Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

Közlemény Eurorakéták (Folytatás az 1. oldalról) méseredményeket. Az állat­tenyésztés színvonalának fenntartását jobb takarmány- hasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek for­dítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhaszná­lására a takarmányozásban, javítsák a rét- és legelőgaz­dálkodást. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdasá­gok folyamatos takarmány­ellátását. — A közlekedés elégítse ki a 'népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az átlagos­nál gyorsabban bővüljön. A közúti közlekedésben szün­tessék meg az indokolatlan üresjáratokat, jobban hasz­nálják ki a közületi tehergép­kocsikat. 2. Az életszínvonal az el­ért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehető­ségeinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésé­nek elengedhetetlen feltéte­le. hogy a termelés hatékony­sága fokozódjék. A bérek ösz­tönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, a gazdál­kodó szervek eredményeihez. Az átlagot meghaladó bér- fejlesztésre csak ott lesz lehe­tőség, ahol a munka haté­konysága, a létszámgazdálko­dás jelentősen, javul. Az egy főre jutó reáljöve­delem 1980-ban országos átlagban — az 1979. évihez vi­szonyítva — azonos szinten marad. Az 1979. évi júliusi ár. és jövedelemintézke­dések 1980-ba'n is érvényesü­lő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4.5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi ár- intézkedések és a piaci vi­szonyok alakulása következ­tében — 3,7 százalékkal emel­kedik. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlag­ban — az átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal nö­vekszik. A terv a lakosság fogyasz* fásának 1—1.5 százalékos emelkedésével számol és ki­egyensúlyozott áruellátást irá­nyoz elő. Tovább kell bővíteni az állami és szövetkezeti keres­kedelmi, valamint a szolgál­tatóhálózatot. Az irányító szervek a termelő- és keres­kedelmi T vállalatok fordítsa­nak különös gondot a megfe­lelő árukínálatra, a hiány­cikkek körének szűkítésére. A lakosság életkörülmé­nyeinek javítása végett 1980- ban meg kell építeni 82 000 lakást. 1300 általános iskolai tantermet, létre kell hozni 4700 bölcsődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. 3. A beruházások volume­nét az ideihez képest diffe­renciáltan, összességében 4—5 százalékkal csökkenteni kell; a szocialista szektorban be­ruházásokra 183—184 milli­árd forint fordítható. Űj ál­lami nagyberuházás nem kezdhető meg. Néhány ala­csony készültségi fokon le­vő nagyberuházás megvalósu­lásának ütemét lassítani kell. A célcsoportos beruházásokat — a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivételével — csökkenteni szükséges. A vállalatok és szövetkeze­tek beruházási forrásaikat elsősorban a folyamatban le­vő fejlesztések, rekonstrukci­ók gyorsítására és befejezé­sére használják fel. A válla­lati beruházások állami tá­mogatása csökkenjen. A be­ruházási hitel nagy részét a jól exportálható áruk terme­lésének bővítésére fordítsák. A beruházási célok megva­lósítása következetes állami irányítást és fokozott ellen­őrzést igényel. A készletgaz­dálkodás javítását szolgáló intézkedéseket következete­sen végre kell hajtani. El­engedhetetlen a vállalatok kö­zötti együttműködés fejlesz­tése, anyag- és készletgazdál­kodásuk korszerűsítése, a fe­lesleges készletek leépítése. 4. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztésében mindenekelőtt a Szovjetunió­val, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának , szerve­III. A Központi Bizottság hang­súlyozta : előrehaladásunkna k elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a • végrehajtás minden szintjén érvényesül­jön a terv követelménye. En­nek érdekében a gazdaság­irányító, a szervező és a po­litikai munka középpontjában a gazdasági egyensúly javítá­sa, a gazdaságos termelés és az export dinarpikus növelé­se, a termelési szerkezet át­alakításának meggyorsítása, a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítása, a beruházási forrásoknak a gazdaságpoliti­kai célokkal összehangolt, dif­ferenciált felhasználása és a szigorú takarékosság álljon. — A kormányzati szervek a népgazdasági terv végrehajtá­sához szükséges intézkedése­ket idejében és folyamatosan tegyék meg, gondoskodjanak a következetes végrehajtásról. A gazdaságirányítás összehangolt munkával segítse elő a nép- gazdasági egyensúly megte­remtését szolgáló pozitív fo­lyamatok kibontakozását, szi­gorúan érvényesítse a szabá­lyozókban foglalt egységes kö­vetelményeket. — A vállalatok, a szövetke­zetek és a tanácsok a népgaz­dasági terv céljaival ossz-, hangban készítsék el tervei­ket. Minden gazdálkodóegy­ség fő feladata, hogy rugal­masan alkalmazkodjék a pia­ci igényekhez, fokozottan . ta­karékoskodjék az anyaggal, energiával. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági ha­tékonyság gyorsabb növelésé­re, az üzem- és munkaszerve­zés javítására, a munkaidő jobb kihasználására. — A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy az 1980. évi népgazdasági terv céljai népünk összefogásával, a dol­gozók helytállásával. kezde­ményezésével, a szocialista munkaverseny lendítő erejé­vel elérhetőek. Ezért elen­gedhetetlen, hogy minden ter­melő. gazdálkodóegységben zetébe tartozó többi tagállam­mal folytatott tervszerű gaz­dasági együttműködésre. a vállalt kötelezettségek kölcsö­nös teljesítésére, az árufor­galom bővítésére építünk. A rubelelszámolású áruforga­lomban a kivitel és a behoza­tal lényegében azonos mér­tékben, 5—6 százalékkal növe­kedjék. A nem rubel elszámolású külkereskedelemben továbbra is az egyensúlyi helyzet erő­teljes javítása az alapvető feladat. A fejlődő országok­kal a jövőben is gyors ütem­ben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gaz­daságilag fejlett tőkésorszá­gokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük gaz­dasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevé­kenységben a kivitel fokozá­sával egyidejűleg törekedni kell az áruösszetétel és a jö­vedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez való rugal- rúas alkalmazkodásra, a devi­zahozam növelésére. 5. Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzatai­val összhangban alakuljanak. Az állami költségvetésben a felhalmozásra fordított kiadá­sok mérséklődjenek. A társa­dalmi közkiadások növekedé­se az eddiginél jobban igazod­jék az ország gazdasági lehe­tőségeihez. A költségvetési gazdálkodásban is következe­tesen érvényesíteni kell a ta­karékosságot- A lakosság alapellátását biztosító egész­ségügyi, oktatási- és szociális intézményekben a lehetősé­gek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzéséhez. 6. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1980. január 1-én bevezetésre ke­rülő közgazdasági szabályo­zók következetes alkalmazása, az árrendszer hatékony mű­ködtetése, az átmeneti ked­vezmények fokozatos csök­kentése elősegíti a gazdasági tisztánlátást, a gazdálkodó- egységek — céljainknak meg­felelő — differenciált fejlődé­sét. Nemet mondott a holland képviselőhöz A NATO-egység próbatétele Polgár Dénes, az MTI tudó. sítója jelenti: Miután a holland képvise­lőház csütörtökön éjszaka 76 szavazattal 69 ellenében ál­lást foglalt az „eurorakéták” gyártása, különösen pedig Hollandiában történő elhe­lyezése ellen, a belpolitikai helyzet rendkívüli módon ki­éleződött. Van Agt minisz­terelnök á szavazás időpont­jában Londonban tartózko­dott, ahonnan Washingtonba indult tovább, így a kormány nem vonta le a következtetést a parlament határozatából. Ez azonban a legrövidebb időn belül megtörténik, mert a holland kormányfő Carter- rel való találkozása után azonnal visszatér Hágába. A holland képviselőház többsége felszólította a kor­mányt, hogy a többség hatá­rozata értelmében a NATO- terv ellen foglaljon állást. Ez a határozat jogilag nem köte­lezi a kabinetet, ha azonban nem veti magát alá a parla­menti többség akaratának, a képviselőház utólag felelős­ségre vo'nhatja. Erre már de­cember 16-án. tehát a NATO miniszteri konferenciájának befejezése után sor kerülhet a parlamentben. Az egyik legtekintélyesebb holland napilap, a Volkskrant pénteken reggel azt írta, hogy a kormány voltaképpen már megbukott, miután a kép­viselők többsége megvonta tőle a támogatást. Ezek után nagy érdeklő­déssel tekintenek a kormány nyilatkozata elé. amely min­den bizonnyal már a hét vé­gén elhangzik. Ebben a nyi­latkozatban a miniszterelnök­nek ismertetnie kell, hogy milyen álláspontot fog kép­viselni külügy- és hadügy­minisztere a NATO miniszte­ri konferenciáján. Minthogy Washingtonból érkezett hí­rek szemt Van Agt előrelát­hatólag semmiféle enged­ményt sem fog elérni az ame­rikai elnöknél az „euroraké­ták” ügyében, a holland kor­mánynak választania kál; vagy csatlakozik a NATOtag- államok többségéhez és be­leegyezik a rakétatelepítési tervbe, amely esetben valószí­nűleg le kell mondania, vagy az „eurorakéták” elhelyezé­se ellen foglal állást, amely esetben megbontja a NATO-. egységet. Carter amerikai elnök — megkísérelvén megőrizni a NATO egységét, amely alig egy héttel a december 12—13- ra tervezett miniszteri ta­nácsülés előtt minden jel sze­rint megromlott — sietve úgy határozott, hogy pénteken fogadja a NATO három „ki­sebb” tagjának csütörtök es­te váratlanul az Egyesült Ál­lamokba érkezett két kor­mányfőjét, a harmadik ország külügyminiszterét pedig Zbig­niew Brzezinski nemzetbiz­tonsági főtanácsadó és Mon. dale ■ alelnök „gondjaira bíz­za”* Az Egyesült Államok és a többi NATO-ország közötti szövetséget próbára tevő ügy legfrissebb fejleményeként a 150 tagú holland parlament csütörtökön este 76—-69 arány­ban, öt tartózkodás mellett olyan döntést hozott, hogy a holland kormánynak el kell utasítania a rakétatelepítés­re vonatkozó NATO-terve. két. Az ellenzék által be­terjesztett indítványhoz a kormányzó kereszténydemok­rata párt néhány képviselő­je is csatlakozott. A holland kormányt minden jel szerint váratlanul érte a szavazás eredménye. Mint ismeretes, a dán kor­mány hivatalosan azt javasol, ta, hogy hat hónappal ha. lasszák el a döntést a nukle- • áris rakéták telepítésének kérdésében és Norvégiának is fenntartásai vannak a NATO terveivel szemben. Ilyen előzmények után re­pült — az AFP hírügynök­ség szerint — „rögtönzött” látogatásra Washingtonba Andreas Van Agt holland és Odvar Nordli norvég mi­niszterelnök. valamint Kjeid ■ Ölesen dán és’ Knut Fryden. lund norvég külügyminisz­ter, akik elősorban a tervvel kapcsolatos fenntartásaikat, másodsorban pedig azt akar­ják megvitatni az amerikai vezetőkkel, hogy milyen bel­politikai kockázattal jár a rakétaügy kormányzatuk sza­mára. Irán: aki nem kém azt szabadon engedik tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, karolják fel a dolgozók termelési munka­mozgalmait. A kollektívák, a szocialista brigádok vállalásai a népgazdasági tervvel össz­hangban a jövőben is első­sorban a termelés hatékony­ságának, gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon is jól értékesíthető cikkek ter­melésének növelésére, a kope- rációs fegyelem erősítése, a szállítási szerződések betartá­sára irányuljanak. Fontos, hogy a vállalatok vezetői —a part- és társadalmi szervekkel együttműködve — biztosítsák a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételeket. — A párt szervei és szerve­zetei segítsék elő, hogy a dol­gozó tömegek megértsék és cselekvőén támogassák gazda­ságpolitikai céljainkat. Tuda­tosítsák, hogy eredményeink megőrzéséhez, vívmányaink megszilárdításához az eddigi­nél jobb munkára van szük­ség. A kommunisták szemé­lyes példamutatással tovább­ra is segítsék a tervek meg­valósítását. A sajtó, a televízió és a rádió adjon nagyobb nyilvá­nosságot az új feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó tö­rekvéseknek. segítse elő, hogy a közvélemény" megértse és reálisan értékelje gazdasági helyzetünket. A Központi Bizottság felké­ri a tömegszervezeteket, a tár­sadalmi szerveket, hogy tag­ságuk mozgósításával járulja­nak hozzá gazdasági felada­taink sikeres teljesítéséhez. * A Központi Bizottság átte­kintette a XII. kongresszus előkészítésének helyzetét és elfogadta az 1980. évi munka- tervét. A Központi Bizottság Grósz Károly elvtársat, a KB osz­tályvezetőjét — akit megvá­lasztottak a Borsod megyei pártbizottság első titkárának — felmentette osztályvezetői megbízatása alól. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter pénteki sajtó- értekezletén közölte, hogy 24 órán belül bejelenti a kémke­déssel gyanúsított amerikai ál­lampolgárok ügyét kivizsgáló bírósági tárgyalás időpontját. A külügyminiszter nem kö­zölt részleteket arról, hogy az amerikai állampolgárok közül hány személyt állítanak bíró­ság elé, csupán annyit mon­dott, hogy a kémkedéssel nem gyanúsított személyeket „lehe­tőség szerint a legrövidebb időn belül” szabadon engedik. A külügyminiszter egyben azt is jelezte, hogy intézkedé­seket lettek a foglyok meglá­togatásának engedélyezésére. Bejelentését a miniszter azzal indokolta, hogy Irán bizonyí­tani akarja; valótlanok azok az állítások, amelyek szerint a túszokkal „embertelenül” bánnak. * Az iráni fővárosban pénte­ken merényletet kíséreltek meg Montazeri ajatollah, Te­herán vallási vezetője ellen — közölték pénteken az iszlára gárdistákhoz közel álló forrá­sok. A vallási vezető éppen a fővárosban beszédet kívánt mondani, amikor egy kézigrá­nátot dobtak elé, de a szerke­zet nem robbant fel. A forradalmi tanács péntek ken Ramatollah Mogadamot nevezte ki Kelet-Azerbajdzsán új kormányzójává. 2 NOGRAD - 1979. december 8., szombat \Szalontai Mihály: Az utolsó nap — Szóval, arra járt a kádi, szagulja, szagulja a sült hús illatát, azt mondja a simindzsiásnak: de fáinul sül itten ez az éh húsom! Már hogy volna a tied, te kádi — mondja a szegény pék. Már pedig ez az enyém, mondja a kádi. Nem a tied ez, hanem azé a szegény komáé, hiz­lalja már egy éve is. Hallottad, amit mondtam? Amint kisült, küldöd izibe. Küldöm... dehát mit mondjak én a komának? Semmi mást, hé, csak azt, hogy elszökött. Ha nem hiszi, jöjjön hozzám és vádaskodjon nálam, ha mer! — No úgyis lett. Ment a sült a kádinak, jött a koma, karján a kisfiával a húsért, de már az illata se volt ott. Kérdi ijedtén: Keresztkoma, hát hova lett az én szép hizlalt bárányom? Biz az elszökött. Elszökött az én levágott, megnyúzott, megspékelt ünnepi étkem? El biz az. Hazudsz te, hallod-e, csaló vagy te, meg tolvaj! Csaló volt már az apád is, meg a nagyapád is, már meg­lopta az én nagyapámat még Anatoliában. Már azt hit­tem, hogy itt a tisztes magyarok között te is tisztessé, get tanultál, de úgy látom, hogy tévedtem. Szó szót ért, még úgy megdühödött a szegény hús nélkül maradt ká­rosult, hogy felkapott egy hasáb fát és hozzávágta a si- mindzsiáshoz. Az is felkapott egyet, az meg vissza. De az ám a gyereket érte. Az apjának se kellett több. Hiá­ba rítt a gyerek, kirohant és azzal lármázta fel a falut, hogy a pék megölte a kisgyerekit. Hát a mi falunkban, nagyon szeretik ám a gyereket. Egy szempillantás, annyi sem telt bele, már talpon is volt az egész falu. És hiá­ba menekült a pék a templomba, meg föl a toronyba, ami akkor pont olyan volt, mint a pécsi minaret, a nép bizony csak ment utána, hogy megölje. No le. is lökték szegény simindzsiást, aki behunyta a szemét, s esett, esett egészen a torony aljáig, ahol is két testvér, a ha­rangoké. meg a testvére ültek és beszélgettek. — Dehát. a török templomban nincsen harang, mi. nek oda harangozó? — Csiba te! Nem a templomba kell, a történetbe! Szóval szegény pék-simindzsiás ráesett a harangozó test­vérire és úgy agyonlapitotta, de úgy, hogy -az azt sem mondta, hogy miatyánk, mohamed. A pék pedig föltá'- pászkodott és rohant, rohant egyenesen a bíró házába... 35. — Kádi! — ..bíró házába! A népek meg utána, de a bíró bi­zony bezárta a kaput és csak a peres feleket engedte be. Az elveszett ünnepi hús, a rívó gyerek apja vojt az első: Kádi, uram, itt van ez a csaló tolvaj, simindzsiás, akinek egész családja tolvaj volt már Anatoliában, most pedig ellopta a bárányomat és megölte a gyerekemet. — Ó, mondta szemeit az égre forgatva a kádi —, igaz-e ez, te szerencsétlen simindzsiás? Mondjad az igazságot, de igaz istenedre, ám, mert ha nem... Igaz, igaz, mondta a sze­gény pék teljesen a bugyogós gatyába csinálva, mert hát nemigen tudta, hogy mit mo'ndjon! Nem is tudsz védekezni? — kérdezte a kádi. — Hát — mondta a pék —, biztosan véletlenül történt, egészen biztosan véletle­nül. — No, az már más, felelte erre a kádi, ha nem akar­va történt, hanem csak úgy akaratlan, akkor erre bizony teljesen más kadencia jár'. Hallgassátok meg, hogy mit ítélek. Szemet szemért, fogat fogért. Ez itten megölte a te elsőszülöttedet, igaz-e? — Igaz, igaz! — Véletlenül azt mo'ndod — fordult a simindzsiáshoz —, igaz, igaz, rázta a fejét a pék. — Nahát ha így van, akkor amit elvettél, azt vissza kell adni. Gyereket már pedig Allah is csak egyféleképpen tud visszaadni, ezért hát fogod te magad — mutatott rá a pékre — és hazaviszed magadnak en­nek itt a feleségét — mutatott rá a szegény kárvallott törökre — gyereket csinálsz neki, s az első gyerek, aki születik, az nem a tiéd simindzsiás, hanem itt ezé az igazhitűé. Megijedt erre az ítéletre a török. Szép fiatal felesége volt, szerette, nem akaródzott tőle elválni neki. Mondta is, de erre csak megdühödött a bíró, s azt mond­ta: no akkor, ha 'nem fogadod meg a törvény szavát, ta­karodj a szemem elől, s te fizeted a per költségeit is. A per pedig két bárányba kerül, egy elevenen, egy meg­sütve. Nem ért ám ezzel véget a bíró dolga, mert jött ám a harangozó is és nagy szomorúsággal előadta, hogyan halt meg az ő testvére, a szenthely árnyékában, mert hogy az a kutyahitű. istentagadó simindzsiás ráugrott a t'eiire. Löktek engem — mondta volt szegény pék, de a kádi csak letorkollta: Csönd legyen! Ami az előbb igaz­ság volt, igazság az most is. A törvény az, hogy szemet szemért, fogat fogért. Ezért hát te simindzsiás, szépén leülsz a toyony aljába, te pedig harangozó fölmész a to. ronyba, osztán ráugrasz a simindzsiás feji re, haljon csak meg 6 is úgy, ahogy megölte a testvéredet. Ha pediglen nem akarod —. mert, hogy ' akkor már a harangozó ugyancsak kifelé oldalgott — itt is te fizeted a perkölt­séget. ami ugyanannyi, mint az előbb, mert hogy én igazságos vagyok: két bárány, de most egy sütve és egy elevenen! fFolvtatfute)

Next

/
Thumbnails
Contents