Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

Hegválasztották a körzeti pártvezetöséget Kommunista felelősséggel W'F'WIlfií! Űj üzemcsarnokot húztak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló „A” üzeme fö­lé, ahol jelentősen javulnak ezáltal is a munkakörülmények. A korszerű, üvegfalú csarnok létrehozása a gyárb an folyó rekonstrukció része — kulcsár-fotó — Ismerős két betű — Szervezni tudni kell Vaspályák alatt Sárgán virítanak már a ZIM salgótarjáni gyárának nagycsarnokában a felsőpá­lyás szállítórendszer vaspá­lyái; egyelőre nem futnak még rajta a „kosarak”, igaz, hamarosan erre is sor kerül. — Most még szerelnek, de három-négy hónap múlva menni kell a gépezetnek, mint a parancsolat — mondja La­katos Nándor, az idős műve­zető. Akinek már alig vékony két esztendeje van hátra a nyugdíjazásig, úgyhogy meg­élt egyet s mást ebben a gyár­ban. — Annak is van már vagy húsz esztendeje, hogy ebben a nagycsarnokban megindult a munka, még a régi. hagyomá­nyos módon történő szerelés­sel, s bizony, elég sokat kel­lett várni ahhoz, hogy ez a berendezés ide kerüljön — int fejével a 3 M rendszer szerint üzemelő sorra. — Szóval, még „leszerelés” előtt is újra tanulni kell? — Igen, főleg szervezni. Mert itt, ha nem lesz tökéle­tesen összhangban minden, olyan, mintha nem is lenne az egész. Óramű pontossággal kell biztosítani az anyagokat, alkatrészeket, szerszámokat, no, és embert, hiszen ezek Valamelyikének hiánya eset­leg a szalagszerű szerelés csődjét jelenthetné. — Eszerint, az utolsó két évben még keményebb lesz a művezető munkája. — Nemcsak az enyém: a diszpécsereké, az üzemveze­tőé, a termelési és az anyag­osztályé is. Sok embert kész­tet szervezettebb tevékeny­ségre a szalagnak csupán a megléte is. Hát még, ha be­indul ... A mozdulatelemzés felhasz­nálásával kialakított szerelő­sorral a ZIM legmodernebb része lesz a nagycsamoki rész, amelytől igen sokat várnak. Három kulcsszót emlegetnek minduntalan, melyeknek „be kell jönnie”: a termeléke­nyebb munkát, a jobb minő­séget és a korszerű anyag- mozgatást. — Persze — tieszi hozzá Molnár István, a munkavé­delmi osztály vezetője —nagy haszon lesz embernek, gyár­nak egyaránt, hogy csökken­nek a baleseti források. Hi- szén éppen a kézi anyagmoz­gatás során sérülnek meg a leggyakrabban dolgozóink. A szerelőszalag mozdulatlan még, de mellette, már vala­micskét igazodva annak be­osztásához, folyik a gáz­elektromos készülékek gyár­tása. Azok dolgoznak már itt, akik hamarosan működtetik a gépezetet. Közöttük — szerve­zés és a munkaerő-átcsoporto­sítás révén máshonnan ide­kerültek is. Csonka László, aki négy éve a ZIM munkása, a múlt év végén még olajkályhákat szerelt régi helyén, most meg a 750-es típusú termékcsalád­dal ismerkedik. — Fene tudja ... valahogy jobb volt nekem ott, a régi helyemen. Hiába mondják, hogy itt kulturáltabb, meg korszerűbb, hogy könnyebb. Ott „be voltam már lőve”, tudtam keresni, itt meg, ahogy hallom, a pénz is kevesebb lesz. Hallja, én úgy vagyok vele, hogy nem bánom a munkát, csak keresni lehessen vele. Visszamennék, ha lehet­ne. Kétségtelen, van ilyen vé­lemény is, nem kevés. — Még benne van az em­berekben az újtól való bizo­nyos fokú idegenkedés — mondja Lakatos Nándor. — No, meg az is — folytatja —, hogy meg kell tanulni ezt a munkát. S amíg nem lesz meg a kellő gyakorlat, nehezebb „hozni”, vagy túlteljesíteni a normát. — Valóban, minden kezdet nehéz — bizonygatja Botos Gyula, aki a másik szereidé­ben hegesztő volt. — De, higgye el, itt sokkal köny- nyebb. Nincs annyira fizikai­lag megterhelve az ember, nem kell olyan sokat cipe- kedni. Hát még ha majd be­indul a konvejor; kézbe kap­juk az anyagot. idézet a jelentésből: „Minden szervezetünknek megfelelő vezetője van, akik politikai­lag jól felkészült emberek. Döntéseik meghozatalakor számolnak annak kihatásai­val. Ez nagy fejlődés, mert az előző ciklus értékelésénél azt állapítottuk meg, hogy nem mindenki kellően érté. kelte munkájának felelőssé­gét. Volt olyan helytelen szemlélet, hogy a politikai fe. lelősség. az életünk irányvo­nalának alakítása a pártszer­vek feladata csupán. Ma már minden vezetőnk tudja — és elsősorban a kommunista ve­zetők —, hogy az adott terű. leire vonatkozó határozatok végrehajtásáért egyértelmű­en felelős annak a területnek a vezetője’’. A három község kommunis­táinak körében ez elfogadott alapelv lett. En'nek alapján mérlegelték és nem kényez­tették el a vezetőket. A sok­színű pártmiunka alapos elem­zése mellett a figyelem erősen a gazdasági élet felé fordult. Erről szóltak legtöbbet a je­lenlevők, nem is fukarkodva az alaposan átgondolt és jo­gos bírálattal. Erélyesen szá­mon kérte már a beszámoló is a tanácsi vezetőket, amely így foglalható össze: „A ta­nácsi munka sokat fejlődött. Ez a demokratikusabb lég­körnek, a színvonalasabb elő­terjesztéseknek, a vezetői munka nagy javulásának kö­szönhető". De. mindjárt hoz­zátették, hogy nagyon fogya­tékos még a költségvetési munka. Nem tudnak számot adni év közben a pénzfelhasz­nálásról. Indokolatlanul ma­gas pénzösszeg marad fel­használatlanul, miközben a lakosság által felvetett kéré­seket nem valósítják meg. Es természetes, amikor gaz­dasági kérdésekről van szó, a körzet legjelentősebb gazda­sági egysége, a termelőszövet­kezet bem maradhat ki. Ez annál is inkább indokolt, mert már a jelentés is érzékeltet­te, hogy a tsz gazdálkodásá­ban visszaesés következett be a növénytermesztésben is és az állattenyésztésben is. A párttagság nem fogadta el en­nek a kiesésnek az időjárás­sal való indokolását. Harango­zó József nyugdíjas, a .csécsei pái'talapszervezet tagja, na­gyon határozottan tárta fel véleményét a tsz gazdasági helyzetéről. Azt, hogy a ha­nyag gondozói munka miatt leromlottak a tehenek és igen alacsony a tejtermelés. Bí­rálta a gondozókat és a veze­tő szakembereket is. Indokolt volt az ilyen irá­nyú- észrevétel, mert, amint arról a beszámoló is szólt, a valamikor kimagasló eredmé­nyeiről híres tsz-ben általá­nos lett a gazdálkodás szín­vonalának visszaesése. Egy példát erről a beszámoló nyo* má'n: 1975-ben az egy tehén­re jutó éves fejési átlag két- ezei-hétszázhairmincegy liter tej volt, viszont 1979-ben két- ezer-négyszázharmkichat liter lett. így van „ez a tojásterme­lésnél és más termelési ága­zatban is. A tsz elnöke, Kazinczi Já­nos nagyon őszintén elis­merte a hibákat és javára írandó, hogy felszólalása so­rán azt is elmondta, milyen okok játszottak közre, hogy ez a helyzet alakult ki az üzemben, s hogyan kívánnak kilá'bolm.i a gondokból. A to­vábbi felszólalók, Bíró István, Szénási Ferenc tehenészek, felelősségüket is hangsúlyoz­va, feltárták a körzeti párt- taggyűlés színe előtt a dolgok lényegét, amelyet a felelőtlen­ségben, a szakemberek ha­nyagságában és a vezetés fel­lazulásában jelöltek meg. Kemény, szókimondó kör­zeti pártvezetőségi küldött­értekezlet volt Ecsegen. Az egyszerű fizikai dolgozó párt­tagok éppén olyan hozzáér­téssel, felelősséggel szóltak dolgaikról, akár Petrovics Éva, az iskolaigazgató-helyettesi vaigy Takács Lászlóné, isko­laigazgató. A munka megja­vítását követelték, saját fe­lelősségük és kötelességük hangsúlyozásával. Igazán kommunistákhoz méltóan tár­gyaltak. Bobál Gyula Gazdálkodni kell! Léptek az őrhalmi homokon Számot adtak, terveznek A Balassagyarmati járási, városi Népi Ellenőrzési Bizott­ság kedden délután tanácsko­zott, amelyen a járási és vá­rosi NEB elmúlt évi munká­ját értékelték. A vizsgálatok­ban több mint kétszázhetven népi ellenőr vesz részt, döntő többségük nagy gyakorlattal és jó szakmai felkészültség­gel rendelkezik. Az elmúlt évben tíz vizsgálatot végez­tek, az ellenőrzési munka ta­pasztalatait eljuttatva az il­letékesekhez. Ezt követően az idei esztendő feladatai kerül­tek napirendre, melynek alap­ján meghatározták a soron következő vizsgálatokat. — Tehát maga az űj mel­lett van? Furcsán néz rám: — Mindenképpen. Ahhoz, hogy ez a gyár tovább tud­jon fejlődni, több, jobb mi­nőségű portékát tudjon elad­ni a piacon, ilyen korszerű munkakörülményeket kell te­remteni. A szerelés már így is gyorsabban megy, mint a ré­gi helyen. Itt pontosan meg­szerveztek mindent, nem kell egyetlen kis csavarért elkó- dorogni; kéznél van minden, csak oda kell nyúlni. Ha be­lerázódunk, én tudom, min­denki elégedett lesz. A munkaterület mellett sze­relők hada dolgozik a szalag felső vaspályáin. Jó ütemben halad a munka és az Idő is sürget; nem sok már az a né­hány hónap... Karácsony György Kétféle terv ismeretes. Az egyik, amelyik megvalósul, a másik, amelyik nem. Az őr- halmi termelőszövetkezetben az elmúlt esztendőben mind­kettőből akadt. Bállá István, a szövetkezet elnöke erre je­gyezte meg fanyar mosollyal: — Nem egészen így képzel­tük el 1979-et! A tavalyi gondok Örhalom- ban sem sokban különböztek a megye mezőgazdasági üze­meiben felmerültektől. Szé­pen cseperedett a gabona, de a májusi aszály megfogta a homokon, érezték azonnal: súlyos millióktól esnek el. A dohány tetézte a bajokat. Amíg 1978-ban 25 mázsás át­lagtermeléssel büszkélkedhet­tek, addig az elmúlt évben a húszat sem érték el. — Törtük a fejünket az ár­bevételi kiesések ellensúlyo­zásán. Az állattenyésztés jö­hetett csak szóba, és sebtiben papírfeldolgozó melléküzem- ágat hoztunk létre. Sokat egyik sem segített, 1978-hoz képest huszonötmillió forint­tal volt kevesebb az árbevé­telünk — mondja a tsz-el- nök, s ismételgeti: — Sok/.. sok... A növénytermesztésben né­mi gyógyírt jelentett, hogy a dinnye egymillióval többet hozott az előirányzottnál, sa gyümölcsös bevétele is meg­duplázódott. — S a neves őrhalmi bur­gonya? — Megfelelő volt. Még az aszály ellenére is. Az értéke­sítéssel sem voltak bajok — fele] Bállá István, miközben A napokban tartották Ecse­gen a körzeti pártvezetőség Ülését. Az esemény azért vál­tott ki nagy érdeklődést a párttagokon túl a pártonkí- vüldek körében is, mert köz­tudott, hogy ez a testület jó gazdaként igazgatja, irányít­ja a Szuha völgyén a politi­kai, a gazdasági, a társadal­mi és kulturális életet. Ezt egyébként az értekezleten részt vevő Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára felszólalásában így fogalmazta meg: „A körzeti pártvezetőség az öt esztendő során nagy felelősséggel vé­gezte munkáját és az élet min­den területén fellelhető tevé­kenységének szép eredmé­nye...” A körzeti pártvezetőség Ecseg, Csecse és Kozárd párt- alapszervezeteit képviseli. Itt a pártvezetősóg szintjén mér­hető le, hogy a kommunisták miiként végezték munkájukat, hogyan tettek eleget annak a megbízatásuknak, hogy a há­rom községben a párt politi­kájának megfelelően alakul­jon a dolgozó^ emberek élete. A pártvezeitőség jelentése, amelyet Takács László párt­vezetőségi titkár terjesztett a küldöttgyűlés edé, ezt így fog­lalta össze: „Pártvezetőségünk munkájának fokmérője a XI. kongresszus, a felsőbb párt­szerveink és a saját döntése­ink végrehajtása, amely ösz- szességében az öt év alatt eredményes volt. Erősödött pártvezetőségünk r>ezető, irá­nyító, szervező, ellenőrző és segítő szerepe. A növekedés­sel párhuzamosan emelkedett a követelményrendszer is, de úgy véljük, hogy a hatéko­nyabb politikai munkánkkal, az eseményekre való gyor­sabb reagálással, sikeresen megoldottuk azokat a felada. tokát, amiknek végrehajtá­sát reánk bízták..m Ezen nem vitáztak a pártta­gok, de nem is éngedték el­kápráztatni magukat. Első­sorban is azonosságot vállal­tak a körzeti pértvezetőség munkájával. Azonosságot, de nem elégedtek meg a nagy, mindent átfogó értékeléssel, hanem a részletekké! is fog­lalkoztak. Hiszen arról van szó, hogy valóban a Szuha völgyén mindhárom község­ben alapvető nagy változások mentek végbe. Elsősorban is: percenként előveszi a zseb­kendőjét. Megfázott. Ágyban lenne a helye, de ki az a tsz- elnök, aki ilyenkor képes len­ne magát távol tartani a gazdaságtól. Mérlegkészítés, tervezés idején ? — Nem tudott enyhíteni gondjainkon az állattenyész­tés sem — tér vissza az el­múlt esztendőre. — Évek alatt rengeteget esett vissza az ágazat. A munkaidőm ja­va részét elvette. Fóieg a te­henészet — magyarázza. Az őrhalmi termelőszövet­kezetben 1977-ben már a te­henenként! 3300 literes tejho­zamot jegyezhették fel, tava­lyi munkájuk alapján viszont a háromezret sem. Elemezték már az okokat, s itt felszín­re kerültek a fogyatékossá­gok. — Csupa emberi tényező. Késtünk a keresztezéssel, a munkafegyelemmel is akad­tak problémák, s persze az irányítással is. Határozott in­tézkedésekre volt szükség, amelyek meg is születtek. Bí­zom benne, hogy a hatás ha­marosan megmutatkozik, bár ez nem az az ágazat, ahol máról holnapra csodákat te­hetnénk — sorolja a szövet­kezet elnöke. A sertéstenyésztőkre ellen­ben nem lehet pangsz. Annál is inkább, mert a kocalétszá­mot csaknem megketszerez- ték, s nagyszabású fejlesztés­be kezdtek. Ötmillió forintot költenek a telep bővítésére, s tenyészsüldőik minőségére jellemző, hogy korlátlanul át­vennék tőlük a jelenlegi mennyiség többszörösét is. A termelőszövetkezet elnö­ke január másodikén egybe­hívta a gazdaság szakembe­reit, vezetőit. Arra célozva, hogy nemcsak az időjárás okozott kárt tavaly, hanem a hanyag munka is, az asztalra ütött s kicsúszott a száján a mondat: — A tavalyinál sok­kal jobb munkára van szük­ség! Itt gazdálkodni kell és nem garázdálkodni! Olyan ez a gazdaság, mint a vonat — példálózik Bállá István. — Kötött pályán ha­lad. . . A szántó fele semmitérő ho­mok, amely akkor kamatozik csak, ha a termelés vala­mennyi tényezője összhangba került. Az őrhalmiak ezt sze­retnék az idén. Kezdve a ter­melés szerkezetének módosí­tásával. Nem jelentősek a változások. Azokat a növé­nyeket kutatják, amelyek birják az itteni viszonyokat. Ilyen a dohány, a csillagfürt. Utóbbi területét az idén száz hektárral növelik majd. To­vábbra is bizalmat szavaznak a dinnyének, hatvan hektá­ron. A búza változatlan terü­leten éled, a zab vetésterüle­tét csökkentik. A burgonya a növénytermesztők változatlan „üdvöskéje”. Új fajtákkal próbálkoznak, kísérleti par­celláik tapasztalatait haszno­sítják. — Szeretnénk, ha az idén az állattenyésztés is előbbre lendülne, ehhez is megte­remtjük a feltételeket. Mu­száj fogcsikorgatva indulni minden napnak, hiszen a köz- ^ gazdasági szabályzókon ke­resztül saját bőrünkön érez­hetjük, hogy mennyire meg­szigorodtak a követelmények — veti fel a termelőszövet­kezet elnöke. Azon a bizonyos január eleji megbeszélésen — ott vol­tak a brigádvezetők is — amolyan „hűségnyilatkozatot” tett mindenki. Arról, hogy az őrhalmi közös gazdaságban az idén nemcsak jelszó lesz a hatékonyság növelése, a ta­karékosság, a mezőgazdasági termékek minőségének javí­tása, a nagy értékű gépek, be­rendezések kihasználása... Tudják tehát örhalomban, hogy merre kell indulni to­vább, s bizonyára az idén a léptek is keményebbek lesz­nek a homokon. M. Szabó Gyula NÓGRÁD — 1980. január 30., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents