Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
A Képzőművészéti Kivitelező Vállalat kőszobrászműtermében. A szegedi Móra Ferenc Múzeumot díszítő szobrot rekonstruálják. Emlékezés egy néprajztudósra 345 díjnyertes ismeretlen piramis | és i papirusziekercsek; Tizenkilenc éve kutatják — a két ország közötti egyezmény alapján — a prágai Károly Egyetem régészei az ó- egyiptomi civilizáció múltját Kairótól 30 kilométerre délnyugatra. az abusziri piramisok térségében. A közelmúltban egy. még felderítetlen területen kaptak engedélyt a kutatásra Abuszir déli részén. Itt a 12. csehszlovák expedíció látott munkához. Az ásatást dr. Miroszlav Vemet’, a prágai egyiptológiai intézet régésze vezeti. A kilenctagú expedíció érdekes felfedezéseket tett. Kiástak egy eddig ismeretlen piramistemplomot a temető- pap lakhelyével. Az épület- komplexum az ötödik dinasztia korából való, tehát 4 és fél ezer éves. Az erősen megrongált leletek eredeti anyagot! tartalmaznak, és ez lehetővé teszi, hogy az ötödik dinasztia keletkezésére vonatkozó eddigi feltételezéseket helyesbítsék. A piramistemplom levéltárából olyan papirusz- töredékeket sikerült felszínre hozni, amelyek az ötödik és hatodik dinasztia korának gazdasági és politikai viszonyaira vetnek fényt. Valószínű, hogy a régészek az ó- egyiptomi kultúra egyik legrégebbi papíruszgyűjteményét találták meg. 100 éve született dr. Berze Nagy Dános Egy idő óta dr. Berze Nagy Jánost ábrázoló bélyeges levelezőlapot árusít a posta. A néprazjtudós mesegyűjteményének egyik népmese-illusztrációja díszíti a lapot. („Sárkányölő Sebestyén”) Nagy tisztelője vagyok dr. Berze Nagy Jánosnak, hiszen alma műteremet, a gyöngyöst gimnáziumot is róla nevezték el, azon kívül kedvelem a népmeséket is. Barátaim, akik tüdják ezt rólam, az utóbbi időben ilyen „mesés” levelezőlapon leveleznek velem. Hálából úgy érzem, palócföldön is illik megemlékezni a híres magyar néprajztudósról, akinek Nógrád megyében Balassagyarmaton is volt adatközlője népmesegyűjtő munkája során. Azonkívül azért is kedves lehet nekünk dr Befze Nagy János személye, mert az ő nevéhez fűződik a palóc nyelvjárás első tudományos rendszerezése is. Dr. Berze Nagy János életrajzából tudjuk, hogy Heves megyében született 1879-ben. Édesapja földművelő pásztorember volt. Középiskolai. tanulmányait is főként Heves megyében végezte, és már ebben az időben nagy hatással volt rá a magyai néphagyomány szülőfalujában, aztán a környező községekben, majd Szolnok megyében is gyűjtőmunkába fogott. A budapesti egyetemre kerülve buzgó hallgatója volt Katona Lajosnak, a folkloristának. Egyetemi indexének tanúsága szerint: „Az aesopusi mese a középkorban és az új korban” „összehasonlító irodalmi gyakorlatok,” „Bevezetés a népköltészet összehasonlító vizsgálatába,” „A magyar népmesék összehasonlító elemzése” című kollégiumokat hallgatta Katona professzor betegeskedése miatt gyakran támaszkodott legkiválóbb tanítványára, Berze Nagy Jánosra. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság megbízásából több megyében is végzett népnyelvl gyűjtőmunkát. A Magyar Tájszótár számára is küldött nyelvjárási anyagot. A palóc nyelvjárás korai, megbízható felvázolása és rendszerezése is neki köszönhető. 1905-ben avatták bölcsész- doktorrá. Állást ezután tanügyi szolgálatban vállalt, de mellette folytatta megkezdett néorajz5 munkáját, a népmesekutatást is. NÖGRAD - 1979. Volt szerencsém beleolvasni dr. Berze Nagy János könyvalakban megjelent levélhagyatékába, amelyet Baranya megye Tanácsa adott ki 1977-beh dr. Bánó István és dr. Fülöp Lajos nagyszerű szerkesztésében. Ebben olvashatjuk a Balas- salgyarmattal — Kővárral kapcsolatos érdekes adatot: „• • ■. Legutóbbi szíves lapjára addig nem akartam válaszolni, míg kérésére nem tudok reflektálni. A »bódoga- nya« és »süt a nap tized magával« kifejezések kihalóban vannak Gyarmat vidékén. Ha nagyon süt a nap, ha tüzűkkor mondják: süt a nap tized magával. Magyarázatot nem tudnak egyebet rá: »tájbeszéd.« A »bódoganyával« nagyobb szerencsém volt. Egy öreg kővári paraszt azt mondotta: Legény koromban azt a gerendát hívták bódoganyá- nak, amivel a kocsma mestergerendáját támasztották alá. Ha valakit például kerestek és ott állt az oszlop körül, azt mondták: ott van a bó- doganyánál. Itt szoktak állni a petrezselymet áruló leányok is. Ezt a vallomást a kővári öregek megerősítették. Magyarázatot nem tudnak. Tisztelettel Straub Alajos tanító, Balassagyarmat.” Ifjabb dr. Nagy Berze Jánostól tudom, hogy a néprajz- tudós igazi szerelmének a népmesekutatást tartotta. Igazolja ezt a Meseszótár (sajnos csak töredékben maradt meg), a Magyar népmesetípusok két kötete, az ugyancsak halála után megjelent Égigérőfa (a magyar hitregék problémáinak összefoglalása) és a Régi magyar népmesék, a magyar nyelvterület peremvidékeinek meséi. Ezeknek a műveknek a megjelentetésében nagy része van a tudós előbb említett fiának, aki anyagi áldozatot sem kímélve fáradhatatlanul gondozza a hátrahagyott néprajzi anyagot. A néprajztudós Pécsett halt meg 1946-ban (ahol emléktábla és utcanév is őrzi emlékét). Azóta, nemcsak a tudományos kutatók, de az érdeklődők száma is gyarapszik Berze Nagy János életművének megismerése iránt. Ügv érzem némi szolgálatot ez a kis írás is tesz, amikor Móricz és Móra centenáriuma mellett dr. Berze Nagy Jánosra is emlékeztet. L. E. É. december 6., csütörtök film A filmgyártás a felszabadulás óta nagyott fejlődött Bulgáriában. A bolgár filmek közül az azóta eltelt évtizedekben 345 alkotás nyert — összesen 489 — nemzetközi díjat. E művek között vannak játékfilmek, tudományos ismeretterjesztő alkotások, dokumentumfilmek és trükk- filmek. Tavaly, 1978-ban hat játékfilm, 11 ismeretterjesztő, öt trükk- és 2 dokumentumfilm kapott összesen 22 nemzetközi kitüntetést. A játékfilmek közül sok a történelmi film. A bolgár állam közelgő 1300. évfordulója is ilyen filmalkotás készítésére ihleti az illetékeseket. Most forgatják a kétrészes színes filmet, amely az „Aszparuh kán” címet viseli és a proto— bulgár harcok idejét idézi fel. A leletek között szerepelnek rituális és használati tárgyak, óegyiptomi pecsétek lenyomatai stb. Az ásatások színhelyétől nem messze síremlékekre, úgynevezett masztabákra bukkantak: három óegyiptomi főúr temetkezési helyére. A masztabákban hieroglifákkal ellátott faszobrokat és cserépedényeket leltek. A maszta- ba jellegzetes csonka gúla alakú sírépítmény. Alatta 10 —20 méter mélyen van elrejtve a tulajdonképpeni sírhely. A temetkezési hely közelében kultikus helyeket fedeztek fel: kápolnák, áldozati asztalok és medencék együttesét a 6- dinasztia korából. A csehszlovák tudósok jelenleg a leleteket osztályozzák és dokumentálják, de már készülnek a következő expedícióra, amelyre a jövő évben kerül sor ugyancsak Abuszir környékén. 4 iSzalontai Mihály: I Áz utolsó ■ ■ ■ Forró volt, fémízű, poros. De az indulás után az első döecenőnél keményen oda verődött orra, homloka és erre hirtelen jelentkeztek összes fájdalmai. Irtózatosan fájt a jobb lába, talpa, lábfeje, boka alatt meghasadt, úgy érezte, felduzzadt. Fájt, mind a két tenyere, amivel görcsösen fogta a stég sarkát, valahol meghorzsolhatta, meghúzhatta jobb oldalát, mert az is égett. Hirtelen fájt mindene, s mégis valami nagy-nagy elégedettség, valami nagy-nagy béke ülte meg a fejét. Lassan oldalra fordult, aménnyire a hely engedte, megpróbálta görcsösödő jobb lábát kinyújtani, majd bal könyökére támaszkodva kicsavarta az üveg nyakát, s a meleg, édes szeszszagú konyakot hosszú kortyokban —, az italt sokáig szájában tartva — magába töltötte. Most mintha sokkal kevesebb ideig tartott volna az út. A kocsi egyszer csak megállt, azt hitte, csak valami ellenőrzés, vagy hasonló, de nem, már nyílt is a feje fölött a rekesz, hat marok ragadta: Béla, Géza,-Robi rán- cigálták pokrócostól, gatyástól, ölelgették, csókolgatták, hátbaveregették, dobálták, bokszolták. Géza valami koszos rózsaszín frottírtörölközővel dörzsölte, s közben hajtogatta: — Ezt az őrültet... ezt az őrülteti Aztán a hátán a frottírral, azon a pokróccal, ott ült a tűz előtt, körben a fiúk, itták a cirfandlit, mesélte az osztrák falut és halkan zümmögtek: „Tábortüzek égnek messze... messze, messze más határon...” ö már nem, de a fiúk lementek a vízhez, megfüröd- tek az éjszakai Dunában, ő meg akkor is — negyedszázada — is, mint most állát térdére téve, guggolva ült a vízparton, s nézte Istert, a vén folyót ahogy gömbölyödő hátában rohan lefele a tengerbe, vivén hullámaival generációk izzadó testének szagát, hordozván ahnyi megnyugvást kereső szemét. Béla öngyilkos lett, Béla meghalt, oda lett, s ő nem tudott segíteni. Mert Béla úgy érezte, immár hozzá nem fordulhat. ap Tudományos diákköri tevékenység A tudományos diákköri tevékenység (TDK) tulajdonképpen csaknem teljesen egyidős a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának megnyitásával. A hallgatók ez irányú munkája igen nagy jelentőségű mind tanulmányaik végzése, mind pedig az üzemekkel való kapcsolat termékeny alakulása szempontjából. Jövő év februárjában tagozati TDK-konferenciát rendeznek Salgótarjánban, amelyre már folyik a felkészülés, E munkát tovább pezsdíti az a tény. hogy áprilisban pedig a gazdasági főiskolák TDK-konferenciáját tartják meg Zalaegerszegen, s ezen természetesen a Pénzügyi és Számviteli Főiskola — köztük a salgótarjáni tagozat — is részt vesz. Térjünk vissza a salgótarjáni tagozati TDK-konferenciá- ra, amelyet most rendeznek majd először, s amely jelzi, az évek során színvonalas és folyamatos TDK-tevékenység alakult ki Salgótarjánban. — Jelenleg körülbelül hetven hallgató készül a konferenciára — tájékoztat Horváth József, a TDK-tanács elnöke. A TDK-k eredményesen működnek a tanszékeken- Minden oktató konzultál valamely hallgatót. ÉV közben a TDK-körökben készítik elő a hallgatók dolgozataikat, amelyekkel februárban és márciusban részt vesznek a salgótarjáni tagozati konferencián, illetve Zalaegerszegen a gazdasági főiskolák TDK-kon- ferenciáján. Ez a munka igen sokirányú és változatos részletezésére nem térünk ki. Lényeges részéhez tartozik, többi között, a különböző vállalatoknál folyamatosan végzett adatgyűjtés, az irodalomfeldolgozás, az elemzési módszerek kiválasztása és így tovább, A főiskolának számos vállalattal együttműködési szerződése van. Ez igen termékeny együttműködést tesz lehetővé, amelynek haszna kölcsönös. A hallgatók szako főiskolán mai ' gyakorlatokon vesznek részt e vállalatoknál, amelyek konzulensekét is adnak. Másrészt a főiskola különböző vállalati témákban nyújt segítséget. A hallgatók TDK-tevékeny- ségük során élő problémákat dolgoznak fel. Sok esetben a vállalatok ezt ésszerűen ki is használják. Volt már több példa arra. hogy valamely vállaiatnál a hallgató TDK- dolgozatbarf feldolgozott egy témát. Főiskolai tanulmányai elvégzése után az adott vállalat munkakörként jelölte ki az ifjú szakembernek ugyanazt a témát, s ez kölcsönösen hasznos. Általában mi a TDK-dolgo- zatok sorsa? — Elmondhatjuk, hogy több szempontból is haszonnal jár a TDK-tevékenység — mondja Horváth József- — Talán nem is a leglényegesebb, de egy egészen konkrét hasznot is megemlítek. Nevezetesen azt, hogy a TDK-n helyezést elért dolgozatok szakdolgozatként is benyújthatók, ameny- nyiben a TDK-konferencia zsűrije ezt javasolja. Ezen túl, s ez komoly eredmény, sok helyen alkalmazzák is az elemzéseket, s a vállalatok kamatoztatni tudják őket. Egyébként, az utóbbi két évben a salgótarjáni főiskolai hallgatók összesen hetven dolgozattal vettek részt a főiskolai, az országos szintű és gazdasági főiskolák TDK- konferenciáin. S volt egy dolgozat a nemzetközi TDK-kon- ferencián Pozsonyban. Ezek közül tizennégy munka első, nyolc második, tíz pedig harmadik helyezést ért el. Mióta az új számítógép megvan, ez elsősorban szét- vezéstémában pluszlehetőséget jelent. A számítógép fontos háttere e tevékenységnek is. A hallgatók segítségével szervezéstémában mind korszerűbb szemléletet is elsajátítanak. s ez későbbi vállalati tevékenységükben is bőven kamatoztatható. T. E. Sajtó a Szovjetunióban A Szovjetunióban 8000 napi- üzem működik, amelyek á lap és 6000 folyóirat jelenik rendszeresen megjelenő sajtón meg 57-féle szovjetunióbeli és kívül naponta körülbelül 230- 20-féle külföldi nyelven. Az féle könyvet készítenek elő 5 országban 3200 nyomdaipari millió példányban. Még sokáig, nagyon sokáig, tán hajnalig tartott féléber kába-nyitott szemű éjszakája. Valami keveset mégis csak aludt, mert arra ébredt, hogy valaki rázza, Mucó- ka volt, aki kedvesen simogatva ébresztgette: — Ébredjen már, szerkesztő úr. Zabba mennek a lovak! Csikorgatta a fogát, olyan rémes volt. I — Persze, persze — motyogta az öreg. Felült. — Magának dolgoznia kell menni. — Hát bizony... — Jó, jó, köszönöm az éjjeli szállást. Egész jó kis helyem volt itt. — A, felényinek való ez, nem magánál?! Felhúzta cipőjét, fölvette a zakóját, megitta a forró kávét, amit kapott. Azzal szépen együtt elmentek Mucó- kával. A kocsi mellett elbú-súztak, Mucóka nagyobb érdeklődéssel nézte az öreg patkányszürke Volkswagenjét, mint amennyit az megérdemelt, s meghívta őt, hogy legyen máskor is vendége. Az öreg felírta neki egy darab papírra a telefonszámát és lakáscímét, ha Pestre jön, szívesen látja, mondta. Azzal elváltak jószerivel már örökre. 34. Az öreg ugyanazon az úto’n hajtott végig és vissza, amerre jött. De most nem állt meg .. .Y városban, ment tovább, egyenesen az pton a vadgesztenyefáig, a kék autó roncsáig. Ez utóbbit már nem találta, elvitte az autómentő. Helyette Bibircsók uram döfölte a földet egy csomós kis horgas bottal és amoda, vagy tíz méterre kaszálta az árok füvét a gyerekember. Hogy megállt, a gyerekember mindjárt szólt is: — Ne itt,1 hallja-e kicsit odébb van egy kaptató, bejáró az útra az árok felett. Traktor ha jár, erre fordul rá az országúira. Oda tessék állni, akkor nem tetszik zavarni a forgalmat. Az öreg a sár-trágya felhordásos, csúszás, bejáróra állt, s aztán lement Bibircsók úrhoz, s köszöntötte. Hamarosan megjelent a tegnapi triumvirátus harmadik tagja, a traktoros is, de most masinájával együtt. Földről, földre ment át, keresztül a réten, s hogy meglátta, megállította a pöfögést és leszállt. Kezeltek ők is. — No, sikerrel járt? — kérdezte. — Hát ahogy vesszük. Mindenütt voltam, de semminek nyomát nem leltem. — Halott? — Halott. 'Folytatjuk; 4