Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

A Képzőművészéti Kivitelező Vállalat kőszobrászműtermében. A szegedi Móra Ferenc Mú­zeumot díszítő szobrot rekonstruálják. Emlékezés egy néprajztudósra 345 díjnyertes ismeretlen piramis | és i papirusziekercsek; Tizenkilenc éve kutatják — a két ország közötti egyez­mény alapján — a prágai Ká­roly Egyetem régészei az ó- egyiptomi civilizáció múltját Kairótól 30 kilométerre dél­nyugatra. az abusziri pirami­sok térségében. A közelmúltban egy. még felderítetlen területen kaptak engedélyt a kutatásra Abuszir déli részén. Itt a 12. csehszlo­vák expedíció látott munká­hoz. Az ásatást dr. Miroszlav Vemet’, a prágai egyiptológiai intézet régésze vezeti. A kilenctagú expedíció érdekes felfedezéseket tett. Kiástak egy eddig ismeretlen piramistemplomot a temető- pap lakhelyével. Az épület- komplexum az ötödik dinasz­tia korából való, tehát 4 és fél ezer éves. Az erősen meg­rongált leletek eredeti anya­got! tartalmaznak, és ez lehető­vé teszi, hogy az ötödik di­nasztia keletkezésére vonatko­zó eddigi feltételezéseket he­lyesbítsék. A piramistemplom levéltárából olyan papirusz- töredékeket sikerült felszínre hozni, amelyek az ötödik és hatodik dinasztia korának gazdasági és politikai viszo­nyaira vetnek fényt. Valószí­nű, hogy a régészek az ó- egyiptomi kultúra egyik legré­gebbi papíruszgyűjteményét találták meg. 100 éve született dr. Berze Nagy Dános Egy idő óta dr. Berze Nagy Jánost ábrázoló bélyeges le­velezőlapot árusít a posta. A néprazjtudós mesegyűjtemé­nyének egyik népmese-illuszt­rációja díszíti a lapot. („Sár­kányölő Sebestyén”) Nagy tisztelője vagyok dr. Berze Nagy Jánosnak, hiszen alma műteremet, a gyöngyöst gimnáziumot is róla nevezték el, azon kívül kedvelem a népmeséket is. Barátaim, akik tüdják ezt rólam, az utóbbi időben ilyen „mesés” levele­zőlapon leveleznek velem. Hálából úgy érzem, palóc­földön is illik megemlékezni a híres magyar néprajztudós­ról, akinek Nógrád megyében Balassagyarmaton is volt adat­közlője népmesegyűjtő mun­kája során. Azonkívül azért is kedves lehet nekünk dr Befze Nagy János személye, mert az ő nevéhez fűződik a palóc nyelvjárás első tudomá­nyos rendszerezése is. Dr. Berze Nagy János élet­rajzából tudjuk, hogy Heves megyében született 1879-ben. Édesapja földművelő pásztor­ember volt. Középiskolai. ta­nulmányait is főként Heves megyében végezte, és már ebben az időben nagy hatás­sal volt rá a magyai népha­gyomány szülőfalujában, az­tán a környező községekben, majd Szolnok megyében is gyűjtőmunkába fogott. A bu­dapesti egyetemre kerülve buzgó hallgatója volt Katona Lajosnak, a folkloristának. Egyetemi indexének tanúsága szerint: „Az aesopusi mese a középkorban és az új kor­ban” „összehasonlító irodalmi gyakorlatok,” „Bevezetés a népköltészet összehasonlító vizsgálatába,” „A magyar nép­mesék összehasonlító elemzé­se” című kollégiumokat hall­gatta Katona professzor bete­geskedése miatt gyakran tá­maszkodott legkiválóbb tanít­ványára, Berze Nagy János­ra. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Tár­saság megbízásából több me­gyében is végzett népnyelvl gyűjtőmunkát. A Magyar Táj­szótár számára is küldött nyelvjárási anyagot. A palóc nyelvjárás korai, megbízható felvázolása és rendszerezése is neki köszönhető. 1905-ben avatták bölcsész- doktorrá. Állást ezután tan­ügyi szolgálatban vállalt, de mellette folytatta megkezdett néorajz5 munkáját, a népme­sekutatást is. NÖGRAD - 1979. Volt szerencsém beleolvas­ni dr. Berze Nagy János könyvalakban megjelent le­vélhagyatékába, amelyet Ba­ranya megye Tanácsa adott ki 1977-beh dr. Bánó István és dr. Fülöp Lajos nagyszerű szerkesztésében. Ebben olvashatjuk a Balas- salgyarmattal — Kővárral kapcsolatos érdekes adatot: „• • ■. Legutóbbi szíves lap­jára addig nem akartam vá­laszolni, míg kérésére nem tudok reflektálni. A »bódoga- nya« és »süt a nap tized ma­gával« kifejezések kihalóban vannak Gyarmat vidékén. Ha nagyon süt a nap, ha tüzűk­kor mondják: süt a nap ti­zed magával. Magyarázatot nem tudnak egyebet rá: »táj­beszéd.« A »bódoganyával« nagyobb szerencsém volt. Egy öreg kővári paraszt azt mon­dotta: Legény koromban azt a gerendát hívták bódoganyá- nak, amivel a kocsma mester­gerendáját támasztották alá. Ha valakit például kerestek és ott állt az oszlop körül, azt mondták: ott van a bó- doganyánál. Itt szoktak állni a petrezselymet áruló leá­nyok is. Ezt a vallomást a kővári öregek megerősítették. Magyarázatot nem tudnak. Tisztelettel Straub Alajos ta­nító, Balassagyarmat.” Ifjabb dr. Nagy Berze Já­nostól tudom, hogy a néprajz- tudós igazi szerelmének a népmesekutatást tartotta. Iga­zolja ezt a Meseszótár (sajnos csak töredékben maradt meg), a Magyar népmesetípusok két kötete, az ugyancsak halála után megjelent Égigérőfa (a magyar hitregék problémái­nak összefoglalása) és a Régi magyar népmesék, a magyar nyelvterület peremvidékeinek meséi. Ezeknek a műveknek a megjelentetésében nagy része van a tudós előbb említett fiának, aki anyagi áldozatot sem kímélve fáradhatatlanul gondozza a hátrahagyott nép­rajzi anyagot. A néprajztudós Pécsett halt meg 1946-ban (ahol emlék­tábla és utcanév is őrzi em­lékét). Azóta, nemcsak a tu­dományos kutatók, de az ér­deklődők száma is gyarap­szik Berze Nagy János élet­művének megismerése iránt. Ügv érzem némi szolgálatot ez a kis írás is tesz, amikor Mó­ricz és Móra centenáriuma mellett dr. Berze Nagy Já­nosra is emlékeztet. L. E. É. december 6., csütörtök film A filmgyártás a felszabadu­lás óta nagyott fejlődött Bul­gáriában. A bolgár filmek közül az azóta eltelt évtize­dekben 345 alkotás nyert — összesen 489 — nemzetközi dí­jat. E művek között vannak játékfilmek, tudományos is­meretterjesztő alkotások, do­kumentumfilmek és trükk- filmek. Tavaly, 1978-ban hat játék­film, 11 ismeretterjesztő, öt trükk- és 2 dokumentumfilm kapott összesen 22 nemzetközi kitüntetést. A játékfilmek közül sok a történelmi film. A bolgár ál­lam közelgő 1300. évfordulója is ilyen filmalkotás készítésé­re ihleti az illetékeseket. Most forgatják a kétrészes színes filmet, amely az „Aszparuh kán” címet viseli és a proto— bulgár harcok idejét idézi fel. A leletek között szerepelnek rituális és használati tárgyak, óegyiptomi pecsétek lenyoma­tai stb. Az ásatások színhelyétől nem messze síremlékekre, úgynevezett masztabákra buk­kantak: három óegyiptomi fő­úr temetkezési helyére. A masztabákban hieroglifákkal ellátott faszobrokat és cserép­edényeket leltek. A maszta- ba jellegzetes csonka gúla alakú sírépítmény. Alatta 10 —20 méter mélyen van elrejt­ve a tulajdonképpeni sírhely. A temetkezési hely közelében kultikus helyeket fedeztek fel: kápolnák, áldozati asztalok és medencék együttesét a 6- di­nasztia korából. A csehszlovák tudósok je­lenleg a leleteket osztályozzák és dokumentálják, de már ké­szülnek a következő expedí­cióra, amelyre a jövő évben kerül sor ugyancsak Abuszir környékén. 4 iSzalontai Mihály: I Áz utolsó ■ ■ ■ Forró volt, fémízű, poros. De az indulás után az első döecenőnél keményen oda verődött orra, homloka és erre hirtelen jelentkeztek összes fájdalmai. Irtózatosan fájt a jobb lába, talpa, lábfeje, boka alatt meghasadt, úgy érezte, felduzzadt. Fájt, mind a két tenyere, amivel gör­csösen fogta a stég sarkát, valahol meghorzsolhatta, meg­húzhatta jobb oldalát, mert az is égett. Hirtelen fájt mindene, s mégis valami nagy-nagy elégedettség, vala­mi nagy-nagy béke ülte meg a fejét. Lassan oldalra for­dult, aménnyire a hely engedte, megpróbálta görcsösödő jobb lábát kinyújtani, majd bal könyökére támaszkodva kicsavarta az üveg nyakát, s a meleg, édes szeszszagú konyakot hosszú kortyokban —, az italt sokáig szájá­ban tartva — magába töltötte. Most mintha sokkal kevesebb ideig tartott volna az út. A kocsi egyszer csak megállt, azt hitte, csak valami ellenőrzés, vagy hasonló, de nem, már nyílt is a feje fölött a rekesz, hat marok ragadta: Béla, Géza,-Robi rán- cigálták pokrócostól, gatyástól, ölelgették, csókolgatták, hátbaveregették, dobálták, bokszolták. Géza valami ko­szos rózsaszín frottírtörölközővel dörzsölte, s közben haj­togatta: — Ezt az őrültet... ezt az őrülteti Aztán a hátán a frottírral, azon a pokróccal, ott ült a tűz előtt, körben a fiúk, itták a cirfandlit, mesélte az osztrák falut és halkan zümmögtek: „Tábortüzek égnek messze... messze, messze más határon...” ö már nem, de a fiúk lementek a vízhez, megfüröd- tek az éjszakai Dunában, ő meg akkor is — negyedszá­zada — is, mint most állát térdére téve, guggolva ült a vízparton, s nézte Istert, a vén folyót ahogy gömbölyödő hátában rohan lefele a tengerbe, vivén hullámaival ge­nerációk izzadó testének szagát, hordozván ahnyi meg­nyugvást kereső szemét. Béla öngyilkos lett, Béla meghalt, oda lett, s ő nem tudott segíteni. Mert Béla úgy érezte, immár hozzá nem fordulhat. ap Tudományos diákköri tevékenység A tudományos diákköri te­vékenység (TDK) tulajdon­képpen csaknem teljesen egy­idős a Pénzügyi és Számvite­li Főiskola salgótarjáni tago­zatának megnyitásával. A hallgatók ez irányú munkája igen nagy jelentőségű mind tanulmányaik végzése, mind pedig az üzemekkel való kap­csolat termékeny alakulása szempontjából. Jövő év februárjában tago­zati TDK-konferenciát ren­deznek Salgótarjánban, amely­re már folyik a felkészülés, E munkát tovább pezsdíti az a tény. hogy áprilisban pe­dig a gazdasági főiskolák TDK-konferenciáját tartják meg Zalaegerszegen, s ezen természetesen a Pénzügyi és Számviteli Főiskola — köztük a salgótarjáni tagozat — is részt vesz. Térjünk vissza a salgótarjá­ni tagozati TDK-konferenciá- ra, amelyet most rendeznek majd először, s amely jelzi, az évek során színvonalas és folyamatos TDK-tevékenység alakult ki Salgótarjánban. — Jelenleg körülbelül het­ven hallgató készül a konfe­renciára — tájékoztat Hor­váth József, a TDK-tanács elnöke. A TDK-k eredménye­sen működnek a tanszékeken- Minden oktató konzultál vala­mely hallgatót. ÉV közben a TDK-körökben készítik elő a hallgatók dolgozataikat, ame­lyekkel februárban és már­ciusban részt vesznek a sal­gótarjáni tagozati konferenci­án, illetve Zalaegerszegen a gazdasági főiskolák TDK-kon- ferenciáján. Ez a munka igen sokirá­nyú és változatos részletezésé­re nem térünk ki. Lé­nyeges részéhez tartozik, töb­bi között, a különböző válla­latoknál folyamatosan végzett adatgyűjtés, az irodalomfel­dolgozás, az elemzési módsze­rek kiválasztása és így to­vább, A főiskolának számos vállalattal együttműködési szerződése van. Ez igen ter­mékeny együttműködést tesz lehetővé, amelynek haszna kölcsönös. A hallgatók szak­o főiskolán mai ' gyakorlatokon vesznek részt e vállalatoknál, ame­lyek konzulensekét is adnak. Másrészt a főiskola különbö­ző vállalati témákban nyújt segítséget. A hallgatók TDK-tevékeny- ségük során élő problémákat dolgoznak fel. Sok esetben a vállalatok ezt ésszerűen ki is használják. Volt már több példa arra. hogy valamely vállaiatnál a hallgató TDK- dolgozatbarf feldolgozott egy témát. Főiskolai tanulmányai elvégzése után az adott vál­lalat munkakörként jelölte ki az ifjú szakembernek ugyan­azt a témát, s ez kölcsönösen hasznos. Általában mi a TDK-dolgo- zatok sorsa? — Elmondhatjuk, hogy több szempontból is haszonnal jár a TDK-tevékenység — mond­ja Horváth József- — Talán nem is a leglényegesebb, de egy egészen konkrét hasznot is megemlítek. Nevezetesen azt, hogy a TDK-n helyezést elért dolgozatok szakdolgozat­ként is benyújthatók, ameny- nyiben a TDK-konferencia zsűrije ezt javasolja. Ezen túl, s ez komoly eredmény, sok helyen alkalmazzák is az elemzéseket, s a vállalatok kamatoztatni tudják őket. Egyébként, az utóbbi két év­ben a salgótarjáni főiskolai hallgatók összesen hetven dolgozattal vettek részt a főiskolai, az országos szintű és gazdasági főiskolák TDK- konferenciáin. S volt egy dol­gozat a nemzetközi TDK-kon- ferencián Pozsonyban. Ezek közül tizennégy munka első, nyolc második, tíz pedig har­madik helyezést ért el. Mióta az új számítógép megvan, ez elsősorban szét- vezéstémában pluszlehetősé­get jelent. A számítógép fon­tos háttere e tevékenységnek is. A hallgatók segítségével szervezéstémában mind kor­szerűbb szemléletet is elsajá­títanak. s ez későbbi vállala­ti tevékenységükben is bő­ven kamatoztatható. T. E. Sajtó a Szovjetunióban A Szovjetunióban 8000 napi- üzem működik, amelyek á lap és 6000 folyóirat jelenik rendszeresen megjelenő sajtón meg 57-féle szovjetunióbeli és kívül naponta körülbelül 230- 20-féle külföldi nyelven. Az féle könyvet készítenek elő 5 országban 3200 nyomdaipari millió példányban. Még sokáig, nagyon sokáig, tán hajnalig tartott fél­éber kába-nyitott szemű éjszakája. Valami keveset mégis csak aludt, mert arra ébredt, hogy valaki rázza, Mucó- ka volt, aki kedvesen simogatva ébresztgette: — Ébredjen már, szerkesztő úr. Zabba mennek a lovak! Csikorgatta a fogát, olyan rémes volt. I — Persze, persze — motyogta az öreg. Felült. — Magának dolgoznia kell menni. — Hát bizony... — Jó, jó, köszönöm az éjjeli szállást. Egész jó kis helyem volt itt. — A, felényinek való ez, nem magánál?! Felhúzta cipőjét, fölvette a zakóját, megitta a forró kávét, amit kapott. Azzal szépen együtt elmentek Mucó- kával. A kocsi mellett elbú-súztak, Mucóka nagyobb ér­deklődéssel nézte az öreg patkányszürke Volkswagen­jét, mint amennyit az megérdemelt, s meghívta őt, hogy legyen máskor is vendége. Az öreg felírta neki egy darab papírra a telefonszámát és lakáscímét, ha Pestre jön, szívesen látja, mondta. Azzal elváltak jószerivel már örökre. 34. Az öreg ugyanazon az úto’n hajtott végig és vissza, amerre jött. De most nem állt meg .. .Y városban, ment tovább, egyenesen az pton a vadgesztenyefáig, a kék autó roncsáig. Ez utóbbit már nem találta, elvitte az autómentő. Helyette Bibircsók uram döfölte a földet egy csomós kis horgas bottal és amoda, vagy tíz méterre kaszálta az árok füvét a gyerekember. Hogy megállt, a gyerekember mindjárt szólt is: — Ne itt,1 hallja-e kicsit odébb van egy kaptató, bejáró az útra az árok felett. Traktor ha jár, erre for­dul rá az országúira. Oda tessék állni, akkor nem tet­szik zavarni a forgalmat. Az öreg a sár-trágya felhordásos, csúszás, bejáróra állt, s aztán lement Bibircsók úrhoz, s köszöntötte. Hamarosan megjelent a tegnapi triumvirátus har­madik tagja, a traktoros is, de most masinájával együtt. Földről, földre ment át, keresztül a réten, s hogy meg­látta, megállította a pöfögést és leszállt. Kezeltek ők is. — No, sikerrel járt? — kérdezte. — Hát ahogy vesszük. Mindenütt voltam, de sem­minek nyomát nem leltem. — Halott? — Halott. 'Folytatjuk; 4

Next

/
Thumbnails
Contents