mondja. Hosszú, csavargással teli évek következtek. Hol itt, hol ott sikerült valami munkát szereznie, vándorlásból állt az élete. — Így boronálódtam aztán össze az illegális kommunistákkal. Régi ismerősöm, egy tatabányai fiú szervezett be. Egy évig sejtszervező voltam Somoskőújfalu környékén, amíg le nem buktunk. Égy hétig vertek bennünket. Ütöttek ájulásig, másoknak csizmaszöggel rakták ki a talpát, úgy sétáltatták. Nem vallottam! Hogyne, mondom, én szervezem be az embereket, én adjam ki őket? Ha csak egyet megmondok, már kiverik belőlem a többit is. Családos emberek voltak. Hogy tehettem volna... — A börtönből kiszabadulva, ott folytattam, ahol abbahagytam. Még a pártba is beléptem 1932-ben. Nem bírtam az igazságtalanságot, odamondtám én, még ha bajom származott is belőle. Nem féltem. .. Többször előfordult, hogy ez a „nem félés” a munkahelyébe került. Hamar kapun kívül találta magát akkoriban lázadó és lazító. Pedig már családjáról is gondoskodnia kellett. — A mozgalomban megismerkedtem egy özvegyasz- szonnyal. Három kicsi gyermeke volt. Havi ötven pengőért teljes ellátást adott. Abból ettünk öten. Eljárt csipkét, málnát szedni, eljárt mosni, úgy tengette a családot. Engem is. ott munka nélkül a nyakukon. Elvettem feleségül. Mondták sokan, a rokonok: háromgyerekes asszonyt minek veszek el? Nekem beszélhettek. Felneveltük a porontyokat, még lett egy negyedik is. Mikor mentem hazafele, .mint a fecskék, ott ültek sorban, úgy vártak. Sajnos, meghalt az asszony, tavaly temettük., A felszabadulás utáni években aztán minden másképp lett. Feri bácsi visszakerült régi munkahelyére, s ott dolgozott egészen addig, amíg nyugdíjba nem vonult— Szociálpolitikai felelős is voltam, párttitkár is. Falut jártam, agitáltam, tsz-t szerveztem. Amit kellett. Még aratókat is verbuváltam. Gép nem volt akkoriban... Aggódtam azért, amit elértünk nagy nehezen. Nem azért kínlódtunk. .. • Lapos bonbonosdoboz kerül elő a polc tetejéről, benne a nagy becsben tartott ereklye, a Szocialista Hazáért kitüntetés. 1967-ben kapta Balázs Ferenc. Azóta is egyfolytában szemmel tartja a mozgalmat, figyelemmel kíséri a politika alakulását. Érti. ami történik körülötte. — Bár mar átadtam a stafétabotot, hívnak engem ide- oda, gyűlésre, táborba. Most nyáron is a KISZ-esek. Mennék, mesélnék nekik a mozgalomról. Nagy izgalomban voltam. Nem vagyok szokva, hogy szónokolni kell... De* aztán csak megoldódott valahogy, könnyebbséget jelentett, hogy a gyerekek elkezdtek kérdezni, aztán válaszolni már csak nem volt olyan nehéz.., Két éve került Feri bácsi a balassagyarmati szociális otthonba. Miért, mikor ott a nagy család és a kapcsolat is jó? — Nem akartam senki terhére lenni. Egy öreg — úgy gondolom — akárhogy is nem mutatja az a fiatal, csak útban van. Itt enni adnak, tisztában tartanak, nyugodtan vagyok. Talán jó lenne, ha ki mennék valamelyik gyerekhez. Hívnak is, különösen most, hogy meghalt az asz- szony, de én itt jól érzem magam. Nem megyek. Megvagyok jól, haverok vannak, dolgozgatom is. Hol ezt, hol azt, vagy a kerti padokat keli javítani, festeni. Most éppen az éjjeliszekrényeket mázoltuk át, az összest. A nyugdíj jó, mi keli még? Hiszen beírják már a nyolcvanat... Az ám! S mosolyog, huncutul. Hatvanévesnek sem látszik... W. Sz. É. Mezőgazdasági készülünk Talajnedvesség % Megye 0— 50 cm 50— 100 cm Pest 90—95 30—40 Nógrád 90—95 55—60 Heves 90—95 30—35 Szabolcs-Sz. 60—65 30—40 Borsod-A-Z S3—90 20—25 Szolnok 75—80 15—80 Hajdú-Bihar 55—60 80—85 Bács-Kiskun 90—95 20—30 Békés 75—80 20—30 Csongrád 75—80 20—25 Több mint fél év telik még el, mire *-» augusztus 19-én megnyitja kapuit a sorrendben 69. országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás és vásár. Az éves tervek azonban most készülnek, nemcsak a gazdaságokban, hanem a családokban is, nem árt tehát már most eldönteni, hogy akarunk-e menni, vagy sem. Annál Inkább, mert bizonyos határidők nincsenek is olyan messze. Ismeretes, hogy újabban csak ötévenként kerül sor erre a nagy rendezvényre. Viszont, ha már ilyen ritkán, akkor a rendezők igyekeznek megadni a módját. Számíthatunk arra, hogy ezúttal számos tekintetben különb lesz az OMÉK, mint bármely eddigi. Dicsőség tehát részt venni rajta; s tanulságos élmény, jó szórakozás meglátogatni. Elméletileg bárki ott lehet a szereplők között. Ennek két lehetősége van. Az egyik a jelentkezés az eredménybemutatók valamelyikére. Ez úgyszólván ingyenes, csupán a jelentkezési lapért kell jelképes összeget fizetni. Viszont szigorú zsűri bírálja él, hogy az a bizonyos eredmény valóban eléri-e az országos bemutatkozásra jogosító szintet. Nem elég maga a terméshozam, felülbírálják a gazdaságosságot ia. Másik lehetőség az egyéni kiállítás. Március 1-ig a rendező HUNGEXPO-nál kell jelentkezni, de ez már korántsem ingyenes. Az igényelt kiállítási terület minden négyzetméterének költsége néhány száz forinttól több ezer forintig terjedhet, attól függően, hogy a kiállító milyen szolgáltatásokat igényel. Természetesen a főszerep a termelésnek jut majd. Mindez azonban nem csökkenti a szó jó értelmében vett „vásári" jelleget. Lesz rengeteg üzlet és vendéglő, lovasbemutató, halászléfőzőverseny. Érdekesnek ígér* kezik az odahaza „bütykölt” barkácstraktorok kiállítása és versenye. Ez nyilván nemcsak szórakoztató lesz, hanem alkalmat ad arra, hogy egy-egy jó ötletet odahaza megvalósítson valaki. , A kistermelők egyébként a kiállításon a számukra szükséges dolgokat meg is vásárolhatják, sőt a tenyészállatok jó részét szintén áruba bocsátják. A fővárosban régi hagyomány kilátogatni a „vásárra”, enni egy jó birkapörköltet és közben azért megnézni, hol is tart a magyar» mezőgazdaság. Hogy az országból is minél többen látogathassanak fel, lesz vasúti utazási kedvezmény és a MÉM erre a bő két hétre felszabadítja a mezőgazda- sági oktatási intézmények kollégiumait, hogy minél többen kaphassanak olcsó szállást. Igen sok szakmai rendezvényt tartanak a legjobb előadók vezetésével. Az előre jelentkezőknek az AGROINFORM biztosítja a helyet — személyenként százforintos részvételi díj ellenében —, sőt, ha sok a jelentkező, a rendezvényeket többször megismétlik. Érdemes tehát már most tervezni a látogatást és betartani a különböző jelentkezési határidőket. F. B. Az ÉVI üzletházzal szemben, a Rákóczi út másik oldalán befejezéséhez közeledik a Mérleg utcai üzletház építése Salgótarjánban — kép: kulcsár Kényelmes, divatos cipők A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság cipőgyáraiban évről évre több és jobb minőségű cipőt gyártanak. Az iparág fellendülése a régi üzemek rekonstruketójának és az új gyárak építésének köszönhető. Phenjanban néhány éve üzemel a köztársaság legnagyobb cipőipari kombinátja, amely évente 3 millió pár lábbelit termel. Nagy cipőgyárak működnek a KNDK más városaiban is, példázd Hezsuban, Hamhüngben itá. A növekvő kereslet kiele*»- tésére a tervezők és gyártrf* új, kényelmes, divatos fazonokat készítenek, és különféle korszerű alapanyagokat használnak fel termékeikhez.
