Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről Berlin A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1979. december 5-én megkezdte kétnapos tanácskozását Berlinben. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Boliuslav Chnoupck, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromlko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. A miniszterek véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai békc- és biztonság megszilárdításáért vívott harc kulcskérdésének, az európai katonai enyhülés és leszerelés ügyének. Figyelembe véve az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának fontos szerepét és jelentőségét a földrész helyzete további javításában, a miniszterek mélyreható véleménycserét folytattak a találkozó előkészítéséről és a sikeréhez való hozzájárulás módozatairól. Külügyminiszteri tanácskozás Berlinben Szerdán Berlinben megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában Petr Mladenov, a Bolgár «Népköz- társaság, Bohuslav Chnoupek a Csehszlovák Szocialista Köztrásaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaásg, Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere vesz részt. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága ülésének első napján közleményt fogadott el. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere — az értekezlet házigazdája — szerda este vacsorát adott a berlini tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. A szívélyes légkörű, vacsorán Oskar Fischer és Púja Frigyes mondott pohárköszöntőt. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága csütörtökön folytatja és befejezi munkáját. 1. A miniszterek újból megerősítették államaik elkötelezettség! szándékát, hogy más államokkal és a békeszerető erőkkel együtt állhatatosan munkálkodnak az enyhülés elmélyítésén és megszilárdításán, s a Varsói Szerződés tagállami politikai tanácskozó testületének 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatában foglalt javaslatok valóra váltásán. Az enyhülés megszilárdításának feladata kapcsán a miniszterek hangsúlyozták a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között ez év júniusában aláírt szerződés (SALT—II) nagy jelentőségét. Kifejezték közös véleményüket, hogy a szerződés életbelépése elősegíti a nemzetközi biztonság megszilárdítását és az európai földrészen is kedvező feltételeket teremt az előrehaladáshoz, a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés terén. Az ülésen képviselt államok Bíkraszállnak azért, hogy a SALT—II szerződés hatálybalépése után haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a hadászati fegyverzetek további korlátozásáról és érdemi csökkentéséről (SALT—III). A miniszterek újból kifejezésre juttatták, hogy halaszthatatlan feladat a fegyverkezési verseny megfékezése, a tényleges leszerelési intézkedésekre való áttérés, különösen a nukleáris leszerelés területén. Az ülésen képviselt államoknak erre vonatkozó javaslatai érvényben maradnak és mielőbbi megvalósításra várnak. 2. Az európai helyzetről folytatott véleménycsere során a miniszterek országaik nevében egyhangúlag kijelentették, hogy a katonai enyhülés kérdései jelenleg különösen időszerűvé és halaszthatatlanná válnak az európai földrészen. Európa és a világ minden népe érdekelt abban, hogy hatékony intézkedéseket fogadjanak el ezek megoldására. Nagymértékben az ilyen intézkedések valóra váltásától függ a nemzetközi enyhülési folvamat fejlődésének távlata Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a Szovjetunió új kezdeményezései — amelyeket a Varsói Szerződés többi tagállamával folytatott kon- zultációk után a közelmúltban tett. s amelyek teljes összhangban vannak a politikai tanácskozó testület 1978. november 23-án, Moszkvában elfogadott nyilatkozatával, Európa és az egész világ biztonsága megszilárdításának halaszthatatlan érdekeivel - járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a fennálló problémák megoldásához. A szocialista országok mélységesen békeszerető politikáját kifejező kezdeményezések célja, hogy elősegítsék a katonai szembenállás szintjének csökkentését, az európai fegyverkezési verseny megszüntetését, beleértve a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket is, s hogy erőteljes lendületet adjanak az európai biztonság katonai vonatkozásait érintő fontos megállapodások elérésének. 3. Az ülésen képviselt államok nagy aggodalommal állapítják meg, hogy a NATO- ban folytatják, sőt, erőltetik az európai fegyverkezési hajsza további fokozását, mindenekelőtt azzal, hogy új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek nyugat-európai elhelyezésére fcN-veJMt dolgoznak ki, hogy katonai fölényre tegyenek szert a szocialista országokkal szemben. Ezeknek a terveknek a megvalósítása kárt okozna mind a szocialista országok, mind más európai országok biztonsága érdekeinek, s ellentétes lenne az enyhülés céljaival és értelmével. A miniszterek — az európai népek létérdekeiből, a földrész békéjének érdekeiből kiindulva — államaik nevében felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség tagországainak kormányaihoz, hogy a Varsói Szerződés tagállamai konstruktív és békeszerető lépéseinek . fényében újból tekintsék át az Európában kialakuló helyzetet és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek bonyolítanák ezt. Ebben az esetben késedelem nélkül érdemi tárgyalások kezdődhetnek a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök kérdéséiről, összhangban Leö- nyid Brezsnyevnek ez év október 6-i berlini beszédében kifejtett javaslataival. Ezek a javaslatok széles körben figyelmet keltettek mind Európában, mind messze a földrész határain túl. A Varsói Szerződés tagállamainak mélységes meggyőződése, hogy minél hamarabb kéz. dődnek meg a javasolt tárgyalások, annál jobb. Ugyanakkor az ülésen képviselt államok fontosnak tartják, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek bonyolíthatnák a helyzetet és akadályokat gördíthetnének a tárgyalások útjába. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kijelentették, hogy az új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó dö'ntés elfogadása lerombolná a tárgyalások alapját. Ez kísérlet lenne arra, hogy a NATO az erő helyzetéből folytasson tárgyalásokat. ami elvi okok miatt elfogadhatatlan a Varsói Szerződés tagállamai számára. Ezt tudniuk kel] a NATO-or- szágok kormányainak. A miniszterek kifejezik reményüket, hogy a NATO- országok kedvező választ adnak a szocialista államok felhívására, hogy ne telepítsenek több nukleáris fegyvert Európába, s arra a javaslatukra, hogy .kezdjenek tárgyalásokat ezekről a fegyverekről. Újból hangsúlyozzák országaik meggyőződését, hogy az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a fegyveres erők, s a fegyverzet növelésével, a fegyverkezési hajsza további fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonai szembenállás csökkentésével konkrét leszerelési — különösen nuk- leóris leszerelési — intézkedésekkel. Súlyos felelősséget venne magára az emberiség előtt az az állam és kormány, amely ezzel ellentétesen cselekedne. 4. A katonai enyhülést szolgáló intézkedések egyeztetésének gyakorlati módozatait áttekintve, a miniszterek tájékoztatták egymást azokról a megbeszélésekről és konzultációkról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állaimmal folytattak, a Varsói Szerződés országainak 1979. május 15-i budapesti javaslatáról összeurópai politikai szintű konferencia összehívására. A miniszterek megállapították, hogy Európa-szerte növekvő az érdeklődés az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia irn'nt és a szocialista országok erre vonatkozó javaslata néhány más állam javaslatai mellett komoly tanulmányozás tárgya. Az ülésen képviselt államok — annak érdekében, hogy mihamarabb egyetértés jöjjön létre a konferencián áttekintésre kerülő és megoldandó kérdésekről, a lebonyolítás rendjéről, valamint a konferencia előkészítéséről —, célszerűnek tartják, hogy ezekről már a jelenlegi szakaszban kifejtsék elképzeléseiket. Úgy vélik, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencián megvitathatnák az európai államok közötti bizalom erősítésére, valamint a földrészen levő fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésére irányuló intézkedéseket. A megfelelő kérdések áttekintését és az ezekkel kapcsolatos konkrét megállapodások egyeztetését célszerű szakaszonként elvégezni, kezdve az egyszerűbb intézkedésekkel és lépésről lépésre haladva a nagyobbak és mélyrehatóbbak felé. A konferencia munkáját oly módon kellene megszervezni, hogy az egyes szakaszok között folyamatos legyen az előrehaladás a bizalomerősítő intézkedésekben, a katonai szembenállás enyhítésében, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek 'csökkentésében, csakúgy, mint más leszerelési intézkedésekben. Ennek során az előrehaladás az egyik területen további lehetőségeket teremtene eredmények elérésére más területieken is. Az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia első szakaszában a munkát a bizalom- erősítő intézkedésekre kellene összpontosítaná Ami ezeknek, az összeurópai értekezlet záróokmányával összhangban megvalósuló intézkedéseknek a továbbfejlesztését és kiegészítését illeti, az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy — A záróokmány által meghatározott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról he 25 ezer, hanem 20 ezer fős szinttel és ne három héttel, hanem egy hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adja. nak tájékoztatást; — az ugyanebben a körzetben végrehajtott 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapatmozgásokat bejelentik; ' — az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgya. korlatokat bejelentik; — az összeurópai értekezleten részt vett többi állam parti vizeinek közelében folytatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok méreteit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bizalomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is. A konferencia céljainak elérése érdekében a konferencia adott szakaszában készek megállapodni az összeurópai értekezleten részt vett többi állammal azoknak a konkrét javaslatoknak a megvizsgáló, si rendjéről és 'sorrendiéről is. a me! veket a konferencia résztvevői terjesztettek, vagy terjeszthetnek * elő a katonai szembenállást csökkentő és a leszerelési intézkedésekre vonatkozóan. Az ülésen képviselt államok véleménye szerint a katonai enyhülést és a leszere- léi*t célzó kézzelfogható intézkedések annál hatékonyabbak és messzehatóbbak lesznek, minél határozottabban párosulnak a háború kitörése Veszélyének csökkentését, az államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses-jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: kössenek szerződést az összeurópai értekezleten részt vett államok arról, hogy elsőként nem alkalmaznak egymással szemben sem nukleáris, sem pe dig hagyományos fegyvereket. Síkraszállnak mindazon intézkedések és megá'lapodásoii elfogadásáért és megvalósításáért, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítsék az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elve tiszteletben tartásának politikai és jogi alapját Európában. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint e célokat szolgálná a szocialista országok azon javaslatának megvalósítása is, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai ne bővítsék a két szövetség résztvevőinek körét. Hangsúlyozták, hogy az ülésen képviselt államok változatlanul készek a Varsói Szerződés szervezetének és az Észak-atlanti Szerződés szervezetének egyidejű feloszlatására, s első lépésként — a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve — katonai szervezeteik felszámolására. Azokat a konkrét javaslatokat, amelyek a háború kitörésének veszélyét csökkentő politikai és szerződés es-jogi lépésekre vonatkoznak, szintén az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdésével foglalkozó konferenciáit célszerű megvitatni, olyan rendben és sorrendben, amilyenben annak résztvevői egymás között megegyezhetnek. A politikai tanácskozó testület 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatának elvi megállapításaiból kiindulva az ülés résztvevői rámutatnak: az általuk javasolt, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia arra hivatott, hogy a helsinki tanácskozás által megkezdett összeurópai folyamat fejlődésének lényeges részévé és fontos irányává váljon. A konferencia sikere nagymértékben hozzájárulna a helsinki záróokmányban megfogalmazott feladat megvalósításához, ahhoz, hogy az enyhülés folyamatossá, egyre életképesebbé, kereteit tekintve pedig általánossá váljék, s hozzájáruljon Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Ami az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia gyakorlati előkészítését illeti, az ülés résztvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az összeurópai keretekben megváló, sülő más gyakorlati lépésekhez. amelyek közül a sörön következő, az összeurópai értekezleten részt vett államok képviselőinek küszöbönálló madridi találkozója. Úgy vélik, hogy az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti konzultációknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyetértésre jussanak a konferencia összehívásáról és előkészítéséről. Az összeurópai értekezlet előkészítésének ta. pasztalatai azt mutatják hogy a kezdetben kétoldalú konzultációkat a későbbiek során célszerű többoldalú al'apon folvlatni Az ülés résztvevőinek meggyőződése, hogy lehetőleg minél előbb, például 1980 tavaszára össze kellene hívni egv sokoldalú előkészí. tő munkatalálkozót. Az európai értekezleten részt vett államok madridi találkozóján meg lehetne vizsgálni a konferencia lényer 9 ges szervezési kérdéseivel foglalkozó, az előkészítés eredményeként megszületett ajánlásokat, beleértve az első szakasz «napirendjét, azzal a céllal, hogy döntsenek a konferencia összehívásáról és a lebonyolítás rendjéről. Az ülésen képviselt államok felhívják az összeurópai értekezleten részt vett államokat, tanulmányozzák behatóan az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia céljairól, tartalmáról, munkarendjéről és előkészítéséről kialakított fenti elképzeléseket, adjanak rájuk kedvező választ. hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyeztetését. Ez új, tényleges lépés lenne a kölcsönös bizalom erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. 5. Az ülés résztvevői újból megerősítették hogy államaik érdekeltek a kői ép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikerében; készek elősegíteni, hogy a tárgyalásokon megállapodások szülessenek mind a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges csökkentéséről, mind pedig az ezzel kapcsolatos más intézkedésekrőlA Varsói Szerződés tagállamainak a bécsi tárgyalásokon tett kezdeményezései, hogy a lényeget illetően közelítsék a felek álláspontját, jelentősen megnövelték a megállapodás lehetőségét. A Szovjetunió döntése Közép- Európában állomásozó csapatai létszámának és fegyverzetének egyoldalú csökkentésére az előrehaladás új feltételeit teremti meg a bécsi tárgyalásokon. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati résztvevőitől, fejezzék ki politikai akaratukat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak a megállapodás eléréséhez, a katonai enyhüléshez Közép-Európában. 6. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítéséről folytatott véleménycsere és kölcsönös tájékoztatás során a miniszterek összeurópai értekezlettel újból megerősítették, hogy államaik fontosnak tartják az megkezdődött folyamat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járulnia az összeurópai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításáhozAz ülésen képviselt államok, a politikai tanácskozó testűiét moszkvai nyilatkozatának megfelelően arra törekednek, hogy a madridi találkozó ténylegesen előrevigye az európai biztonság és együttműködés ügyét. Ügy vélik, ennek a találkozónak hozzá kell járulnia az európai biztonság katonai vonatkozásaival foglalkozó megállapodások eléréséhez, hatékony intézkedések elfogadásához, különösen az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó tanácskozás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban elősegítse olyan intézkedések elfogadását, amelyek az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hozzájáruljon az együttműködés további bővítéséhez a kultúra. a tudomány, az oktatás, a művészet terén es más humanitárius területeken is. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, "hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját, Ismételten megerősítették, hogy országaik e. célból továbbra is készek két* és többoldalú konzultációkat folytatni az összeurópai értekezleten részt vett valameny- nyi állammal. Abból indulnak ki. fontos lenne ezen konzultációk során még a találkozó megkezdése előtt megegyezésre jutni arról, hogy a záróokmány megfelelő fejezeteinek milyen konkrét kérdéseiben lehetne további gya-- korlati lépéseket tenni. Ezek olyan kérdések legyenek, amelyek megoldásában az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állam érdekelt, s megvizsgálásuk új lehetőségek feltárását ígéri az együttműködés bővítésére és a politikai légkör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezésre juttatták e konzultációkon — figyelembe véve a madridi találkozó jelentőségét az enyhülés megszilárdításában, az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó döntés elfogadásában és a földrész helyzetének javításában : egyetértésre lehet jutni abban is, hogy az államok milyen szinten képviseltessék magukat a találkozón. Az ülés résztvevői kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktív légkörben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést tesz lehetővé a találkozón a záróokmányban foglalt elvek és ajánlások valóra váltásában. 7. A miniszterek kifejezésre juttatták államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt, erősödő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az enyhülés elmélyítésének és kiszélesítésének folyamatát, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös megértést A népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: nem enged meg saját területén más államok ellen irányuló tevékenységet, beavatkozást a belügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről. A miniszterek megerősítették államaik megingathatatlan elhatározását, hogy az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi országgal csak. úgy, mint a világ összes államával a államközi kapcsolatok azon elvei alapján építik kapcsolataikat, amelyeket legmagasabb szinten a záróokmányban meghirdettek. Minden államot felhívnak arra, hogy nemzetközi kapcsolataikban ezf az irányvonalat kövessék, mivel ez megfelel valamennyi nép érdekeinek. A külügyminiszteri bizottság ülésén a résztvevők vélemény- cserét folytattak a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés fennállásának közelgő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az évfordulóról, államaik barátságának, együttműködésének, egységének és összeforrottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a leszerelésre való áttérésért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg, a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi problémák megoldását, az államok egyenjogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép javára történő fejlesztését célzó aktív és építő jellegű tevékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fennállásának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánlásokat fogadtak el, amelyeket a szerződés tagállamainak kormányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizottság ülése sy elvtársi együttműködés és testvéri barátság légkörébe» «►**•»* *•
