Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

A tanácsok a lakosságért írta: Hof fér István, a megyei tanács elnöke )( G yakorlattá vált, hogy az év végéhez közeledve számvetést készítünk. Ez a mostani számveté­sünk azonban több is, másabb is a szokásosnál. Ismeretes, hogy a jövő évben jelentős politikai eseményekre kerül sor. Az MSZMP XII. kongresszusa, az országgyűlési és tanácsválasztások, a különböző tár­sadalmi és tömegszervezetek kongresszusaira való elő­készületek, a középtávú terv fordulója mind olyan fon­tos politikai és társadalmi esemény, melynek jegyében szinte minden politikai, állami és társadalmi szerv és szervezet áttekinti eddigi munkájának eredményét, számvetést készít a jövő feladataira is. A Központi Bizottság kongresszusi ' irányelveiben is olvashattunk róla, de a mi megítélésünk is az, hogy a tanácsok jól élnek a nagyobb önállósággal, a megnöve­kedett hatáskörrel. Egyre hatékonyabban és a helyi ér­dekekkel összhangban munkálkodnak a központi célki­tűzések valóra váltásáért. A településfejlesztési, a gaz­daságszervező és a kulturális nevelő feladataik megha­tározásában, végrehajtásában fokozottabban támaszkod­nak a társadalmi és tömegszervezetekre, a lakosság vé­leményére, kezdeményezésére. A közös érdek alapján eredményes kapcsolatot építettek ki a nem tanácsi gaz­dasági szervekkel. A tanácsok és szerveik megfelelnek a velük szemben támasztott 'magasabb politikai, társa­dalmi és gazdasági követelményeknek, a lakosság elis­merése mellett végzik munkájukat. Növekedett a tanácstestületek elhatározó, meghatáro­zó és ellenőrző szerepe. A legfontosabb és a lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásoló kérdésekben a tanácsi testületek döntenek. Felelősséggel foglalnak ál­lást a településfejlesztési és társadalompolitikai felada­tokban. Tervszerű és mind eredményesebb a tanácsi szervek irányítása,' a nem tanácsi szervek beszá­moltatása a dolgozók élet- és munkakörülményeit meghatározó rendelkezések végrehajtásáról. Javult a munka tervszerűsége, hatékonysága, a döntések megalapozottsága. A fejlődés azonban nem egyenletes, eltérő ütemben növekedett a tanácsok — ezen belül az egyes tanácsi szervek — tevékenységének színvonala. Kívánnivalót hagy maga után a munka hatékonysága is. A tanácsok nagy figyelmet fordítanak a szocialista demokrácia szélesítésére, a társadalmi élet fejlesztésére. A demokrácia fórumai, intézményei többségében betöl­tik szerepüket. A falugyűlések, a tanácstagi beszámolók egyre inkább őszinte eszmecserék a tanácsi vezetők, a tanácstagok és a lakosság között. Jó lehetőséget nyújta­nak a lakosság bevonására a közéletbe, a helyi felada­tok meghatározására, a társadalmi ellenőrzés gyakorlá­sára, a választók rendszeres, folyamatos tájékoztatására. E rendezvények — különösen a választói gyűlések — azonban több helyen még kihasználatlanok a politika közvetítésében, a lakosság mozgósításában és kezdemé­nyezőkészségének hatékonyabb kibontakoztatásában. Ezért fokozni kell politizáló, mozgósító szerepüket. A demokratizmus fejlődése elősegítette a helyi társa­dalmi élet arculatának pozitív irányú formálását, a la­kóhely szeretetének, a településért érzett felelősségnek az erősödését, a szocialista közgondolkodás kibontakozá­sát. Évről évre növekszik a települések fejlesztése, a kö­zösségi létesítmények fenntartása, a környezeti kultúra érdekében végzett, önzetlen társadalmi munkában részt­vevők száma és értéke. Ebben az évben várhatóan mintegy 90—100 millió forint értékkel lesznek gazda­gabbak városaink és falvaink, megyénk lakossága a szo­cialista brigádok teremtő-alkotó munkája nyomán. Hoz­zájárul ehhez, hogy — a párt XII. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére — a szocialista munkaközösségek és a települések lakossága között széles körű munkaverseny bontakozott ki váro­saink, falvaink további gyarapításáért. Azt tapasztaljuk, hogy tanácsaink — mint a szocialis­ta demokrácia szervei — a választóik érdekében, velük együtt tevékenykednek. Folyamatosan valóra váltják a XI. kongresszus által kitűzött célt: fejlődik népképvise­leti jellegük, erősödik kapcsolatuk a választókkal, a la­kosság érdekeit képviselő és szolgáló más társadalmi szervekkel. Azonban az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy ezt a kedvező politikai légkört — ami a párt kö­vetkezetes politikája végrehajtásának eredménye — nem mindenütt használják ki eléggé a lakosság aktív-cselek­vő támogatásának a megnyerésére. Néhány helyen a testületek munkájában még megtalálható a formalitás, fékezi az érdemi munkát. Néhány városi választókerü­letben a választópolgárok egy része sem kíséri eléggé fi­gyelemmel a tanácstagok áldozatos munkáját. T anácsaink önkormányzati szerepe, önállóságuk és felelősségük a XI. kongresszuson megjelölt irány­ban fejlődik. Jobban élnek a megnövekedett ha­táskörükkel, eredményesebb város- és községpo­litikát folytatnak, részt vesznek az össztársadalmi fela­datok megoldásában. Átgondoltan és felelősséggel hasz­nálják fel a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket, és a társadalmi segítséget a legfontosabb feladatok meg­valósítására irányítják. Hangsúlyozni szeretném, hogy a tanácsi beruházási te­vékenység, az abban részt vevő valamennyi szervezet munkája nemcsak egyszerűen beruházási, gazdasági kérdés, hanem politikai felelősség is. Befolyásolja a la­kosság életszínvonalát, társadalmi, politikai közérzetét. A megyei tanács legutóbbi ülésén úgy értékeltük, hogy tanácsaink politikai felelősséggel szervezték, irányítot­ták a fejlesztési tevékenységet 1979-ben is. Együttes munkánk során jelentős eredményeket értünk el a la­kásépítésben, a gyermekintézmények fejlesztésében, a közműhálózat bővítésében, még akkor is, ha kevesebb telepszerű többszintes lakás épül, mint terveztük és több családi ház a számítottnak Ebben az évben is sokat javult az óvodai ellátás, két­szer annyi gyermeket vehettek fél az óvodákba, mint amennyit erre az évre előzetesen terveztünk, bár tud­juk, hogy minden igényt maradéktalanul így sem sike­rült kielégíteni. Salgótarján és Kisterenye új iskolával gyarapodott, új tantermekkel bővültek iskoláink és ja­vultak az oktatás tárgyi feltételei. Kedvezőbb körülmé­nyek között folyik egészségügyi intézményeinkben a gyógyító munka. Korszerűbb üzlethálózat áll a vásárlók rendelkezésére. A XI. kongresszus nyomatékosan felhívta a tanácsok figyelmét a gazdasági szervek, a kulturális, az egészség- ügyi és szociális intézmények irányításának javítására. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt öt év alatt ezeknek az intézményeknek az irányítása céltudatosabb, hatéko­nyabb. Döntő többségük eredményesen szolgálja a la­kosságot. Igaz, gondunk-is van, nem kevés. Ma még nem tudnak maradéktalanul kielégíteni minden igényt taná­csaink. Az is előfordul, hogy nem a legjobban rangso­rolják a feladatokat. Egyes tanácsi vállalatok időnként a lakóházak karbantartásának, a közterületek tisztán tartásának elhanyagolása miatt sok bosszúságot okoznak a lakosságnak. Különösen sok szó esett ezekről a gondokról a most megtartott tanácstagi beszámolókon. Mégis örömmel állapíthattuk meg ezeken a sokszor szenvedélyes eszmecseréken: a lakosság többsége vilá­gosan meg tudja különböztetni, mi az, amiben a tanács, s mi az, amiben a lakosság tehetne többet. Nem tudunk létrehozni és működtetni olyan köztisztasági szervezetet, amely az állampolgárok fegyelmezett magatartása nél­kül is képes lenne biztosítani a kulturáltabb környeze­tet. Azt -is megértették, hogy tanácsaink anyagi eszkö­zei végesek, nem* tudják gyorsabban behozni a korábbi elmaradást, s nem tudnak gyorsan olyan feltételeket te­remteni, ami a növekvő igények kielégítéséhez szüksé­ges lenne. Egy ideig még el kell viselnünk, hogy min­den gyermeket nem tudnak felvenni a bölcsődébe, óvo­dába, zsúfoltak a tantermek, nem jut mindenkinek la­kás, amikorra szeretné, illetve szeretnénk. Ez a megér­tés és a tenniakarás ösztönzi a tanácsokat, hogy a lakos­ság támogatásával még következetesebben és eredmé­nyesebben munkálkodjanak gondjaink enyhítésén, tele­püléseink fejlesztésén. A XI. kongresszus határozata — a tanácsok feladatai között kiemelten szól arról a teendőkről, hogy növeljük a közszolgálat kulturáltságát, egyszerűsítsük és gyorsít­suk az ügyintézést, javítsuk lakossági kapcsolatainkat. Ügy ítéljük meg, hogy a tanácsi apparátus felismerte azt a követelményt, ami szerint az igazgatási munka színvonalának, hatékonyságának emelése nem egyszérű- en „igazgatási kérdés’*, hanem nagyon fontos politikai, állami, társadalmi érdek. Az ügyintézés közvetlenül érinti az állampolgárokat. Megítélésünk szerint a taná­csi ügyintézők döntő többsége világosan látja, hogy - az ügyek mögött végső soron emberek vannak. Ennek megfelelően javítottunk munkánk gyakorlatán. Tovább csökkentettük a felesleges eljárásokat, egyszerűsítettük a fellebbezéseket, a különféle panaszok útját, a tanács­apparátus és más szervek munkáját. Az irányító pártszervek és a tanácsi testületek érté­kelései is azt mutatják, hogy az igazgatási, a hatósági munka egyre eredményesebben szolgálja társadalompo­litikai és gazdasági céljaink megvalósítását. Kedvező, hogy a hatósági döntések — kevés kivételtől eltekintve — találkoznak a lakosság egyetértésével, a közvélemény igazságérzetével. Tovább fejlődött az ügyintézés szak- szerűsége, megalapozottsága, kulturáltsága és részben gyorsasága is. A tapasztalatok azonban arra is figyelmeztetnek, hogy még számos fogyatékosság van a tanácsi szervek igaz­gatási hatósági tevékenységében. Több helyen gondunk, hegy nem lépnek fel erélyesen a jogszabálysértésekkel szemben. Nagyobb szigorral szükséges eljárni azok ellen is, akik közösségellenes magatartásukkal sértik a lakos­ság többségének érdekeit. Jobban kell védenünk közös értékeinket, így a parkokat, utcáink, városaink, falvaink rendjét, tisztaságát, a környezeti kultúrát, a társadalmi tulajdont. Olyan közszellem kialakítására van szükség, ami eleve megelőzi, meggátolja a közösségellenes cse­lekményeket. * Ügy vélem, hogy a szocialista törvényesség mindkét oldalát egyidejűleg kell erősítenünk. Vagyis az állam- polgári jogok hathatósabb érvényesítése, az anyagi és eljárási szabályok következetes betartása együtt kell, hogy járjon az állampolgári kötelességek pontos és ön­kéntes teljesítésével. \ Az utóbbi években egyértelműbbé vált, hogy a nö­vekvő államigazgatási feladatok, a fokozódó lakossági igények eredményesebb ellátása csak folyamatos, inten­zív fejlődés útján, ésszerűbb munkaszervezéssel, haté­konyabb jogalkalmazással, s kulturáltabb ügyintézéssel 'valósíthatók meg. Ezért az államigazgatási tevékenység korszerűsítése, egyszerűsítése, a bürokratikus jelenségek tudatosabb csökkentése, az ügyintézés gyorsítása és szakszerűbbé tétele az apparátusi munka fejlesztésének kiemelt feladataivá váltak. Az ez irányú intézkedések, s az ezen alapuló gyakorlat eredményei biztatóak. Jól fejlődik az igazgatási munka ügyfélszolgálati jel­lege. A tanácsi apparátus szolgálatkészen áll a lakosság rendelkezésére és valóban azon fáradozik, hogy az ál­lampolgárnak minél kevesebb ügye legyen. Ezt jól szol­gálják — többek között — a széles körben alkalmazott 'ügyféltájékoztatók, beadványminták, eredményesen dol­goznak az ügyfélszolgálati irodák, szélesedett a jogpro­paganda-tevékenység, a lakossági tájékoztatás. Gyor­sabban, eredményesebben foglalkoznak az állampolgá­rok közérdekű bejelentéseivel, javaslataival. A lapvető feladatunknak tartjuk, hogy államigazga­tási munkánk — színvonalában, hatékonyságá­ban — jobban feleljen meg a vele szemben tá­masztott, növekvő követelményeknek. Erősödjön e munkában a szervező jelleg, legyen gyorsabb, haté­konyabb, módszereiben demokratikusabb. Még érzéke­nyebben reagáljon a lakosság helyi igényeire, szükség­leteire, s egyidejűleg képes legyen a központi célok ered­ményes megvalósítására is. I NÓGRÁD - 1979. december 30., vasárnap 3 Az új lakótelepek mellett a régi otthonokat Is korszerűsítik, felújítják Nagybátonyban. A következő ötéves tervben újabb lakásokba vezetik be a háztartási gázt, könnyebbé, kényelmesebbé téve ezzel a lakók életét, munkáját. — kulcsár —

Next

/
Thumbnails
Contents