Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

Háromnegyed részét már elkészítették a szécsényi termelőszövetkezetben megvalósuló te­henészeti telepnek, így a 212 férőhelyes istálló, a 160 férőhelyes borjúnevelő, a két da­rab 10 állásos fejőház és a szociális épületek a közös gazdaság építőbrigádjának mun­káját dicséri. Kővágó Béla kőműves és Ocsovai Ferenc épületlakatos kollektívájára a bel­ső munkák és az elletőépület kialakítása vár, így 1980. július 1-én a szarvasmarhák el­foglalhatják helyüket. Talpunk alatt ropog a hó CSIZMÁT ALPON ÁTSÜT A FAGY. Csak a kicsiny koksz­kosár körű] enged keménysé­géből a föld, a parázsból fi­nom pernyét kavar körbe a januári szél. A Beszterce-lakótelep F4-es épületének ablakai mögött vi­dám tapéták színesednek. Na­pokon belül költöznek a la­kók. Mögötte vasanyagot hord odébb az Április 4. szerkezet- építő brigád. Kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők és villanyszerelők ütögetik le a havat a vasról, s tisztítják meg tőle a terepet, helyet csi­nálva a térzsalus elemeknek. — Nem éppen szakmunka... — provokálom a brigádveze­tőt, Verebélyi Andrást. — Az biztos — hagyja rá rögtön. — Segédmunka. De rávisz a kényszer, mert ha nem rendezzük a területet, magunkkal tolunk ki. Más szóval akkor állhatnak megint, pedig abból elegük van. Jóllaktak vele már az Fő-ős épületnél, melynek hu­szonötöd részét adósságként hozták át az új esztendőre. — Nem rajtunk múlott — tárja szét a kezét a brigád­vezető. — De ha egyszer beton nincs, másszor meg betonvas, nem tudunk haladni. — Pedig tudna ez a brigád, ha hagynák — teszi* hozzá Ri­gó Barnabás művezető. — Megmutatta már, hogy havi 2 ,5—3 szintet is készrevág, ha keze alatt a hozzávaló! Na meg, ha előkészített a mun­katerület. De itt van, megnéz­heti, a 6-os alapjának már készen kellene lennie, a két szerkezetépítő csapat har­mad része már dolgozhatna rajta És beletelik vagy há­romhónapi munkába, míg ők nekifoghatnak! _ Mégis, mit gondol, mikor k övetkezik el az építőiparban az a paradicsomi állapot, ami­kor minden munkához szük­séges anyag és „kellék” idő­ben a munkás keze ügyében lesz? — fordulok a brigádve­zetőhöz. — Addig semmi esetre sem, amíg az építőipar munkaszer­vezése és pénzügyi helyzete elmarad attól a szinttől, ami a nagyüzemekben már többé- kevésbé adott — válaszol Ve­rebélyi András. — Persze ez csak az én véleméríyem, le­het vele vitatkozni. Az már viszont egészen biztos, hogy a megye állami építőipari vál­lalatára ruházott íakásszám esak úgy teljesülne, ha a ki­eső idők legalábbis minimá­lisra fogyatkoznának. — És reményük legalább van rá? — Ha úgy vesszük, az okta­lan bizakodás is energiapocsé- kolás, ne essünk inkább eb­be a hibába. Az a gyanúm, hogy a cement- és a vashiány az idén is beleköp párszor a levesünkbe. — De ha így van. hogyan tud a brigád termelést segítő felajánlást tenni? — Bajosan — vonja Vál­lát kedvetlenül a csapatveze­tő. ... — Itt van a legfrissebb pél­da. ötezer forintot tűztek ki, ha december 22-ig az F5-ös tíz szerelőszintjének szerkeze­te és a tíz emelet „öltözteté­se” elkészül. A másik brigád vezetőjével, Krenács Jóskával együtt kerek perec megmond­tuk, nem vállaljuk, mert nem látjuk biztosítottnak a felté­teleket. Sajnos, a jóslat be­vált, egy hétig nem kaptunk betont, ez durván egy szint lemaradást jelentett. — SZÉPEK LEHETNEK ezek a lakások — intek a be­költözőket várók felé, hogy lenne már felhőtlenebb ki­csit a téma. — Biztosan — bólint rá a brigádvezető. — De lehetek őszinte? Jómagam nem tudom, mert nem nézünk vissza rá­juk. És ez a jó, mert azt je­lenti, hogy nem hagyunk hi­bákat magunk mögött. — Ezek szerint elégedett az embereivel ?... — Lehetek is. Bejártam én Egerben is a készülő PEVA-s házakat, semmivel sem kü­lönbek a mieinknél. És az is mond tán’ valamit a csapat­ról, hogy tavaly még csak kisebb balesetünk sem volt, fegyelmi ügyünk meg különös­képpen nem. A vállalat hat hasonló munkát végző bri­gádjából pedig tavaly is, meg azelőtt is a miénkbe került a Kiváló dolgozó cím. — Elit csapat tehát az Áp­rilis 4. brigád? — Vagyunk itt hárman is, akiket „bukott művezetőknek” titulálnak, s a vezetői tapasz­talat sehová sem árt. Meg aztán nem is fogadunk ma­gmik közé olyanokat, akik nem valók ide. Felnőtt em­bereket nevel get ni nem túl re­ménydús vállalkozás, de azért a közösség példájának hatnia kell. S ha nem, akkor lehet másutt is dolgozni, nemcsak velünk... Csonka Tibor a hó alóli „vasbányászatot” hagyja oda pár percre, hogy szót válthas­sunk. Ö az egyik kiváló dol­gozó éppen, de most nem lát­szik túl derűsnek. — Kedvét szegte a vashor- dás? — Nézze, én vasbetonszere­lő vagyok. Nem nézem le a segédmunkát, megcsinálok mindent, ha kell, de örülni hozzá nem kötelező. Meg az­tán nem is fizet az ilyen mun­ka. Két éve Csonka Tibor is a lakásigénylők hosszú sorát áll­ja. A lemaradást a saját bő­rén érzi, hiszen ő maga is lassabban jut előre. — Jövőre én is kapok ta­lán. Arra kifelé — int a strand irányába. — Kívánjon magának va­lamit az új esztendőre! — Ha már felajánlja. Azt kívánom, hogy ne csak mond­ják nekünk, hogy fogjuk meg a munka végét, hanem tegyék is lehetővé. Mert mi dolgoz­ni jövünk ide, nem téblábolni. Meg azt is kívánom, hogy ne kelljen már az idén fűtetlen öltözőből nedves munkaruhá­ban kijönnünk az építési te­rületre, mert nem valami vi­dám dolog az. Ennyivel ki Is egyeznék. MINTHA CSAK A PONTOT akarná a mondat végére ten­ni, hatalmas hódarab zuhan alá az F5-ÖS tetejéről. Dol­goznak odafenn. Legalább az elemek ne csússzanak, ha már a hideggel és az időnként fel­feltámadó széllel kénytelenek is megbékélni. Szendi Mária Hogyan készült az 1980. évi terv? A z Országos Tervhivatal­ban nagy és hozzáértő szakembergárda foglal­kozik a népgazdasági terve­zéssel. Az 1980-as évi terv készítésének előkészítő mun­kálatai már a múlt év máju­sában megkezdődtek, éppen úgy, mint a korábbi években. A munkát azzal kezdik, hogy becsléseket készítenek: mekkora lesz év végén a ter­melés felfutása az iparban, a mezőgazdaságban; milyen mértékben emelkedik a mun­ka termelékenysége; mennyi lesz a nemzetnek a gazdasá­gi tevékenység révén kelet­kező jövedelme. Megnézik, hogy várhatóan hogyan ala­kulnak majd az általunk külföldre kivitt és a külföld­ről behozott termékek árai, tehát hogy a cserearány ja­vul-e, vagy romlik. Így volt ez most is. Sajnos, a cserearányok újabb romlá­sára kellett számítani. Főleg az olajárak emelkedése mi­att már májusban világos volt, hogy az általunk beho­zott termékek árszínvonala gyorsabban nő 1979-ben, mint a kivitt termékek ára. Ez na­gyon megnehezítette a terve­zési munkát'. Miután elké­szültek a Tervhivatalban az 1979-re vonatkozó becslések és a legfontosabb előirány­nem nőhet oly mértékben a felhasználás, mint a terme­lés. Vagyis növelnünk kell az anyagkihozatalt, csökken­teni kell a gyártmányok egy­ségére jutó anyag- és energia­felhasználást. Jelentős meg­takarítási tartalékaink birto­kában ez reálisnak, megva- valósíthatónak tűnik. A számítások kiderítették, hogy az. 1979-eshez képest nem kell a gazdasági növeke­dés ütemét tovább lassítani, hiszen a tartalékok feltárása is hoz valamit. Mindezt alá­támasztotta, hogy az 1979. év jobban ' sikerült, mint az 1978-as. Sok olyan termékünk van, amiből fokozni tudjuk a termelést. Nem lesz ez köny- nyű, hiszen főleg az exportot kell növelnünk. A külföldi háromszáz oldal terjedelem­ben. Főtt is a vállalati veze­tők feje, hiszen még sok mindent maguk sem tudtak 1980-ra vonatkozóan. Annyit azonban mégis tudtak, hogy 1980-ban a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználásának mérteke az előző évhez ké­pest nem csökken. A lakossá­gi fogyasztás valamelyest nő, a vásárlóerőben kifejezett bé­rek — az úgynevezett reálbé­rek — az 1979. év második felének szintjén maradtak. A beruházásra fordított nem­zeti jövedelem némileg csök­ken. Igen nehéz volt a mezőgaz­dasági termelés emelkedésé­nek megtervezése, hiszen az alapul vett év — 1979. — igen furcsa év volt. A nagy piacokon pedig nehezebb az szárazság ellenére a mezö- 11 hat elhelyezni, mint bel- gazdasági termelés nem esett földön. Itthon nem fog nőni vissza. Több termékből re- a lakossági kereslet, mert a kordtermésünk volt. Ki tud* nemzeti jövedelem belföldi ja megjósolni, hogy mi lesz felhasználását vissza kell fog- jövőre? Becslések lehetnek, nunk, csak így tudjuk pénz- de tervszámot kidolgozni ne­ügyi helyzetünket javítani. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának vcsök- kentése a tervezési szakem­héz. Egyelőre az időjárást nem tudjuk tervezni, az eső­nek nem tudunk parancsol­ni. Több évtized tapasztalata bereket nehéz feladatok elé alapján úgy döntöttek, hogy állította, hiszen eddig szinte nagyjából kétévi növekedés' mindig csak növekedést ter­veztünk mindenben. Szokat­lan volt az új feladat. A szá­a belföldi felhasználás csök­kenése már 1979-ben bekö­vetkezik, tehát tovább csök­kenteni nem kell. A beruhá­zások az 1978. évi szinten maradtak, a készletnöveke­dés üteme jelentősen csök­kent. A lakosság fogyasztása valamivel az 1979. évi terv­zatok 1980-ra, ezt az Állami mítósok azt_ igazolták, hogy Tervbizottság megtárgyalta és határozatot hozott. A továb­bi munka már ennek a hatá­rozatnak az alapján folyta­tódott. Szeptember elejére kidolgozták az 1980. évi terv irányelveit, főbb szempontja­it. Ekkorra már rendelkezésre állt az első fél év minden adata, így csak a második fél évet kellett megbecsülni, s az 1979. évi várható teljesí­tést kiszámolni. Most már nemcsak a külgazdasági cse­rearányok romlása okozott nehézséget, hanem az is, hogy a nyár eleji nagy szárazság miatt a kalászosok termése visszaesett. Ez befolyásolta az 1980. évi tervszámokat is, hiszen gabonafélékből sokat nek megfelelő termelésnö­vekedést tervezve és feltéte­lezve, hogy 1980-ban nem lesz sem nagy szárazság, sem túl sok és rosszkor jövő eső. Néhányszor már előfordult, hogy 3—4 százalék helyett 7—8 százalékos emelkedést terveztek egy rossz év után, és „bejött”. Ez most is el­képzelhető. És mennyi lesz a vállalatok nyeresége, az állami költség­szám alatt maradt, főleg a fo- vetés bevétele? Hiszen ettől gyasztói árak emelésének és függ, hogy az államnak mire a nem teljes ellentételezést lesz pénze! Január elsejétől nyújtó jövedelemkiegészítés­nek a hatására. A mikor a Miniszterta­nács szeptember elején az irányelveket mégtár­gyalta, már ezeket a fejle­ményeket alapul tudta venni. Ekkorra befutottak a gazda­sági minisztériumok értékelé­meg lehetett kezdeni a terv­számok végleges kidolgozását — figyelembe véve a bekö­vetkezett cserearányromlást a tervezettnél kisebb mező- gazdasági termést és a be­szerzési piacok nehézségeit. Persze, a baj nem jár egye­* ré‘ Sanier haTározatá alapján A cserearányromláshoz és a szárazsághoz még egy nehézség csatlakozott: a szo­cialista táboron belül egy idő óta nehezebbé váltak a ter­melésnövekedéshez többlet­ként szükséges anyagok, olaj stb. beszerzési lehetőségei. Minden szocialista ország­ban folyamatos a termelésnö­vekedés, és így az anyag- és energiafelhasználás emelkedé­se is. A Szovjetunió évről év­re jelentősen növeli az olaj- kitermelést, de most éppen olyan feltárási szakaszban van, amikor aránytalanul nagy erőfeszítésekkel tudja csak az új szükségleteket fedezni. Hosszabb távon va­lószínűleg ez nem okoz gon­dot, de most — két-három évig — igen. Szükséges volt az 1980. évi tervkészítés so­rán figyelembe venni, hogy új termelői árrendszer lép életbe. Megváltozik az ár- kalkuláció rendje. Nagyon sok terméknél az árat á kül­földi beszerzési. illetve el­adási árhoz kell igazítani és ezek jelentősebb és tartósabb változásait a hazai termelői — gyári eladási — árakban folyamatosán követni. A » becslések azt Ä hogy — bár egy-egy vállalatnál a nyereség jelentősen változni fog, a népgazdaság egészében nagyjából az 1979. évi szinten lesz. Reméljük, a vállalatok majd rácáfolnak a Tervhiva­talnak erre a józan tervszá­mára és tovább növelik nye­reségüket a termékek korsze­Nem is tudna más lenni Nagybátonyban lakik, ott, ahol az utóbbi években emel­kedtek magasba az impozáns lakóépületek. Ahogy mondja, életében nincs semmi rendkí­vüli, azt élte meg, amit saját nemzedéke. Harminckét éves. Megkértem, hogy valljon életé­ről, munkájáról. — Eredeti szakmám vízveze­ték-szerelő és bádogos. Annak idején, 11 évvel ezelőtt, amikor ide kerültem, a tmk-ban főleg lakatosmunkákat kaptam. Azó­ta jól belejöttem a szakmába, még hegeszteni is megtanultam. — Most mivel foglalkozik? — Időközben szakosodtunk, rám a szivattyúk javítása, karban­tartása hárul, de nekem kell elvégezni az elszivóberendezé- sek lemezmunkáit és a mű­anyag hegesztéseket is. — Ez az első munkahelye? — Nem. Hatvanból indultam. Mivel édesanyám korán meg­halt, édesapám nevelt engem és testvéremet. Édesapám, aki MÁV pályaőr volt, tanácsolta, hogy menjek el ipari tanulónak. A szakmunkásképző iskola el­végzése után rövid ideig a hat­vani szövetkezetben dolgoztam. Innen kerültem a salgótarjáni külső pályaudvarra, majd meg- a Kiváló dolgozó cím viselésére nősültem, utána Nagybátonyba is feljogosítottak. Ami igen nagy jöttünk a feleségem szüleihez, örömet jelentett, lakást kaptunk, ahol egy szobát kaptunk. Rövid- Életemben igen jelentős mér del azután megszületett kislá- földkövet jelentett, amikor fel- nyunk, én pedig jelenlegi mun- vettek a párt soraiba. Valamivel kahelyemre, a FŰTŰBER helyi később megválasztottak az üze- gyárába álltam be dolgozni. mi szakszervezeti tanács tagjá­— Nem bánta meg a cserét? vá. Igyekszem megfelelni a re­— Eddig még nem. Amíg nem ám ruházott bizalomnak. Hogy épült fel az új gyár, az első milyen jól látom el feladatomat, években nem lehetett dicseked- azt munkatársaim, no meg az ni a munka- és életkörülmé- illetékes szervek tudják legjob- nyekkel. De akkor sem volt szán. ban megítélni. dákomban továbbadni. Az új Balogh Nándort, mert róla gyárba pedig mint régi FŰTŐ- van szó, november 7-e alkalmá- BER-es kerültem, akit dolgozó- ból a Szakszervezetek Megyei társai és a műhelybeliek elfő- Tanácsán rendezett ünnepségen gadtak. Sőt, az akkor már több- a Kiváló munkáért miniszteri ki- szőrös szocialista címet elnyert tüntetéssel jutalmazták. Május 1. brigódbo is felvettek. - Nagy megtiszteltetés ez Azóta kollektívánk az arany fo- számomra, nagyon boldognak kozatot is elérte, sőt 1977-ben a éreztem magam. Ez újabb ösz- Vállalat kiváló brigádja címet tönzést ad a még eredménye- is elnyertük. Nem panaszkod- sebb munkához... hatom, erkölcsileg és anyagi- Azt mondják róla, szorgalmas, lag egyaránt elismerték szak- pontos ember. Nem is tudna mai és közéleti munkámat. más lenni. Az előbbi két — Mit ért az utóbbiak alatt? tulajdonság a vérében van. dúl. Bef utott egy negyedik ne- rűs{t6éséve, a berendezések es hézség is: nőtt ev közben a munka,dő jobb kihasznála- bizonytalansag a nemzetközi ^va] Szükség is lesz errej penzpiaco on. hiszen a terv feltételezi, hogy Ezért még inkább be kellett a munka termelékenysége az építeni a tervbe a szigorú íparban és az építőiparban „egyensúlyi politikát’. Ek- gyorsabban nő majd, mint kor már október volt. maga a termelés. Húsz-har­Közben a Pénzügyminisz- mine ezer ember felszabadul tóriumban, a Munkaügyi Mi- olyan gazdasági és más terü- nisztériumban és több más letekre, ahol égető a munka- központi irányító szervben erőhiány. befejeződött a gazdasági Egyébként az Országos szabályozó rendszer módosí- Tervhivatal szakemberei azt tásának rendeletekbe foglalá- mondják, hogy idén a raun- sa, s ez meg is jelent novem- kaerőhiány már nem lesz bér első hetében — majdnem olyan elviselhetetlen, mint az ____________________ utóbbi években volt. Munka­nélküliség persze nem lesz, bár előfordulhat, hogy egy­egy megyében, járásban ki­sebb foglalkoztatási gondok jelentkeznek. Bíznak abban, hogy a termelésüket felfutta­tó vállalatok, ágazatok a fel­szabaduló munkaerőt gyor­san és zavarmentesen foglal­koztatják. Rengeteg számítás készült az elmúlt hónapokban, zaka­toltak a számológépek. Ami­kor valamelyik feltétel meg­változott, mindent újra kel­lett számolni. Mert bizony, a gazdaság olyan, mint a pókháló: egyetlen pontot el­mozdítok — elmozdul az ösz- szes szál és az összes többi pont. jo — A brigsopkitSntetésekből ugyanúgy részesültem, mint a többiek. Először megkaptam az öt, majd a tíz év után járó törzs- gárdajelvényt. Dolgozótársaira Tóth István A vállalatok, a családok,' az egyének is számol­gatnak: mi lesz az esz­tendőben, hogyan osszák be a pénzüket; mit tegyenek, hogy helyzetük, életszínvona­luk a nehéz körülmények kö­zött is valamit nőjön. Szá­molgatják, hol, mit lehet meg* takarítani, a pénzt hogyan I«* hét jobban beosztani. A matematika az egész szág számára fötaotárggpf vált NÚGRÁD — 1980. január 4„ péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents