Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

JL Nehéz kérdés a rakétaügy NIGÉRIA ■ ■ Összeült az SPD kongresszusa Bochkor Jenő, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Az európai biztonsági poli­tika és az energiapolitika ígér­kezik h nyugatnémet szociál­demokrata kongresszus köz­ponti témájának. Az SPD kongresszusa hét­főn délelőtt Hans Koschnick alelnök megnyitó beszédével vette kezdetét Nyugat-Berlin­ben, négyszáz küldött részvé­telével. Az eseményen sok száz meghívott vendég (a legran­gosabb köztük Kreisky oszt­rák kancellár, az osztrák szo­cialisták vezetője) és újságíró vesz részt. Hétfőn délben Willy Brandt pártelnök terjesztette elő be­számol Siát az SPD tevékeny­ségéről, délután Herbert Weh- ner, a szociáldemokrata par­lamenti frakció elnöke tette meg jelentését. A figyelem természetesen Helmut Schmidt kancellárnak, az SPD alel nőkének, kedden reggel elhangzó beszédére irá. nyúlt, mert várható, hogy a bonni kormányfő — a brüsz- szeli NATO-tanácskozás kü­szöbén —r az eddigieknél pon­tosabban önti formába az amerikai rakétafegyverkezési programról és a kelet—nyuga­ti fegyverzetcsökkentési tár. gyalásokról vallott álláspont, iát. A hivatalos Bonn —, mint is­meretes — elfogadja ugyan a tárgyalások elvét, de ellenzi a NATO döntésének elhalasz­tását. és kész beleegyezni ab­ba, hogy az NSZK területére Pershing rakétákat telepítse­nek, ha más NATO-tagállamok is ugyanígy cselekszenek. A nyugat-berlini SPD-kong. resszus küldötteinek egy ré­sze ellenzi ezeket a fegyver, kezési terveket és azonnali tárgyalásokat sürget a Szov­jetunióval. Erhard Eppler szo­ciáldemokrata politikus úgy vélekedik, hogy a NATO-raké- ták gyártásáról és Nyugat- Európába telepítéséről terve­zett brüsszeli döntés provoká­ció volna a Szovjetunióval szemben. hiszen semmibe venné Leonyid Brezsnyev ok. tóberi berlini békekezdemé­nyezéseit. Az SPD vezetősége azt re­mélte, hogy a leszerelési té­mát másod-, vagy narmadran. gú kérdésként kezelheti a nyugat-berlini pártkongresz- szuson. de ez a törekvése lát­hatóan megbukott. Nem hagy­hatja ugyanis figyelmen kívül az európai közvélemény rea­gálását, valamint azt a tényt sem, hogy a Varsói Szerző­déshez tartozó szocialista or­szágok külügyminiszterei vár. hatóan ennek a fontos témá­nak szentelik soron következő berlini tanácskozásukat. Ezért a szociáldemokrata ve­zetés most sokkal inkább ar­ra törekszik, hogy megnyerje a maga álláspontjának a kül­döttek többségét és elszigetél- je a balszárnyat Kedden délután a küldöttek négy munkabizottságban vi­tatják meg a sok száz határo­zati javaslatot és igyekeznek valamilyen közös vonalat ki­dolgozni, amelyet a plenáris ülés elé terjesztenek jóváha­gyásra. A kongresszus öt napig tart. A küldöttek csütörtökön és pénteken választják meg az SPD vezető testületéit. A túszokról Khomeini dönt Az Egyesült Államok tehe- ráni nagykövetségét megszáll­va tartó „iszlám diákok” va­sárnap kijelentették, hogy a túszok elleni per megkezdésé­ről csakis Khomeini ajatollah dönthet. Kitérően válaszoltak arra, hogy igazak-e azok az értesülések, amelyek szerint a túszok egy részét elszállítot­ták, a nagykövetség épületé­ből és az iszlám gárdisták fő­hadiszállására, illetve magán­házakban helyezték el. Ugyan­ezt a kérdést hétfőn reggel feltették Hodding Carter amerikai külügyi szóvivőnek is, aki a túszok elszállításáról szóló, vasárnap elterjedt híre­ket nem erősítette meg. Hírügynökségek hétfőn ar­ról is beszámoltak, hogy a túszok egyike, Jerry Plotkin felhívást intézett Washington­hoz, hogy a kiszabadításuk érdekében az Egyesült Álla­mok adja ki a sahot Iránnak. A felhívást tartalmazó mag­nótekercset eljuttatták a Los Angeles-i rádió teheráni tu­dósítójához, aki továbbította a felvételt a rádióhoz- (MTI) Kennedy néven nevez Az első országos választási kumpánykörútját járó Edward Kennedy amerikai széhátor hétfőn váratlanul és meglepő hangon állást foglalt az Egye­sült Államok és Irán közötti válsággal kapcsolatban- Egy San Francisco-i tvállomásnak adott nyilatkozatában a sze­nátor kijelentette, hogy „az Egyesült Államok érdekei az iráni néphez és nem a bukott sahhoz kötődnek”. Kennedy szerint „a sah a történelem egyik legerőszako­sabb rendszerét véZétte” és „dollármiliiárdokat lopott or­szágától”. A szenátor mindamellett teljes támogatásáról biztosí­totta Carter elnököt abban a törekvésében, hogy kieszkö­zölje a Teheránban fogva tar­tott amerikai túszok szaba­dulását. (MTI) Lisszaboni erővonalak A portugálok derűs, napfényes időben járultak az urnák elé vasárnap. A politikai-gazdasági égbolt azonban koránt­sem volt ilyen felhőtlenül kék az időközi parlamenti válasz* tások napján: az infláció, a nyersanyagárak emelkedése a nyugati átlagnál jóval keményebben ■ sújtja a gazdaságilag gyenge országot és a nehézségek még a korábbinál is job­ban felszínre hozták a szociális feszültségeket. Ilyen körül­mények között rendkívül kiélezett volt a választási küzde­lem Portugáliában. A még nem hivatalos eredmény szerint a többséget a jobboldali pártkoalíció, a demokratikus szövetség szerezte meg a parlamentben. Nyílt titok, hogy a jobboldal már ko­rábban kihívást intézett az 1974 óta elért demokratikus vív­mányok ellen. Ezek megnyirbálásához, felszámolásához azon­ban eddig nem volt elég erős. Hogy megnyerje a választá­sokat, az egyébként megosztott jobboldal demokratikus szö­vetség néven egyesült. Ehhez a „közös fronthoz” tartozik a kereszténydemokrata CDS-től a centrista PSD—PPD-n át egészen a monarchista PPM-ig minden erő, amely a demok­ratikus vívmányok ellen tör. Ráadásul a szavazat- összeszám- lálási rendszer is a jobboldalnak kedvezett. Győzelmének legfőbb politikai oka mégis a szocialista párt visszaesése. A szocialisták politikájában csalódott szavazók , jelentős részére hatott a jobboldali demagógia, amely az or­szág bajaiért Mario Soarest és pártját, illetve a demokratikus reformokat tette felelőssé. Emellett a szocialisták főtitkára ezúttal is elzárkózott attól, hogy a választásokon pártja együtt induljon a baloldallal. Hétfőn maga Soares volt kény­telen beismerni a szocialisták .kudarcát: Portugália minapi kormánypártja az 1976-os 35 százalékkal szemben most 28 százaléknál is kevesebb szavazatot kapott. A végeredmény ellenére egyértelmű jobbratolódásról nem beszélhetünk Portugáliában. Inkább arról van szó, hogy a közvélemény mind erősebben polarizálódik. Erre a megálla­pításra döntő bizonyság, hogy a baloldali pártokat tömörítő egységes népi szövetség, amelynek fő ereje a kommunista párt, iclentősen növelte mind szavazatai arányát, mind pe­dig parlamenti helyei számát. Csaknem 20 százalékot ért el az 1976-os választások 14,6 százalékával szemben. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a választási eredményeket értékelve máris annak a meggyőződésének adott hangot, hogy semmiféle kormány nem lesz képes al­kotmányos eszközökkel megsemmisíteni a demokratikus rendszert Portugáliában. Ezt a bizakodást erősíti a tény, hogy jövő ősszel a rendes parlamenti választásokat is meg­tartják az országban. H. E. 2 iiCáSSÁD - 1979. december 4., kedd !,. Mecsetháború" Nagy veszteségek Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Két héttel a mekkai nagy­mecset elfoglalása után még mindig ellenáll a szaúd-arábiai biztonsági erők ostromának a föld alatti helyiségekben elba- rikádozott fegyveres csoport, amelynek létszámát 260-ban jelölte meg Nasszer Szaid, az Arab Félsziget Népeinek Szö­vetsége elnevezésű szervezet Bejrutban nyilatkozó vezető­je. Hozzáfűzte, hogy eddig 600 felkelő esett el a harcokban, míg mintegy száznak sikerült elmenekülnie. A szaúdi had­sereg és rendőrség embervesz­teségét ezerre becsülte. Miután a könnygázgránátok bevetése sem vezetett eredményre, a szaúdi fegyveres erők most a lázadók kifüstölésével és a katakombák elárasztásával kí­sérleteznek. Khaled király utasításának megfelelően élve akarják elfogni, megadásra kényszeríteni a csoport tagja­it. Miközben a király a mekkai lázadás elfojtásáról beszélt, a bejrúti Asz-Szafir azt jelen­tette, hogy Szaud-Arábia ke­leti részében Iránt támogató, élesen Amerika-ellenes tömeg- tüntetések Zajlottak le. Vang Gromikónál Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere hétfőn Moszkvában fogadta Vang Ju-ping kínai külügyminiszter-helyettest, . a szovjet—kínai tárgyalásokon részt vevő kínai kormánykül­döttség vezetőjét. A találko­zót Vang Ju-ping kérte­Magyar napok A péntek óta folyó magyar rendezvénysorozat keretében hétfőn délután Düsseldorfban megnyitották a magyar gazda- sági napokat. Az északrajna- .vesztfáliai kereskedelmi és iparkamara épületében F. Conzennek, a düsseldorfi ke­reskedelmi- és iparkamara el­nökének üdvözlő szavai után Kallós Ödön, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke és dr. Otto Schlecht, a szövetségi gazdaságügyi minisnérium ál. lám titkára nyitotta meg a de­cember 7-ig tartó előadás- sorozatot, amelynek keretében neves magyar szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket a magyar—nyugatnémet gaz­dasági kapcsolatok helyzeté­ről és problémáiról, Magyar- ország szerepéről a nemzet- közi munkamegosztásban, va­lamint a magyar gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi éle* aktuális feladatairól, t Afrika óriása fontos döntések előtt Olajfinomító Port Harrourtban Ismét polgári politikusok vezetik Afrika óriását: Nigéri­át. A kontinens legnépesebb és leggazdagabb országában a katonatisztek 13 év után 1979. október 1-én visszavonultak a politikai életből és átadták a kormányrudat a civileknek. Ez a hatalmi váltás rendkívül fontos esemény a mintegy 90 millió nigériai életében, ami megnyilvánul abban is, hogy felfokozott várakozással és — nem tagadják* — bizonytalan­sággal tekintenek a röpke kéthónapos második polgári kormányzás jövője felé. RIASZTÓ MÚLT A nyugat-afrikai országnak 1960. október 1-én, a függet­lenség kikiáltásakor nagy jö­vőt jósoltait a megfigyelők. Hamarosan kiderült azonban, hogy az első polgári vezetők mindenekelőtt a hűbérurak, a törzsfő'nökök és bizonyos mér­tékig a nemzeti burzsoázia ér. dekeit szolgálták politiká­jukkal. A társadalmi elége­detlenség tetőfokán, 1966. ja­nuár 15-én ibo tisztek egy cso­portja államcsínyt hajtott végre. Ironsi tábornok veze­tésével. öt és társait nyolc hónap múltán újabb tisztek követték, ekkorra azonban már annyira elmérgesedett a helyzet a különböző etnikai csoportok között, hogy 1967- ben kitört a polgárháború. Ironsi utódja, Gowo'n ezredes, aki kilenc esztendeig — a leg­válságosabb időszakban — ve­zette Nigériát, csak majd’ há­roméves kemény küzdelem után tudta helyreállítani az ország egységét, fegyveres erővel elfojtani a szakadár tö­rekvéseket. A „biafrai testvér­háború”, amely több mint kétmillió, zömében ártatlan ember életét oltotta ki, mind­máig a legszomorúbb fejezete a független Nigéria történeté­nek. LÉTKÉRDÉS AZ EGYSÉG Ilyen háttérrel a polgári po­litikusok színrelépése nem kockázatmentes vállalkozás Nigériában. Az ország terüle­tén ma is csaknem 300 etni­kai csoport él, a legnagyob­bak — északon a mohamedán fulánik és hauszák, nyugaton a fejlett gazdasággal és érté­kes kulturális örökséggel ren­delkező jorubák, keleten pedig a polgárháború legfőbb kár- vallptjai, a keresztény ibok — együttesen Nigéria lakos­ságának felét adják. Minden megfigyelő egyetért abban, hogy ha ellentéteik kiújulnak, jóvátehetetlen romlásba ta­szítják az országot: Nigéria aligha él túl még egy Biafrát. A katonák tudatában vol­tak ennek a veszélynek. Muri- tala Mohammed, sorrendben a harmadik katonatiszt elnök ezért legfontosabb feladatá­nak a törzsi ellentétek felol­dását a politikai stabilitás megteremtését tekintette, azonban orvul meggyilkolták, még mielőtt terveit valóra válthatta. Utódja. Olusegun Obasanjo tábornok ennek a politikai hagyatéknak a szel­lemében tevékenykedett. Át­szervezte az oktatást: az Isko­lákban ma már az „egységes Nigéria” eszméjére nevelik a gyerekeket. A katonáktól örö­költ alkotmány ugyancsak az etnikai, vallási, nyelvi korlá­tokon túllépő törekvések je­gyében született meg. Amikor egv éve engedélyezték a po­litikai pártok működését, az 52 jelölt közül csupán öt fe­lelt meg az „egységes Nigé­ria” követelményeinek. Oba­sanjo arról is gondoskodott, hogy a hagyományos visszahú­zó erők — a törzsfőnökök, emírek. szultánok — befolyá­sát csökkentse: a korábbi szö­vetségi struktúrát megrefor­málta, az etnikai határokat megszüntetve 19 tartományra osztotta Nigériát. GAZDASÁGI KÖVETELMÉNYEK Sokan, akik a katonák ér­demeit méltatják, felteszik a kérdést: a viszonylagos politi­kai stabilitás elérésével miért távoztak mégis ? Az egészsé­ges társadalmi fejlődés írott­íratlan szabályain túl az okok valószínűleg gazdasági tér. mészetűek. Nigéria, amely két és fél millió barreles termelé­sével a világón a hatodik-he­tedik, a földrészen pedig az a legelső olajtermelő, az elmúlt 13 évben nem büszkélkedhetett különösebb gazdasági ered­ményekkel. A fekete arany eladásából befolyt hatalmas jövedelmek egészen 1978 kö­zepéig elfolytak. Ekkor Oba­sanjo tábornok drákói gazda­sági intézkedésekkel próbál­ta csökkenteni a munkanélkü­liséget. megzabolázni, a két számjegyű inflációt, fejlesz­teni a hazai ipart és mező- gazdaságot. A válságos helyzeten azon. ba’n csak enyhíteni tudott. Ni­géria, amely egykor a világ második kakaóbab-exportőre volt, ma már alig termeli, akárcsak a földimogyorót és a pélmaolajat, amelyekből most behozatalra szorul. A mezőgazdaság, amely a lakos­ság 70 százalékát foglalkoz­tatja. a nemzeti össztermék alig 20 százalékát adja, az alapvető élelmiszerek zömét pedig nem is termelik, ha­nem külföldről vásárolják. NIGÉRIAI ÉLETTAPASZTALAT A gazdasági gondok tehát legalább olyan feszítőek, mint a visszafogott társadal- mi indulatok. Csak gondos irányítással lehetséges fel- számolásiak. Alhaji Shehu Shagari, az ország űj elnöke valószínűleg tisztában van a kormánya előtt álló nehéz, ségekkel. Ennek ellenére már induló beszédében az alábbi* akban foglalta össze program* ját: „Sem Kelet, sem Nyugat,' sem szocializmus, sem ka­pitalizmus. Programunk a nigériai élettapasztalatra épül”. A nigériaiak életta* pasztalata 19 évvel a függet­lenség elnyerése után azon­ban inkább a csalódásokban bővelkedik, mintsem az örö­mökben. A lakosság zöme szakítani akar a riasztó múlt­tal, azt várja, hogy társadal­mi-gazdasági gondjai megol­dásának útját hozzáértő ke­zek egyengesse« végre, s az el nem kötelezettség politi­kájával és az afrikai nemze­ti felszabadító mozgalmak kö­vetkezetes támogatásával részt vállaljanak a földrész végleges felszabadításából. Az új nigériai vezetésről az eddig leggyakrabban elhang­zott vélemény: „Shagari a kiváltságosok pártját (Nigé­ria nemzeti pártját) vezeti, amely az emírek, a szultánok és mindenféle törzsi vezetők feudális előjogaiért küzd”. ' Kocsi Margit »_ m Az On gyermekének mit hoz a Télapó? A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat segít az ajándék kiválasztásában, amikor MA és HOLNAP 20 százalék engedménnyel árusít egyes játékokat. Konfekcióárut 152 cm-es testmagasságig, lábbelit 30-as nagyságig, gyermeksapkát, -sálat, -kesztyűt és még sok egyéb ruházati cikket VALAMENNYI áruházában és szaküzletében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents