Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-23 / 18. szám
Marchais inlerjúia Az erőviszonyok a béke javára billennek A népeknek ahhoz való joga, hogy maguk döntsék el sorsukat, a forradalmárok kötelessége a nemzetközi szolidaritás az imperializmussal szemben. A béke és a leszerelés politikája, a szocialista párt magatartásának bírálata — ezek voltak Georges Marchais másfél órás tv-interjújá- nak fő témái hétfőn este, a „Nyílt lapokkal” című műsorban. A Francia Kommunista Párt főtitkárát elsősorban az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos álláspontjáról, az FKP küldöttségének moszkvai tárgyalásairól kérdezték. Marchais ismertette azt a tájékoztatást. amelyet Leonyid Brezsnyevtől kapott Moszkvában, s hangsúlyozta: a Szovjetunió párt- és állami vezetőié leszögezte, hogy a Szovjetunió politikája változatlan. célja továbbra is a béke és a leszerelés. Georges Marchais szembeszállt azzal a nézettel, hogy a békés együttélés azt jelenti: a világ egyszersminden- korra fel van osztva — egyik oldalon a szocializmus, a másikon a kapitalizmus. Ez azt jelentené, hogy a francia dolgozók örökre arra lennének kárhoztatva, hogy kizsákmányolják őket. A békés együttélés osztályharcot jelent. Az imperializmus fölött aratott minden győzelem egy nép függetlenségének elnyerését jelenti, és egyben hozzájárul ahhez, hogy a békés együttélés végleges, tartós legyen. A világon most hallható fegyvercsörgetés csak annak tulajdonítható, hogy az imperializmus nyugtalan, a béke erői azonban 35 éven át meg tudták akadályozni a világháborút. Az imperializmus már nem dönthet kénye-ked- ve szerint a háborúról és a békéről, a világon az erőviszonyok a béke erői javára billennek — hangsúlyozta az FKP főtitkára. Georges Marchais élesen bírálta Carter amerikai elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy megakadályozza a moszkvai olimpia megtartását és erre szövetségeseit is mozgósítsa. A játékokat meg kell tartani Moszkvában, Franciaországnak részt kell vennie rajtuk, Carternek pedig nincs joga ahhoz, hogy oly módon lépjen fel. mintha egy másik században élne. A főtitkár csodálkozását fejezte ki, hogy a francia állami vezetők nem tiltakoztak Carter fellépése ellen. (MTI) Gyors konszolidációt remélnek Afganisztánban Patak Károly, 02 MTI kiküldött tudósítója jelenti: „Afganisztán és Pakisztán viszonyát, hazánk és Irán kapcsolatát a történelem kovácsolta szorossá. Ezek a viszonyok kifejeződtek a gazdasági, a kulturális és az emberi szálakban is. Kormányunk békét keres Iránnal Kistmand véleménye szerint az amerikai kormánypolitika „képtelen tettekre” ragadtatta magát. „A moszkvai olimpia elleni aknamun- ar- ka hallatlan dolog, hiszen lf0l- veszélyezteti az emberi ku! Kistmand az MTI kikül- lített kormányon a válasz- dött 'tudósítójának nyilatkoT adás sora”, zott, három héttel azután, hogy fegyveresen kiszabadították Kabul Pule Csa^ki börtönéből. Itt tizenhat hónapot töltött el, az idő java részét a siralomházban. Kistmand rámutatott ....----- ------- ------, ______ ra, hogy az afganisztáni __ ... é s Pakisztánnal, amint ezt mány mind Irán, mind pedig tu ralis értékeket, árt a világ már más szinten és koráb- Pakisztán viszonylatában nor- sportembereinek. Végered- ban is leszögeztük” — jelen- malizálást kezdeményez. „A fényben Washington a sa- tette ki kedden Szultán Ali forradalmi tanács — mondta iat népe ellen is dolgozik, Kistmand, az afganisztáni a politikus — baráti tárgya- niegtetézye_ azzal, hogy ^ az forradalmi tanács elnöksé- 1 ásókat ajánlott Iránnak és afganisztáni esemenyek ürii- gének alelnöke, miniszterei- Pakisztánnak a félreértések gyen _ érvényes nemzetközi nök-helyettes. tisztázására. Most a két em- szerződéseket rúg feL Vajon, hány jövendő szerződő fél fog hinni ilyen partnernek”? „Most a biztonsági helyzet kedvező — állapította meg. — Teljesen derűlátó vagyok. A lakosság — leszámítva a banditák csoportjait, amelyekről szóltam — a KarmaPkormány mellett áll, hiszen a saját szemével győződött meg arról, hogy a decemberi fordulat mennyit jobbított a sorsán. Remélem, hogy a kon. szolidálódás egészen rövid idő alatt végbemegy, és egész erőnkkel gazdasági feladataink felé fordulhatunk”. Madridi előkészületek Spanyol részről teljes erő- mány — a találkozó főtitkáréi folynak a helsinki euro- raként — megbízóit a tanácsw egy"rű- kozás szervezeti előkészitésé- kodési értekezlet záróokmánya értelmében tartandó és ve^ november 11-én kezdődő mad- A sajtótájékoztatón hang- ridi találkozó és a szeptem- súlyozták: spanyol részről bér 9-én megnyíló előkészítő mindent megtesznek a talál- tanácskozás előkészítésének kozó sikere érdekében. Eddig munkálatai — közölte kedden a Madridban akkreditált külföldi tudósítókkal Raimun- do Perez Hernandez nagykövet, akit a spanyol kora helsinki záróokmányt aláírt országok egyike sem támasztott kifogást a találkozónak ,a tervezett időpontban való megtartása ellen. (MTI) Az iowai szeizmográf Az amerikai Iowa államban megtartották az úgyneve- ze‘t előválasztást. Az előválasztás a rendkívül hosszadalmas és költséges amerikai elnökválasztási eljárás sajátos jelensége. Lényege: az ötven szövetségi állam közül jó néhányban, de távolról sem mindegyikben, a szavazók — kü- lön-külön pártok szerint — leadják voksukat egy-egy elnökjelölt mellett. A folyamat a választási esztendő — tehát a jelen esetben 1980- — nyarán ér véget, amikor a két mammutpárt elnökjelölő kongresszusán, úgynevezett konvencióján, megválasztják a sok közül a porondon maradó kél jelöltet. Novemberben kettőjük párviadala maga az elnökválasztás. E folyamat fényében az iowai szavazás az első komolyabb erőpróbának tekinthető, ez adja meg lélektani-politikai jelentőségét. A hivatalban levő elnök, Carter biztosan vezet pártbéli vetélytársa, Edward Kennedy előtt. Ez most már várható volt, de korá ősszel az arány még erősen az utolsó Kennedy fivérnek kedvezett. Az iowai szeizmográf ismét bebizonyította a régi tételt, mely szerint a nemzetközi krízis mindig óriási mértékben kedvez az éppen hivatalban levő elnöknek, aki a válságra hivatkozva igyekszik, általában sikerrel, afféle, „nemzeti egységet” felsorakoztatni maga mögöttNyilvánvalóan jórészt ennek a célnak a jegyében fogalmazódott meg a hagyományos évi elnöki jelentés a kongresszusnak, amelyet Carter hivatalosan csak szerdán terjeszt a törvényhozás elé, de amelynek szövegét már nyilvánosságra hozták. A dokumentum a nyílt erőpolitika hitvallása, elsősorban az afganisztáni és az iráni eseményekre hivatkozva. Jellegére egyetlen riasztó szám is fényt vet: az elnök az idei évhez képest harmincmilliárd dollárral (!) több pénzt kér a kongresszustól katonai célokra, ugyanakkor a SALT—II ratifikálását „fontosnak, de jelenleg időszerűtlennek” minősíti... Mind a Carter-jelentés, mind az“- iowai eredmény megerősíti azt a régi igazságot, hogy amerikai közegben lehetséges, sőt meztelen hatalmi szempontból érdemes — akár a világ veszélyeztetése árán is — a nemzetközi nehézségeket a belpolitikai szándékok szekerébe fogni. Olyan jelenség ez, amely nem teszi könnyebbé az enyhülés híveinek feladatát, akik csak abban bízhatnak, hogy egyszer a választási küzdelem is véget ér. Harmat Endre NÓGRAD - 1980. január 23., szerda India ünnepel Gandhi asszony gondjai A brit gyarmatbirodalomból függetlenné vált Indiában a legelső feladatok egyike volt az alkotmány kidolgozása, 1950. január 26-án lépett életbe az ország új alaptörvénye — azóta ez a nap az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe. A mostani 30. évfordulóra igen bonyolult körülmények között készültek Indiában. Olyan kül- és belpolitikai változások sora játszódott le az elmúlt viszonylag rövid — időben, amely az ország nemrég beiktatott új kormányától rendkívüli erőfeszítéseket, felelősségteljes döntéseket követel. KIÉLEZŐDÖTT HELYZETBEN A közép-ázsiai helyzet, a világ összes politikusát foglalkoztató iráni és afganisztáni események nem hagytak időt Indira Gandhinak, hogy a januári általános választásokon aratott elsöprő győzelmét hosszasan ünnepelje. Pedig ez a siker ellenzékének szinte teljes szétforgácsolódását jelentette, s egyben olyan kormányzás lehetőségét, amely révén az ország vezetését három év után diadalmasan visszanyerő miniszterelnökasszony abszolút parlamenti többségivel gyakorlatilag akadálytalanul hajthatja végre kül- és belpolitikai elképzeléseit. Ami a külpolitikát illeti, kevés alapvető változásra lehet számítani. India a Dzsa- nata-párt uralma idején is az el nem kötelezettség híve volt — Indira Gandhi kormányzásával legfeljebb ennek aktív, pozitív vonásai erősödhetnek. (Tervezik például a Kambodzsai Népköztársaság elismerését.) Kevés módosulás jelentkezhet a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal fenntartott kapcsolatokban — ezek ugyanis a Dzsanata-ve- zetés alatt is jók voltak. Kritikusabban kezelhetik viszont az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt. Különösen, hogy az USA-nak a közép-keleti események kapcsán tett lépései Indiában nem. kevés nyugtalanságot keltenek. így Indira Gandhi már első hivatalos nyilatkozataiban helytelenítette a Pakisztán katonai megerősítésére vonatkozó amerikai terveket — bár tény, hogy a Kabulnak nyújtott szovjet támogatás megítélésekor saját muzulmán vallású lakosságának érzelmeit is méltányolja. Carter volt a befutó Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Carter elnök Kennedy feletti nagyarányú győzelmét és a republikánus George Bush előretörését hozta az amerikai elnökválasztási küzdelem első, Iowa államban megtartott fordulója. A demokrata szavazók jelölő tanácskozásain Carter a vártnál jóval nagyóbb arányú, kétharmados többséggel győzött vetélytársa Edward Kennedy szenátor felett. Az eredmény annál is inkább jelentősnek mondható. mivel Carter — az ország súlyos külpolitikai gondjaira hivatkozva — nem vett részt az iowai kampányban. A szavazás eredménye azt tanúsítja, hogy az elnök számára nem járt különösebb szavazatveszteséggel a Szovjetunió ellen elrendelt gabonaszállítási tilalom sem, holott Iowa mezőgazdasági jellegű állam. George Bush Iowában meglepetésre maga mögött hagyta Ronald Reagant, az első számúnak tartott republikánus elnökjelöltet. A többi öt pályázó, köztük Baker szenátor és Connally volt kormányzó messze elmaradt mögöttük, így a párharc továbbra is a két jobboldali-konzervatív jelölt között folytatódhat. A szegénység tehertétele: assz onyok hordják a vizet egy indiai faluban. (Delhiben még nem felejtették el sem az indiai—pakisztáni háborúkat, sem Iszlámábád erőfeszítéseit az 'atombomba előállítására.) Gandhi asz- szony az egész térség szempontjából veszélyesnek minősítette Peking és Washington közeledését, stratégiai együttműködésének terveit is. ELŐTÉRBEN A GAZDASÁG Nem irigylésre méltó India belpolitikai helyzete sem. Az ország gazdasága — jórészt a mezőgazdasági termelés visszaesése miatt — válság- b'an van. A monszunesők kimaradása hosszú évtizedek legsúlyosabb szárazságát okozta: körülbelül 15—20 millió tonnával csökkent a gabona- termés, amely az előző évben pedig 130 millió tonnás rekordot ért el. A rendelkezésre álló készletek szerencsére elhárítják az éhínség veszélyét, de az exportlehetőségek kiesése, az infláció meggyorsulása mindenképp komoly gondot jelent- Az áremelkedést a szakértők 20—30 százalékosra becsülik, s ennek hatását a feketepiac, a spekuláció terjedése csak súlyosbítja. Csökkent az ipari termelés, nőtt viszont a kereskedelmi deficit. Nehézségek jelentkeznek az energiaellátás és a szállítás terén js. A kapitalizálódó mezőgazdaság nincstelen parasztok millióit kényszerítette a városokba, pedig ' a munkalehetőségek szűkösek. Nem véletlen, hogy Gandhi asszony éppen a gazdasági problémákat állította választási kampánya középpontjába. Erélytelenséggel, hibás gazdaságpolitikával vádolta a Dzsanata-vezetést — a jelek szerint okkal. Sajnos, a tavaly nyár óta elhúzódó kormányzati válság a gazdasági döntések jó részét is elodázta, s ez természetesen csak rontott a helyzeten. „MEGMENTENI INDIÁT’ Teljes joggal bírálta Gandhi ellenfeleit az utóbbi években, megszaporodott sztrájkok, a bűnözési hullám erősödése mi-- att is, éppen úgy, mint a tár-, sadalmi feszültségek kiéleződése, a vallási és nemzetiségi ellentétek súlyosbodása miatt. „Törvény és rend”, „Szilárd kormány és stabilitás”, „Megmenteni Indiát” — ezek voltak Gandhi asszony jelszavai; s ezt várja tőle most a kontinensnyi ország 680 millió lakosa. Korábbi programjaiban a külföldi monopóliumok korlátozását (igaz, egyben a hazai tőke erősítését), az állami szektor bővítését, mező- gazdasági reformokat és a tervgazdálkodás javítását ígérte. Ezek valóra váltásával hozzájárulhat hazája ma is nyomasztó elmaradottságának csökkentéséhez, 1 ndia fel- emelkedéséhez. Szegő Gábor Lehallgatókészülék a washingtoni szovjet követség épületében A Szovjetunió washingtoni nagykövetségén dolgozó diplomaták számára új lakásokat építtetett a szovjet külképviselet. A lakótömböt a moszkvai külügyminisztérium illetékes bizottsága december végén vette át az amerikai építővállalattól, kifogásolva, hogy hiányosságok tapasztalhatók a kivitelezésben. A hibákat a kivitelező cég szakértője elismerte, és kijavításukra kötelezettséget vállalt. A garanciális javítási munkálatok elvégzése után a szovjet szakértők lehallgatóberendezéseket, antennákat, az egész épületet átfogó vezetékhálózatot, elektromos telepeket, mikrofonokat találtak a hálószobákban, a mellékhelyiségekben, a lakószobákban. A berendezések segítségével az FBI és a CIA minden, az épületben elhangzott szót akadálytalanul lehallgathatott. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál az eset miatt. Az üggyel foglalkozó cikkében az Izvesztyija emlékeztetett arra, hogy az amerikai titkosszolgálatok provokatív akciója korántsem példa nélkül álló eset. A szovjet kolónia gyermekeinek üdültetését szolgáló úttörőtábor épületeiben maguk a gyermekek bukkantak lehallgatóberendezésekre; telefonbeszélgetések automatikus rögzítésére szolgáló berendezést találtak a követségi dolgozók üdülőházában. Mikrofont találtak la szovjet kereskedelmi kirendeltség kandallójában, a San Francisco-i főkonzulátus épületében, s az Egyesült Nemzetek Szervezeténél dolgozó szovjet diplomaták gépkocsijaiban is. Az Izvesztyija megállapítja, hogy a lehallgatóberendezések elhelyezése feltehetően nem a különleges szolgálatok saját felelősségükre végzett akciója volt; végrehajtásához minden bizonnyal megszerezték a legfelsőbb vezető körök legalábbis hallgatólagos hozzájárulását. (MTI) Kongresszusi ülés Az amerikai kongresszus két háza egyhónapos szünet után kedden ismét összeült, hogy megvitassa az Egyesült Államok kül-, bel- és gazdaságpolitikájának időszerű kérdéseit. Mint ismeretes Carter szerdán mondja el beszédét a törvényhozásban az „unió helyzetéről”. A kongresszusi viták napirendjén, mint ismeretes, nem szerepel majd a SALT—II szerződés ratifikálása. Nem foglalkoznak egyelőre a Pakisztánnak szánt újabb katonai segítséggel sem, amihez a kormány az előzetes jóváhagyást azonban már megkapta a külügyi bizottságtól ' — amint Frank Church, a bizottság elnöke közölte Vance külügyminiszterrel. Kiemelt helyet kap a napirendi pontok között az 1981. évi költségvetés, ezen belül a katonai kiadások növelése. A szenátus pénzügyi bizottsága meghallgatja majd a hadügyminisztérium, a kereskedelmi és a mezőgazdasági minisztérium képviselőit a Szovjetunió ellen hozott gabonaembargóról és más kereskedelmi tilalmakról, és megvitatja a szóban forgó intézkedések várható belpolitikai hatásait. Várhatóan sző lesz az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok bojkottálásának kérdésé* ről. (MTI)
