Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Z MSZMP nograd megyei bizottsagaesa megyei tanacs la pj a XXXV EVF. 287. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. DECEMBER 8., SZOMBAT KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1979. december 6-án Kádár Já­nos elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Kpzponti Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titká­rai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta. — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesí­téséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés irányelvei­re vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság átte­kintette a gazdasági építő­munka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szo­cialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpoliti­kai célokkal összhangban fej­lődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál ked­vezőtlenebb alakulása ellené­ire biztató eredményeket ér­tünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a kül­gazdaság — egyensúlyi hely­zetének javításában. A gazdaságirányítás hatá- rozottabbá, érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek je­lentős része megértette a kö­vetelményeket, kezd alkal­mazkodni a szigorúbb feltéte­lekhez. A népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítását se­gítette a belföldi felhaszná­lás mérséklése. A szükséges­nél és a lehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképes­sége és a termékszerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről meg­állapítható: 1. A nemzeti jövedelem — elsősorban a mezőgazdasági terméskiesés, valamint az ipa­ri termelés növekedésének mérséklődése miatt — az elő­irányzott 3—4 százalék he­lyett várhatóan 1—1,5 száza­lékkal nő. Ezért a belföldi fel- használást a tervezett 1 szá­zalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkente­ni. — Az ipari termelés az elő­irányzott 4 százaléknál las­sabban, előreláthatóan 2.5—3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesíté­si és beszerzési lehetőségek­hez, növekedése vállalaton­ként differenciáltabb. A gaz­daságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalma­san alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mér­tékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igények­nek és az építőipar teljesítő- képességének az összhangja. A folyamatban levő beruhá­zások kivitelezése meggyor­sult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák ará­nya. — A mezőgazdaság termelé­se — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezett­nél, az 19Y8. évivel azonos lesz. A növénytermelés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyér- gabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mint­egy 2 százalékkal termel töb­bet. A zavartalan takarmány­ellátás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfe­lelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, to­vábbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvá­sárlása meghaladja a terve­zettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal ki­elégítik az áru- és személy- szállítási igényeket. 2. A beruházások lényegé­ben a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelő­en teljesülnek, a vállalati be­ruházások viszont mérséklőd­nek. Javult a készletgazdálko­dás, jelentősen * csökkent a készletek növekedési üteme. 3. A foglalkoztatottak szá­ma az iparban és az építő­iparban csökkent, a közleke­désben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott. A munkaerő-gazdál­kodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy 1980- ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyen­súlyi helyzet további javítá­sa. az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek ér­dekében . erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedve­ző tendenciákat. A további munka kulcskérdése a terme­lés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehaj­tásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szer­kezeti változások meggyorsí­tására, a műszaki fejlesztésre a nemzetközi versenyképesség párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munka­erő-gazdálkodás javítására. 4. Az életszínvonal a nép­gazdaság lehetőségeivel, a gaz­dálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kap­csolódó jövedelemnöveléssel együtt az átlagos kereset 7,5— 8 százalékkal, a pénzbeli tár­sadalmi juttatás 18 százalék­kal, az egy lakosra jutó jö­vedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói . árszínvonal mintegy 9 százalékkal emel­kedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetke­zeti dolgozók reálkeresete or­szágos átlagban 1—1,5 száza­lékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig va­lamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építő­anyagokból azonban hiány van. ■ Az életkörülmények javítá­sához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvó­II. fokozására kell összpontosíta­ni. Elengedhetetlen, hogy na­gyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenysé­gek és veszteségforrások csökkentésében, megszünteté­sében: Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhal­mozás — elsősorban a beruhá­zások differenciált visszafo­gása útján — tovább mér­séklődjék. A Központi Bizottság mind­ezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az or­szággyűlés elé terjessze: az 1980. évi főbb előirányza­tok az 1979. év százalékában nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építési-szerelési teljesítmény mezőgazdasági termékek termelése a szocialista szektor beruházásai egy lakosra jutó reáljövedelem lakossági fogyasztás 103.0— 103,5 99,0 103,5—104,0 97.0— 97,5 105.0— 105,5 95.0— 96,0 100,0 101.0— 101,5 1. A népgazdasági egyen­súly javításának alapvető fel­tétele. hogy a termelés nö­vekedése nagyobb hatékony­sággal valósuljon _ meg. Az ésszerű anyag- és' energiata­karékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a ter­melésnél lassabban emelked­jenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerő-gaz­dálkodást és biztosítani a gaz­daságos termeléshez szüksé­ges munkaerőt. — Az ipari termelés a ha­zai és a nemzetközi értékesí­tési lehetőségeknek és a ha­tékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdasá­gos helyettesítésére képes vál­dai hely, 1160 általános isko­lai tanterem és 1800 gyógy­intézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészség- ügyi, szociális ellátása. 5. Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcso­latai. Erősödik együttműkö­désünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-orszá- gokkal, elsősorban a Szovjet­unióval- A rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyor­sabban, 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalék» kai nő. Államközi kötelezett­ségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményével összhangban a * nem rubel- elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamiku­sabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a terv­nek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelen­tős eredmény, hogy a külke­reskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a ter­vezettet. 6. A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatá­sok mérséklésének eredmé­nyeként kismértékben nőtt a társadalmi tiszta jövedelem­nek az állami költségvetés­ben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gaz­dálkodásban az ésszerű taka­rékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedé­sek, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberende­zések beszerzését, a kiadvá­nyok megjelentetését a ren­dezvények szervezését, a bel­földi és külföldi kiküldetése­ket. lalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szer­vek határozottabban követel­jék meg az alacsony haté­konyságú, gazdaságtalan vál­lalatoktól a jövedelmező gaz­dálkodást, a termelési szerke­zet átalakítását. A feladatok ütemes teljesítésével, a szer­ződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erő­sítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitá­soknak és a fizetőképes ke­resletnek az összhangja ja­vuljon. Az építési mu'nkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékeny­ség, javuljon a minőség, erő­södjék a szerződéses fegye­lem és a határidők betartá­sa. Gyorsuljon meg a népgaz­dasági egyensúlyt javító be­ruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági terme­lés — a népgazdasági célok­kal összhangban — igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export lehetősé­geihez. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasz­nálják ki még jobban ter­melési adottságaikat. A nö­vénytermelés 10—11 százalék­kal .emelkedjék. A talajok termőképességéhez igazodó műtrágya-felhasználással, a szerves trágya fokozott hasz­nosításával, a magas hozamú fajták alkalmazásával, gon-- dos és szervezett múnkával tovább kell növelni a ter- (Folytatás a 2. oldalon.) ■ A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjani gyáregységé­ben a negyedik negyedévben több mint ezer darab különbö­ző típusú URH-rádiótelefont gyártanak a Szovjetunió részé­re. A közel 85 millió forint értékű termékek az export mint­egy 80 százalékát jelentik. A képen: Kocsis Pál rendszer- technikai végátvevő és -átadó az exportra kerülő FM—10— 164 típusú rádiótelefont ellenőrzi. —bábé] felv.— Kiegyensúlyozott, felelősségteljes )/ gazdálkodós Ülést tartott az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja Pénteken Salgótarjánban, a megyei tanács vb termében Géczi Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, a képviselőcso­port megyei vezetője elnök­letével ülést tartott az or­szággyűlési képviselők Nóg­rád megyei csoportja, amely­ben részt vett Hoffer István, a megyei tanács elnöke. Illés Miklós, a Nógrád me­gyei Tanács általános elnök- helyettese az 1979. évi taná­csi terv és fenntartási költség- vetés teljesítéséről, valamint az 1980. évre szóló fejlesztési előirányzatról ' tájékoztatta megyénk országgyűlési kép­viselőit. Az előterjesztés és a vita egyaránt megállapítot­ta, hogy a tanácsok és intéz­mények 1979. évi, fejlesztési és költségvetési tervezését és gazdálkodását a népgazdasági helyzetből adódó követel­ményrendszer határozta meg. A beruházásokat érintő szi­gorítások hatására a költ­ségvetés növekedési üteme mérséklődött. Mindez az elő­irányzatok korábbinál átgon­doltabb, célirányosabb üte­mezését tervszerűbb reali­záló tevékenységét követel» te. A tanácsok és intézmények ennek megfelelően szervezték munkájukat. Tevékenységü­ket az operatív terv a kiemelt társadalompolitikai célok megvalósítására való törek­vés jellemezte. A képviselők ágazatonként is vizsgálták az 1979. évi vár­ható tervteljesítést az 1980. évi feladatokat. A fejlesztési alapból a műszaki készültség jelenlegi állása szerint vár­ható, hogy a megyénk szá­mára jóváhagyott 588 millió forint beruházási összeg fel- használásra kerül. A teljesí­tés ebben az esetben 8 szá­zalékkal meghaladja az el­múlt év beruházási összegét. Az idén is kiemelt helyet foglalt el a tanács tevékeny­ségében a lakásépítés, amely során akadályokat kellett le­küzdeni. Az 1979. évi tervben 673 telepszerű, többszintes lakás megépítése szerepelt, a várható teljesítés azonban csak 610 lesz. Ennek oka töb­bek között, hogy Salgótarján­ban és Nagybátonyban a volt bányakolóniák pótlásául szol­gáló lakásépítés ' rendkívül vontatottan halad kivitelezé­si hibákból. Éppen ezért úgy döntött a testület, hogy 1980- ban is megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak á lakás­építésre. hogy a számítások szerint az ötéves lakásépítési tervet túlteljesítsék, a terve­zett 7144 lakással szemben mintegy 7400 lakás felépíté­sével számolhassanak. Megelégedéssel vette tudo­másul a ' képviselőcsoport, hogy az egészségügyi ága­zat 1979. évi fejlesztési elő­irányzatát túlteljesíti, a kul­turális ellátás tárgyi feltéte­leinek javításában is jelen­tős előrelépés történt az év során. Érdemes megemlíteni, hogy ebben az évben külön­böző társadalmi erőforrások­ból összesen 525 óvodai hely létesült, ebből a tervezett 250- nel szemben 300 tanácsi költ­ségből valósult meg. Az álta­lános iskolai tantermek szá­ma 42-vel bővül ebben az év. ben, ebből 30 tantermet ugyan­csak a tanácsi fejlesztési alap­ból adnak át. Kiemelt helyet kap ebben Salgótarján, Pász­tó és Szécsény. A víz- és csatornamű-ellá­tásról megállapította a kép­viselőcsoport, hogy jó ütem­ben halad az építés. Ebben az évben átadásra kerül Salgó­tarjánban a déli szennyvíz­főgyűjtő, tovább folytatódik (mint a terület legjelentősebb beruházása) a nyugat-nógrádi térségi vízmű építése. Meg­kezdődött Nagybátonyban és Salgótarjánban egy-egy 500 köbméteres tározó létesítése, továbbá a Pécskő úti közmű­rekonstrukció. Balassagyar­mat kritikus vízellátásának rendezésére számos intézke­dés történt. Jó ütemben ha­lad a törpe vízművesítési prog­ram megvalósítása a megyé­ben. Egyházasgergén és Ka- rancsalján a vízhálózatot épí­tik, 9 más községben pedig kezdik a kivitelezési munkát. Megyénk országgyűlési kép­viselői megállapították, hogy összességében az" eddig elért és az 1980. év végéig várha­tó eredmények — néhány részterületet kivéve — azt bizonyítják, hogy az V. ötéves terv célkitűzései alapvetően teljesülnek, a települések to­vább fejlődnek. Elemezték megyénk ország, gyűlési képviselői a fenntar­tási költségvetés 1979. évi fel­adatainak . végrehajtását, amely az elmúlt évben csak. nem 1,5 milliárd forintra nö­vekedett. A megyét az év ed­dig eltelt időszakából ítélve a kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemezte. Az országgyűlési képvise­lők Marczinek Istvánnak, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága titkárá­nak előterjesztésében tájé­koztatót hallgattak meg a képviselők választókerületi munkájának tapasztalatairól. Géczi János, a parlament téli ülésszaka előkészítésének feladatait ismertette a kép­viselőkkel, majd számot adott a legfontosabb politikai, gaz­dasági helyzetről, megjelölve' a képviselőknek e téren ki» fejtendő legfontosabb ícfe. nivalóit.

Next

/
Thumbnails
Contents