Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
Gyakorlottak versenye Eldöntött kérdés, hogy a versenymozgalom igazodjék a termelési célokhoz és ne fordítva. Ilyen körülmények között főleg a változó termékszerkezet okoz bonyodalmakat a brigádoknak, mivel az év közbeni módosulások megkövetelik a vállalás fölülvizs- gálatát, s az új föladatokhoz való igazítását; magyarán — a rugalmasságot. Más a helyzet azokkal a munkáscsapatokkal, amelyek régi, bevált termékszerkezettel dolgoznak, így fölajánlásaikat tapasztalatokban gazdagon tudják formába önteni; s a végrehajtás során sem igen adódnak kikü- szöbölhetetlen bajaik. Ez utóbbi kategóriába sorolható a Béke Szocialista Brigád a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepén. A kollektívához tartozó tizenhat nő — lányok, asszonyok vegyesen — üléshuzatot varr egyöntetűen. Jószerivel azonos a munka, megegyeznek a munkakörülmények, éppúgy a termelési föl-x tételek is. Ha anyaghiány, vagy valaminő apró-cseprő alkatrész hiánya nem béklyózza munkájukat, úgyszólván aligha érheti őket meglepetés a vállalások teljesítését illetően. Mivel az évek során a normarendszerük kijegecesedett. hetedhét országra szóló, túlteljesítésre nem nyílik módjuk a brigád tagjainak. így a fölajánlásukba'n „csak” egy-két százalékos ráadás szerepel; ez az. amit biztonsággal képesek elérni. A vállalás munkára vonatkozó részében sokkal inkább magára vonja a figyelmet a takarékosságra vonatkozó Dont. Sajátos lehetőségeik az úgynevezett kSllékekkel való spórolásra kínálnak módot. Régebben nem keltett nagy megbotránkozást, ha egy-két új, vagy majdnem új cértiagombolyag eldobva hevert a gépsorok között. Most nagyobb gondossággal elejét veszik az effajta —, mégha nem is jelentős — pazarlásnak. Kézzelfoghatóbb haszna van annak, hogy csínján bánnak az apró fémkapcsokkal is. Ezeknek a kellékeknek a hiánya ugyanis fön'nakadást okozhat a termelésben. Korábban egy ideig a hiánycikkek listáját szaporította a fémkapocs, ekkor érzékelték a vele való takarékosság fontos voltát. Hiányzik á brigád kongresszusi fölajánlásából a minőség ^vitására, a magas színvonal garantálására vonatkozó pont. Az ennek elérését ígérő önkéntes kötelezettséget ugyanis — akárcsak a brigádok többsége széles e hazában — már az év eleji fölajánlásban vállalták, ök a termék jellegéből adódóan: a küllemre adnak sokat. Korántsem mindegy, milyen üléshuzatok kerülnek a Ladákba, Volgákba, Moszkvicsokba; hiszen ezek a műbőrből varrt borítók jószerint mindig szem előtt vannak a kocsikban. A Béke brigád tagjai megfelelőképpen gyakorlottak, így — a korábban taglalt tárgyi föltételek mellett — az emberi föltételei is adva varinak a kifogástalan rninőségű munkának. Megyénk azon üzemeiben, amelyekben varrással foglalkoznak, kevés kollektíva mondhatja el: többségük szakmunkásként végzi munkáját; a pásztói dolgozóközösség e kevés brigád közé tartozik. Másféle megterhelést, ró a kollektívákra a szapora termékváltás, és megint másfélét a gyártmánystruktúra megmerevítése. ’ Egyikben a szellemi rugalmasságra, másikban a nagyobb kitartásra, a fásultság elléni rezisztenciára van szükség. Egyik könnyebb-e, vagy a másik? Alkalmasint embere válogatja. —r —1 Vegyes érzelmekkel Mi várható ax év végéig ? A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az országos feladatok részeként azt a célt tűzték ki, hogy 1979-ben az egyensúlyi helyzet javítása érdekében a tartósan megalapozó gazdálkodási folyamatok kibontakoztatását kell szorgalmazni. Ez alatt azt értették, hogy a lehetőség szerint csökkenteni kell az importot, s ugyanakkor növelni az exporttevékenységet. A hatékonyság és a minőség javítása mellett arra törekednek, hogy kevesebb kiadással minél nagyobb termelési értéket hozzanak létre, s a kitűzött feladatokat minden részletében teljesíteni kell. Az év befejezéséhez közeledve vegyes érzelmekkel lehet számotvetni, hiszen van amiben kedvezően alakul a X vállalati gazdálkodás, de akadnak lemaradások is. Mindenekelőtt pozitívan értékelhető, hogy a vállalati készletgazdálkodást sikerült kedvező mederbe terelni. A vállalati export-célkitűzések^ is sikerrel teljesítették. A gyár . teljesítette az egész évre tervezett, megnövelt exportfeladatait is, amellyel a népgazdasági egyensúlyt szolgálhatja. Olyan kedvező kilátások, vannak, hogy a 16 millió dolláros exporttervet 19 millió fölött teljesítik. Egyes üzemekben azonban « nem sikerült elérni a gépi kapacitások jobb kihasználását, s itt- ott tételes lemaradások vannak. Legkiegyensúlyozottabban a hideghengermű dolgozott. Az éves tervezett programját eddig 101,4 százalékra teljesítette. Esedékes tervénél 700 tonnával termelt ’többet, mégpedig úgy, hogy közben a jobban fizető, nagyobb bevételt biztosító termékek arányának növelését szorgalmazta. A huzalmű az elmúlt hónapban fokozott ütemben dolgozott. Ez meglátszik a novemberi eredményén, amely mintegy 400 tonna többletárut eredményezett. Ezzel együtt azonban az éves esedékes terve 97 százalék körül van, s még ennél is valamivel gyöngébb az eredménye a kovácsoló- és öntöde gyárrészlegnek és Kisterenyének. A huzalmű dolgozói az utolsó negyedév eddigi időszakában csupasz acélhuzalból 200, műanyaggal bevont huzalból 20, C02-es ‘ hegesztőhuzalból pedig 30 tonna többletet értek el. A hideghengerműben az edzetlen, ötvözetlen, hidegen hengerelt acélszalagból 180 tonnával tetézték meg az utolsó negyedév eddigi programját, és a DEXION-üzem dolgozóinak is 50 tonna többletet sikerült termelniök kiváló minőségű és keresett termékükből. Az utolsó negyedévben ennek megfelelően felgyorsulhatott mind a hazai, mind az exportszállítás. A belkereskedelemnek az utolsó negyedév két hónapjában több mint 600 tonna áruval szállítottak többet. Ugyanígy fokozódott az exportigények kielégítésére a szállítás üteme. Az utolsó negyedévre eddig esedékes 7500 tonna helyett 8800 tonna kiváló minőségű árut szállítottak. A sok kedvező eredmény mellett a gazdálkodás eredményét, vagy eredménytelenségét a lemaradásokkal történő összevetés mérlege adja meg. S ezen még az év végéig lehet javítani. (ob) Jól élni az adó» lehetőségekkel Beszélgetés az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójával Huszonhat vállalat és üzem ötvenezer foglalkoztatottjának mindennapi munkája az egyik oldalon, a másikon á sokat emlegetett „olajválság” hazai hatásainak serege a termelői és a lakossági felhasználásban. Érthető tehát a közfigyelem, ami a hazai szénhidrogénipart övezi. A növekvő követelményekről beszélgettünk dr. Bán Ákossal, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) vezér- igazgatójával. — Minisztertanácsi határozat rögzítette 1973-ban a hazai szénhidrogén-kutatás alapvető céljait. Hol tart ennek megvalósítása? — A szóban forgó útmutatás szerint a kitermelhető szénhidrogénvagyont 60 millió tonnával kell növelni az ötödik ötéves terv végéig. A kutatási módszerek tökéletesítése és intenzív jellegének erősítése lehetővé teszi, hogy a kormány határozatában foglaltakat 1979. végére teljesítsük, s jövőre 6—8 millió tonnás túlteljesítésre mutatkozik lehetőség. Hozzáteszem azonban: sok helyen kutatunk, mivel az új területek készlete kicsiny, jobb esetben közepes. Ez magyarázza az évenkénti 200 ezer méternyi kutatófúrást, s azt, hogy a Körös—Berettyó vidékétől a Dunántúlig, Barcs é$ Magyar- szentmiklós térségéig ott vannak feltáróc6oporfjaínk. — Sok helyen kutatni és mind mélyebbre menni: kényszer, mivel a geológiai adottságok következménye, összefér ez a kényszer és a gazdaságosság? — Valóban egyre mélyebbek kutatófúrásaink. A hatodik ötéves tervben átlaguk 370 méterrel növekszik, eléri a 2900 métert. Ezen belül azonban jelentősen megnő a háromezer-, sőt a 4500 méternél is mélyebb fúrások aránya. Ez természetszerűen magával hozza a költségek növekedését — így például a fúrási eredmények számítógépes feldolgozása, új mélyfúrási, geofizikai eszközök beszerzése —, de: egy méter kutatófúrásra 35 tonna új ipari szénhidrogénvagyont tervezünk az 1981—1985. közötti időszakban. Más ténmyei érzékeltetve a gazdaságosságot: egy forint kutatási kiadás 13 forint eredményt hoz, azaz a mostani olajárakkal számolva, évi 12 milliárd forint eredményre teszünk szert e ráfordítások segítségével, a kitermelhető szénhidrogénvagy ónból. S a mai árak mellett az is kifizetődő, hogy a korábban fúrással megkutatott területeken — mélyebbre hatolva — újra próbálkozzunk, ami Üllés térségében sikerrel járt. Nem szabad ugyanis elfeledkezni arról, az irpportbeszerzési árnak csak szerény részét érik el a hazai kitermelési költségek, azaz az itthoni szénhidrogének a legolcsóbb a számunkra. — Világszerte nagy figyelmet kapnak az ún. másodlagos és harmadlagos kitermelési módszerek, amit nyilván az árviszonyok magyaráznak. A szakemberek a hazai eredményeket sem tartják csekélynek. — Nagy erőfeszítéseket teszünk a korszerű másod- és harmadlagos művelési eljárások hasznosítására, s érmék köszönhetően Algyőn vízbeüjság a járműgyártásban? Évszázados mesterségek újulnak meg a korszerű technika alkalmazásával, így az öntőmeslerség is új minőségben jelenik meg az üzemekben. A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában egyelőre hagyományos technológiával végzik az öntvények készítését — képünkön —, az év végéig azonban elkészülnek a termelékenyebb, kedvezőbb munkakö- •■f ül menyeket biztosító új berendezések, melyek irányításához a korábbinál jobban képzett szakemberekre van szükség. Az öntő szakmunkások átképzése folyik, hogy az értékes gépeket hozzáértően irányíthassák. — kj — Jövőre 93&U ^járművet készítenek a szerbiai Priboj na Li- mu járműgyárában, a FAP- ban, amely három másik hasonló üzemmel kooperációban dolgozik. 6730 teherautót és 2570 autóbuszt gyártanak hazai és külföldi piacra. Az autóbuszokat a nyugatnémet Daimler—Benz céggel együttműködve készítik, s Jugoszláviában szerelik össze. Az autóbuszgyártás jelentős fejlődését mutatja, hogy az elmúlt, évben 1800* busz került le a FAP szerelőszalagjairól. * A Zastava—101 Special, Jugoszlávia vezető autógyára, a lóerős, 1290 köbcentiméteres motorja van, és óránként 155 kilométeres maximális sebességet ér el. Ebből a típusból ez év végére 3000-et készítenek. Kilencszázat szánnak exportra, francia, belga és holland vásárlóknak. Diesel-mozdonyokat gyárt a karlováci Jugoturbina. Ez évben előreláthatólag 750 millió dinár értékben termel a gyár. 90 Diesel-mozdony. mellett, nagyszámú hajógépet is gyártanak itt. Idén a Szovjetunióba és Nigériába szállítanak ebből a horvátországi kragujevaci Crvena Zastava gyárból Diesel-mozdonyokat. A új modellje, kapható már a ' nigériai export értéke 115 miipiacon. Az új modellnek 73 lió dinár. sajtolással 40—45 százalékra növeltük a kinyert kőolajmennyiséget. a dél-zalai mezőkön széndioxidgáz- és víz- besajtolással harmincról 45— 55 százalékra, Demjénnél pedig a rétegnyomás fokozása végett, az olaj egy részének föld alatti elégetésével kísérletezünk. Kutatási szakaszban van a leghatékonyabb, de egyben legköltségesebb eljárás, a micelláris oldatok alkalmazása. Itt kell szólni arról is, hogy a régebbi gázmezőkben csökken a rétegnyomás, azaz több kutat kell mélyíteni, nyomásfokozó kompresszor-állomásokat építeni ; növekszenek a költségek, egyre több fejlesztési alapra lenne szükségünk. Hozzátartozik a folyamatos ellátáshoz — a téli csúcsfor gyasztási igények kielégítéséhez — a föld alatti gáztárolók megnőtt szerepe, így a pusztaedericsi, a pusztaföldvári tárolóé, vagy a hajdúszo- boszlóié, amelyet a közeli hónapokban adnak át rendeltetésének. — Ha a gázról szó esett: milyenek a lakosság ellátásának feltételei szénhidrogénekből? Hol lelhetők gyenge pontok: vannak-e zavarforrások? — Trösztünk vállalatai különösen fontos feladatukként kezelik a lakosság ellátását, ennek egyik oka az, hogy mi magunk is fogyasztók vagyunk. Tavaly az esztendő végén az országban 837 ezer háztartásban vezetékes gázt, kétmilliónál több családban pedig pébégázt használtak. A változás ritmusát kitapinthatjuk egyetlen számadatból: tavaly 131 608 új háztartás kapcsolódott be az ún. palackos, azaz, a pébégázellátásba. Ami a zavarforrásokat illeti: átmeneti fennakadások voltak, vannak, jelenleg az importból származó pébégáz egyenlőtlen beérkezése, a terméktárolók hiánya. Algyőn most épül a 30 ezer köbméteres propán-bután gáz tároló, ennek elkészülte sok fejfájástól mentesít bennünket. A kőolajtermékeknél a kiszállítást tartjuk gyenge pontnak, a tankautók kétharmada elöregedett, gyakori a javítás miatti kiesés, s ehhez társulnak még az őszi, téli kedvezőtlen útviszonyok. Sokat segítenek a biztonságos ellátásban a termékvezetékek. Ezek rendszere ezer kilométer hosz- szúságú, két átlóban szelik át az országot, s az évi 11 millió tonnás forgalom harminc százaléka már rajtuk bonyolódik le. Ami népgazdasági szempontból nem mellékes: a szállítás költsége e vezetékeken a legkisebb. — Hosszú időn át gond volt a palackokkal-, kevés volt belőlük. Egy tartalék palack kincsnek számított. Mi most a helyzet? — Gond valóban volt, de az idén lényegesen megváltoztak a körülmények. Ma az új felhasználókat egy hónapon belül bekapcsolják vállalataink a palaokosgáz-ellátás- ba, s túl ezen, viszonylag rövid idő alatt kiszolgálják a tartalék palackot igénylőket is. Jövőre újabb lépést tehetünk, körülbelül 100 ezer tartalék palackot értékesíthetünk. Rendeződik a 22 kg-os palackok ügye is, új típusából 20 ezer darabot kapunk az idén, . s a jövő évtől kezdve szintén ennyit. — Evek óta a kőolajtermékek és a földgáz felhasználása is nagy iramban növekedett a termelőágazatokban éppúgy, mint a kommunális szektorban. A hazai termelési alapokat miként befolyásolja egyrészt a fogyasztás bővülése, másrészt a kutató.feltáró tevékenység? — Gázkészleteink eddig — a felhasználás növekedése ellenére sem csökkentek, azaz, a kutatás pótolni tudta a kitermelt mennyiséget. Kőolaj- készleteink azonban — bál“ mennyire is sajnálatos ez — apadnak, s ez — sok más okkal egyetemben — az ésszerű fölhasználás, a takarékosság fontosságára figyelmeztet. A következőkkel érzékeltethetem ennek a bizonyos résnek a nagyságát: most egy év alatt 8—8,5 millió tonna kőolajegyenértékű . szénhidrogént termelünk ki, a megtalált vagyon viszont 6—7 millió tonna koolaj-egyenérték. Ennek ismeretében kapja meg valódi jelentőségét a Szovjetunióból származó behozatal a kívülálló számára is. — Népgazdaságunk egésze sokat vár attól, amiről ma nap mint nap hallhat: a termelékenység növelésének szükségességéről, az értékesebbé feldolgozott áruk ' arányának növeléséről, a termékszerkezeti változtatások jelentőségéről. Az OKGT eddig sem volt e területeken a sereghajtók között, ám a trösztön belül akadnak szembetűnő termelékenységi különbségek. — Sok irányban mozgunk a népgazdasági követelmények teljesítése érdekében, a műszaki fejlesztéstől a jól ösztönző bérformákig húzva meg cselekvésünk körét, Példát említve ez utóbbira: .kutatóvállalatainknál eddig nyolc fúróberendezésnél vezettük be az egy összegű utalványozást, s az eredmény 10—15 százalékos termelékenységnövekedés. Hasonló kedvező tapasztalatokat szereztünk e bérformával a kőolajvezetéképítő vállalatnál. Mond valamit törekvéseinkről, hogy idén hatszáz fővel csökkentjük a tröszt létszámát, a termelési érték, az árbevétel növekedése mellett. A korábbiaknál jelentősebb szerephez jutnak olyan tényezők, mint a költségelemzés, vagy az, hogy a jövő év végére 34 ezer fizikai foglalkoztatottunk közül 23 százalék idő-, több mint harminc százalék pedig munikanormák alapján dolgozik, kapja a jövedelmét. Ami a termelékenységbeli különbségeket illeti: ennek vannak objektív — technológiai----okai, s o lyanok is, amiket jobb szervezéssel, irányítással, határozottabb vállalati vezetéssel megszüntethetünk, csökkenthetünk. — Nagy értékű beruházó. . sok terepe volt a kőolajfeldolgozó- és földgázipar. Ez lehetőséget teremtett arra is, hogy növekedjék az ún. fehéráruk, azaz, az értékesebb termékek aránya. Milyen további lehetőségek kínálkoznak ezen a területen? — A termékszerkezet változtatása egyben a termelékenységnek is fontos növekedési forrása, ezért minden jó irányú lépésre készek vagyunk. Kedvezően dolgoznak a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál megvalósított, s a nagyobb értékű termékek arányát növelő beruházások, főként 'ezek nyitottak utat annak, hogy ez évben 140 millió dollár értékű kivitelt valósíthassunk meg. Folyamatban van Százhalombattán az exportárualapokat bővítő hitel segítségével további három beruházás, ezekhez is jogos reményeket fűzünk. Ahogy az ötödik ötéves tervben — az aromás extraháló, a benzinizomerizáló és más fejlesztésekkel —, úgy a hatodik ötéves tervben is lényeges feladatunk az ún. minőségi benzinek előállításának fokozása, újabb vegyipari nö- vényvédőszer-gyártási intermedierek — alapanyagok — készítése, mert ez utóbbiaknál viszonylag szerény beruházásokkal jelentős importot takaríthatunk meg. A következő középtávú tervidőszakban olyan lehetőségekhez is hozzányúlunk, mint a ma fűtőolajként értékesített termék továbbfeldolgozása, s belőle a benzin és gázolaj ki- nyérése, hiszen, nekünk a trösztnek is alkalmazkodnunk kell a szénhidrogének minél célszerűbb, gazdaságosabb föl- használásának követelményéhez — mondotta befejezésül az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. Mészáros Ottó NÓGRÁD — 1979. december 7., péntek