Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

Hó fedi a kisterenyeiek kedvelt pihenőparkját, a Népkertet, amelynek védelmére, értékes faállományának gyarapítására nagy gondot fordít a tanács. Ezekben a hetekben nem ritka a* sem, hogy naponta száz beteget vizsgálnak, látnak el a dr. Magyarfalvi András ve­zette körzeti orvosi rendelőben. Bakatlár Julianna magyar—könyvtár szakos tanár és az ú.J kisterenyei iskola szépen berendezett könyvtára fogadja a fiatal olvasókat. T örténete úgyszólván minden pontján megegyezik a salgótarjáni iparmedence jelentősebb településeinek történetével. Az a múlt, amelyre a munkásmozgalom története visszatekint — Kisterenye története is, nehézsor­sú bányászaival, munkásaival, asszonyaival, akik az 1917-es országos munkásmegmozriuíások szerves részeként tüntettek itt a béke és a forradalmi eszmék, a jobb élet mellett. Színtere volt e nagyra 'nőtt munkástelepülés a tanácsköz­társasági katonai harcoknak, a későbbi illegális politikai munkának, a felszabadulás utáni évek népet egyesítő erő­feszítéseinek. Helyszíne ma is a változó életnek — erről be­szél a nagyközségi közös tanács elnöke, Jetiinek Tibor, aki vagy három évtizede áll közszolgálatban, de itt Kistere-, nyén is hosszú időt töltött „a munkástelep ülés életének egyik irányítói posztján. Hogyan látja a tanácsi vezető az élet feltételeit? — Nagyközségünkre jellemző a munkásság nagy szama. Á felnőtt lakosság mintegy hatvan százaléka közéjük tartó­sak. Ebből következve: különösen élénk figyelmet szüksé­ges fordítani az élet feltételeinek állandó javítására. Ugyan­akkor a nagyközség sajátos vonzáskörzete megköveteli azt is, hogy a környező településeken lakók, vagy az itt letele­pedni szándékozók igényeit is kielégítsük. Ezért a nagyköz­ség nyugati területén, a csented részen száztelkes építési területet alakítottunk ki. Ennek nyolcvan százaléka már gazdára talált. Jelentős részt igényelt például a bányászati vállalat. Hogyan él a helyben lakó, s amióta a kohászati üze­mek új termelőcsarnoka megnyílt a helyben dolgozó (a ki­járók száma változatlanul és érthetően továbbra is nagy); milyenek a helyben élés fettételei — például a lakásépítés­ben? Ezzel bizony sok a gond. A hétezer lakosú községben viszonylag kevés a magánerős építkezés és az utóbbi két esztendőben tovább csökkent. Az összehasonlítás önmagát kínálja: egy-egy ezer lakosú, nagyrészt mezőgazdasági jel­legű településen évente 15—-17 családi otthont építenek, a hétezer lakosú Kisterenyén ez mindössze harminc-harmincöt magánerős házat eredményez. Magasabb a keresőkre jutó eltartottak száma, mint például a közeli Salgótarjánban, s ez a körülmény sem kedvez mindéin tekintetben a házépí­tési kedv felkeltésének. Nagyobb baj, hogy a tervciklusra elképzelt 110 tanácsi és nagyobbrészt OTP-lakás megépí­tése a tervidőszak -régén mindössze addig „valósult” meg, hogy nemrégiben megkezdődhetett 22 úgynevezett célcso­portos beruházású lakás alapozása. Igaz, a lakásépítés sok helyen bem minden vonásában, mennyiségéiben valósult meg a tervek, elképzelések szerint. De ez az arány — úgy tűnik —, minden negatív rekordot megdönthet. Az oka: az építőipari kapacitás hiánya. Egyéb feltételek ugyanis sem­miben nem szenvedték hiányt. Talán a következő eszten­dők kedvező változást hoznak e tekintetben is? A régi sörház környéki községmag már ma is ,a jövő új községközpontját rajzolja elénk. A távlati rendezési terv szerint (egyeztetve a szomszédos Nagybátony, a megye- székhely terveivel is) itt mutatkozik meg leginkább az előrelépés a településszervezésben és fejlesztésben. Ez a te­rület van a legközelebb a 21-es fő közlekedési úthoz, itt épült és épül meg mindazt, ami Kisterenye változó életét reprezentálja. Víz nélkül nincs élet. Kisterenyén eredmé­nyesen működik az a társulás, amely létrehozta a 26,4 kilo­méteres vízvezetéket, s ezzel párhuzamosan a gazdasági egységek jelentős segítségével megépülhetett a szennyvíz­elvezető rendszer. A víz minősége azonban sokáig gondot okozott ég a megoldást is csak a hasznosi tározóhoz kap- csadódás hozhatja meg. Kisterenye egyik legjelentősebb vívmánya ma az új általános iskola, amelyet tavaly no­vember hatodikam avattak. Négyszázötven felső tagozatos gyerek került igazán nagyszerű körülmények közé. „A mun- kásutá’njpólás, a jövő kapott ezzel az Iskolával korszerű, biz­tos alapot” — fogalmazza meg a dolog lényegét a tanács­elnök, (íj szolgáltatóház, mozgalmi ház, OTP-kirendeltség, megfelelő számú hellyel rendelkező óvodák, szövetkezeti ABC-üzlet, bútorbolt (választékát még a tarjániak is szá­mion tartják), három körzeti orvos, fogászati szakrendelés, féltucatnyi magánkereskedő és nem kevesebb, mint 43 kis­iparos segíti a kisterenyei élet minőségének javítását. Szú­patak, Puszta-Márkháza, Gyula-telep, Rákóczi-bányatelep népe is részesül mindabban, ami felépült és ami felépül Kisterényén. K ényeskedő pávák járják a természetvédelmi területté előlépett, télen is gyönyörűséges Népkert, a régi kas­télypark gondozott útjait. A népkerti páva kistere­nyei jellegzetesség. Jelképe annak a változásinak, amely a pávát a nép madarává tette. T. Pataki László Kép: Kulcsár József Már a farsangi frizuraszezonra Is felkészült a helybeli föd rászszövetkezet. Lenkei Lajosné, Évente mintegy másfél milliós forgalmat bonyolít le a szüv etkezeti ABC korszerű, önkiszol­Futó Ernőné és munkatársai sok női vendéget fogadnak. Itt férfiszalon is működik. gáló üzlete, amelynek egyetlen szépséghibája: hónapok óta rossz a fűtésrendszere­A télidő is vidáman, egészséges, jó körülmények között telik a kastelyparki óvodában. A Tavalyi felújítással a jelen és a jövő művelődését szolgálja a népkerti művelődési ház. nagyközség óvodái iránt egyre nagyobb az igény, sok kismama megy vissza munkahelyére. Szomszédságában a járási könyvtár a közművelődés fontos intézményei.

Next

/
Thumbnails
Contents