Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

Félmillió lábravaló Kinek a pénzén? (2.) Parlamentáris pazarlás Meglehet, csak személyes tapasztalat, de a bő egy éve rendezett ifjúsági parlamen­teken a szükségesnél keveseb­ben szóltak arról az ottlevők, hogy mire költse az adott kö­zösség a pénzét? Szó sincs arról, hogy fillérpontosan föl kellett volna sorolniuk, mi­kor, hova, kinek, mennyit? — hanem legalább a főbb kiadá­sokról, nagyobb támogatások odaítéléséről hiányzott a vé­lemény. Híján voltak az ötletek. a kezdeményezések, a hasznos tanácsok, holott az ifjúsági parlamenteknek éppen ez volt az egyik fontos teendő­je. Ehelyett jórészt az ismert, meglehetősen tág —, majd­hogynem megfoghatatlanul általános — pénzfelhasználá­si területeket ismertették. Így aztán túl tágra maradt a kiskapu a néhol indokolat­lan és ésszerűtlen költekezés­hez. Mint kiderült, kissé pa­zarlón, bántak a parlamentek a lehetőségeikkel, következés­képpen a pénzükkel. De kinek is a pénzével? Saját borítékuk vastagsága sínylette ezt meg, hiszen egyetlen vállalat sem „kapja” az ifjúsági alapot, hanem „képezi”. A saját jövedelmé­ből, a részesedésből. * Valamivel kedvezőbb az összkép a gyárkapukon, üze­meken belül a lakóterületi helyzetnél. Ez, egyebek kö­zött adódhat a jobb körül­ményekből, a folyamatosabb, szervezettebb mozgalmi élet­ből és nem utolsósorban a mélyebbre visszanyúló ha­gyományokból. Ám, itt is akadnak különbségek. Tíz nagyüzemben végzett vizsgálatot a közelmúltban az SZMT ifjúsági bizottsága, s megállapította „mivel az if­júsági alapképzés mértékét semmiféle rendelkezés nem motiválja, így az erre a célra fordított összeg, a különböző tizem SKÜ Nógrádi Szénbányák Salgótarjáni Ruhagyár Kábelgyár ZIM A teljes képhez tartozik, hogy az üzemek nagy részé­ben nemcsak az „ifjúsági alap” címszó alatt található pénzösszeg szolgálja e réteg­politika anyagi, szociális stb. céljait, hanem egyéb, más megnevezésű támogatások is. Több helyütt például a KISZ- nek nyújtott pénzt különvá­lasztják az .ifjúsági alaptól, lévén a kettő nem ugyanaz. Hiszen az ifjúsági mozgalom programjai, céljai sok eset­ben más támogatást igényel­nek, mint a mozgalmon kí­vülieké. Bár a felmérés nem szá­molt be arról, mennyi pénz marad évenként a közös kasszában, korábbi vizsgála­tok bizonyítják: nem kevés- Mi lehet az oka? Csupán címszavakban: az átgondolat­lanság, a tervezetlenség, az ebből adódó spontaneitás, a hórukkakciók. A pénz jó szolga, de rossz gazda — írta Alexander Du­mas bő évszázada, s e szelle­mes megjegyzést igazán meg­szívlelhetnék ma is néhányan, még mielőtt a rájuk bízott összeg „gazdájukká” nem vá­lik. És még egy dolog aggasztó, ha az ifjúsági alap elégtelen felhasználásáról hallunk. Ne­vezetesen az, hogy azok a fia­üzemek adatait összevetve nem mindig áll arányban a fiatalok létszámával”- Íme szemléltetésül egy összeha­sonlító táblázat: ifjúsági alap 70 ezer Ft 100 ezer Ft 30 ezer Ft 30 ezer Ft 50 ezer Ft talok, akiknek ma megadatik a közösség pénzével való bá­nás, feltehetően —, ha meg­marad iránta a bizalom — később, más, fontosabb pozí­cióban is hasonlóképpen cse­lekedhet. Félreértés ne essék, nem valami túlzott óvatosságról van szó, nem az agyonszabá­lyozást, a rideg, rugalmatlan tervezést hozsánázzuk, mind­össze a szűkebb és tágabb közösség iránti tisztelet, kö­vetkezésképpen felelősség hangsúlyozandó. Az élet minden területén a kisebb-nagyobb változások korát éljük, gazdasági helyze­tünktől kezdődően egészen az egyéni szférákig. S most, ami­kor különösen „helye van minden fillérnek”, ez na­gyobb törődést kíván, törté­netesen az ifjúsági pénzala­pok kezelésénél is. * Milyen teendők vannak? Semmi új nincs a nap alatt. Párthatározat, ifjúsági tör­vény, pénzügyminisztériumi és ÁIB-rendelet határozza meg konkrétan a feladatokat, a lehetőségeket­„Csak” éppen következete­sen és némi politikai érzék­kel végre kell hajtani. Kelle­ne. Tan ka László 30 éven aluli 1340 fiatal 1263 fiatal 383 fiatal 251 fiatal 711 fiatal Tavaly félmillióval több lábbelit készítettek, így a napi termelésük eléri a 2000—250# párat. Több mint tíz esztendeje, hogy először készültek házici­pők Nagyorosziban, a FAVO­RIT Cipőipari Szövetkezet üzemében. A bővülő szakmai ismeretek, a gyakorlottság, a termelékenyebb gépek foko­zatos üzembe állítása mind egy-egy biztosítéka a termék­szám emelkedésének, a jobb minőségű lábbelik előállításá­nak. Üj árucikküket az idő­seknek, a fájósabb lábúaknak ajánlják, a bélelt, meleg pa­pucsok kelendőek külföldön is. öt szocialista brigád fogja össze a dolgozókat, akik között nagy a törzsgárdatagok aránya. Sokat foglalkoznak a fiata­lokkal, megszerettetik velük az üzemben folyó munkát, Ba­lázs Edit — képünkön — is szívesen végzi itt feladatait. Szalagavatói beszélgetés Ketten a végzősek közül Ünnepi a ha'ngulat, a diá­kok arcán a feszültség, az édesanyák szemében az öröm, az apák tekintetében a büszkeség. Mindhárom jel­ző jogos. Szalagavató ünnep­ség, a felnőtté válás „ajtajá­hoz” való érkezés egyik jel­képe. A szülők és gyerme­kek egyaránt ünnepelnek. Az ünneplés egy kicsit az eltelt évek összegyűjtött tapaszta­latainak, ismereteinek összeg­zése is. Mt is ezt tesszük Ba­lassagyarmaton a szakmunkás- képző iskola két tanulójával. Az ünnepi kavalkádban a ta­nári szoba egyik zugában ta­lálunk arra a csendes hely­re, ahol szót válthatunk az in­tézet 282 ünnepeltje közül kettővel. Pék Anna megjelenéséi lát­szik a határozottság, a ma­gabiztos fellépés. Az egész viselkedésén érződik: bol­dog és elégedett ember. — A szüleim biztos nem veszik jó néven, de elmondom. Óvodás korom óta arról áb­rándoztam, hogy fodrász le­szek. Ennek ellenére, a szü­lök akaratának engedelmes- kedve a gimnáziumban kezd­tem, ahol mondanom sem kell. nem éreztem jól magam. Végül győzött az én akaratom és idejöttem. Anna a szakmunkásképző iskolában megnyerte osztály­társai bizalmát. KlSZ-titkár- nak választották. A szalag­avatói ünnepi műsornak is ő volt a fő „szerkesztő-rendező­je” és egyik szereplője. — Jól érzem itt magam, nemcsak azért, mert arra a szakmára készülhetek, amit én választottam. Az oszt*1"---''! igazi kis közösséggé forrt ösz- sze. Érezzük, hogy tanáram.! sokat törődnek velünk. Ezt nemcsak a mostani ünnepi hangulat hatásaként mon­dom. bármikor megkérdezik, mindig ezen a véleményen va­gyok. Devcsics Jánosné osz­tályfőnökünktől, a többi ta­nárainktól nagyon sok ember- séaet kaptunk. v r.na megtalálta a számítá­sa :. Arra a pályára készül, amelyet még óvodás korában választott Az iskola igazgató- helyettese szerint az intézet egyik legjobb tanulója. Igazi közösségi kislány. Az iskola vitrinjében őrzik azt a Ka- zinczy-érmet, amelyet az or­szágban 15 középiskolás ka­pott, köztük Pék Anna. — Terveid? — Gyakorlaton a Szécsényi Szolgáltató Szövetkezetnél vagyok. Ha végzek, szeretnék ott maradni. A „jogosítványom” it is megszerezni, úton leérettségizni. Jusztin István zakójának gallérján a szalag: 1977—1980. — Ennek viselése mire kö­telezi a diákokat? — A szalag feltűzése egy ünnepi aktus, a hétköznapok kemény munkája, tanulása révén értünk el eddig. Figyel­tem. Jelenleg is Ótt vágyók' gyakorlaton, ha végzek, oda megyek vissza dolgozni. — Mit jelentettek számod­ra az eddigi tanulóévek? — A tanulás mellett sok megmozdulást említhetnék. A KISZ-szervezetben sok tartalmas rendezvényt tar­tottunk, több sportversenyt férfifodrász- szerveztünk, voltunk üdülni mellé a nő- a Balaton partján, rendszeres- Levelező sé váltak a kulturális meg­mozdulásaink, most készü­lünk a Szakma kiváló tanuló­ja vetélkedőre. Ma az ünnep pillanatában is úgy érzem, mint mindig: nem bántam meg, hogy idejöttek, jól ér­zem itt magam. A most végzős középiskolá­sok közül kettőn vallottak a meztet, hogy erősen közeledik tanulásról, a választott pályá­ba idő, amikor itt kell hagy- j-ól. Elmondták, hogy mit je­ni az iskolát. Ha lehet, az ientett és jelent számukra az eddigieknél is komolyabban iskola, mire kötelezi őket a kell ve'nni a tanulást, a vá­lasztott szakma megismerését. . — Te milyen szakmát ta nulsz? feltűzött szalag. Az ünneplés, a téli szünet után a felava­tott végzősök részére újra a „ hétköznapok következnek, Gépszerelő, géplakatos, ahol bizonyíthatják, hogy Hogyan választottad? méltóak a kis szalag viselésé­— A Kimóci Általános Isko­lából jártunk be a szécsényi ELZETT-be, hasonló jellegű szakkörbe. Akkor határoztam el, hogy ezt a pályát válasz­re. Tudatosan készülnek az utolsó próbatételre, a szak­munkásvizsgára. — Szenográdi — ú Textima és Minerva márkájú felsőrészkészítő gépeken betanított és szakmunkások varrják az anyagot. — Kulcsár József képbeszámolója — A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BANKJA A nemzetközi gazdasági együtt­működés bankját száz jugoszláv gazdasági szervezet és pénzinté­zet alapította meg azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tegye gazda­sági kapcsolatait más országok­kal. A nemrég megnyitott bank székhelye Belgrádban van. Az új pénzintézet különféle tranzakciókat bonyolít; mindenek­előtt hiteleket biztosít külföldi be­ruházások, felszerelések, szállítá­sok előmozdítására. Elősegíti a jugoszláv vállalatok és külföldi partnereik hosszú távú együttmű­ködésének fejlesztését és egy har­madik országban való közös meg­jelenését. A korábbi, azonos cél­kitűzést szolgáló alap — amely hitellel segítette hasonló üzletek lebonyolítását — funkcióját ezen­túl az új intézmény veszi át. Munkaviszonya: 85 év Szemjon Fedorovics Grisin moszkvai szakács munkavi­szonya 85 év. — Jómagam tulai vagyok — meséli Szémjon Fjedoro- vics. — A falumbeli férfiak Moszkvába jöttek munkát ke­ismeri a mai kiválóságokat is. várt egy asztalnál. Köztük Lev — Emlékszem, gyakran be- Tolsztoj. „Maga készítette a tért hozzánk a Martyanics vacsoránkat?” — kérdezte, vendéglőbe Giijarovszkij az majd gratulált a főztömhöz. író, aki úgy ismerte Moszk- —Szemjon Fjedorovics! Ma- vát, mint a tenyerét. Nagyon ga szerint mit jelent jó sza­érdekes ember volt. A maga resni és engem is magukkal nemében kiváló. Tvardovsz- hoztak. Mindössze 11 éves kij költővel Is többször volt voltam akkor. Beadtak a Do- alkalmam beszélgetni. Min- rogomilóv fogadóba mindé- den érdekelte. Megkérdezte nesfiúnak — poharakat mosni, hová valósi vagyok, s az éle- Innen a Prága étterembe ke- temről kérdezgetett. — Én — rültem, az Arbatra kisegítő- mondta — falusi vagyok, az nek. Ott vadakat tisztítottam, apám kovács volt... A leg- Később, mint szakács sok érdekesebb találkozásra a helyen dolgoztam Moszkvá- „Prágában” került sor. Besza- ban, majd a Turkszib építke- ladt a konyhába az egyik pin- zésen és a Gorkij autógyár- cér: a vendég urak a szaká­ban. csőt akarják. Mi baj lehet? — A mesterszakács számtalan kérdeztem magamtól. Bemen- négy évecskét még emléket őriz a régi időkből, s tem a terembe. Három férfi zok... kácsnak lenni ? — Nagyon hálás munka ez. Jól tartani az embereket — nagyszerű érzés. A vendég hangulatát bármilyen irány­ba befolyásolhatjuk az étellel. S ha jót főztél, akkor köszö­netét mondanak neked. Az utóbbi években Grisin a Herzen utcai kávéhózba'n ter­melési igazgató. Számos ki­tüntetés tulajdonosa. A na­pokban tölti be 96. életévét. — Úgy gondolom, hogy eldolgo­ÍZ/ sertésfelvásárlási árak A pontosság: Emelkedtek január 1-től az ként. Viszont az igazság: csak élőállatok átvételi árai. így az előírásszerű szállítás esetén változtak a sertésátvételi árak kap 30,50 forintot a tenyész- is. A beltartalmi értéktől füg- tő, ám egy fillérrel sem töb- gően 12—18 százalék közötti bet! Viszont, ha a termelő értékben emelkedtek. Javul nem szerződik, vagy a sertés tehát Nógrádban is a kistér- leadása a szerződésben vállalt melók, az ÁFÉSZ-ek, a terme* ütemezéshez képest meghalad- löszövetkezetek, állami gazda- ja a 15 napot, akkor szabad­ságok, sertéstenyésztő társulá- árformában két forinttal ké­sők jövedelmezősége. Az ár- vesebbet — tehát 28,50 forin* többlet nemcsak a takarmány tot — kap. A kötelesség tel" és a felhasznált egyéb anya- jesítéséért tehát nem jár kü- gok árának növekedését el- lön felár, lensúlyozza, de növeli a ser­téstartás jövedelmezőségét, a ^ másik tévhiedelem: ha tartási kedvet is. Miként az év első néSY hónapjában Márton Lászlótól, a Karancs szállít a kistermelő, akkor ki- Húsipari Szövetkezeti Közös lábként 50 fillér időszakos Vállalat megbízott kereske- felárat kap. Ez tévedés, mert delmi főosztályvezetőjétől megtudtuk: az új rendelet ér­telmezésében bizonyos félre­értések vannak — főleg a kistermelők körében. e rendelkezés csak a nagy­üzemekre vonatkozik, a kis­termelőket nem érinti. A társadalom és az egyén érdeke a szerződéses fegyelem szilárdítása. így a feldolgozó Az egyik tévhiedelem, hogy húsüzemek ütemezni tudják a aki pontosan, az előírt súly- termelésüket, ezáltal folyamá­ban és időben szállít, az ki- tosabbá válik a lakosság tő- logrammonként két forinttal kehússal, húskészítményekkel többet kap a rögzített árnál. vaI0 ellátása. Az élőállatok új E rögzített ár pedig 95—115 átvételi árairól szóló rendel - kilogrammos sertések eseté- k^^ás pedig erre ösztönöz, ben 30 forint 50 fillér kilón- — R — NÓGRAD — 1980. január 5., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents