Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
Közoktatás os politika «**'* A AAA*-*-»**»** A*»* *»* A ** A ******* ********************* *»****★»* *★**»»»* Ar*****»*»***********»*»****»******»****»*»***-»**»*» A A* A **■* A* Jrfa: dr. Gordos János N yolc évvel ezelőtt kezdődött közoktatásunk korszerűsítése. Sokirányú tevékenységet követel ez az irányító szervektől és a pedagógusoktól, mert a nevelés tartalmát,, eszközeit a társadalmi fejlődés követelményeivel az eddigieknél jobban össze kell hangolni. „Az oktatás jelentősége a tudományostechnikai haladás felgyorsulásával mindinkább növekszik és ez társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak is egyik legfontosabb tényezője” — olvashatjuk a párt kongresszusi irányelveiben. Az oktató-nevelő munka rendszeres továbbfejlesztése a haladás tényezője, hatással van a szocialista építés eredményességére. A párt-, az állami és a társadalmi szervek munkájukkal segítették ennek valóra váltását. Nevelésügyünk helyzetéről, eredményeiről és gyengeségeiről, a fejlesztés irányáról 1972 óta számtalan vita és eszmecsere zajlott le. A vita nem szűkült le a szakemberekre, a pedagógusokon kívül sokan mondták el véleményüket a fiatalok neveléséről: gazdasági vezetők, újságírók, diákok és szülők. A vita természetéből fakad, hogy a kiegyensúlyozott vélemények mellett elhangzottak indulatoktól fűtött megjegyzések is. Bármilyen volt az eszmecsere érzelmi töltése a tartalma mindig a jobb, a színvonalasabb, a hatékonyabb munkát szolgálta. Segítette a nevelés társadalmi, gazdasági szerepének a korábbinál helyesebb és reálisabb megítélését. Társadalmunk megbecsüli az alkotóképes tudást, jelentős támogatást nyújt annak megszerzéséhez. Egyre széleskörűbb az a felismerés, hogy a közoktatás fejlődése és eredményessége hatással van politikai céljaink megvalósítására. A szocialista demokrácia tartalmasabbá tétele, a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának fokozása, az életmód és értékrend szocialista vonásainak erősítése korszerűbb ismeretet, műveltebb embert igényel. Reálisabb követelmény alakult ki az Iskolával szemben. Legdöntőbb feladata a szilárd műveltségi alapok lerakása, az önálló gondolkodás fejlesztése, az önképzési, önművelődési igény kialakítása, szokássá tétele. Az oktató-nevelő munkának a sokoldalúan művelt szocialista világnézetű ember formálását kell szolgálni, amelyhez nélkülözhetetlen a gyermeki személyiség céltudatos fejlesztése, az egyéni készség, a hajlam, a képesség ki- fejlesztése. Az iskola és társadalom kapcsolata szorosabbá vált, ami elősegíti a nevelés differenciáltabbá, sokoldalúbbá tételét. Az üzemek és iskolák, úttörőőrsök, rajok, szocialista brigádok kapcsolatai jól szolgálják a helyes pályaválasztást. A gyermekek megismerkednek a termeléssel, a fizikai munkával, az iskolán kívül folyó sokféle tevékenységgel. Társadalmunkról alkotott képük reálisabbá válik, s ez a munka megbecsülését, társadalmi szerepének felismerését segíti. A közoktatás társadalmi szerepéről folyó vitákban az is tisztázódott, hogy az olyan nagy feladatokban, mint a társadalmi mobilitás vagy továbbtanulási esélyegyenlőség, az iskolának jelentős szerepe van. Ez azonban csak az egyik tényező. A társadalmi változás segítése és a szociális különbségekből fakadó hátrányok fokozatos megszüntetése csak a család, a munkahely a különböző szervek, egyszóval a társadalom segítségével megy végbe eredményesen. A társadalom nevelésügyünk iránti érdeklődésének növekedéséről szólva elismeréssel kell említeni azoknak a szülőknek, kollektíváknak, gazdasági vezetőknek. üzemeknek a támogatását, amelyek eredményeképpen új óvodák és tantermek épültek, hogy sok száz és ezer gyermek nyári üdülését tette lehetővé az üzemektől kapott anyagi támogatás. Szocialista brigádok, kommunista közösségek mondtak le szabad idejükről és szorgalmas, áldozatos munkájukkal járultak hozzá a feltételek jobbá tételéhez, az oktatás és nevelés ügyének eredményesebb megoldását segítő légkör kialakításához, amire szükség lesz a továbbiakban is. 'Az elmúlt nyolc évben nevelési intézményeink közül a legnagyobb figyelmet az általános iskolákra fordítottuk. Egyrészt azért, mert az itt végzett munkának, az itt szerzett ismereteknek hosszú évekre meghatározó szerepük van. Másrészt általános iskoláink. jelentős része — településviszonyainkból adódóan — kicsi, másoknál mostohább körülmények között végzik munkájukat. Az alacsonyabb létszám miatt összevont osztályokban folyt az oktatás, kevesebb volt a szemléltetőeszköz, ridegebb a tanterem és nehezebb a személyi feltételek megteremtése. Ezért állami szerveink helyesen tették, hogy a körzetesítésre fordították a figyelmüket, és jobb feltételeket teremtettek a hátrányok leküzdéséhez. Ennek eredményeképpen jelenleg az általános iskolai tanulók 97,7 százaléka szakrendszerű oktatásban tanul, és a tanítási órák 83,9 százalékát szaktanárok tartják. Ez 1972-ben mindössze 66,6 százalék volt, vagyis nyolc év alatt csaknem húszszázalékos a javulás. Ez egyben mutatja a személyi feltételek javításáért tett erőfeszítéseket is. Általános iskoláinkban sokféle kezdeményezés történt a hátrányos helyzet, a különbségek megszüntetéséért. Szakkörök, klubfoglalkozások, zenedélutánok, vetélkedők segítették a szélesebb látókör, a nagyobb műveltség kialakítását. A szakszervezet, a szülői munkaközösség, az üzemek siettek a támogatásukra. Közülük néhány rövid életű volt, nem hozta meg a várt eredményt. Mégis úgy kell szólni ezekről, mint helyes kezdeményezésekről, mert hozzájárultak a nevelés eredményesebbé tételéhez. Általános iskoláink egyik nagy feladata a tankötelezettségi törvény megvalósítása. E területen szerény az előrehaladás üteme. Egyik évben jobb az eredmény, a másikban rosszabb, ami mutatja, hogy intézkedéseink nem elég hatékonyak. Az általános iskolákból kikerülő tanulók 16 százaléka a tanköteles koron belül nem fejezi be az iskolát. Vagyis újratermelődik azok köre, akik végzettség hiányában nem lehetnek szakmunkások, nem, vagy csak hiányosan tesznek eleget a társadalmi igényeknek! Az általános iskola hiányzó évei vesztesége a társadalomnak és konfliktusok forrása az egyéni életcélok elérésében is. A tankötelezettségi törvény következetlen végrehajtásának több oka van. összefügg az egyes rétegek alacsony műveltségi szintjével, a szülők közömbösségével és igénytelenségével, valamint a nevelői munka gyengeségeivel. Az okok között kell megemlíteni, hogy egyik-másik üzemben válogatás nélkül veszik fel a munkára jelentkezőket, mivel ma még a kevésbé képzett emberekre is szükségük van. A tankötelezettségi törvény eredményesebb végrehajtása megköveteli, hogy mindenekelőtt az állami szervek tegyenek szigorúbb intézkedéseket. Természetesen a párt-, a KISZ-, a szakszervezet céltudatosabb ellenőrző munkáját, a társadalmi összefogást sem lehet nélkülözni e tevékenység során. Az általános iskola mellett megkülönböztetett figyelem övezi a szakmunkás- képzést, mivel — a társadalom korszerű ismeretekkel rendelkező, szélesebb látókörű szakembereket igényel. Ezért a munka társadalmi korszerűsítése mellett megteremtettük a hatékonyabb világnézeti nevelés feltételeit is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai képzés és a társadalmi, üzemi követelmények között van különbség. Az üzem szeretné, hogy munkába állás után azonnal termeljen a fiatal szakmunkás az üzemi követelményeknek megfelelően. Ezt egyesek nem tudják teljesíteni, ezért a végzettek közül többen 2-3 éven belül munkahelyet és szakmát is változtatnak. Egyre erőteljesebben vetődik fel az általános alapú szakmai képzés igénye, amelyekre építve nemcsak egy, hanem két-három szakmát is könnyen el lehet sajátítani. Ugyanakkor a képzésből — különösen a szakirányú gyakorlatból — nagyobb részt kell vállalni az üzemeknek is. Figyelembe véve a gazdaság gyors ütemű specializációját, úgy látszik ez a jövő útja, ebbe az irányba kell továbbfejleszteni a szakmunkásképzést. Az iskolai nevelés korszerűsítésének folyamatában a középfokú képzés több kérdése megoldásra várt. Dönteni kellett a szak- és gimnáziumi képzés arányáról, a szakképzésen belül a szakmunkás- és szakközépiskolai képzés összehangolásáról. A középfokú képzésre is jellemző volt a szétszórtság és elaprózottság, ezért új, nagyobb iskolai bázisokat kellett kialakítani. A középfokú oktatás arányai céljainknak megfelelően alakultak. Figyelembe veszi gazdasági szerkezetünket és szakember-szükségletünket. A tanulók 54 százaléka szakmunkásképzőkben, 27 százaléka szakközépiskolákban és 19 százaléka gimnáziumokban folytatja tanulmányait. Középiskoláink színvonala tovább fejlődött. Tartalmas munkájukkal, jól szolgálják társadalmi’ igényeinket. Megfelelően felkészítik a fiatalokat az életre, illetve a továbbtanulásra. Közoktatásunk korszerűsítésében nagy jelentőségű, hogy a pedagógiai munka alapdokumentumai is megújultak. Több éves vita, nevelők, szülők véleményének meghallgatása után elkészültek az új tantervek, elkezdődött a bevezetésük. A zökkenőmentes munka érdekében, a bevezetés előkészületeként pedagógusok százainak tettük lehetővé — szakemberek közreműködésével — a szükséges ismeretek és módszerek elsajátítását. Nevelőink bizalommal és helyesléssel fogadták a korszerűsítést. Ezek alapján megvalósításukkal minden bizonnyal jobban eleget tudunk tenni a társadalom részéről egyre erőteljesebben jelentkező igényeknek, a társadalmi, közösségi életre való felkészítés követelményének. Az új tantervek lehetővé teszik, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az állam- polgári nevelésre. A történelem új tanterve a korábbinál nagyobb lehetőséget ad szocialista fejlődésünk kérdéseinek megismerésére, elsajátítására. Á szakmunkás- képzőkben is bővült az állampolgári ismeretek köre, a középiskolákban pedig általánossá tettük a Világnézetünk alapjai című tárgyat. Nagyobb teret biztosít az egészséges életmód követelményeink kialakításához. Az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalom több lehetőséget ad tanulóifjúságunknak a mozgásra, a sportolásra, a testi fejlődéshez. Bővültek a munkára nevelés formái, gazdagodtak pedagógiai módszerei. Tanulóink munkára nevelésében legalapvetőbb a tanulás, a tanulói kötelességek fegyelmezett elvégzése. Ezt szolgálja az ifjúsági szervezetek tanulmányi mozgalma is, amelyeket az előző években indítottak el. A munkára nevelést segíti az egyes tantárgyak gyakorlati elemeinek növelése. Emelkedett a közhasznú társadalmi munkára fordítható idő, a korábbi hat nap helyett tizenkét napot fordíthatnak intézményeink ilyen tevékenységre. Évről évre több száz diák vesz részt nyári építőtáborokban, s egyre javuló feltételek között dolgoznak. Természetesen a nevelés eredményességéhez tovább kell fejleszteni a pedagógiai módszereket is, miközben a meglevő fogyatékosságokat megszüntetjük. Nevelésünk helyzetét elemezve szólni kell a feltételek alakulásáról. A legjelentősebb eredményt az óvodai helyek növelésében értük el. Jelenleg az óvodáskorú gyermekek 87,8 százalékát tudjuk elhelyezni óvodákban. Számottevően javultak az általános iskolai feltételek. Bővítésekre és új iskolák építésére került sor. Az elmúlt években adtuk át a salgótarjáni szakmunkás- képzőt, az új kollégiumot, a számviteli főiskolát, a kisterenyei általános iskolát. Jelenleg is folyamatban van több intézmény építése és bővítése. Gondjaink azonban továbbra is akadnak. Nem tudtuk megszüntetni mindenütt a szükség- tantermeket, több helyen zsúfoltak iskoláink. Ezek figyelembevételével is elmondhatjuk, hogy a negyedik és ötödik ötéves terv a legeredményesebb időszakok közé tartozik. A tartalmi munka korszerűsítéséhez szükséges feltételeket jelentősen javítottuk, biztosítottuk. Iskoláinkat elláttuk szemléltetőeszközökkel, mindegyik rendelkezik a szükséges munkafeltételekkel. Ezek fejlesztésére a jövőben is nagy figyelmet szükséges fordítani, egy újabb demográfiai hullámra kell felkészülni, ami helyenként a tanulói létszám 20—30 százalékos növekedését eredményezi. Az iskolai nevelés legfontosabb feltétele a nevelő. Megyénk éveken keresztül súlyos gondokkal küzdött, az erőfeszítések nyomán ezek folyamatosan megoldódnak. Több a szakember, kisebb' a fluktuáció, ami úgy vélem jelentősen összefügg munkájuk javuló erkölcsi és anyagi elismerésével. Az új dokumentumok bevezetésére nevelőink érdeklődéssel készültek. Megnőtt a kísérletezőkedv, örömmel vállalták az új módszerek kipróbálására kapott megbízatásokat, sőt maguk is kezdeményezők voltak. Nevelőinktől ez nagyobb felkészülést, gondosabb munkát, lelkiismeretesebb nevelői magatartást igényel. Nem könnyű a régi módszereket felváltani újakkal, a megszokott, a már szokássá vált magatartást formálni. Az ösztönzés, a munkájuk iránti figyelem, a társadalmi légkör viszont kedvezően befolyásolja tevékenységüket. Néhány intézményben máris jó eredményeket értek el. Ezekben van véleménye a tanárnak és diáknak a környezetükben tapasztalt jelenségekről, természetes igényként vitatnak meg cikkeket vagy televíziós műsort. Ügy gondolom nem véletlen hogy éppen ezekben az intézményekben foglalkoznak a legeredményesebben a fizikai dolgozók gyermekeivel, a hátrányos helyzetűekkel és jut idejük a tehetségek gondozására is. * N evelésügyünk színvonala igen sokat fejlődött. Eredményeit lakosságunk iskolázottságának színvonala jelzi. Ami nem öncélú, hiszen ez- áltál is erősödnek az életmód szocialista vonásai, hozzáértőbben tudunk megoldani bonyolultabb feladatokat. Megyénk egyik legújabb oktatási intézmén yét az elmúlt évben, november 7-e tiszteletére adták át rendeltetésének Kisterenyén. Képünk az általános iskola aulájában óra- közi szünetben készült — kulcsár-fotó — i
