Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

Mibe került ez nekünk ? IN VILLA OVAR Meglehet, nem minden tévénéző epekedik az ipari műsorokért, ám a csütörtök délutáni Mibe kerül ez nekünk? című riportműsort alighanem sokan kimazsoláztuk az újságból. Mi, nógrádiak már csak azért is, mert sző­kébb pátriánkról szólt az adás, jelesül a FIM romhányi gyáráról, a hazai kerámia- gyártás egyik fellegváráról. A Címadó kérdés a gyár nagyberuházá­sa, az „R3” gondjait tette boncolóasz­talra. Mibe kerül nekünk, a népgazdaságnak ez a korszerű, új üzemcsarnok,, melyet az idén fejeznek be végleg? S amibe kerül, azt elfogadhatjuk-e vajon minden szó nélkül? Ha figyelembe vesszük, hogy a végül is 1,1 milliárd forintba kerülő beruházás egy- harmaddal haladja meg a tervezett össze­get, valamint azt, hogy az elmúlt évben az új gyárban egymillió négyzetméterrel keve­sebb csempe készült el a tervezettnél, s en­nek értéke mór mindenképpen a veszteséglis­tán van, ezek legalábbis elégséges okot szol­gáltatnak a téma alaposabb körbejárásához. Miként a gyáriak megvallottak, a beruhá­zásért folyó küzdelem egyik fogásaként vala­melyest eleve alátervezték a költségeket, ez azonban a túllépésnek csak igen csekély há­nyadát indokolja. A ludas egészen máshol keresendő. Többek között például a kivitelező vállala­tok feltételekét szabó, követelődző magatar­tásában. Üdvös dolog lenne eljutni végre oda, hogy a vállalkozó legyen megbízójáért, ne pedig fordítva. Ezúttal a kapcsolat csu­pán a vállalkozók számára bizonyult opti­málisnak, amennyiben tennivalóik egy részét sikerült a gyárra áthárítani, mert azt tette, amit kértek-követeltek tőle — szem előtt tartva saját jól felfogott érdekeit. És kereshető a ludas a beruházás előkészí­tésében is, ami viszónt már a tanulságok egyik legfontosabbika lehet. Nagy súllyal es­nek a latba az ebbéli mulasztások annál is inkább, mert súlyos összegekről volt szó Romhányban. Ezek az összegek most már a FIM fejlesztési programjának sorait is kény­szerűen átrendezik, hiszen a romhányi költ­ségtúllépés egy egész sor más feladat végre­hajtásába beleszól. Elképzelhető, hogy sze­rényebb méreteket öltött volna e túllépés, ha a beruházás folyamán költségkímélő tervmó­dosítások készültek volna. Egyébként is elég sok volt a „ha” az új üzem építéséről szóló műsorban. Valamennyi „ha” okulásul szolgálhat megbízóknak és vál­lalkozóknak, akik eztán fognak hozzá ha­sonló munkához. Mert nem igaz az, hogy nem lehet egy be­ruházást ettől sokkal olajozottabban megva­lósítani. Nemcsak lehet, kell is. Túl az anya­gi konzekvenciákon, a gyár gárdájához is méltóbb lett volna. Mert a romhányi csem­pe most már nemcsak hogy vetekszik min­tában, színben, minőségben a legigényesebb olasz csempékkel, de a gazdaságosság próbá­ját is kiállja. A nagymúltú és -nevű herendi porcelá'ngyárban sem nagyobb az egy fő ál­tal előállított dollámyereség, mint Romhány­ban. A szép kivitelt és a minőséget értékeli a piac is. Idén már 500 ezer négyzetméternyi csempét vesz a tőkéspiac — jó áron. Az al­földi TÜZÉP-vállalatnál pedig kilenc év alatt megnégyszereződött a csempeforgalom, idén már 550 ezer négyzetméterre jelentette be igényét. Ismerve a gyár kiváló tervezőgár­dáját, a sikerszéria még csak most fog foly­tatódni igazán. De szerezze meg bár a világpiac legma­gasabb elismerését a romhá'nyi csempe, az R3 építkezésének tanulságairól akkor sem szabad megfeledkezni. Mert, ha ezek idővel a jótékony feledés fátylába burkolóznak — az a jövőben is sokba fog nekünk kerülni. sz. m. A fában minden benne van... ’ ’; Csak ki kell belőle bon­tani. Ezt vallja Csáki Pál, a Nagybátonyban lakó amatőr faszobrász, a tiribesi akna­üzem főszávattyú-kezelője, aki már több kiállításon mutat­kozott be sikerrel. Legutóbb a bányász kulturális és sport­hetek alkalmából a nagybáto- nyi Bányász Művelődési Ház­ban rendezett munkásalkotói bemutatón arattak széles kö­zönségsikert páratlan ügyes­séggel, tiszta emberséggel ki­faragott szobrai. Mi a kedvenc műfaja? A portré? A bányászélet? A lé­tezés apró pillanatainak meg­örökítése? Mert készített arc­képet többek között Erkelről, Bartókról, Lisztről, Leninről; készített szobrot a bányai villanyszerelőről, a mentősről, a támot állítóról; megmintáz­ta az élet örömét sugárzó út­törőlányt. Csáki Pálnak még- sincs kedvenc műfaja. Mint ahogyan alig tud válaszolni a kedvenc munkáját firtató kér­désre is, hiszen számára mindegyik kedves, megdolgo­zott órák, napok örökös hir­detője. Otthonában kerestük fel az egykori villanyszerelőt, aki a tiribesi lámpakamrában dol­gozó feleségével együtt állan­dó éjszakai szolgálatban vég­zi feladatát. A konyhaasztal mellett áll a faragószék, me­lyen formát, értelmet nyer a tömbbe szakajtóit fahasáb. — Hogyan született a fafa­ragás iránti szenvedélye? Csáki Pál lehajtja fekete, göndör hajú fejét, s gondol­kodva néz maga elé. — Egyik öcsém képzőmű­vésznek készült, s előtanul­mányokért Szabó Pista bácsi­hoz járt, akit aztán időnként én is meglátogattam. Nagyon megtetszett a faszobrászat. Persze egy kis hiúság is biz­tatott Az öcsém ugyanis olyan ügyes volt, hogy be akartam bizonyítani, én is va­gyok olyan. így kezdődött Csáki Pál számára a fafaragás. Tizenhat éve. Első munkája a bányai villanyszerelő — maga is az volt. — Ordítanak rajta az ana­tómiai—hibák? - Pista bácsi ^mondta is, liogy rójtsem el mindenki szeme elől, nehogy kárt okozzak vele. Persze ne­kem, meg a munkatársaim­nak tetszett. Akkor örültem, hogy a fából sikeredett vala­mit létrehoznom, mert a fő­nököm is ugratott, mikor csi­nálni kezdtem, mi lesz abból, csak nem múmia. — Mióta fogadja el mai szemmel is a munkáit? — Körülbelül tíz éve. Ám ma sem vagyok elbizakodott. Észreveszem, ami nem jó. De hát a fábój csak faragni le­het ! A javítástól kisebb lesz, végül elfogy. Ezért alaposan meg keli gondolni előtte, mit, hogyan csináljon az ember. — önnek mi a módszere? — Rajzolni nem tudok, és jobb a térérzékern. Plaszte- linből megmintázom először a faragni kívánt témát. — Elő­vesz néhány kész mintát. Az egyik a tehenet fejő anyát és a tejért sóvárgó kisfiút ábrá­zolja. Legújabb megvalósítás előtt álló terveiből való ez a kompozíció. — A tehenet úgy mintáztam, hogy kimentem a tsz istállójába, vittem a plasz- telint, és helyben megformál­tam a figurát. — Szobrait milyen fából készíti? — A körtét szeretem. Sűrű rostjai nem szakadnak fel. simán lehet vele dolgozni. Szép a színe is, egy idő után megpirosodik. Csáki Pál az eltelt másfél évtized alatt mintegy hetven faszobrot alkotott Munkái megtalálhatók az üzemi iro­dákban, számos családtag, is­me-ős otthonáb&o, néhány a találkozások révén eljutott külföldre is, * például Jugo­szláviába, Olaszországba, Ku­bába, Ausztráliába. Csáki Pál tehetségét őrzik ezek a mun­kák. — Miért csinálja? Magas homlokán áthullánr zik a lámpafény, mit vála­szoljon. — Örömből, kedvtelésből. Azt csinálom mindig, amihez kedvem van. Jövőre például még több bányásztémájú szobrot. Ebben élek, ez foglal­koztat. Remélem, tetszenék majd az embereknek. Sulyok László j ,i 1 Elf ni'1 ii „tt ■. jj ft Pilléres léglahíd vezet a régi várárok fölött a középkori kapuhoz A turista, aki ma a moson­magyaróvári várra kíváncsi, márcsak az egykori óvári, majd magyar-óvári várat lát­hatja. Mosont és Magyaróvárt 1939-ben egyesítették, s míg a mosoni vár viharos töténete 1271-ben, Ottokár cseh király ostroma után véget ért, addig az óvári erődítmény históriá­ja máig tart; az egykori ró­mai castrum alapjain emelke­dő épület ma az agrártudo­mányi egyetem főépülete. RÓMAI LÉGIÓK ŐRHELYE Pannónia északi határán erődöket, őrtornyokat, katonai táborokat építtetett fel Ves- pasianus császár az időszámí­tás előtti első században. Ek­kor keletkezett az a római te­lepülés, amely az i. e. 1. és 2. században készült térképeken Ad-Flexum (Flexon, Flexum) néven szerepel, és körülbelül a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Ha a Lajta-híd felől, a pil­léres téglahídon át a középko­ri boltozatos kapun keresztül közelítjük meg a várat, akkor a falban két római feliratos követ látunk ezzel a szöveg­gel: „A 14. — Mars nevét vi­selő — • »győztes« ikerlégió Publius Farmius Maximus szá­zada — Juno Királynőnek, Minervának és a többi isten­nek és istennőnek, a 14. iker­légió Géniuszának”. (A köve­ket egy átépítés idején he­lyezték itt el.) A római úton hunok, ger­mánok, longobérdok, frankok január 5. — szombat — 20.05 h. — 2. műsor: AZ UTOLSÓ Ítélet — olasz film Utoljára láthatják I Licenclejárat előtti filmek utolsó vetítése a salgótarjáni JÓZSEF ATTILA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN. Januári program; t 6-án GYILKOSSÁGOK PÉNTEK ESTE Színes angol bűnügyi film R.: Ken Hughes Fsz.: James Coburn és Lee Grant 13-án MI VAN DOKI? Színes amerikai filmvígjáték R.: Peter Bogdanovich Fsz.: Barbra Streisand és Ryan O'Neal 20-án EGY KALAND UTÓÉLETE Színes francia filmdráma R.: Francois Letterier Fsz.: Jean Luc Bideau, Francoise Fabian és Jane Birkin 27-én ELŐKELŐ ALVILÄG Színes olasz bűnügyi film. R.: Romolo Guerrini Fsz.: Enrico Maria Salerno és Francoise Fabian Az előadások kezdete minden vasárnap 17 órakor. Pénztár: 16 órától. és avarok éltek ezen a tájon: az egykori római tábor épüle­teit a Duna és a Lajta lassan elpusztították. A honfoglalás idején Lél törzsének szálláshe­lye a vidék. Kétszáz éven át a mosoni vár volt a harcok központja, s Óvárról csak mint nevezete­sebb településről esik szó. IV. Béla tatárjárás utáni ország­építő, várerősítő munkája ide­jén azonban a Győr nemzet­ségbeli Konrád Ad Flexum helyén felépíti Óvár várát, és ezért a királytól Moson me­gye területén hatalmas birto­kokat kap. (Ettől kezdve Óvá­ri Konrád néven említik a krónikák.) Miután pedig Ot­tokár lerombolta Moson várát, lassan Óvár vette át a me­gyeszékhely szerepét. A középkorra jellemző ha­talmi harcok alatt a vár többször cserélt gazdát. Az 1345-ben Visegrádon, Miklós nádor által kiadott oklevél szerint az év október 28-án megyegyűlést tartottak „in villa Óvár”. 1345-ben Nagy Lajos király anyjának, Erzsé­bet királynénak a birtokába került: Erzsébet oklevélben emelte „óvár faluját a királyi városok rangjára...”. A város fontos kereskedelmi utak men­tén feküdt: a vámokból nem­csak a királyné udvartartásá­ra futotta, hanem a polgárok is jól megéltek. A LŐCSEI FEHÉR ASSZONY BÖRTÖNE Amikor V. László király Hunyadi László kivégzése után bosszútól tartva Bécsen át Prágába ment, a 15 éves Mátyást is magával vitte. 1457. június 1-én érkezett kí­séretével Óvárra. Mátyás és barátja, Mordár Pál a vár délnyugati saroktomyának el­ső emeleti szobájában rabos­kodtak két héten át. — 1522- ben II. Lajos feleségének ado­mányozta a várat: a törökök a sikertelen bécsi ostrom után felgyújtották, majd a németek foglalták el és tartották ural­muk alatt évtizedekig Óvár várát. Győr 1594-es eleste után ismét megnőtt a jelentő­sége, és olasz hadmérnökök tervei alapján újjáépítették, megerősítették. Falait ostro­molták Bocskai hajdúi, elfog­lalták Bethlen Gábor katonái; 1665-ben pedig Evlija Cselebi, a híres török utazó szállt meg falai közt, és színes leírását adta a vár, a város mozgal­mas életének. A Rákóczi- szabadságharc Idején laban­cok kezén volt a vár, és sem Ocskay László, sem Vak Bottyán nem tudták bevenni. A szatmári béke után a vár elvesztette katonai jelentősé­gét, hadi felszereléseit elszál­lították. 1712—13-ban Itt ra­boskodott és itt ítélték halál­ra Korponai Jánosnét, a ha­zaárulással és felségsértéssel vádolt lőcsei fehér asszonyt. Később a magyar-óvári birtokot Mária Terézia a lá­nyának ajándékozta, 1805-ben Napóleon katonái vonultak be a várba. Történetének egyik legjelentősebb dátuma 1818. október 25.: ekkor kelt Albert Kázmér herceg alapító levele, amelyben létrehozta a Gazda­sági Magán Tanintézetet, a mezőgazdasági akadémia ősét, amelyet a várban helyeztek el. Az akadémia hallgatóinak nagy része 1848-ban bevonult katonának. Harcok történeté­ben még egyszer szerepel a város: 1849. december 18-án, a „mosoni csata” néven ismert ütközetben Moson és Magyar­óvár között csaptak össze a magyar és az osztrák—horvát seregek. KÖLTÖK ÉS PROFESSZOROK A középkori várról kevés adatot tartalmaznak a leírá­sok. A hadmérnökök rajzai csak az erődítéseket mutatják, nem foglalkoznak az épület beosztásával. Az északkeleti saroktorony helyén gótikus várkápolna állt, amelyet az 1600-as évek elején készült tervrajzok feltüntetnek. A várnak 1415-ben még több tornya volt. 1491-ben a szent- györgyi és bazini György gróf tulajdonába került a vár: a saentgyörgyiek emeletet húz­tak a falakra, és megerősítet­ték a külső várat. A jelenlegi várkaput is ők építették, a mennyezeten az ő csillag ala­kú, faragott címerük látható. A várkapu oldalában hét gó­tikus ülőfülke is látható, és itt volt ‘a feljárat a várkapi­tány lakásába. 1530-ban Gian Maria de Na­poli olasz hadmérnök készí­tett tervet a vár újjáépítésé­re a török pusztítás után — Habsburg megbízásából. Ne­vezetes Stella Márton császári hadmérnök 1543-ban kelt le­írása a várról, 1620-ból Piet­ro Paulo Floriani olasz mér­nök rajzait ismerjük. A belső vár épülete ma sza­bálytalan négyszög alakú, kétemeletes épület. Négy sar­ka megerősített torony, amely­ből csak a két déli látszik, mert az 1810-es, Albert Káz­mér által végeztetett átalakí­táskor beleépült az akkor ké­szült második emeletbe. A kül­ső várfalat az 1830-as évek­ben bontották le, az alatta levő romantikus pincerend­szer egy részében étterem és eszpresszó működik. A belső vár az 1963-tól 1978-ig folyamatosan tartó belső és külső tatarozás alatt kapta meg mai formáját: ré­gi, értékes római és középko­ri épületmaradványokat tár­tak fel és őriztek meg, beve­zették a központi fűtést. Min­dig is ez volt a mezőgazdasá­gi akadémia, majd agrártudo­mányi főiskola főépülete: 1970 óta mint a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem moson­magyaróvári mezőgazdaságtu­dományi kara működik. A dékáni hivatal mellett tanszé­kek vannak itt, könyvtár és klubszoba, a Hanság Múzeum kőtára és egy kis helytörténe- 'ti gyűjtemény. Az udvari fa­lakon domborművek; az aka­démia híres tanárait ábrázol­ják, köztük van az akadémia megszületésekor bábáskodó híres professzoré, Wittmann Antalé. Es itt látható Nicolas Lenau szobra is, aki „rendkí­vüli hallgatóként” Magyar­óváron tanult 1822-23-ban. G. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents