Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

t Vasutasok a gyermekekért A nemzetközi gyermekév al­kalmából számtalan felajánlás született országszerte, gyer­mekintézmények támogatásá­ra. bővítésére, korszerűsítésé­re. Ezek egy része tényleges munkát, a többi ' munkabért ajánlott fel a cél érdekében A mozgalomhoz csatlakoztak a megyeszékhely vasútállomá­sának dolgozói, akik kerese­tükből mintegy 13 ezer fo­rintot ajánlottak fel. A me­gyeszékhely gyermekintézmé­nyei. óvodái, bölcsődéi javára a szertár dolgozói is felaján­lást tettek. A salgótarjáni fű­tőház dolgozói pedig mintegy négyezer forintot gyűjtöttek össze erre, a célra. A szépre kerekedett summát befizették a városi tanács csekkszámlá­jára. Szűcs Ferenc Hatvan Közszeretetnek örvendnek A salgótarjáni 4124-es számú gyógyszertár 19 dolgozója a szocialista munkaversenyben ezüstkoszorús szocialista bri­gád címet ért él. A környéken lakók saját bőrükön tapasz­talhatják, hogy a gyógyszer- tár dolgozói a brigádmozga­lom hármas jelszavát milyen jól ültetik át az életbe. A dolgozóknak, amellett, hogy ellátják munkájukat, mindig akad kedves szavuk a bete­gekhez. Szívesen adnak taná­csot akár a házipatikát illető­en is. Szükség esetén lakások­hoz is ellátogatnak ilyen cél­ból. Munkaidőn túl segítik a Napsugár bölcsődét, ahol a szülőknek előadásokat tarta­nak a gyógyszerek használa­táról, gyermekgyógyszerekről a gyerekeknek pedig játéko­kat készítenek. Az idén a bölcsőde támogatására mint­egy kétszáz óra társadalmi munkát fordítottak. Idei vállalásait a brigád ed­dig időarányosan túlteljesítet­te, így a gyógyszertár dolgo­zói bíznak abban, hogy ezút­tal kiérdemlik az aranyko- szörús minősítést. X. L. Válaszolt az illetékes Sajnálat a történtekért Kuborczik Pál homoktere- nyéi olvasónk felháborodott levelet írt a szerkesztőségbe. Közölte, hogy november 14- én a salgótarjáni főtértől ta­xival kívánta hazaszállítani beteg kislányát. Már megvr 1 a menetlevél, és ketyegett az óra mikor egy férfi arra kér­te őket, szállítsák a feleségét kórházba, mert sürgősen or­vosra van szüksége. A gépko­csivezető és az utasok egyet­értettek. a kocsi egy kis kité­rőt tett. Olvasónk azon bot* ránkozott meg, hogy amikor fizetésre került volna a sor a kórháznál, az ismeretlen férfi ,,Majd holnap elintéz­zük. Én is volános vagyok” kommentárral kiszállt, és fe­leségével együtt távozott- Ku­borczik Pál az eljárást meg­lehetősen furcsának találta. Különösen azért, mert a gép­kocsivezető azt válaszolta: nem ismeri az eltávozott utast. A levelet eljuttattuk a Volán 2. számú Vállalat sze­mélyforgalmi üzemegységéhez. Onnan a következő felvilá­gosítást kaptuk: „A levélben említett fuvar­feladatot Jaskó Győző taxi­gépkocsivezető végezte el. In­dulás előtt érkezett oda egy házaspár és megkérték az utast, járuljon hozzá, hogy a feleséget felvigyék a kórház­ba. mivel más taxi nem volt a megállóban. Kuborczik Pál beleegyezését adta és így mindketten beszálltak és el­mentek a kórházba. Megérke­zés után a férj el volt foglal­va a feleségével, így fordult elő, hogy a fuvardíjat a hely­színen nem egyenlítette ki. Tekintettel arra, hogy mind­ketten volános dolgozók, más­nap a Volán-irodában keres­ték a gépkocsivezetőt és az óra áltul mutatott 18 forintot letétbe helyezték. A cím hiá­nyában nem tudták elküldeni a panaszosnak. Dijszabásilag nézve Kuborczik Pálnak eset' leg 8 forinttal kellett többet fizetni. A többletútként a Salgó út és a kórház közötti távolság vehető figyelembe- Intézkedtem, hogy a mai na­pon az összeg postára legyen adva. A taxi-gépkocsivezető az ügyben vétlen, ő kötelességét teljesítette- A történtekért fe­lelősségre vonást nem alkal­maztam. A volános dolgo­zónkkal ismertettem a levél tartalmát, sajnálatát fejezte ki a történtekért. A feleség még mindig betegállomány­ban van. Gáspár Ferenc osztályvezető X Könyvkötészet­Nógrádsápon Tíz esztendeje létesült a nézsai Május 1. Termelőszövet­kezet könyvkötészeti melléküzemága Nógrádsápon. Az üzem­ben különböző könyvkiadók —, de főként a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó — által kibocsátandó könyveket ké­szítik. Budapestről ívekben érkezik egy-egy kötet anyaga, amelyet — modern gépek segítségével — vágnak, fűznek, ragasztanak az ügyes kezű asszonyok. A könyvek itt nye­rik el végleges formájukat, úgy ahogyan azokat a könyves­boltokban is láthatjuk, illetve megvásárolhatjuk. A melléküzemág ez évi termelési értéke — a tervek szerint — meghaladja a 12 millió forintot. Névtelenül “ám de érdekes tartalommal kapott levelet szerkesztőségünk Balassagyarmatról. Ha név nem is, aláírás szerepelt az indulatból szüle­tett sorok alján: a balassagyarmati KISZ. lakótelep lakói. Bár a névtelen levelekkel nem szoktunk foglalkozni, ezúttal kivételt teszünk, mert a mindennapi kenyérről van szó. A levél írói nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy az AFÉSZ-siitőüzemben ahon­nan a telepi ABC-üzletbe szállítják a ke­nyeret, az ott állandó éjszakai műszakban dolgozók, sokkal jobb minőségű kenyeret süt. nek; mint a másik két műszakban dolgozók. Természetesen mindenki igyekszik az. éjsza. kai kenyérből vásárolni, ez vélhetően feszült­ségeket idéz elő. A vásárlók —, s egyben a levélírók — értetlenül állnak a rejtély előtt. Miként lehetséges az. hogy ugyanazt a mun­kát a másik két műszak nem tudja azonos módon elvégezni. Jó lenne — folytatódik a levél —, ha a jó kenyér szakmai titkát az állandó éjszakások átadnák más műszakbeli kollégáiknak, s azok pedig megfogadnák a tanácsot, így a telep lakói folyamatosan jó kenyeret kaphatnának. Kérésüket ezúton továbbítjuk az illetéke­sekhez, abban a reményben, hamarosan meg­oldódik a rejtély, és sikeres lesz a tapasztó, latátadás. A pásztói ÉLGÉP-női iörlŐMt Az ÉLGÉP pásztói gyárában határidő előtt elkészítenék az NDK exportra megrendelt E—512 kombáj’n ferde felhordóit. Az 1400 komplett egység utolsó darabjai is vagonok­ba kerültek. A pótalkatrészeket már koráb­ban kiszállították. A szocialista brigádok ál­tal vállalt védnökség eredménye; huszonöt nappal a határidő előtt szállítottak. A gyár 15 szocialista brigádja november közepéig több mint négy és fél ezer társa­dalmi. munkaórát teljesített a vállalt 3880 órával szemben. Egy főre 24 óra — egy nap — jut tehát. A négy és fél ezerből 1440 órát fordítottak tanácsi célokra: iskola, óvoda tá­mogatására, játszótér, autóbuszváró, járda építésére. Az előbbieken túl az idén két kommunista műszak volt a gyárban, melyen 231 fő 1496 órát teljesített. A több mi'nt 23 ezer forint munkabért gyermekintézmények­nek ajánlották fel. A gyár dolgozói társadalmid munkában gon­dozzák a szépen parkosított környezetüket, ahol félszázféle fa és bokor telepítésével alakítottak ki szemet gyönyörködtető zöld­területet. — gyürki — A hűsvBzsgálat tapasztalatai A megyei tanács kereske­delmi felügyelősége vissza­térően vizsgálta a hús. és h úskészí tmény-f orgal mazás körülményeit, a lakosság el­látását. Különös hangsúlyt kapott ez a téma a július 23-i árváltozást követően. ­Megállapították, hogy az ár­emeléseket követően átme­netileg csökkent a tőkehús iránti kereslet, főleg marha- húsból és növekedett a hús- készítmények forgalma. A kisebb településeket kivéve —, ahol elégtelen a hűtőka­pacitás és egyenletes kíná­latról nem beszélhetünk —, az ellátás jónak mondható. A megyei keretet jól kiegészíti a. salgótarjáni és a pásztói ÁFÉSZ saját hizlaldájából származó tőkehús. Bár ja­vult a húskészítményekből az ellátás, mégis előfordul he­lyenként és időszakonként el­látási zavar: az általános vá­lasztéki hiánycikknek számí­tó szárazárun és nyers bel­sőségen kívül elsősorban füs­tölt árukból, egyes felvágott- félékből, o'cnóbb kolbászfé­lékből és sült. készítmények­nél. r.aboratóriumi és helyszíni érzékszervi vizsgálattal győ­ződtünk meg a minőség ala­kulásáról, mely szoros össze­függésben van a fogyasztói árakkal. A PENOMAH Hús­ipari Vállala* által szállított félsertésekre általában a jó megmunkáltság a jellemző, de előfordult Szécsé'ny és Balas­sagyarmat térségében, hogy a szabványtól eltérő hasítá- sú, szállítás során törött, zú­zódott termék került a bol­tokba. A KARANCSHŰS Húsipari Vállalat által szállí­tott hús felületi megmunká. lása általában jó. Kifogásolt volt az oldalas megszedése, elvékonyítása. A PENOMAH tízféle húskészítményéből ket­tő esett kifogás alá fehérje- tartalom és vastagabb sza­lonnaréteg miatt. A KA­RANCSHŰS nyolc terméké­ből négy tétel nem felelt meg a szabványnak a fehérjetar. talom és a zsírzsákosság mi­att. A húsipari vállalatok sajájt laborral is rendelkeznek és észlelik a minőségi hiányossá, gokat. Például a KARANCS- HÜS saját vizsgálatainál 1979. első fél évében hétszázalé­kos, a PENOMAH esetében a harmadik negyedévben 24 százalékos volt a kifogásolt minőség. Megyénkben a baromfiipa­ri termékek forgalma mint­egy 15 százalékkal emelke­dett augusztus-szeptember hó­napokban. A bolthálózatban végzett vizsgálat némi javulást mu­tat a korábbi évekhez vi­szonyítva. 53 bolt vizsgálatá­ra került sor. Az üzletek a hét elején csaknem kizáró­lag a nehezen értékesíthető sertéskarajt kínálják eladás­ra, ami a kereslet vlsszaesé. sével függ össze, a helyben fogyasztás feltételeit a hús­ipari termékekből csak a Nógrád megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat két, és a pásztói szövetkezet egy boltjában biztosítják. A boltok 15 százalékánál a hú. tőkapacitás nem kielégítő. Szabálytalanul tárolták a ké­szítményeket a mátraszőllősl, a jobbágyi és a nógrádmegye- ri boltokban. A fogyasztói árak feltünte­tése öt üzletben volt hiányos, 39 próbavásárlásból 11 esett kifogás alá, árdrágítás, minő­ség és egyéb ok miatt. Pél­dául szabálytalan volt a hús­bontás a salgótarjáni szövet­kezeti 19. számú ABC-ben, a drégelypalánki és a nádújfa­lui húsboltban, a kisterenyei ABC-ben, az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat 52. számú húsboltjában. A felügyelőség szabálysér­tési eljárás útjá'n kilenc bolti dolgozót bírságolt meg fo­gyasztói károsítás miatt és értekezleten tárgyalta meg a teendőket. összességében megállapít, ható, hogy a minőségben mu. tatkozó gondok megoldása ra az iparnak nagyobb fi­gyelmet kell fordítani, a ke­reskedelemnek pedig az áru­átvételre, a húsbontásra és a boltok folyamatos ellenőr­zésére. Molnár Tibor, a kereskedelmi felügyelőség vezetője Á csend városa Milyen lesz, milyen legyen a jövő városa? Ez a kérdés rég foglalkoztatja 'a tudósokat, író­kat, filozófusokat. Különböző ter­vek és elméletek születtek, né­melyikük teljesen híján volt a realitásnak, de egyben mind ha­sonlítottak: szebb, emberibb kör­nyezetet kívántak teremteni, a varoslakók számára. A kérdés napjainkban sem vesz­tette el aktualitását, sőt a kör­nyezeti ártalmak, a veszélyesen magas zajszint, a tömegközleke­dés csődje, az új lakónegyedek telepítése a nagyvárosokban újabban egyre több gondot okoz. Leningrádban, ahol ezek a problémák szintén napirendeu vannak, nagyszabású tervet dol­goztak ki a zajszint csökkentésé­re. Ennek keretéoen született meg „a csend negyede’» nevet viselő terv. A város egyik lakó­negyedében különleges hangszige­telő anyagokból építik fel azt a különleges. 13 emeletes lakófiá- zat, amelyben a lakóhelyiségek ablakai az udvarra nyílnak majd, míg az utcai fronton lesz a lép­csőház és különböző más helyi­ségek. Így a külső fal a hang- visszaverö ernyő szerepét tölti be. A várostervezők, figyelembe véve a szociológusok javaslatait és a demográfiai előrejelzéseket, más eredeti megoldásokat is kínálnak. Terveik szerint a XXI. század városlakói olyan különleges, ha­talmas lakóházakban élnek majd, amelyekben átlag tízezer ember fér el. Az épületek magassága háromtól harminc emeletig ter­jed, a szobák száma pedig a la­kásokban a lakók számától füg­gően változik. Az épületek konstrukciója lehetővé teszi majd. hogy a lakók határozzák meg a lakások beosztását. Egyébként a tervek szerint már a közeli évek­ben felépülő házakat úgy álakít- ják ki, hogy az egy főre jutó lakóterület elérje a 20 négyzet- métert. Számos más intézkedés is szere­pel a tervben: a zajos termelő­üzemek kitelepítése a városból, új gyorsforgalmi utak építése a lakott területek kikerülésével, valamint új parkok és zöldöveze­tek létesítése. Mtkruri* i^rosné csoportvezető és Koncz Sándor műszakveze­tó éjt -elkészült köteteket eJlenőrzi. Egy ív® hegyezték üzembe az NDK gyártmányú automat» hajtéíatő- és tűzőgépet, amely nagyban megkönnyíti a dol­goséit munkáját. A borítólapok ragasztása ma még kézi erővel szalagszerűcn történik. NÓGRÁD — 1979. december 6., csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents