Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

Egy hullámhosszon

Megvan bennük a készség és képesség...

Népes létszámú kommunis- cselekvésre. Éne pedig nagy a termelékenyebb, nyereséges ta közösség a Romhányi Épí- szükség van. Ezt bizonyította gazdálkodás megvalósításához, tési és Kerámiagyár pártalap- Szűcs Imre. aki a gyár dől- Egyöntetű és erőteljes kíván- szervezete. A nemrég megtar- gozóinak biztos jövője érdé- ság, hogy mindenki érezze tott, kongresszusi irányelveket kében a megrendelők megtel- aki többet és jobbat ad, ; tárgyaló taggyűlésükön pél- lebbezhetetlen követelményét jobban boldogul. Ezért javasol- dául 75-én vettek részt. Nes- tolmácsolta; a kiváló minősé- ta Jéger Sándomé. pártcsoport- tor Béla, az alapszervezet párt- gű termékgyártást, a verseny- ja, hogy mi'nél előbb vezessék titkára az irányelvek különbö- képes termékszerkezetet be a minőségi bérezést,

ző fejezeteit érintve hangsú- Nem holnap, hanem már Ugyanilyen szellemben foglalt lyozta. hogy a gazdasági hely- ma, mert a gyár dolgozói je- állást Syncs Imre és Kiss Sán- zetről. az életszínvonal alakú- lenleg adósak a jó minőség- dór, mondván, aki hatéko- lásáról valamint a pártszer- gél. Nemcsak az új gyárban, nyabban dolgozik, az érezze vezetek feladatairól részlete- hanem a régiekben is csök- sebben szól, mivel ezek igen kent az első osztályú termékek közvetlenül és érzékenyen érin- részaránya. Olyankor követtik az alapszervezet kommu- kezett ez be. amikor a belföl- nistáinak jövőbeni feladatait, di igények jó ellátása mellett A gondolatokban gazdag be- a tőkés vásárlók kívánsága ciált bérezést. Én támogatni számolót követő vitában sike- 1979-hez viszonyítva ebben az fogom őket ebben a munká- rült a pártvezetőségnek egy évben megötszöröződött. jukban. Juhász Lajos is elishullámhosszra kapcsolni a tag- — A visszaesést semmi sem merte, hogy az elért eredmé- ság aktivitását, indokolja — vélekedett Nes- nyék ellenére még bőven van

tor Béla párttitkár. — Nincs tennivaló, szükségünk magyarázkodásra, a Joggal állapította meg feljelenlegi helytelen gyakorlaton szólalásában dr. Dósa Ferenc, kell változtatni... a járási pártbizottság első titS hogy mennyire igaza van, kára, hogy a tagság részéről azt Jéger Józsefné is megerőVáltozó árakon

Beszélgetés Csikós-Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével

annak előnyét is. Kollár Rafael pedig alábbiakkal fűszerezte felszólaló társainak véleményét: — A gyár vezetői bátran alkalmazzák a differenlestreszabott

tennivalók

A felszólalók mindegyike őszintének, reálisnak, kritikusnak és önkritikusnak, mozgó- sítette, amikor felszólalásában

sítónak jelölte meg az iránynagyon sok okós, hasznos észrevétel hangzott el, ami jelzi, hogy a kommunisták kritikukevésnek tartotta az irányelelvekel amely biztos jövőt vekkel való egyetértést, azok faT\,és önkritikusan vizsgálják elveket, ameiy mzios jo oi o7„rint„ . tevékenységüket, odafigyelnek

vázol fel, s ezert mind maga, eioivasasat. szerinte a meg «enseséaeire de

mind npd-ia nártcsonortia ne- valósításért mindenkinek az munKajuK gyengeségeire, de mind pedig partcsoportja e- jdiaj é, tí>hbet kell tenni S megvan a képessegük es a veben egyetértett a benne fog- «miginei toooet Kei: tenni s> , .... . sh

latmwirai Dp itt pmnkiik hogy ez nem megalapozatlan Készségük arra is, nogy azoialtakkal. Ue itt egyikük s-m hanem húsbavágó való kát kijavítsak, a változó igéallt meg^ A gyár sajátos fel- Oltt sLtonrf nvü, megnövekedett feladatokat

adatainak jo elvegzese erdeke- 'r „, , ocne iái meaoldiák Hanvcnivorta

ben megjelölték a saját tes- győzte meg a taggyűlést, ami- l°l megoldjak. Hangsúlyozta,

tükre szabott elveszésre váró kor felszólalásában a követke- hogy a kommunisták vezete- mimfcát te* zöket mondta: - Kijönnek a *** a gyar munkásai eddig- Azokat a tennivalókat kell laboratóriumból és a technoló- megragadnunk, aminek a vég- ffláról, utana visszamennek, s rehajtásával a legtöbbet te- Javabbra is selejtes marad a hetjük a jelenlegi eredmények biszkvitlap. Kiss Sándor véle- megtartásáért, jövőnk biztos menye nemcsak jól kiegészítette az előbbieket, hanem sokatmondó gondolattal bővítette a tettrekészségeL

Differenciált

bérezést

ismerés illeti az alkotó mű szaki és más értelmiségi dolgozókat, valamint az alkalmazottakat. Felszólalása befejező részében a következőkre hívta fel a figyelmet: A párt csak a fő irányvonalat jelöli meg. a konkrét intézkedéseket a gazdasági vezetőknek kel] megtenni.

megalapozásáért. Ebben a munkában tőlünk a gyár dolgozói- példamutató munkát, és rendszeres kezdeményezést várnak — mondotta többi között felszólalásában Fejes Frigyes. öt egészítette ki Mar- celi-k Ferenc, amikor hangsúlyozta, hogy mindönki a.maga A változó igényekhez igazohelvén kifogástalanul végezze dó kedvező szemlélet és ebből el önként vállalt feladatát. Ne- táplálkozó gyakorlat csak ak- hezményezte, hogy a színtest- kor alakul ki, ha a kommunisgyártó üzem lassan egy éve ták, a tömegszervezeti akti- . __

á

ll, ugyanakkor a színtesteket visták, tisztségviselők, a szó- ben úgy döntött ^hoav taeiaoból drága valutáért importáljuk, cialteta brigádvezetők felvilá— Mert nem volt pénz az gosito, nevelő munkájukban re E meeiörtent a ta»«»

ÜZe,m vie^SZtéSér - Vála- tényekkel megvetetted alaps^

szólta később az alapszervezet agitálnak, Ösztönözne* a 7jeti vezetőségeket és p «ván-i párttitkára. konkrét cselekvőre. Ennek so- ^^tSd^yes S

Marcelik Ferenc gondolatait rab alakul majd ki az a leg- szeivezet titkára Jaloveezki bővítette ki Kiss László, ami- kor iá amelyben a becsületes Ferenc a kettesé Kiss Táwió kor a következőket mondotta.: dolgozók nem tűrik el mások a hármasé Jéeer Sándomé- Az irányelvek jól elvégez- la^ágá^ mert ttidják, hogy lett. A pártveSüöség titkáraS^SSSi."lSSS,lSkTS SÄS SSSrft »■*

mozgósítanak a hatékonyabb vés a hatékonyság növeléséhez, (venesz)

Alapszervezetek és párt vezetőség

A népes taggyűlés a párt- munka hatékonysága érdekéAz elmúlt hónapokban több alkalommal esett szó az 1980-ban életbe lépett új termelői árrendszerről, az árképzés megváltozott alapelveiről. Talán nem felesleges néhány vonással gazdagítani az eddig kialakult képet. Elsősorban nem is az alapelveket, inkább a várható hatásokat. a változások következményeit. Ezekről beszélgettünk Csikós-Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével.

— Kezdjük a beszélgetést a legújabb intézkedésekkel, a január 7-én bejelentett fogyasztói árváltozásokkal. Miképpen függ össze az idei fogásztól árszínvonal-növekedés a termelői árak változásával?

•

— A fogyasztói árak szempontjából nem a január 7-i, hanem a tavaly július 23-i intézkedés volt a döntő lépés. Ekkor emelkedett a tüzevárosi és távolsági személy- szállítás díját és néhány más alapvető szolgáltatás árát

— Az áremelés mértékére vonatkozó adatokat ismeri a közvélemény. Mégis sok az aggodalom, hiszen a rendelkezésekből megtudhattuk, hogy idén tovább bővült a szabad árformába tartozó termékek aránya. A „szabadáras termék” fogalma pedig a

közvélemény számára azt jelenti, hogy az ár a termelők „szabad” akaratától függ.

melói árak megállapításánál, s ezt a mühkát a szakmai árbizottságok segítik.

— A vállalatok tehát emelhetik a belföldi termelői árakat, ha exportáraikat növelni tudják. Ha ezt egy-egy korszerű terméknél sikerül elérni, növekszik-e az elavult, korszerűtlen feltételekkel gyártott termékek ára is? Vagy egyszerűbben fogalmazva; a jó minőségű termékek révén drágább lehet a bóvli?

— Az új árrendszerben, ha — A szabadáras termékek e”y vállalat a hatékonyságot

arányának növekedése nem annyira jelentős, mint amilyennek talán első látásra tűnik. Ez az árforma nem újdonság, 1968 óta alkalmazzuk. Akkor a fogyasztási árualap 23 százalékát tették ki azok a termékek és szolgáltatások, ahol az árakat felszabadítottuk. 1968 és 1977 között a szabadáras termékek lőanyagok, a villamos ener- aránya 40 százalékra emelkedett, s azt az új árrendszerre való könnyebb áttérés érdekében 1978-ban további 10 százalékkal növeltük. A jelenlegi arány ennél alig valamivel magasabb.

Emellett a szabadáras termékek árának növelése korántsem csak a termelő vállalat elhatározásától függ. Az áremeléssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség változatlanul érvényben van, s szabályozza az árakat a tisztességtelen haszonnal kapcsolatos rendelkezés is. Természetesen az árrendszer változásával a tisztességtelen harcai jelentős lépést jelentettek szón fogalma is megváltozott az értékarányos fogyasztói — a korábbiakban az indo- árak kialakításában — még- kolatlanul nagy nyereség pedig elsősorban azoknak a volt a legfontosabb kritéri- termékeknek a körében, ame- um, az új szabálynak azon- lyek szoros kapcsolatban van-, ban az az alapvető követel - nak a külkereskedelemmel —, ménye, hogy az. ár tegyen Vagy azért, mert jól exportál- arányos, tehát ne legyen mahatók, vagy mert a tőkésim- gasabb a hasonló, illetve he- portigényt növelik. Azoknál lyettesítő termék áránál, s

gia, egyes élelmiszerek, építőanyagok, cipők és bútorok fogyasztói ára, s ez kereken 9 százalékkal növelte az árszínvonalát. Az idei, összesen 3,7 százalékos árszínvonal-növekedést előidéző intézkedések között 0,8 százalékos a termelői árak 1980. január 1-i változásának hatása. Ez az ármozgás nem elsősorban az árszínvonal szempontjából jelentős, hanem az árarányok változása miatt, hiszen egyes termékek árának növekedése mellett jó néhányé jelentősen csökken.

Az árintézkedések végső soa termékeknél, illetve szolgáltatásoknál, amelyek nincsenek kapcsolatban a külkereskedelemmel, nem tartjuk égetően fontosnak az értékarányos árak kialakítását. Nem emeljük például a lakbért, a

illeszkedjen a külkereskedelmi árarányokhoz.

— A külkereskedelmi árakhoz való igazodás tehát az új termelői árrendszer egyik

az exportált termékek körében javítani tudja, akkor az exportárak növelése révén elérhető előny a teljes termelésre érvényes. Ez ellen persze lehet észrevételeket tenni.

De mit csináltunk eddig’ Korábbi árképzési gyakorlatunkban a tényleges ráfordításoknak, az önköltségnek volt jelentős szerepe. Ezzel összefüggésben részben tudatos, részben spontán elemekből kialakult egy átlagos vállalati nyereségráta, amit azonban annyi körülmény befolyásolt, hogy végül a közgazdasági megfontolásoknak kevés szerep jutott. Az új árrendszer kialakításánál kiválasztottunk . egy döntő láncszemet, ami az egész árrendszert meghatározza, s ennek megfelelően egy közgazdasági szempont, a nemzetközi versenyképesség, az exporthatékonyság szabályozza a vállalati nyereségrátát. Ez is rejt magában ellentmondásokat, de nincs olyan árrendszer, amely minden részletében biztosítaná a társadalmi érdek érvényesülését. Az ilyen ellentmondások feloldására azonban van mód — a forgalmi adó korrekciójával elérhető, hogy bár a korszerűtlen feltételekkel gyártott termékek termelői ára is növekedhet, a jó minőségűek exportjának emelésével, a fogyasztói áruk ne emelkedjen.

— A korábbi árrendszer egyik hibájául rótták fel, hogy nagy szerepet játszik a

fontos alapelve. Csakhogy hiánycikkek szaporodásában.

iMiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiHiniimMiiHfiiiMHitiHiiniiiiiiNuiiimiifmMsiiiiiiiiiiimiiiiiiMinmiiiiiiiiiwiiHniiMiiiiiiimiiiiiiiifiiiitiMiiiiiiií

Kondenzátorkészítők

/

Hazánkban kizárólag Balassagyarmaton, a Kőbányai Porcelángyár telepén készítik a híradástechnikai berendezésekhez, televíziókhoz, rádiókhoz szükséges keramikus kondenzátorokat, melyekből kielégítik a magyar vállalatok igényeit.

Első képünkön Nagy Csabáné az úgynevezett fóliakondenzátorokat gyártó berendezéssel készíti az ORION-gyár részére a termékeket.

nem minden belföldi forgw lomban levő terméket exportálunk. Ebben az esetben mi a mérce?

— A világpiaci árakhoz vaElőfordult, hogy egy-egy termék gyártását az alacsony árak miatt megszüntették, s miután egy időre eltűntek a boltokból és az üzemekből, ló igazodás alapvetően két sokkal magasabb áron imporformában valósul meg. A vállalatoknak tőkés beszerzési áron kell kalkulálniuk az energiát" és az alapanyagokat, ugyanakkor az általuk gyártott termékek árszínvonalát az exportban elért árszínvonal szabályozza. A korábbi önköltségi árképzéshez képest ez alapvető változás, hiszen az alkalmazott versenyárrendszerben a vállalatok az emelkedő anyag- és energiaköltségeket csak olyan mértékben háríthatják át a fogyasztókra, amilyen mértáltuk ezeket. Segít-e az új árrendszer e probléma megoldásában?

— Ez igen összetett probléma, s az ilyen ellentmondásos helyzetek kialakulásában nemcsak az ár. hanem sokféle egyéb intézkedés is szerepet játszik. Az elmúlt években például a struktúraváltási törekvéseknek megfelelően széles körben felvetődött, hogy állítsuk le a gazdaságtalan termelést, s importra rendezCl, Cllill ÍJ vll 1í IC i. i j • *■ . , . ,

tőkben ezt az exportáraikban . e<v^.unk ^e- i yen vallalaérvényesíteni képesek. A versenyárakat azonban nem lehet mindenütt alkalmazni, csupán az ipar egy —, bár meglehetősen nagy — részében. Az áraknak azonban azokon a területeken U öszti törekvések azonban nem mindig voltak reálisak. Nem volt például reális az a fel- tételezés, hogy az export olyan dinamikusan nő. hogy az ebből származó bevétel finanszírozni tudja az ily mó_

tönözniük kell a hatékonyság on 'etrel°tt többletimportot, javítására, ahol a versenyárak nem alkalmazhatók. Ennek érdekében valósítjuk meg

Kertész Ilona, az üzem törzsgárdatagjainak egyike, Nógrád- marcalbói jár naponta Balassagyarmatra elvégezni munkáját — képek: kulcsár —

az árarányosításon alapuló árképzést. Az árarányosítás az egymással helyettesíthető, illetve rokon cikkek körében alkalmazható elv, s VoltaképIlyen gondok az új árrendszerben is lehetnek, hiszen az árakat az export alapján állapítjuk meg, s az export- árbevétel általában kisebb, mint az importköltség. Az új árak azonban mindenképpen körültekintőbb mérlegelést

pen eddig sem volt ismeret- tesznek lehetővé. És még egy ten. Hiszen a kereskedelem körülményt meg kell fontolni, korábban sem hagyhatta fi- Lehet, hogy megszüntetjük gyeimen kívül, hogy egy-egy valamely termék gyártását, uj termekért, amely valami- Ha azonban a megszüntetett lyen tulajdonságánál fogva termékek helyett újat, kor- jobb az egyebkent azonos ren- szerűbbet gyártunk, amely- deltetesu, de mar ismert tér- nek exportbevétele magasabb,

méknél. a fogyasztók menynyivel hajlandók többet fizetni. Az új árrendszerben az árarányosítási módszert széleskörűen alkalmazzák a termint a megszüntetés miatti importköltség, akkor érdemes ezt az utat választani.

k- iNÓCRÁD - 1980. január 23., szerda