Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
I Ha szavazás Iránban Panama fontolóra vette a sah kiadatását Khomeini ajatollah csütörtökön rádióbeszédet intézett az iráni néphez abból a teheráni kórházból, ahová enyhe szívbántalmai miatt szerdán éjjel beszállították. Orvosai szerint állapota kielégítő, de még pihenésre van szüksége. Csütörtökön reggel több látogatót fogadott, köztük Baniszadr pénzügyminisztert, akit az elnökválasztás egyik esélyesének tartanak. Mintegy tízperces beszédében a főpap fölszólított minden iránit, hogy nyugodt körülmények között szavazzon a választások pénteki, első fordulójában. Fölhívást intézett az ország összes népcsoportjához és vallási közösségéhez, hogy vegyenek részt a választáson, és támogassák a majdani győztest. Khomeini sürgette a csekély győzelmi eséllyel rendelkező jelölteket: annak érdekében, hogy már az első forduló meghozza a döntést, lépjenek szövetségre azokkal. akiknek több esélyük van. Az új iráni alkotmány szerint abban az esetben, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok felét, a legtöbb voksot szerző két jelöltről két héten belül újból szavazni kell. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén megerősítette, hogy üzenetet kapott Aristides Royo panamai elnöktől, amely szerint a volt sah a panamai biztonsági hatóságok felügyelete alatt áll és „a panamai biztonsági szervek óvintézkedéseket hoztak, hogy (a sah) ne hagyja e] az ország területét”. Az üzenetben a panamai elnök közölte, hogy kormánya tanulmányozni fogja Reza Pahlavi kiadatásának kérdését, ameny- nyiben az irápi hatóságok elküldik az ehhez szükséges okmányokat. Ghotbzadeh a probléma békés megoldása irányában tett lépésnek minősítette a panamai államfő üzenetét, ugyanakkor ismét szólt annak szükségességéről is, hogy bizottság alakuljon a sah bűneinek kivizsgálására, és ne alkalmazzanak gazdasági szankciókat Iránnal szemben. A külügyminiszter közölte, hogy a teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikai túszok jó egészségi állapotban vannak. A nagykövetséget megszállva tartó iszlám diákok eközben „propagandafogásnak” minősítették Irán és Panama kapcsolatfölvételét, hangsúlyozva. hogy a megbuktatott sahot az Egyesült Államoktól követelik. Szóvivőjük a Reuter hírügynökség tudósítójának kijelentette, hogy „a panamai kormány az Egyesült Államok bábja, s egy lépést sem tehet annak jóváhagyása nélkül”. (MTI) Szolidaritási gyűlés Kabulban Több mint ezer afganisztáni diák,, munkás és értelmiségi részvételével szolidaritási nagygyűlést tartottak szerdán a kabuli műszaki főiskolán. A nagygyűlésen részt vett az afroázsiai szolidaritási szervezet Afganisztánban tartózkodó delegációja is. Muhammed Barjalal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt központi bizottságának és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának tagja a gyűlésen mondott beszédében elítélte a külső és a belső reakció, az Egyesült Államok vezette nemzetközi imperializmus, a kínai vezetés és Egyiptom Afganisztán-elle- nes cselszövéseit. Hangsúlyozta : az országa ellen folytatott kampány egyedüli célja, hogy - aláássa a népi forradalom vívmányait, lejárassa az áprilisi forradalom új szakaszának jelentőségét. A szónok a továbbiakban nagyra értékelte a szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — testvéri segítségnyújtását, A világ békeszerető erőinek az afganisztáni nép iránti szolidaritását. Hangsúlyozta, hogy az imperialista propaganda semmiféle rágalomhadjárata sem képes aláásni Afganisztán és a Szovjetunió barátságát, győzött az afganisztáni forradalom és egy lépést sem tesz visszafelé — hangsúlyozta Barjalaj. A szolidaritási nagygyűlésen beszédet mondott az afroázsiai szolidaritási szervezet delegációját vezető F. Bangura elnökhelyettes, aki a szervezet nevében szolidaritásáról biztosította a társadalmi haladás és igazságosság útjára lépett afganisztáni nép harcát. Kijelentette, hogy a szovjet segítségnyújtás a két nép barátságának ragyogó megnyilvánulása volt. (MTI) Viszonylagos nyugalom Salvadorban Szerda éjjelre helyreállt a viszonylagos nyugalom a sal- vadori fővárosban. San Salvador a megelőző 24 órában gyakorlatilag csatatérré vált egy tömegtüntetés után, amit a jobboldali félkatonai szervezetek és a hadsereg együttes erővel próbált vérbe fojtani. ' A város épületei fölött a hadsereg helikopterei köröznek, a népi szervezetek fegyveresei és a hadsereg egységei barikádokat emelnek az utcákon. A főváros és a vidék közötti közúti közlekedés megszakadt. Az ország összes rádióállomását utasították, hogy a hatóságok által összeállított anyagot sugározzák, amelyben a hadsereg és a junta közleményei kapnak helyet. Abdul Gutierrez ezredes, a junta egyik tagja szerdán az Egyesült Államokba utazott, hogy — a hivatalos jelentés szerint — orvosi segélyszállítmányokról tárgyaljon. A fegyveres erők és a jobboldali félkatonai szervezetek által a tüntetők ellen indított akció az első hivatalos jelentések szerint mintegy húsz halálos és több mint száz sebesült áldozatot követelt. Később a salvadori emberi jogok bizottságának szóvivője közölte, hogy a halottak száma legalább 67, a sebesülteké pedig 250 fölött van. Ugyanezen forrás beszámol arról,' hogy keddről szerdára virradó éjszaka még legalább tíz ember vesztette életét a város különböző pontjain a hadsereg megtorló akciói következtében. A helyi hírközlő szervek szerint a keddi tömegtüntetést követően mintegy 15 ezer ember menekült a san salvadori egyetem területére. A fegyveres erők ezt követően hét órán keresztül gépfegyverekkel ostromolták az épületcsoportot. A hadsereg körülzárta a főváros több templomát is, amelyekben ezrek kerestek menedéket a főváros központjában tüntető mintegy 150 ezer fős népi menetből. Carter kardcsörtető beszéde a kongresszus előtt Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Carter amerikai elnök szerda esti beszédében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok, létfontosságúnak minősített érdekei védelmében, katonailag is kész beavatkozni a Perzsa-öböl térségében és Pakisztánban. Az elnök az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai támogatással kívánta indokolni a gyorsuló amerikai fegyverkezést és a külföldi katonai beavatkozásra vonatkozó terveket. Carter beszédéből ugyanakkor az is kitűnt, hogy újfajta „védelmi szövetség” egyelőre még inkább vágy, sem mint valóság. Carter szokásos évi jelentését terjesztette a kongresz- szus elé. A túlnyomórészt külpolitikai kérdésekkel foglalkozó beszédben, amelyet valamennyi nagy tv- és rádióhálózat közvetített, az elnök a Szovjetunióval való világpolitikai versengést állította középpontba. Az elnök — „lét- fontosságú érdekekre” hivatkozva — gyakorlatilag meghirdette aZt az igényét, hogy az Egyesült Államok csendőri felügyeletet gyakoroljon a közel- és közép-keleti olajvidék fölött. Nyílt fenyegetése szerint „külső erők minden kísérletét, hogy ellenőrzést szerezzenek a Perzsa-öböl térsége felett. aZ Egyesült Államok létfontosságú érdekei elleni támadásnak tekintünk, s azt minden eszközzel visz- szaverjük — beleértve a katonai erőt is” — az elnök hasonló jellegű támogatást ígért Pakisztánnak is. A beszédben ismét szélsőségesen támadta a Szovjetuniót. A világháború utáni legsúlyosabb „fenyegetésnek” minősítette az afganisztáni fejleményeket, amelyekért a Szovjetuniónak — úgymond — „konkrét árat kell fizetnie.” Kitartott terve mellett. hogy az amerikai sportolók ne vegyenek részt a moszkvai olimpiai játékokon, ugyanakkor változatlanul szükségesnek mondotta, hogy a vitás kérdéseket békésen oldják meg, hogy korlátozzák a fegyverkezést, hogy éppen az adott helyzetben (jóllehet, az Egyesült Államok „elnapolta” a SALT—II szerződés ratifikálását), mindkét fél megtartsa a SALT-sZerződé- sek előírásait. Carter folytatta az amerikai vádaskodást, hogy az Afganisztánnak nyújtott katonai segítséggel a Szovjetunió „fenyegeti” a szomszédos országokat s a nyugat szempontjából nagy stratégiai fontosságú térséget, ahonnan a világ exportolajának kétharmada származik. A szovjet erők „közelsége” (az elnök szerint) „veszélyezteti” a közel-keleti olaj szállítására használt tengeri útvonalakat. A fenti, állítólagos veszélyek elhárítása címén az Egyesült Államok kulcsfontosságú légi- és tengeri támaszpontok használatára akar jogot kapni Északkelet-Afrikában és a Perzsa-öböl térségében. Egyúttal szorosabbra szeretné fűzni politikai és katonai kapcsolatait az érintett országokkal. beleértve valamennyi mohamedán államot. Carter általánosságban, egyfajta „biztonsági együttműködési formáról” beszéit, amelyben más, a közel-keleti olaj „védelmében” érdekelt nyugati országoknak is részt kellene venniük. Carter kiemelte, hogy rohamosan — és tartósan — növelik az ország katonai kiadásait, továbbá hogy külföldi beavatkozásra alkalmas különleges egységeket állítanak fel és megkönnyítik a kémszervezetek tevékenységét. Az elnök bejelentette, hogy újra bevezetik a sorkötelesek összeírását, mert lehetséges, hogy ismét szükség lesz a kötelező katonai szolgálat' ra. (A vietnami háború befejezése óta az amerikai hadsereg zsoldosokból áll és növekvő létszámhiánnyal küzd.) Az elnök ezúttal is támadta Iránt, de mérsékeltebben — tekintettel arra, hogy az eddigi „fő ellenséget” Washington most szövetségesének szeretné megnyerni. Hazai vonatkozásban az elnök az ország energiagondjaival foglalkozott. Uzem- anyagkereteket kapnak az államok és szükség esetén maximálják a fogyasztást, illetve bevezetik az adagolást is, közölte. Egyébként nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy csökkenthessék a függőséget a közel-keleti olajtól. fokozottan hasznosítsák a szenet és mesterséges üzemanyagokat fejlesszenek ki — mondotta az amerikai elnök. Carternek a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben mondott beszéde aligha járul hozzá a nyugtalanság csökkentéséhez — mutatnak rá megfigyelők. Az a tény, hogy az elnök (Nyugat-Európa és egyes távol-keleti országok után) mintegy „amerikai övezetnek” nyilvánította a Közel-Kelet egy sor államát, ahol szükség esetén fegyverrel is kész beavatkozni az olajért, csak ronthatja a nemzetközi légkört. Ez a csendőri szerepre bejelentett igény annál is inkább megütközést keltő, mivel nyilvánvaló, hogy távolról sem valamennyi érintett állam tart igényt ilyenfajta amerikai „védelemre”. Az elnök egyik vezető munkatársa szerdán egyébként elismerte a sajtó előtt, hogy nem látnak módot a NATO-hoz hasonló szövetség létrehozására. Az illető a számításba vett országokat sem akarta (nyilván még nem is tudhatta) megnevezni, de íi- gyelemreméltóan kijelentette; a Washington tervezte új katonai együttműködés adott esetben a „belső veszély” ellen is irányulhat az érintett országokban. Carter a közelmúltban még viszonylag kiegyensúlyozottan elemezte a két nagyhatalom világpolitikai szerepét és nagy hangsúlyt adott a fegyverkorlátozás közös érdekeinek. E szempont most szinte teljesen háttérbe szorult: bár az elnök nem zárta ki a tárgyalások lehetőségét, erőpolitikai hangvétele belátható időn belül aligha ad lehetőséget ér-' demi közeledésre a két nagyu hallom között. A beszéd tárgya, hangvétele ezúttal sem különíthető el a választási harctól. Á KISZ kh az irányelvekről (Folytatás az l. oldalról.) a KISZ kb kifejezésre juttatta: a fiatalok támogatják a pártnak azt a törekvését, hogy a jövőben következetesebben szerezzünk érvényt a munka szerinti elosztás elvének, s mindenki elvégzett munkájának arányában részesüljön a javakból. A következő időszakban ezt a teljesítményelvet általános normává kell tenni társadalmunkban. Serkentsük az újító szándékot, , ösztönözzük és támogassuk a' hasznos, a kockázatot is vállaló kezdeményezéseket. Megfogalmazódott az az igény, hogy — gazdasági nehézségeink leküzdésével, feladataink megoldásával egyidejűleg és összhangban — nagy figyelmet kell fordítani a társadalom tudati viszonyaira, az ideológiai, a kulturális élet kérdéseire. A fejlett szocialista társadalom építésében elért jelentős vívmányaink egyik eredményeként csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek — állapította meg a KISZ központi bizottsága, ugyanakkor hozzátette: néhány gond viszont újratermelődik. A korábbiakhoz hasonlóan a fiatalok megoldandó gondjai között jelenleg is a lakáskérdés a legsúlyosabb. Az áremelések a fiatalok egyes rétegeit erőteljesen érintették. Mindenekelőtt a lakáshoz jutás feltételei lettek nehezebbek, ugyanakkor növekedtek a gyermeknevelés költségei is. Átfogó rendezésre szorul a diákok állami támogatásának rendszere, s ugyanígy javítandók a hátrányos helyzetű, illetve a környezetükben veszélyeztetett fiatalok életkörülményei és tanulási feltételei is. Legyenek jobbak a lehetőségek az if júság számára, a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Az ilyen és hasonló gondok megoldásával összefüggő feladatokat is szükséges lenne megjelölni a határozatban — hangsúlyozták a többi között a felszólalók és külön is kiemelték a fiatalok szerepét, felelősségét, az ifjúsági szövetség céljainak elérésében. A KISZ központi bizottságának véleményét, javaslatait eljuttatják az MSZMP Központi Bizottságához. NŐGRAD - 1980. január 25., péntek Schmidt tárgyalása az ellenzékkel Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Helmut Schmidt kormányfő csütörtökön kétórás megbeszélést folytatott a parlamenti ellenzék vezetőivel, Franz-Josef Straussal, Helmut Kohllal és Friedrich Zímmer- mannal. A találkozóra, amelyen a kabinet képviseletében Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Hans Apel hadügyminiszter is részt vett — Schmidt kezdeményezésére került sor. A kancellár tájékoztatást adott a nyugati szövetség közel- és közép-keleti helyzet- értékeléséről és tervezett külpolitikai akcióiról. Napirenden szerepeltek Washington szovjetellenes szankciói és Carter elnöknek az a javaslata, hogy a NAjTO-országok sportolói bojkottálják a moszkvai olimpiai játékokat. A Perzsa-öböl feszült helyzete miatt áttekintették, milyen rendkívüli gazdasági intézkedésekre lehet szükség az NSZK-ban, amennyiben a Közel-Keletről származó kőolajszállítmányok kimaradnának. Gabonaembargó Amerikai küldöttség Argentínában Amerikai küldöttség érkezett szerdán Buenos Airesbe, hogy az argentin kormánnyal a Szovjetunió ellen elrendelt gabonaszállítási tilalomról tárgyaljon. Ismeretes, hogy Argentína nem csatlakozott ehhez az amerikai intézkedéshez. A dél-amerikai ország gabonakivitelének 18 százaléka a Szovjetunióba irányul. Élesen bírálta New Yorkban a Szovjetunióval szemben alkalmazott gazdasági zsarolást Earl Butz, volt amerikai mezőgazdasági miniszter. A The New York Timesnak adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hángot, hogy a gabonaembargó valamennyi terhét az amerikai gazdálkodók viselik. Az amerikai kormány gabonaszállítási tilalma rövidlátó és meggondolatlan lépés, és félő, hogy bumerángként üt vissza az Egyesült Államokra. Ez volt a véleménye a george- towni egyetem stratégiai és nemzetközi tanulmányok központja által tartott szeminárium részvevői többségének is. (MTI) FELEMELT felvásárlási árat fizet 198«. január 1-töl a „MÉH” a lakossági hasznos nyersanyagokért Ft/q — Vas- és lemezhulladék 60.— — öntvény (gépi és kereskedelmi) 90.— — égett és zom. öntvény 30.— j Ft/kg — vörösréz 6.— — sárgaréz 4.— — ólom 4.50 — akkumulátor ólomlemczck 5.50 — akkumulátor dobozos (—40%) 5.50 — horgany 5.— — alumínium 5.— — kábel 1.50 változatlanul: — újságpapír 1.50 — vegyes papír 1.— — pamuttextil házt. fehér, tiszta 20.— — pamuttextil házt. színes, tiszta 10.— — pamuttextil házt. fehér, mosatlan 10.— — pamuttextil házt. színes, mosatlan 5.— — textil, háztartási-vegyes 1.60 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI Nyersanyaghasznosító Vállalat Miskolc, Sajőpart i
