Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

Egy éve szabad Kambodzsa Szolidaritási nagygyűlés Kőbányán Egy évvel ezelőtt 1979. ja­nuár 7-én döntötte meg a kambodzsai nép a népi egy­ségfront vezetésével a nép­irtó Pol Pót—leng Sary klikk uralmát. Az évforduló alkalmából hétfőn munkás­szolidaritási nagygyűlést ren­deztek Kőbányán, a MÁV északi járműjavító üzemé­nek műhelycsarnokában. A nagygyűlés mintegy két­ezer résztvevőjét — köztük Harmati Sándort, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­két és To Tuongot, a Viet­nami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkárát — Csáki Sán­dor, a járműjavító üzem szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte, majd Se­bestyén Nándomé, az Or­szágos Béketanács elnöke mondott beszédet. Emlékez­tetett arra, hogy a Béke-vi- lágtanács 1980. január 7-ét a kambodzsai néppel vál­lalt szolidaritás napjává nyilvánította, és nagyszabású politikai akciók kezdemé­nyezésére szólította fel a nemzeti békemozgalmakat. A Pol Pot-rezsim négyéves uralma alatt koncentrációs táborrá változtatta az egész országot — mondotta. — Ki­ürítették a városokat és az embereket kényszermunkára ítélték, a 6—7 éves gyerme­keket is dolgoztatták. A re­zsim a kambodzsai nemzetet a teljes pusztulás szélére sodorta: több mint három­millió embert öltek meg. A Kambodzsai Nemzeti Egység­ront irányítása alatt széles körű felkelés kezdődött, s a reakciós réndszer a népi erők támadása nyomán kártyavár­ként omlott össze. Január 7-én felszabadult az ország, megalakult a Forradalmi Né­pi Tanács, s három nappal később kikiáltották a Kam­bodzsai Népköztársaságot. Az Országos Béketanács el­nöke rámutatott: a Szovjet­unió és Vietnam, valamint a szocialista közösség többi országa eddig is segítette és ezután is segíti a Kambod­zsai Népköztársaságot hazá­ja védelmében, az újjáépí­tésben, a gazdasági élet meg­szervezésében. Ezt követően a nagygyűlés résztvevői táviratot fogadtak el, amelyben kifejezésre jut­tatják szolidaritásukat a kam­bodzsai néppel, s tiltakoz­nak mindazon mesterkedé­sek, provokációk ellen, ame­lyek a bukott rezsim erői­nek összegyűjtésére, a kam­bodzsai nép belügyeibe való beavatkozásra, a béke és a stabilitás aláaknázására irányulnak. (MTI) Iráni jelentés Kurdisztán és Azerbajdzsán a feszültség gócai Hírügynökségi jelentések szerint továbbra is feszült a helyzet az Irán nyugati ré­szén fekvő Kurdisztán, vala­mint az északnyugati Azer­bajdzsán tartományban. Az angol nyelvű Tehran Times hétfőn megerősítette, hogy lemondott Hosszéin Sahve- isszi, Kurdisztán fökormány- zója tiltakozásul amiatt, hogy az iszlám gárdistákat, a ko­rábbi ígéretek ellenére sem vonták ki a tartomány szék­helyéről, Szanandádits városá­ból. Kurd felkelők egyébként már napok óta ülősztrájkot folytatnak a tartomány több városában, követelve a gár­disták kivonását. Ezzel szem­ben tájékozott források sze­rint a kormánynak a tarto­mányban tárgyaló küldöttsé­ge azon a véleményen van, hogy a gárdisták Szanan- daclzsból történő kivonását megelőzőleg a Kurd Demok­rata Párt fegyvereseinek el kell hagyniuk a várost. Az azerbajdzsáni Tabriz- ba.i szállodai „házi őrizetbe” helyeztek mintegy fél tucat . nyugati újságírót, tekintettel a városban meghirdetett tün­tetésekre, amelyeket az Azer­Áfganisztán Normalizálódik az élet Patak Károly, az MTI ki- a kormány határozott intézke- küldött tudósítója jelenti: déseket tesz a rend helyreállí­tására, a demokratikus jogok Az afgán fővárosban az élet és vívmányok védelmére, a fokozatosan visszatér a nor- nemzeti egység megteremtésé- mális kerékvágásba. Helyi re megfigyelők ezt egyebek kö- Kabulban vasárnap este zött annak tulajdonítják, hogy több tízezres nagygyűlést _____________________________rendeztek, amelyen beszédet m ondott Babrak Kannal, az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkára, az Af­ganisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Tanácsá­nak elnöke. Babrak Karmai nyomatékosan aláhúzta: a be­következett változások megfe­lelnek az afgán nép akaratá­nak, s a Szovjetunió segítség- nyújtása a törvényes afgán kormány kérésének megfelelő­en történt. Az ország belső és külső ellenségei meg akar­ták semmisíteni az áprilisi forradalom vívmányait, most azonban folytatódik a küzde­lem ezek megszilárdításáért és to v ábbfejlesztéséért. A kabuli rádió beszámolt arról, hogy vasárnap is folyta­tódott az Amin-rendszer ide­jén törvértyíélértül bebörtön­zött politikai foglyok szaba­don bocsátása. Ezúttal újabb kétezer személy került szabad­lábra, köztük egyházi szemé­lyiségek, munkások, parasztok és értelmiségiek. Ugyanakkor azonban foly­tatódnak az új afgán rendszer­rel szemben ellenséges erők akciói. Maoista csoportok Ka­bulban terjesztett röpiratokon a napokban egynéhányszor az új rendszer elleni lázadásra próbálták felszólítani a lakos­ságot, az imperialista hírszer­ző szolgálatok által Pakisztán­ban működtetett rádióadók pedig az Afganisztán belügyei- J be való nyugati, lényegében ellenforradalmi beavatkozás fokozását sürgetik. (MTI) bajdzsánból származó befo­lyásos vallási vezető, Shariat Madari hívei hétfőn tarta­nak. A tabrizi iszlám gár­da szóvivője azzal indokolta az újságírók tevékenységé­nek korlátozását, hogy azok jelentéseikkel csupán „olajat öntenek a tűzre”. Az Egyesült Államok te­herárii nagykövetségét meg­szállva tartó „iszlám diáko­kat” hétfőn panamai diákok egy csoportja kereste fel. Mint egy szóvivő közölte, szolidaritásukról biztosítot­ták egymást az imperializ­mus elleni harcban, és egye­bek között megállapodtak, hogy a jelenleg Panamában tartózkodó volt sah kiadatá­sa érdekében állandó kap­csolatokat tartanak fenn egymással. Egy panamai el­lenzéki lap egyébként hét­főn azt írta, hogy Reza Pahlavi állítólag az ország elhagyását tervezi és más­hol kíván menedéket találni. A lap nem közölt részlete­ket, csupán annyit, hogy a volt uralkodó „nagyobb biz­tonságra” törekszik. (MTI) Indiai választások Indira Gandhi elsöprő győzelme Szinte teljesen bizonyos, hogy elsöprő győzelmet ara­tott Indira Gandhi és pártja az indiai általános választá­sok második fordulójában. A legutóbbi részeredmény szerint a vasárnap befejező­dött szavazáson az Indiai Nemzeti Kongresszus az al­sóház 77 mandátumát sze­rezte meg, míg fő vetélytár- sa, a Dzsanata Párt csak hét képviselőt küldhet a képvi­selőházba. A volt ügyvezető miniszterelnök. Csaran Szingh is csak csekély többséggel tudta megszerezni parlamen­ti helyét. A vasárnapi for­dulóban a többi párt mind­össze 1—2 mandátumra tett szert. Eddig 104 választóke­rületből érkeztek be az ered­mények, s a végső összesítés csak hétfő este, vagy kedd reggel várható. Átütő erejű választási kampánya során Gandhi asz- szony fáradhatatlanul járta az országot: 50 ezer kilomé­tert tett meg. Beszédei vilá­gosak és egyszerűek voltak: az országot megbénító kor­mányzati válságból és az in­flációból ígért kiutat. Külpolitikai téren, az In­diában különösen fontos af­ganisztáni eseményekkel kapcsolatban Indira Gandhi utalt arra, hogy Afganisztán­ban az Egyesült Államok és Kína már beavatkozott, s óvott a helyzet kiélezésétől, amely nagy veszélyeket je­lentene Indiára nézve. (MTI) USISI-nY>'°,Vo,ot , Ellentétben a béke érdekeivel Van aggodalom is Ä Carter elnök által a Szovjetunióval szemben beje­lentett hidegháborús lépé­sek általában támogatásra ta­lálnak amerikai politikai kö­rökben, a polgári sajtóban, de nincs hiány fenntartásokban, aggodalmas hangokban sem. Carternek mind demokrata­párti. mind republikánus vá­lasztása vetélytársai élesen bírálják a döntést, hogy le­csökkentette a takarmányga­bona kivitelét a Szovjet­unióba. A lépést nem a Szovjetunió, hanem az ameri­kai farmerek fizetik meg — mondotta Edward Kennedy szenátor, hasonlóan nyi­latkozott több republikánus politikus. Több mértékadó kommen­tár kétségbe vonta, köve­tik-e majd a nyugati szövet­ségesek az amerikai felhí­vást, hogy ők is tegyenek gaz­dasági lépéseket a Szovjet­unió ellen, annak afganisztá­ni szerepe miatt. James Carter amerikai nők január 4-i televíziós szédével kapcsolatosan TASZSZ-hírügynökséget el- lentmond az afgán nép. a be- szuverén afganisztáni kor- a mány kinyilvánított akaratá- fel- nak. hatalmazták az alábbiak köz- Az elnök beszédében je- lésére. lentős helyet kapott az iráni A Szovjetunióban csakúgy, ügy is. Az elnök ismét arra mint sok más országban az próbálta felhasználni az Egye- Egyesült Államok elnökének sült Államok teheráni nagykö- ez a nyilatkozata figyelmet vétségé munkatársainak fog­keltett. A beszéd nagy részét va tartását, hogy zsarolja és frázisok és a „hidegháború” fenyegesse a Szovjetunióval szelleme hatották át. A ben- szomszédos Iránt, ne foglalt politikai értékelések Mint ismeretes, több más és az amerikai kormánynak országhoz hasonlóan, a Szov- nemzetközi téren előirányzott jetunió is kifejtette álláspont­gyakorlati lépései kiegyensú- ját a diplomáciai kapcsola­lyozatlanságukkal tűnnek ki, valamint azzal, hogy figyel­men kívül hagyják a béke, a nemzetközi enyhülés, a szov­jet—amerikai kapcsolatok konstruktív fejlődése alapvető, hosszú távú érdekeit. Ez a be­széd semmiképp sem egyeztet­hető össze azzal a felelősség­tokról szóló bécsi konvenció valamennyi állam részéről tör­ténő betartásának szükséges­ségével, valamint azzal kap­csolatosan, hogy az iráni- amerikai vitát békés eszkö­zökkel rendezzék. Az ameri­kai fél lépései, valamint az amerikai elnök január 4-i gél, amellyel az Egyesült Ál- nyilatkozata azonban arról ta- lamok, mint nagyhatalom tar- núskodnak, hogy az Egyesült tozik az általános béke fenn- Államok más eszközöket szesít előnyben, többek között Irán gazdasági blokádjára tö­rekszik. Washingtonnak ter­mészetesen nincs ínyére az iráni nép által végrehajtott forradalom, az az iráni törek­vés, hogy az ország szembe­II IMI lllllllimimilill MIMII IIIIIIIIIIMI III MII II MIMII MIMII IMIIIIIIIIIIHMIMIIIIIMIIIII MIÍIIIIIIIIIIIIIIIM! IIIÜMIIMIIIIIM llllllllllllllllllllllllllilllllllll UI!llllllllllllltll||llll|IIIIIIJIIíHlinillllllllllllNIIIMItlHIIIII IIMIIIII Ilii A magyar bécsi nagykövet- Bécsi beszélgetések I . ir»v> tólón 40.-1 xríoltnm qv ^ ségen talán én voltam az el­ső „nemhivatalos honi állam­polgár”. aki megpillanthatta a két miniszter aláírását. Dr. Kun Pál, a konzuli osztály ve­zetője hozta nagy örömmel az államközi okmányokat, ame­lyek a magyar és az osztrák belügyminrizterjízóto^már^jól hatnánk g V gában az osztrák—magyar együttműködés szempontjából? — A világ energiaproblé­mái közismertek, nálunk épp úgy jelentkeznek, mint másutt. Nos, éppen az említett ener­giaegyüttműködésbe illene be­le, mondjuk közös erőművek létrehozása, energiarendszere­példákat. kát. Az elmúlt évhez hasonló- ** ®?Ib„ek^lála’_, ,5®^ M agyar—osztrák jószomszédság ismert megegyezését foglalják VI “'7Í*?' , . magukban. A bűnüldözés tér- . n'eílany magyar üzem es vál- an ezután is arra lesz szükség, kisegítése. Ezek egyelőre táv­mészetesen csak egyik terüle- la. ®Pltett ki partneri, koo- hogy a kölcsönösen kedvező Jati tervek de már vannak te annak a rendkívül széles Peraci10s . kapcsolatokat az folyamatokat elmélyítsük és konkrét előkészületek is. körű és közvetle'n kapcsolat- osztrák cegekkel. fejlesszük Ausztria és Ma- Bármikor és bárhol kerül rendszernek, amely Magyar- . " kétoldalú kapcsolatokról gyarorszáe között. szoba a „magyar—osztrák pár­-----ar, a- a.beszélgetünk dr. Yuri Stande­t artásáért, a népek biztonságá­nak és az államok közötti köl­csönösen előnyös, békés együtt­működés kiszélesítésének sza­vatolásáért. Az Egyesült Államok el­nökének beszéde azon ameri­kai körök szenvedélyét szítja szálljon a fenyegetés es a fel, amelyeknek már régóta nyomás imperialista politiká- nincsen ínyükre az enyhülés jával. Felmerül a kérdés: va- politikája. Egyáltalán nem jón kellően felmérték-e Wa- olyan személy beszédére em- shingtonban, milyen következ- lékeztet, aki az Egyesült Ál- ményeket Vonhat maga után lamokban a legmagasabb ál- Irán gazdasági blokádja, az lami tisztet tölti be, inkább Iránra gyakorolt nyomás, va- olyanéra, aki jelölt erre a jón hogyan végződik és kinek tisztségre, és aki a választási árt leginkább ez a politika, harc újabb fordulójába kezd Beszédében az Egyesült Ál­bele. A választási jelleg, a so- lamok elnöke egy sor intéz- viniszta körökhöz való szólás kedést jelentett be a szovjet— — az egészből ítélve — nem amerikai kapcsolatok terüle- jelentéktelen súlyt kapott az tén. Közölte, hogy csökkentik elnök beszédében. » az amerikai fél lépései miatt A beszéd konkrét tartalma már amúgy is korlátozott gaz- és az amerikai kormánynak a dasági, tudományos-műszaki szovjet—amerikai kapcsolatok kapcsolatokat és kulturális terén bejelentett lépései nem cserét, valamint hogy akadá- értékelhetők másként, mint a lyozni fogják az amerikai ga- béke érdekeivel ellentétes lé- bona vásárlására vonatkozó pések. szerződések teljes Volumen­Figyelmet érdemel, hogy az ben történő realizálását. Az amerikai kormányzat feje a ilyen jellegű intézkedéseket beszéd fő ürügyéül választót- aligha fogadják jóváhagyással ta azokat az eseményeket, amerikai lakosság széles kö- amelyek az utóbbi időben az reiben, hiszen ezekben a kö- Afganisztáni Demokratikus rökben már nemegyszer mu- Köztársaságban mentek végbe. tattak érdekeltséget a Szov- Minden felelős, józanul gon- jetunióval való együttműkö- dolkodó politikus tudja, hogy dés, az üzleti kapcsolatok ki. csakis az afgán népnek — és szélesítése iránt, jogosan vél- senki másnak — van joga ve, hogy mindez az Egyesült meghatározni saját belső fej- Államok számára is előnyös, lődésének útját és azt, hogy Ha a Fehér Házban elhatá- miként fejlessze kapcsolatait rozták, hogy befolyást próbál- más országokkal. Az amerikai nak gyakorolni a Szovjetunió kormány azonban más vé- külpolitikájára, ez reményte- leményen van. Mint az elnök len dolog. Az ilyen kísérletek nyilatkozatából kitűnt, meg- a múltban kudarccal végződ- próbálja kétségbe vonni azaf- tek és most is meghiúsulnak, gán népnek ezt a jogát, meg- A Szovjetunió vezető körei - próbál durván beavatkozni Af- ben szeretnék remélni, hogy a ganisztán belügj eibe. Ezt a szovjet—amerikai kapcsolatok, célt szolgálja az úgynevezett többek között a béke megőr- afganisztáni kérdésnek az zését célzó erőfeszítések jó- Egyesült Államok által kéz- zan, előrelátó megközelítése kezdeményezett napirendre végső soron az Egyesült Ál­tűzése a Biztonsági Tanács- lamokban is felülkerekedik, ban, ami törvénytelen és el- (MTI) Brown Pekingben “s iwíAMi.. beszéd”, nem feledkeznek meg __* --------- Osztrák partnereink nem- a bécsi Collegium Hungari­o rszág és Ausztria között ki- nat tanácsossal az osztrák kül- csak az államközi, hanem az cumról sem. Az első világhá­^-------~ ügyminisztériumban: emberi kapcsolatok erősítését ború után alapított intézmény — A magyai-—osztrák együtt- is előtérbe helyezik. Ezt példa- ielenW i* efviV fő f„inÁt­alakult. összességében a bé­kés egymás mellett élés elvé­nek, Helsinki szellemének pél­Hétfőn két alkalommal tár­gyalt egymással Keng Piao kínai miniszterelnök-helyet­tes és Harold Brown ameri­kai hadügyminiszter. A kí­nai nemzetvédelmi miniszté­rium szóvivője szerint a tár­gyalásokon részletesen meg­vitatták a világhelyzet és ezen belül hosszasan foglal­ban és feltételekkel szállítson katonai jellegű technikai fel­szerelést Kínának. Megfigye­lők ezzel kapcsolatban rá­mutatnak, hogy amerikai elektronikus ► ellenőrző és felderítő eszközök eladásáról van szó. Kína ugyanis észa­ki határa mentén, vagyis a Szovjetunió közvetlen közelé­--- ------------------- .... , .. . , .. , . , - jelenleg is egyik fő feladatá­d amutató érvényesülését lát- működés különösen kedvezően ul a vasutasok országhatárokon nak tartja a magyar kuiturális iuk a két különböző társadal- alakult az elmúlt evben a átnyúló baratsagaval, közös értékek széles körű megismer- mi rendszerű ország hagyomá- kölcsönös igényeknek meg- szakmai érdeklődésével hozza tetését Ausztriában, nyos és gyümölcsöző együtt- felelően. Figyelemre méltó, összefüggésbe Fritz Prechtl _ Legutóbb igen nagy si­müködésében hogy egyre több szerződéses parlamenti képviselő. Teszi ezt kere volt a salzburgi mag var, , . , - -------------------..................■........ A legutóbbi hónapokban is kapcsolat jön létre a legkülön- annál is inkább, mert hiva- heteknek. Az elkövetkező idő- k°z.tak afganisztáni hely- ben az Iránban 1.-szerelthez egymást követték politikusaink bözőbb területeken A rend- tasa egybekapcsolodik a vasút- szakban a távolabbi osztrák " ^ -«««'--------- ' t alálkozói. A magas szintű esz- szeres konzultációk szinten tál és jól ismeri a MÁV ha- tartományokban is aktívabb mecseréken született elvi dön+ megkönnyítik munkánkat, za tájat, a magyar vasutasokat, kulturális missziót akarunk téseket a gyakorlati intézke- Gazdasági térén nagy az előre- különösen a hatarkozeli vide- betölteni — mondja Kozma dések és megállapodások kö- haladas, bar meg nincsenek ken. Sot, mint szocialdemokra- Gyula a Collegiurn Hungari- vetik. így a gazdasági, keres- teljesen kimentve a lehetőse- ta képviselő, az ideológiai ku- cum igazgatóhelyettese. kedelmi, idegenforgalmi té- Sek - go'noolok itt egyebek lonbsegek ellenei-e sem la ja A becsi Duna-parton önkén- mákban is meggyorsult az között a vamkerdesekre. Mind akadalyat a konstruktív vele- telenü, eszébe jut az ember­együttműködés. Osztrák cégek a ket lelet érdeklő terveken menycsereknek. Munkáját nek hogy nyolc országot szel vesznek részt például a ma- dolgozunk az energiaellátási megszakítva, készséggel nyi- át Európaban ez a folyó A gyár szállodaipar fejlesztésé- egyuttmukódes javitásáia. latkozik. jószomszédságnak a vízi or­bén, előkészületek folynak a — Hogyan ítéli meg a to- — A szociáldemokrata párt- szágútja Bécset Budapestté közös országhatárnál levő lig- vábbi lehetőségeket? ban legutóbb felvetődött a kö- köti össze, nitmező feltárására, és sorol- — Jónak tartom a kilátáso- zös energiagazdálkodás gondo­lata Európa ‘nyugati és keleti ■ “ része között. Ön szerint ez (Következik: Törekvések a kül Z NÖGRÁD — 1980. j'anuőr 8., kedd ] milyen lehetőségeket rejt ma- kereskedelemben.) Szabó Róbert zettel. Megvizsgálták annak lehetőségeit, hogy miként bátorítsák és szélesítsék a kapcsolatokat a kínai és az amerikai katonai létesítmé­nyek és intézmények között. Megállapodtak, hogy ami az afganisztáni helyzetet illeti „további konzultációkra van szükség” Peking és Wa­shington között. Az amerikai küldöttségtől származó értesülés szerint Keng Piao és Brown több órás megbeszélésén azzal is 'oglalkoztak. hogy az Egye­sült Államok milyen formá­hasonló, az Egyesült Álla­mok által szállítandó elekt­ronikus felderítő és elő­rejelző rendszert akar kiépí. teni. Az elgondolás nem új, s erről már tárgyalás folyt Peking és Washington kö­zött. Nem tudtak azoQban megállapodni abban, hogy a rendszert amerikai, vagy kí­nai személyzet kezelje. Ab­ban viszont teljes egyetértés alakult ki, hogy amennyiben egy ilyen rendszer létrejön, Kína és az Egyesült Áll.gmole osztozik a felderítési adat^ kon. ÍMM I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents