Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ŰJ GYÁRTÓSOR NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 5 XXXVI. ÉVF,, 5. SZÁM __________________ARA: 1,20 FORINT 1930. JANUÁR 8- KEDD A lapjaiban kedvező az egészségügyi helyzet Minisztériumi tájékoztató egészségpolitikánkról, az 1980. évi feladatokról Az egészségügyi ellátás ed­digi eredményeinek megerősí­tésére és továbbfejlesztésére a tárca vezetői egész sor felada­tot tartanak napirenden, illet­ve helyeznek előtérbe a kö­vetkező időszakban. Az 1980. évi költségvetés az egészségügyi és szociá­lis feladatokra — a tava­lyinál 10,5 százalékkal na­gyobb összeget, 20,5 milli­árd forintot irányoz elő; így ezek a közkiadások la­kosonként — átlagban meg­haladják az 1900 forintot. E gondolatok jegyében tájékoz­tatták az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékesei az MTI munkatársát egészségpoliti­kánk eredményeiről és a to­vábbi tennivalókról. Alapjaiban kedvező az or­szág egészségügyi helyzetképe. Minden lakos számára jogi­lag egyenlő és ingyenes, ma­gas színvonalú és korszerű egészségügyi ellátást — ehhez pedig központi forrásból meg­felelő anyagiakat — biztosí­tunk. A közegészségügy, a gyógyítás-megelőzés, a rehabi­litáció — fő irányként ki­emelve a megelőzést — egysé­ges rendszerként működik. Az egészségügyi intézményekben mintegy 200 000-en dolgoznak. Tízezer lakosra 26—27 orvos jut, ami több mint kétszerese a 30 évvel ezeiőttinek, s elő­kelő helyet biztosít orszá­gunknak a világranglistán is. Az idén — és a további években is — változatlanul a teendők középpontjában áll a betegségek megelőzése; nem- kevésbé, hogy javítsuk a la­kosság egészségi állapotát, egyre maradéktalanabbul va­lósítsuk meg az egészségügyi törvényben foglaltakat, szün­tessük meg az ellátásban le­vő aránytalanságokat, pótol­juk a hiányosságokat. Az is cél, hogy tovább csökkenjen a csecsemőha­lálozás aránya és növeked­jék az átlagos életkor.* Evégből formálódnak az olyan komplex, fokozatosan megvaló­sítandó szakmai célprogra­mok, amelyek a leggyakoribb megbetegedések, köztük a szív- és érrendszeri betegsé­gek, a daganatos betegségek, az elmebetegségek megelőzé­sét és gyógyítását szolgálják. A progresszív betegellátás ér­dekében az alapellátás ki­emelt fejlesztésével együtt mi­nél jobb intézményi feltétele­ket kell teremteni a fekvőbe­tegek, a gyermekek és a szo­ciális gondoskodásra szorulók ellátásához. A járóbeteg-ellátáson belül az üzemi orvosi, a gyermek alap- és szakellátást, továbbá a fogászati ellátást jelölte meg a minisztérium kiemelten fej­lesztendő területként. Nagy gondot fordítanak a járóbeteg­ellátás minőségi színvonalá­nak emelésére. 1980-ban — a tervek sze­rint — a kórházak, fekvőbe­teg-gyógyintézetek hálózata és befogadóképessége 2 560 ággyal bővül. Az idén befejeződik a többi között a dél-pesti, a kecs­keméti, a debreceni, a sziget­vári, az egri, a balatonfüredi kórház, valamint az Országos Reuma és Fizikoterápiás In­tézet építése, illetve bővítése. Az Országos Mentőszolgá­lat gépkocsiparkja 40 új autóval bővül, s lehetőség lesz a régebbi ko­csik egy részének tervszerű, folyamatos cseréjére is. A böl­csődék befogadóképessége 4 550 hellyel, az egészségügyi gyer­mekotthoni helyek száma 370- nel növekszik. A hazai csempeszükséglet mind teljeseb’ kielégítésére korszerű új gyártócsarnokot hoz­tak létre Romhányban, ahol a munka te:„ s megindulásával egy esztendőben hárommillió négyzetméternyi fal- és padlóburkoló lap készülhet. A mindenkori igényeknek megfelelő minőségű csempék iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Terveiknek megfelelően —két éven belül — a termelés 30 százaléka, mintegy egymillió négyzetméternyi tőkésvevők­höz kerül. Képünkön az Olaszországból beszerzett présgépek, melyek segítségével egy mű­szakban több százezer darab burkolólap készül fizikai igénybevétel nélkül. Molnár Ig­nác és Pelczéder János gépbeállítók ellenőrzik a berendezéseket. — kulcsár — A munkaidő jobb kihasználására Munkaerő-gazdálkodási Megvizsgálták — intézkedtek Kollektívák az újításokért Elzárkóznak a központok — Több segítség a fizikaiaknak korszerűsítések az SKÜ-ben A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság folyama­tosan figyelemmel kíséri az újítómozgalom helyzetét. A közelmúltban arra voltak kí­váncsiak, hogy a korábban lezajlott vizsgálatot követően az érintett vállalatok mit tettek a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A népi el­lenőrök általában a szak­véleményezés, ügyintézés gyorsítását, a fizikai dolgo­zóknak nagyobb műszaki se­gítségnyújtást, az időszerű feladatokat tartalmazó ter­vek kidolgozását, a hatéko­nyabb propagandamunkát, a nem helyi központú vállala­toknál a döntési hatáskör he­lyes megosztását, az ered­ményközpontú újítások elő­térbe helyezését szorgalmaz­ták. A korábban vizsgált válla­latoknál a legfontosabb teen­dő az újítási feladattervek aktuális témákkal való ki­egészítése volt. Az OBV salgótarjáni gyárában példá­ul intézkedések sora szüle­tett. Növelték a kiírt felada­tok számát, olyan újítócso­portokat létesítettek, ame­Elkészült 1979 idegenforgal­mi mérlege. Eszerint megkö­zelítően 10 millió külföldi tu­rista fordult meg az ország- bab, körülbelül annyi, mint egy évvel korábban. Nyolcvan­hat százalékuk a szocialista országokból érkezett, ezen be­lül is az előző évinél többen jöttek hozzánk az NDK-ból és a Szovjetunióból. A tőkésor­szágokból több mint 1,3 millió turista Ismerkedett az ország lyekben fizikai dolgozók és műszakiak közösen vesznek részt. Hasonlóak a tapaszta­latok más -egységekben is, ki­véve a BRG salgótarjáni gyá­rát, ahol a célkitűzések meg­határozásában az elmúlt év végén még nem tapasztaltak változást a népi ellenőrök. Kedvező, hogy az üzemek­ben mind nagyobb a törek­vés a komplex újítási brigá­dok alakítására. Ellenben kevés helyen írnak még ki újítási pályázatokat, s a dön­tési hatáskör megosztására tett NEB-javaslat sem való­sult meg. Ennek oka, hogy a vállalati központok elzár­kóznak, s hozzájárul, hogy a gyáregységek is kevésszer kezdeményezik. Ennek kö­vetkeztében még mindig nem megfelelő némely gyáregy­ségnél az 'újítási szabályzat, az ügyiratok nyilvántartási- tárolása, rendszerezése, a propaganda, mint például a Páva Ruhagyárban, a Váci Kötöttárugyár egységeiben. S lássan terjednek az újítások az egyes vállalatok között is. A fizikai dolgozók viszont már több segítséget kapnak idegenforgalmi látványossá­gaival, döntő többségük Auszt­riából és az NSZK-ból érke­zett. Sikeres évet zártunk, jelen­tősen növekedtek az idegen- forgalomból származó bevéte­lek, ugyanakkor csökkent a korábban főként nyáron ta­pasztalható feszültség, kiegyen­súlyozottabbá vált vendégfoga­dásunk. javaslataik elkészítéséhez. Az OBV salgótarjáni gyárában bevezették a véleményezésben és kivitelezésben közreműkö­dők jutalmazását is. Javult a szakvéleményezés, csökkent az átfutási idő, javították az újítás-ügyintézés szakmai és szervezeti feltételeit. A Nóg­rádi Szépbányáknál az alko­tói légkör fokozása érdeké­ben az első javaslatot be­nyújtó újítót külön jutal­mazzák, s felemelt díjat kap­nak a fizikai dolgozók. Az újítások, a NEB tapasz­talatai szerint is, egyre in­kább kollektív formát ölte­nek. A vizsgált helyeken a hasznosítás aránya 16 száza­lékkal növekedett 1977—78- hoz képest, s az okos ötlete­kért egyre inkább az ered­mény alapján fizetnek. Az ismeretterjesztés igazi falusi évada, igazodva az életmódhoz, az emberek leg­szélesebb rétegeinek igénye­ihez, az a hat hónap, amely időjárásunk szerint a legzor­dabb; hűvös, csapadékos, szik- rázóan hideg. Ez az időszak kedvez az ismeretterjesztő előadásoknak, melyeket az idén is megyénk valameny- nyi községében, azok je­lentősebb termelőegységei­ben tartanak. A városokban, a nagy ipa­ri üzemekben, a kötött szer­ződések alapján egész év­ben folyamatosan szervezik az előadásokat. A falvakban azonban az októbertől márci­us végéig terjedő időszakra koncentrálódik az ismeretter­A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a gazdálkodás minden területére kiterjedő gondos munkával készültek az 1980-as évre. A munkaerő­gazdálkodás korszerűsítésének folyamatát már az elmúlt év­ben megindították, de 1980- ban külön vezérigazgatói uta­sítás intézkedik a feladatokhoz igazodó egészséges munkaerő­arányok megteremtésére. A vezérigazgatói ' utasítás a gyár minden vezető beosztású dol­gozójával szemben azt a kö­vetelményt támasztja, hogy a munkaerő-gazdálkodást és a munkafegyelem javítását ne kampányszerűen, hanem folya­matosan, a mindennapi mun­ka során lássa el. Minden ve­zetőnek legyenek koncepciói, alternatív elgondolású elkép­zelései egy-egy tervszerűen, vagy váratlanul bekövetkező esetre. A gyárban ennek meg­felelően normatívát dolgoztak ki a létszámmal való éssze­rűbb gazdálkodásra. hagyományok, az életmódbe­li szokások miatt. A Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Nógrád megyei szerve­zete — s az irányítása alá tartozó mintegy húsz vidéki bázis, TIT-alapszervezet és -csoport — ennek megfele­lően az említett időszakra kü­lön tematikát ajánlott a ter­melőszövetkezeteknek, n fal­vakban működő üzemeknek, iskoláknak, a szülőknek és fi­ataloknak. A TIT előadókat biztosít az igények szerint, míg a helyileg illetékes köz- művelődési intézmények meg­szervezik és lebonyolítják az előadásokat. A TIT a közpon­ti komplex tematikák alap­ján tette meg javaslatát az A meghatározott létszám- normatívák alapján minden vállalati szerv vezetője felül­vizsgálja sajátos munkaerőhely­zetét és legkésőbb 1980. márci­us 1-ig megteszi a szükséges intézkedéseket az ésszerű ará­nyok kialakítására. A létszám­felülvizsgálat végrehajtására fizikai területen a munkaügyi főosztály és a szervezési osz­tály, míg a nem fizikai terü­leten a személyzeti főosztály és a szervezési osztály dolgoz­za ki a módszertani segédle­tet. Sőt már ló előre tekint­ve, a VI. ötéves terv feladata­inak mérlegelése mellett meg­határozzák az egyes termelő­területek várható munkaerő- mozgásának irányát és helyes munkaerőarányok szükséges alakítását. A módosított létszámterv cél­ja a munkaidő jobb kihaszná­lása, mégpedig úgy, hogy a munka minőségi színvonala ne romoljon. Ugyanakkor arra igénylőknek. A termelőszö­vetkezetek dolgozóinak, a mezőgazdasági munkánk iránt érdeklődő falusi lakosoknak elsősorban a háztájikban rej­lő termelési lehetőségek és tudnivalók, az üzemeknek a gazdasági feladatok, a szü­lőknek az új tanterv és az időszerű oktatási-nevelési tennivalók, a fiataloknak a természettudományok friss eredményeinek megismeré­sét ajánlotta. Az ismeretterjesztő aján­latok azonos szemléletűek a helyi közművelődési ter­vekkel, s egy-egy réteg kö­rében kívánnak hatást el­érni. Március végéig me­gyénk településein — a vá­rosok kivételével — mintegy sarkall, hogy felesleges vagy párhuzamos tevékenységeket megszüntessen, különböző ügy­vitelt és műveleteket egysze­rűsítsen, munkaköröket vagy feladatokat összevonjon. Ilyen értelemben a termelő gyár­részlegek és az érintett funk­cionális főosztályok helyes arányokat kereső létszám vizs­gálata kiterjed a termelés programozására, az operatív irányításra, a számviteli és munkaügyi tevékenységek mó­dozataira is. A személyzeti főosztály utasítást kapott arra, hogy a nem fizikai létszámot a felülvizsgálat során 730 fő­re csökkentse. Ugyanakkor az egész vállalatra kiterjedő lét­szám-felülvizsgálatot össze­kapcsolják a normázott mun­kahelyek és normák felülvizs­gálatával. Az intézkedésnek az a legfőbb célja, hogy kialakít­sa azt az egészséges gazdálko­dási rendszert, amely a nép- gazdasági egyensúly megte­remtését szolgálja. 1200 ismeretterjesztő elő­adást rendeznek az ajánlat és a helyi igények alapján. Az eddigi tapasztalatok egyébként kedvezőek. A fia­talok érdeklődnek az új ter­mészettudományos felfedezé­sek iránt, a szülők jó néven veszik a gyermekeik tanulá­sának segítése érdekében nyújtott társadalmi támoga­tást. A háztáji előadások te­rületén észrevehető válto­zás, hogy növekszik az érdek­lődés az uborka és a bogyó­sok termesztése, a nyúl te­nyésztés iránt. A meglevő termelési kedvet mutatja, hogy mind több helyen kér­ték a szabványok, a szerző­déskötési lehetőségek feltét#* leinek ismertetését. 1979-ben 10 millió turista járt hazánkban ismeretterjesztés külön tematika szerint Ezernél több előadás a falvakban jesztés, főképpen a községi

Next

/
Thumbnails
Contents