Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
Avatás a központban Tízezer új állomás Salgótarjánban > A crossbar telefonközpont szakemberei, Szabó István, Gáspár Attila és Donkó Sándor a korszerű hírközlő-berc ndezések ellenőrei, karbantartó műszerészei az összeköttetéseket biztosítják — kulcsár-fotó — Ünnepi eseményre került »or kedden Salgótarjánban. Átadták az új távbeszélő-állomást. A salgótarjániak régi óbaja teljesült az elmúlt év végén, amikor az új crossbar telefonközpont megkezdte működését. A megyeszékhelyen épült központ avatási ünnepségén jeled volit Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter, Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Hoffer István, a megyei tanács elnöke. Az avaitóünnepségen Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a megye- székhelyen régi hagyomány, hogy egy új létesítmény átadása kapcsán visszatekintünk az elmúlt időszak tanulságaira. Elmondotta, hogy az elmúlt év decemberében a salgótarjáni telefonkészülékkel rendelkezőknek kellemes meglepetést jelentett, amikor az átadott új központ nevében kedves hang jelentette be: Salgótarjánt bekapcsolták az országos táv- hívásos rendszerbe. A városi tanács elnöke elmondotta, hogy a távközlés régi rendszerével Nógrád megye székhelye elmaradt az országos átlagtól. A KPM méltányolva a megyeszékhely efféle nehézségeit, segített az új telefonközpont megvalósításában. Maga az épület 47 millió forintba került, s emellett 34 millió forintot fordítottak a hálózat fejlesztésére. Ezáltal magabiztosan, gyorsan bonyolódnak le a helyi és helyközi telefonbeszélgetések. A városi tanács a beruházás megvalósításában való közreműködésért köszönetét fejezte ki a híradástechnikai vállalatnak, a Posta Központi Beruházási Irodájának és a Budapest—Vidéki Posta- igazgatóságnak. A városi tanács elnöke emellett köszönetét mondott a posta tervezőintézetének, a VILLESZ, az AGROFIL dolgozóinak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a kivitelezéshez. Az ünnepségén Schneider József. a Posta Központi Beru. házási Irodájának igazgató- helyettese jelentette a közlekedési és postaügyi miniszternek. hogy a salgótarjáni crossbar központ, amelynek kivitelezése 1976. február 19- én kezdődött és a próbaüzemre 1979 decemberében került sor. Elmondotta egyebek között, hogy a beruházás a tervezett költségkereten belül valósult meg, s a próbaüzem tapasztalatai a legkedvezőbbek. Az ünnepséget követően Tolnai Zoltán, a Budapest— Vidéki Postaigazgatóság főmérnöke vezetésével a vendégek megtekintették az új központot. Többek között megismerkedtek a gépteremmel, ahol tízezer állomásnak megfelelő kapacitás áll rendelkezésre. A hálózatba jelenleg hatezer állomást kapcsoltak be, de ez mellékközpontokkal tovább bővíthető. A helyközi központon keresztül lehetőség nyílt arra, hogy Salgótarjánit bekapcsolják az országos hálózatba, például közvetlen az összeköttetés Buda. pesttel és Egerrel. A telefon- előfizetők már tapasztalhatták az új központ előnyeit: a beszélgetések minőségének javulását és a kapcsolási gyorsaságot. Amint az avatóünnepség résztvevői tapasztalhatták, a salgótarjáni crossbar központ megfelel a hazai és nemzetközi igényeknek, különös tekintettel a távhírközlés eddig tapasztalt nehézségeire. Az új létesítménnyel Nógrád megye székhelye eljutett odáig, hogy e területen szerves részéit képezi az országos hálózatnak. Könyvtári tanácskozás Fokozott jelenlétre van szükség szellemi életében Tanácskozást tartottak tegnap Salgótarjánban, a Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtárban, ahol az intézmény múlt évi tevékenységét, továbbá az 1980-ra szóló intézményi tervjavaslatot vitatták meg. Jelen volt a Kulturális Minisztérium képviseletében Szente Ferenc és Sár- dy Péter, valamint ott voltak a megyei, városi párt-, állami szervek illetékes vezetői és munkatársai. A tanácskozást az önkritikus, illetve kritikus hangnem s az igényességet tükröző elemzés jellemezte, amely további biztató jele a könyvtári munka színvonala várható és szükséges emelkedésének. Az intézményi és a hálózati munka létező gondjai °i lenére a múlt év könyvtári tevekenysege eredményes volt, létrejött és szilárdul az a belső szervezeti felépítés, amely a további eredmények alapjai közé tartozik. Több területen javult a könyvtári szolgáltatói tevékenység, amelyet a jelenlévők — nem hallgatva el a gondokat sem — részletesen elemeztek. A körülményekhez képest felmutatható eredményességet azonban a jövőben fokozni kell. Az eredmények még korántsem megnyugtatóak, annál kevésbé, mert hiszen például évek óta nincs előrelépés a módszertani és a hálózati munkában, csökkent az olvasók száma, és így tovább. Szükséges a belső szervezettség és munka- fegyelem javítása, a könyvtárak használatának bővítése, a kapcsolatok erősítése más intézményekkel, — hogy csak néhányat említsünk a tennivalók közül. Mindenekelőtt pedig arra vari szükség — s ezt a tanácskozáson szintén erőteljesen megfogalmazták —, hogy a megyei könyvtár lehetőségein ' belül vállaljon nagyobb részt Nógrád megye szellemi életében, erősítve kisugárzó szerepét, hatékonyabban mozgósítva szellemi erőit. Az idei évre szóló munkaterv feladatait is e gondolatok jegyében állították össze. Ä terv reálisan szabta meg a teendőket. A fő célok között szerepel többi között az, hogy az intézmény sajátos lehetőségeinek és módszereinek fel- használásával vesz részt az MSZMP XII. kongresszusa dokumentumainak megismertetésében; hazánk felszabadulása 35. évfordulójának mél/ilég proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XXXVI. ÉVF., 24. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980 JANUÁR 30., SZERDA Exportkörkép Változó évkezdés a nagyüzemekben Kedvezően indult az esztendő az export szempontjából a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben: az előző évektől zökkenőmentesebben telt el január első négy hete. A rendelésállomány az első negyedévre is biztosított, ütemesebbnek bizonyult a gyártás is, mint a korábbi években. Nem elhanyagolható az sem, hogy sikerült igen kedvező árakat elérni a külföldi piacokon. A januárra esedékes exportmennyiség elhagyta a gyárat, annak ellenére, hogy korábbi ígéretei ellenére a MÁV nem tudott még úrrá lenni kocsiellátási gondjain, s ez a SKÜ-t is hátráltatta a nagyobb mérvű kiszállításokban. . A tavalyitól v gyengébb vasút,ikocsi-ellátás az oka annak, hogy a gyárban jelenleg is 1400 tonna exportáru vár szállításra. A gyár felkészült a vasárnapi rakodásra is, ám a pihenőnapon is mindössze egy fedett vasúti kocsit kapott. A hónap első négy hetében egyébként összesen 3479 tonna exportterméket továbbítottak határokon túlra- Ebből több mint ezer tonna huzalt kapott egy nyugatnémet rendelő. Iránba csákányt küldtek, Romániába 600 tonna szalagot. Nem a tervezettnek megfelelően alakultak az export- szállítások a salgótarjáni síküveggyárban. A havazás miatt kedvezőtlen útviszonyok miatt Jugoszlávia nem tudott fogadni 14 kamionra való négy milliméteres üveget, ösz- szesen 315 tonnát- Késett az USA-beli megrendelő „lehívása”, ami szintén az ütemes szállítás gátja volt. Az elkészített terméket az üzemek nagy nehézségek közepette tárolják. A januárra tervezett 180 ezer négyzetméter exportüvegből mintegy száz négyzetméter adósságként vonul át a következő hónapra. Továbbfeldolgozott üvegből az első hónapban nem küldtek még exportra. A decemberben elküldött mintára a bolgár fél még nem válaszolt, Ausztriából pedig a napokban várnak rendelést edzett biztonsági üvegre. A továbbfeldolgozott üveg exportja februárban indulA tervezettnek megfelelő mennyiségű és összetételű áru hagyta el a Salgótarjáni Ruhagyár területét. Január 28- ig 17 ezer 500 gyapjúszoknyát és 8 ezer 200 sportruhát küldött a gyár szovjet üzletekbe. Tőkés bérmunkában pedig 2 ezer 337 darab szalonmunkát fejeztek be a hónap négy hete alatt. Irányítás és munkaszervezés a mezőgazdaságban Tudományos ülésszak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A magyar mezőgazdaság 1500 termelőszövetkezeti és állami gazdasági vállalata mintegy 800 000 emberrel, ha_ talmas földterülettel és eszközállománnyal oldja meg termelési és társadalmi feladatait. Az egyes vállalatok között rendkívül jelentősek a termelési, méretbeli különbségek, irányításukban azonban az azonos alapelveket, közös gondokat és fejlesztési teendőket kell a leglényegesebbnek tekinteni. Ebből a szempontból közelítették, meg az időszerű témát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kedden kezdődött tudományos ülésszak előadói, s a vitában részt vevő szakemberek. A gödöllői mezőgazdasági tudományos napok idei rendezvényének témaköre: a mezőgazdasági vállalati irányítás szervezése és fejlesztése. E problémakör kutatásával az egyetem kiemelten foglalkozik, de gazdag tapasztalatai vannak más mező- gazdasági kutatóintézeteknek és üzemeknek is. A tudományos ülésszak első napján Nógrád tó megünneplésében; József Attila születése 75. évfordulójáról való megemlékezésben, valamint segíti az ezekkel kapcsolatos tevékenységek eredményes megvalósítását a hálózatban. Továbbra is különös figyelmet fordítanak az intézmény hatókörének bővítésére, az intenzívebb és igényesebb könyvtárhasználat fejlesztésére az olvasónevelés, az olvasáspropaganda és szolgáltatásaik színvonalának emelésével. Hálózati-módszertani munkájukat szervezetileg módosítják, és elsősorban a távlati hálózatfejlesztésiszervezési feladatok, valamint a járási-körzeti könyvtárak működésével kapcsolatos kérdések megvalósítását segítik. Egyébként pedig minden területen az ésszerűen takarékos gazdálkodás jegyében végzik tevékenységüket. Tóth Mihály tanszékvezető egyetemi tanár tartott bevezető előadást, építve a hazai és külföldi kutatóknak e témakörben elént eredményeire. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a vállalatok mező- gazdasági termelésének szerkezete jelentősen egyszerűsödött és óriási műszaki fejlődésen mentek keresztül. Az irányítás szervezetét és működését azonban alapveA kohászat és a gépipar a korábbinál szerényebb termelésnövekedés mellett csak gyorsabb ütemű termelési szerkezetváltással, a minőség fokozottabb ellenőrzésével, a termelékenység és a jövedelmezőség javításával érhet el jobb eredményeket a megváltozott gazdálkodási körülmények között, s csak így maradhat versenyképes az exportpiacokon is. A minisztérium dolgozóinak még nagyobb szaktudással, szigorúbb ellenőrzéssel és több kezdeményezőkészséggel kell segíteniük e törekvéseket — hangsúlyozta Soltész István miniszter, kedden a tárca aktívaértekezletén, amelyen az MSZMP múlt év decemberi határozatainak végrehajtását elemezték, s kijelölték az abból adódó idei legfontosabb feladatokat. A miniszter szólt az ellátási, értékesítési gondokról is. Mint mondta, kiemelten kezelik a lakossági ellátás javítását. A központi bizottsági határozat is hangsúlyozta, hogy az alapvető fogyasztási cikkekből kiegyensúlyozott ellátást kell biztosítani, fontos, hogy a keresett olcsó termékekből megfelelő választék legyen. Mindebben a gépipar is érdekelt. A belkereskedelemmel mintegy 50 fő termékcsoportban már egyeztették a rendeléseket, de a tapasztalatok szerint a konkrét vállalati szerződéseket nehézkesen, vontatottan kötik. Amire az tőén befolyásolja, hogy e vállalatok többsége sok teirmé- kes termelést folytat és a különböző ágazatok eszközei, termelési technológiái is igen különböző műszaki színvonalúak. Ez a tény néhány irányítási alapelv következetes érvényesítését sürgeti. Egyebek között azt, hogy — tekintettel a szűkös fejlesztési lehetőségekre is — egyegv ágazat technológiáját kell (Folytatás a 2 oldalon.) ipar vállalkozott, arra szerződni kell, s ütemes szállítással ki kell elégíteni az igényeket. Nem engedhető meg, hogy olyan termékekből — mint például az automata mosógép —, amelyeket jelentős költségekkel fejlesztettek, hiány legyen. Megoldásra vár a forróvíz- tároló, színestévé, zománc- edény- és szárazelem-ellátás rendszeres biztosítása is. Az export növelése érdekében nemcsak a versenyképesség fokozására van szükség, hanem a szállítási elmaradások megszüntetésére is. Most, amikor a szocialista partnerekkel egyeztetik a terveket, s felülvizsgálják a szakosítási és kooperációs együttműködéseket, még inkább szükség van a hosszú távú célok egyeztetésére, a jobb koordinációs munkára. Fontos feladat, hogy a tőkésországokból származó import elsődlegesen a versenyképes export növekedésének lehetőségét szolgálja. Több mint 30 iparvállalatot jelölt ki a tárca, ahol szigorú tervek alapján ellenőrzik majd az importgazdálkodást. Az aktívaülésen felszólalók közül Szálkái Tóth István, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője sürgette a két ágazat gazdálkodásának javítását, az exportlehetőségek jobb hasznosítását, s a termelési szerkezet folyamatos korszerűsítését (MTI) ]obb ellátás keresett termékekből Aktivaüiés a KGM-ben I /
