Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

Világ oroletóna! egyesüljetek! NÖGRAD AZ MSZMP NOGRAD MpGVE.I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS LÁPJA XXXV ÉVF.. 290. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979 DECEMBER 12., SZERDA Moszkvában Megnyílt a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Moszkvában kedden meg­nyílt a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXIV. ülésszaka. Az ülésszakon résztvevő magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az együttműködési bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke, a szovjet küldöttséget Konsztantyin Katusev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet ta­gozat elnöke vezeti. Az ülés­szak napirendjén a két or­szág együttműködésének idő­szerű kérdései, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés, a sza­kosítás, a kooperáció témái állnak. A magyar küldöttséget üd­vözölve Konsztantyin Katusev kijelentette: a napirenden sze­replő kérdések közül számos téma szorosan kapcsolódik azokhoz a megállapodásokhoz, amelyek Leonyid Brezsnyev és Kádár János tárgyalásain jöttek létre. Ezek közé tartozik a ter­melés szakosításának és a kooperációnak hosszú táv­ra történő egyeztetése, az erről szóló egyezmény elő­készítése az aláírásra. A két ország minisztériumai elvé­gezték a szakosítási és a koo­perációs megállapodások elő­készítését. A dokumentumok meghatározzák az együttmű­ködés távlatait egészen 1990- ig, lehetővé teszik a hosszú távú együttműködésben rejlő •lehetőségek messzemenő ki­használását a szakosítás és a kooperáció terén. Ez megfe­lel a Szovjetunió Kommunista Tízéves a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer Eredményesen segíti gazdasági feladataink megoldását " Hazánkban tíz esztendővel ezelőtt indult útjára a Dol­gozz Hibátlanul munkarendszer azzal a céllal, hogy alkal­mazásával magasabb teljesítmény-színvonalat, minőségileg jobb munkát és értékesebb terméket, eredményesebb gaz­dálkodást produkáljanak a bevezetésére vállalkozó üzemek. Az időben a vasasszakszervezet és a Magyar Szabványügyi Hivatal kezdeményezésére 10 vállalat döntött a DH-munka- rendszer bevezetése és alkalmazása mellett. Ezek között egyedüli kohászvállalat volt a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek. Ezért nem véletlen, hogy e kerek évforduló alkalmából a Kohó- és Gépipari Minisztéri­um és a vasasszakszervezet Salgótarjánban rendezte meg kedden • a kohászati alágazai- hoz tartozó vállalatok részére a DH-munkarendszerrel kap­csolatos tapasztalatcserét. Fel­adata és célja az volt a ta­nácskozásnak, hogy számot vessen a DH-munkarendszer alkalmazásának tapasztalatai­val, s keresse a tudományos munkarendszer fejlesztésének az új gazdasági követelmé­nyekhez igazodó lehetőségeit. A tanácskozás résztvevői­nek először Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgatója szá­molt be a DH-munkarendszer 10 évvel ezelőtti bevezetésé­nek körülményeiről, az alkal­mazás eredményeiről és ta­pasztalatairól. A kohászati üzemekben a DH-munkarend­szer bevezetésének előké­szítési szakaszában kimond­ták, hogy egyszer, de jól kell elvégezni a feladatokat a fi­zikai és a szellemi munka minden területén. Ehhez olyan szellemet kellett kialakítani, hogy mindenki a saját mun­katerületén keresse a hibák megszüntetésének okát. s ne másokra várjon a megoldás­sal. Rájöttek, hogy a felada­tok sikeres végrehajtása dön­tően a vezetők igényességétől, szemléletétől és magatartásá­tól függ. A hibaforrások feltárásá­val, rendszerbe foglalásával 5—6 év alatt mintegy 900 ked­vezőtlen jelenséget érzékel­tek és szüntettek meg szerve­zési, műszaki intézkedéssel, technológiai módosítással, vagy éppen beruházással. A hibafeltárásnak és -kijavítás­nak kialakították a szerve­zett gazdasági útját, de ki­alakult a társadalmi útja is. Nagy szerepet játszottak eb. ben a szocialista brigádok, amelyek gazdasági vállalásuk­ba építették az ezzel kapcso­latos feladatokat. Különösen jól érzékelhető a brigádok te­vékenysége az újítómozgaiom- ban, amelynek eredményes­sége 6—7 millió forintról 16—18 millió forintra növe­kedett. Az önellenőrzés széles körű bevezetésével csaknem teljesen megszűnt a meósok gyártásközi ellenőrzése, míg j a karbantartó területeken a garanciális javítások beveze­tése érezteti a gazdálkodást javító hatását. Az évek során átalakult, a minőségfejlesztésre és a költ­ségcsökkentésre orientálódott a DH-munkarendszer. Nagy­mértékben hozzájárult — és hozzájárul — a vállalatok kö­zötti jó kapcsolatok kiépítésé­hez. A vállalatnak például az Özdi Kohászati Üzemekkel kialakult kapcsolata alapján javult a CCVes védőgázas he­gesztőhuzalok minősége, csökkentek a felületi hibák, s növelték az OKÜ-nek szál­lított kokillák élettartamát. A DH-munkarendszer ered­ményei, alkalmazásának hasz­nossága kétségtelen bizony­ságot nyert, amit a tanácsko­záson felszólaló szakemberek is elmondtak. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben 1977-ben pél­dául csaknem 100 millió fo­rintot. egy évvel később pe­dig ennek több mint a két­szeresét takarították meg a DH-munkarendszer alkalma­zásával. A tanácskozás részvevői egyetértettek a DH-munka­rendszer további alkalmazá­sával, mert eredményesen se­gítheti a jelen gazdálkodási feladataink megoldását. Ezért kívánatos további elterjeszté­se. amit segítenek a tegnapi­hoz hasonló tanácskozás évenkénti megrendezésével. Pártja és a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt irányvonalának, a termelés hatékonysága nö­velésének, a két ország gaz­dasági fejlődése érdekeinek. Ugyancsak át kell tekinteni azoknak a megállapodásoknak a végrehajtását is, amelyek a két ország kormányfője, Alek- szej Koszigin és Lázár György tárgyalásain jöttek létre. Az ülésszak napirendjén szerepel a korábbi megállapodások végrehajtásának ellenőrzése és új megállapodások aláírása is, a két ország gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésének továbbfejlesztésére és elmélyítésére. „Meggyőző­désem, hogy bizottságunk, mint eddig is, most is siker­rel oldja meg feladatait, ele­get tesz annak a megbízatás­nak, amelyet pártjaink köz­ponti bizottságai, kormánya­ink adtak neki” — hangoztat­ta Konsztantyin Katusev. Marjai József válaszában aláhúzta, hogy az idén ün­nepelték meg a kormányközi együttműködési bizottság fenn­állásának harmincadik évfor­dulóját. Joggal állapíthatjuk meg, hogy Magyarország gazdasági életének nincs olyan terü­lete, ahol ne érvényesül­nének naponta a magyar— szovjet gazdasági együtt­működés eredményei. Ez az együttműködés alapozza meg távlati terveinket is — mondotta. Pártunk most kongresszusá­ra készül: három hónap múl­va összeül az MSZMP XII. kongresszusa. A kongresszusi irányelvek ismételten kieme­lik, hogy gazdasági növekedé­sünk alapvető feltétele, hogy bővítsük és elmélyítsük együtt­működésünket a Szovjetunió­val, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának többi tag­országával. Kongresszusi té­ziseink előírják a további ak­tív részvételünket a szocialis­ta gazdasági integráció el­mélyítésében. A szocialista in­tegrációban való részvételünk­nek meghatározó része a szov­jet—magyar gazdasági együtt­működés. A bizottság munkájával kap­csolatban Marjai József el­mondotta: az elmúlt időszak­ban az együttműködési bi­zottság sikerrel oldott meg olyan kérdéseket, mint az ag­rokémiai együttműködés, az orenburgi gázvezeték meg­építésével és üzemeltetésével kapcsolatos munka, a Vinnyi­(Folytatás a 2. oldalon.) Két Egy fontos téma szerepelt a megyei tanács oktatási bi­zottságának ez évi utolsó ülé­sén kedden: a két évvel ez­előtt átadott kisterenyei neve­lőotthon eddigi munkájának megvitatása, problémáinak megismerése. Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese elnökletével a tanácskozást az intézményben kihelyezetten tartották meg, így mód nyílt a nevelőotthon és a szom­szédságában riemrég átadott új 12,tantermes iskola bejárá­sára, életének megismerésére is. Nagy eredmény és egyben nagy lehetőség, hogy Nógrád megye a nevelőotthoni nevelés korszerűsítése érdekében egy új, korszerű intézményt ka­Szemlélefváltozás ielei Túlteljesítések tőkésexportban Az exportterméket gyártó brigádok legjobb jai közé tartozik a Godó István vezette üveg­fúvó szocialista brigád a salgótarjáni öblösüveggyárban. A héttagú kollektívának az el­ső fél évben 105,8 százalék volt az átlagteljes ítménye, a selejt pedig alig haladta meg az öt százalékot. A brigád idáig hatszor nyerte el az aranyjelvényt, és egy alkalommal a Vállalat kiváló brigádja címet is elérték. A képen: a brigád néhány tagja munka köz­ben. —bábel-felv.— Bonyolult gazdasági viszo­nyaink közt manapság üdítő a jó híreket hallani, még ha azok viszonylag kisebb jelen­tőségűek is. A megváltozott körülményekhez való alkal­mazkodás, a jó irányba való szemléletváltozás kézzelfog­ható jelei itt-ott már föltűnnek megyénk gazdaságában. Értékes műszerek Kedvezően alakult ebben az évben a VEGYÉPSZER sal­gótarjáni gyárának kiviteli te. vékenysége. Az üzem tőkésex­portja külföldi munkavállalás­ból áll; ennek eredményeként tizenegy hónap alatt negyven­hatmillió forint értékű tő- késvaluta-bevétellel járultak hozzá a népgazdaság egyen­súlyhelyzetének javításához a tarjániak. Az esztendő végé­re több mint ötvenmillió fo­rint értékű tőkéskivitellel szá­mol a gyár. Értékes, precíz munkát kö­vetelő gyártmányokat szállít megyénk VEGYÉPSZER üze­me a szocialista országokba. A Szovjetunióba az olajkiter­meléshez kellő műszereket visznek ki a tarjám üzemből; az NDK-nak pedig atomerő- művi berendezéseket adnak el. A szocialista export értékét az év elején kétszázötvenhárom­millió , forintban határozták meg az illetékesek. Ám a kö­rülmények alakulása lehetővé tette az előirányzat jelentős túlteljesítését, így év végén a szocialista országokba irá­nyuló kivitel várhatólag 352 millió forint értékű lesz. Négymillió dollár Ugyancsak jó irányban tér el a tervtől az Üvegipari Mű­vek salgótarjáni öblösüveg­gyárának exporttevékenysé­ge. December utolsó napjáig 4 millió 350 ezer dollár érté­kű kivitelre számítanak az üzem illetékesei. így össze­sen tizennyolc százalékkal haladják túl az erre vonatko­zó előirányzatot, örvendetes, hogy mindhárom külkereske­delmi vállalat — a Ferunion, az Artex és a Metrimpex — által forgalmazott termékből többet adnak el a tervezettől. Csillárból például harminchat és fél százalékkal növelték a kivitelre gyártott mennyiséget. Az öblösüveggyár termékeit amerikai, kanadai, francia, belga, holland, nyugatnémet cégek veszik meg. A szocialista országokba 2 millió 700 ezer rubel értékű terméket szándékoztak kivinni a gyáriak. Szerződést azon­ban csak 2 millió 570 ezer ru­bel értékben sikerült kötni a vállalatnak. A megrendelt készlet egy része még szállí­tásra vár. Csillárból egyéb­ként ebben, a relációbán is többet értékesítenek a terve­zettnél, é termékeket szovjet és NDK-beli kereskedelmi vál­lalatok igényelték. Lemara­dás a laboratóriumi eszközök mennyiségében keletkezett: ti­zenhárom százalék. Pénteken indul E hét péntekén indul útnak az idei utolsó tőkésexport-szál- lítmány a Salgótarjáni Ruha­gyárból. Az üzem ez évi tő­késkivitele így összesen 36 millió 700 ezer forint értékű lesz, vagyis hetvennégy szá­zalékkal több a tavalyitól. A szállítások 'nyolcvan százalé­ka Svédországba, a többi az NSZK-ba, illetve — apróbb munkák — egyéb nyugati or­szágokba irányultak. Túlnyomó részben pamutalapanyagú női ruhákat varrtak megrendelőik­nek a tarjániak. (Ruhagyári írásunk a 3. oldalon). Szocialista exportban negy­vennégy százalékos növeke­dést irányzott elő a gyár. E tervük végrehajtását anyaghi­ány gátolta: az úgynevezett jura anyaghoz ugyanis impor­tált fonal kellett volna, s emiatt a textilgyár csökken­tette a termelést. A tervezett 90 millió forintos szocialista kivitelből így is megvalósul 86 milliós értékű, ami tavalyhoz képest harmincöt százalékos előrelépés. év mérlege Kisterenyén pott, de ennek „belakása” a célkitűzések, a profil tisztázá­sa nem egyszerű feladat. Eh­hez a feltételek egész sorát meg kell teremteni. Süli Já­nos igazgató írásbeli előter­jesztésében reálisan, a gondo­kat sem takargatva számolt be arról, mit tettek eddig. A nevelőotthonban 6—18 éves korig, illetve a tanulás esetében a tanulmányaik befe­jezéséig lányok és fiúk lak­nak. Egy-egy csoportban maximálisan 24 fiatalt tudnak elhelyezni, tehát teljes telí­tettség esetén a 11 épületszár­nyon 264 gyermeket és fiatalt. Jelenleg 230 körül van a la­kók száma. 26 pedagógus, 52 technikai dolgozik az otthon­ban, Az ide kerülő gyerekek számára az otthont, a hiány­zó vagy szétesett családot kell pótolniuk, a szülők he­lyett törődni testi, szellemi, erkölcsi fejlődésükkel. Nehezí­ti a pedagógiai munkát, hogy az első időben sokan beke­rültek olyanok (mintegy 50 főt 14—16 éves korban vet­tek állami gondozásba), akik­nek különleges intézeti elhe­lyezése indokolt lett volna (zárt intézet, javítóintézet). Az itt dolgozó pedagógusoknak csak kisebb hányada jártas a nevelőotthoni pedagógiá­ban. Gondot okozott a helyi általános Iskola és az otthon együttműködésének hiánya — e téren az utóbbi időben fejlődés érezhető, de sok még a tennivaló, hogy mind az is­kolában, mind a nagyközség­ben elfogadják, befogadják az intézeti gyerekeket, se­gítsék beilleszkedésüket az életbe, a társadalomba. A bizottság tagjai számos kérdést, javaslatot felvetettek. A gyenge tanulmányi ered­mények hátteréről, a felzár­kóztatás feladatairól, a közös munka lehetőségeiről többen szóltak. Szót kért dr. Szalán- czay György, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának munkatársa is — arra hívta fel a figyelmet, hogy a legkri­tikusabb osztályokban még fokozottabban törekedjenek a differenciálásra mind a ne­velésben, mind az oktatásban. Berki Mihály összefoglalójá­ban hasznosnak értékelte a tanácskozást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents